Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

GYAPOTMAG KOHOB«7IDEEE PEST MEGY.E RLAP KÜLÖNKIADÁSA vi. Évfolyam, m. szám 19154. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT Kétszáz hektárnyi új erdő 7000 köbméter fűt termelnek ki Szőlőkaró exportra .la erdészet romantikája ügyeletes orvos vasárnap Gyömrőn, Mendén: dr. Lányi Péter. (10—12 és 17—19 óra között a gyömrői egészség­házban rendel. Más időpon­tokban megtalálható laká­sán: Mende, Fő u. 6. Tele- I ionon hívható este 9 óra j után Is a gyömrői rendőr- I őrsről. Telefon: Mende 11.) Gombán, Úriban: dr. Pénzes János (Gomba), Monoron: dr. Pálfy Ferenc, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Imreh Pál. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. BÁLI HÍRADÓ Szüreti bál lesz szom­bat este Pilisen, őszi bál a gyömrői ifjúsági ott­honban. Maglódon vasár­nap este lesz szüreti, Pé­teri« pedig őszi bál. Lefülelték a kerékpártol­vajt. Négy szétszedett ke­rékpárt találtak Szigeti Ist­ván üllői lakásán, amely­nek tulajdonjogát nem tud­ta igazolni, a nyomozás so­rán megállapítást nyert, hogy a kerékpárok lopásból szár­maznak. A kerékpár tolvajt az üllői rendőrség lefülelte. AZ UTAS KÉRDEZ érkezett a monori takarmány­keverőbe. A zsákokat az új, nyitott hullámlemeztetejíí rak­tárban helyezik cl a feldolgo­zásig. Az erdészélet külsőségei mindig megragadják az em­berek képzeletét. A kívül­álló gyakran hiszi azt, hogy a sajátos öltözködésű, napbar­nított emberek puskával a vállukon járják a vadont, fi­gyelik az erdő életének ezer­nyi neszeit. Pedig erre jut a legkevesebb idő nekik. Az erdészek október elsején kezdik az új gazdasági évet. Ök ilyenkor végeznek szá­madást az elmúlt gazdasági év eredményeiről és hozzálát­nak az új év adta ezernyi fel­adat megoldásához. Mi is a „forduló napok” számadási munkálatairól érdeklődtünk a mendei erdészetnél, ahol Né­meth József erdészetvezető ad­ta meg a kérdéseinkre a vá­laszt. Az erdészet az elmúlt gaz­dasági évben 5250 hektáron gazdálkodott, Tápiószelétől Üllőig terjedt a területe; az Véradáson Várakozáson felüli ered­ménnyel zárult Monoron a té­rítés nélküli véradónap. Ez al­kalommal Monor és Vasad la­kói tettek bizonyságot arról, hogy megértették és átérzik a véradás jelentőségét. A sort dr. Nagy István já­rási főorvos nyitotta meg, vele egyidejűleg jelentkezett Virá­nyi Lászlóné és Palkovics Sán- dorné. Az első három véradót a Vöröskereszt nevében Csor­ba Antalné virágcsokorral kö­szöntötte. Már a kora reggeli órákban testületileg vonult fel a szolgáltató ktsz, élén Bán­hegyi Gyula elnökkel és a ve­zetőség tagjaival. A maggyár 32 dolgozója Jónis igazgató és Réthy Károly főművezető kísé­retében jelentkezett. Tekinté­lyes számmal jöttek el a kefe- gyár, a vasipari ktsz, a pénz­ügyőrség, az egészségház, a já­rási tanács, a vendéglátóipar dolgozói. Itt láttuk a Kossuth Tsz elnökét, főkönyvelőjét és irodai személyzetét. Délfelé már a 100. véradót köszöntötte Antal József, a Vöröskereszt titkára Újvári Júlia egészség- ügyi ellenőr személyében, örvendetesen sokan jelentkez­tek első alkalommal véradás­ra, köztük a cukrász termelő­üzemből Szüle Lajos héttagú szocialista brigádjával jött le­róni — ahogy mondotta — a „véradót". Gutái Pálné Ecser­tői jött át, hogy törlesszen ab­ból a véradósságból, amit sú- Iyos betegsége idején kapott. (Annak idején 2 és fél liter vérrel tudták megmenteni az életét.) Az öltözőben sűrűn .váltják egymást a jelentkezők. Sokan már ismerik az eljárási sor­rendet. Figlár Miklós a kiegé­szítő parancsnokság századosa 13-szor, munkatársa: Zsengel- lér Istvánná másódszor tesz eleget emberbaráti kötelessé­gének. Régi ismerős a véradók között dr. Szűcs Miklós főor­vos és felesége, dr. Baltigh Előd, Fekete János, Magócsi Károly, Solti János, Szabó Ká­roly. Negyvenegyedszer nyújtot­ta oda a karját ez alkalommal véradásra a monori FŰSZERT egvik dolgozója, aki szintén többszöri műtétje során kapott vért kívánja törleszteni szeré­nyen éz név nélkül. Böthy Gábor könyvkötőmester hu­szadik véradásával ,jubilált és örömmel fogadta a kedves kö­szöntést. összegezve az eredménye­ket: a monori véradónapon 212 jelentkező közül 170-en összesen 55 liter vért adtak. A példaszerű megszervezé­sért és lebonyolításért elisme­rés illeti a Vöröskereszt veze­tőinek és aktiválnak: Gál Já- nosné. Csorba Antalné, Antal József, Magócsi Jánosné, Fü- löp Józsefné, Szurmai Mihály- né, Tóth Istvánná, Füri Jó­zsefné és Farkas Józsefné ön­feláldozó munkásságát. Dr. Huszty Károly HÉTVÉGI SPORTJEGYZET Expedíeiós tábortüzet ren­deznek a monori Kossuth iskola úttörőcsapatai ma este 6 órakor a vásártéren. Romlott a vagyonvédelem a Sülyi Fmsz kiskereskedelmi ágazatában. Több boltban is hiányt talált a legutóbbi leltárellenőrzés. Mivel a vizs­gálat visszaélést nem állapí­tott meg, csak hanyagságot, a szóbanforgó boltok veze­tőit figyelmeztették és kár­térítésre kötelezték. A 14 vendéglátó egységnél megtar­tott leltározás sehol sem ta- A feltételes megállónak beillő új gyömrői vasútállomás lalt hiányt, rendezetlensége, törmelék- és szeméthalmaza idegenforgalmi Szeptemberi csokoládévásár, látványosságként van tartósítva? Monoron az önkiszolgáló boltban új vásárlási akció nyílt pénteken. A forga­lomról még nem tudtak tá­jékoztatást adni. B r~n3 MAI MŰSOR Mozik Ecser: ördögcsapda. Gomba: Csodálatos vagy. Júlia. Gyömrö: Nincs többé válás. Maglód: Az orvos felesége. Monor: Vigyázat, feltaláló (s-zélesvásznú). Nyáregy­háza: Amikor egy lány 15 éves. Pilis: A törvény balkeze. Tápió- sáp: Visszavárlak. Tápiósüly: Hol a tábornők ? Űri: • A Tia^'y man over, üllő;--2*2 néha 5. Vá^d: Pénzcsi- náló. Vecsés: ^érjék.rg Melyik hová? Sápra, Úriba, Rókára? Miért nincs járat­tábla a sülyi buszokon? (Csák András rajzai) Ma este fogadják a járás úttörői az országos expedí- ciós parancsot, melyet mo­toros, autós és lovasfutárok továbbítanak rendeltetési he­lyükre. SZEPTEMBERI SZILVAFAVIRÄG Másodszor virágzott ki a szilvafa ebben az évben Illés Mihályéknál Gyom­ron. A szeptemberi szil- vafavirágot sokan megcso­dálták. Benzinkút nyílt Pilisen, a fő útvonal mellett, a helyi fmsz gondozásában. Uj üzemág. A következő időben birkatenyésztéssel is foglalkozik a monori Kos­suth Tsz. A napokban érke­zett meg a jövő törzsállo­mánya: 350 darab bárány. Tánydrrózsaszüret. A sülyi Virágzó Tsz-ben megkezdték 29 hold napraforgó betakarí­tását és elcsépelését. Az első cséplési eredmények sze­rint a termés meghaladja a tervezett ötmázsás átlagot. Járdaépítésre kétmillió fo­rintot kívánnak fordítani he­lyi tanácsaink a jövő év­ben községfejlesztési alap­ból. HETFOTOI- MONORON játsszák a Párduc című, Lampedusa regényé­ből készült filmet. Képünkön a film egyik jelenete. Földi János csikós emléke ADALÉKOK MONOR TÖRTÉNETÉHEZ Irta: Borzsák Endre új évben ez megnő 6500 hek­tárra. Az elmúlt évben 4100 köb­méter faanyagot termel­tek ki és szállítottak el, olyan minőségben, hogy kifo­gást senki sem emelt. Az er­dészet ebben az évben még osztrák exportra is termelt 200 köbméter szőlőkarót. Az ered­mények közé sorolható 250 hektár erdő telepítése, illetve felújítása is. A termelőszövet­kezetek részére juhhodály és kukoricagóré építésére 10 garnitúrát gyártottak, ösz- szesen hatmillió forint a hal­mozott termelési érték, ebből tiszta nyereség 1,3 millió fo­rint! Mint a fenti számok is bi­zonyítják, igen szép eredmé­nyeket ért el a mendei erdé­szet, méltán büszkélkedhet ve­lük. Az éves tervet már szep­tember elsejére befejezték, arra is jutott erő, hogy átvál­lalják a pusztavacsi erdészet­től 47 hektár fiatalos tisztítá­sát. A mű néhány kiváló er­dészt dicsér, a jó kollektíván belül: Máder Ferenc, Vágvöl- gyi József, Túri Mihály, Sán­dor Imre fizikai dolgozók ér­demelnek különleges elisme­rést. A jövő gazdasági év a kü­szöbön áll, mindenki erősen készül rá: 7000 köbméter fa- kitermelés, közel 200 hektár erdősítése szerepel a tervben 2 millió csemete elültetésé- l vei. Az erdősítendő területek között Mende község határá­ban van a legnagyobb, mint­egy 50 hektáros tábla, me- j zőgazdasági művelésre alkal­matlan domboldal. A fakitermelést teljesen gépesítik a Styl és a Drúzsba motor­fűrészek segtíségével köny- nyebb lesz a munka. A mendei erdészet felvirág­zása szocialista erdőgazdasá­gunk eredményei közé tarto­zik. 20 év alatt a Tápió men­tén új erdők nőttek; míg 1946-ban 800 köbméter fa­anyagot adtak a népgazdaság­nak, 1—2 éven belül már 14 000 köbmétert sikerül ter­melniük, nem könnyű feltéte­lek között: közvetlen Buda­pest környékén, 15 kerület­ben, mostoha körülményekkel küszködve, kis létszámú mun­kásgárdával. Ma az ilyen feladatok pon­tos végrehajtása adja meg az erdő és az erdészélet szépsé­geit, igazi romantikáját. Bognár Miklós Átszervezés után zán, de kevés kivétellel csak­nem valamennyi egyesületben nem tudták beszedni a terve­zett tagsági díjakat. Odáig a fél év alatt sikerült eljutni, hogy az aktív sportolók fize­tik már a tagdíjat. Lemaradás főleg a szurkolóknál van; akik ha megy a focicsapatnak a játék — fizetnek, ha nem megy — nem fizetik a tagdí­jat. 3. Gátolja a fejlődést a he­lyiséghiány. Azt tapasztaljuk, hogy amelyek klubhelyiséggel rendelkeznek, megfelelő he­lyet, otthont tudnak adni az edzések, mérkőzések után, és egyéb szórakozással is le tud­ják kötni tagjaikat — azok a viszonyaink közötti „jó” egye­sületek (Monor, Vecsés, Üllő, Pilis, Gyömrő). Blaskó Mihály Fel ev telt el azóta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságá­nak a sportegyesületek átszer­vezésére hozott határozatát megvalósítottuk. Ez a fél év, bár kevés volt ahhoz, hogy a tömegszervezeti forma telje­sen tért hódítson — de ahhoz elég volt, hogy az új úton tör­tént első lépéseket lemérhes­sük. Ha a jelenleg rendelkezé­sünkre álló adatok alapján csak a számokból ítélnénk, a kapott kép nagyon kedvező lenne. Az elmúlt évekhez vi­szonyítva csökkenés ugyanis csak a sportoló nők számára mutatkozik. Kétségtelenül szembetűnő fejlődés mutatkozik sportéle­tünkben. A vezetőségek fél évvel ezelőtti „felfrissítése” — amely alapos előkészítő munka eredménye volt, jól hatott a sportéletre. Az eddigi eredményeket és: fejlődést döntően befolyásol-: ták még az alábbiak: 1. A pártszervezetek rend- : szeresebben és többet foglal-; koznak a sportkörökkel. 2. Községi tanácsaink figye- ; lemmel kísérik az egycsüle- • tek életét, s anyagilag is ■ (évenként összesítve mintegy i 300 ezer forinttal) támogatják; őket. : i 3. Javult a vezetés színvo- ; nala. Nem egy-egy mindenes! vagy „mindenható” dönt a lé-! nyeges kérdésekben, hanem a! kollektíva. 4. Bátrabban kezdeményez-: nek a vezetőségek, a helyi sa-j játosságok figyelembevételé- ; vei. ! A fejlődés azonban koránt-! sem zökkenőmentes és fel kell! figyelni az alábbi, gátló té-í nyezőkre is: 1. A nem közvetlenül je-! lentkező ugrásszerű eredmé-i nyék; a kisebb-nagyobb anya-: gi nehézségek elkedvctlenítct-; tek néhány sportvezetőt, s le-; állásuk az egész község, egye-; sülét életére káros (Monori-; erdőn, Tápiósülyben például).! 2. Az egyesületek többségé-: ben még nem találták meg a: tömegszervezeti szintű tagdíj-: rendezés helyes módszereit; sem. Ennek következtében; Káván, Tápiósápon, Vecsésen,; Tápiósülyben és Nyáregyhá-! 5. RÉSZ: HOVA LETT A PAP LOVA? Egy alkalommal Földi Já­nos — nem tudjuk mi célból — Jóskájával, hogy az or­szágúton poroszkált, fényes hintó robogott el mellettük. Díszes öltözetű papot vitt. Ta­lán nagybeteg uraság kívánta látni?... Vagy szórakozni ment saját hintáján? — telje­sen egyre megy. Lényeg az, hogy a pompás lovak láttára csikósunkban mindjárt talpra állt az ördög: — Hallod-e Jóska! Minek ennek a kövér papnak az a négy szép ló, mikor úgyse mer ráülni?!... Jóska, aki minden alkalommal készség­gel elismerte pártfogójának szellemi fensőbbségét, ezúttal is rögtön megértőén helyeselt. — Kend, János bácsi mindig igázát beszél!... Csákugyán ...minek áz üneki? — S ahogy mégegyszer összeka­csintottak, a közeljövő terve és annak kivitele már megszü­letett. Nem maradták el a hintó mögül, amely, amint az természetes volt, végre beka­nyarodott egy csárda udvará­ra. Innen ki-ki tovább a ma­ga helyére: lovak az istálló­ba, kocsis az ivóba, pap a ven­dégszobába. Földi Jánosék meg mindenütt a nyomukban. Majd a kecskelábú asztál mellé telepedve ők is elkezd­ték a torkukat öblíteni. A hangulat szépen emelkedőben volt már, mikor a csikós egy­szer fölállt és sebesen ki­ment. Ilyen helyen, mivel a hatodik itcénél nem szokás kérdezni miért — őnála sem érdeklődött senki, hogy mi okból távozik. Azám, csak­hogy ő kiment, de vissza nem jött. Ellenben a pap nem sok idő múlva megadta az utasí­tást a készülődésre. Kimegy a kocsis és egy perc múlva ijed­ten jelenti, hogy lovaik a ve­lük jött pásztorfélék egyiké­nek lovával együtt eltűnt. Zűrzavar keletkezett az ivó­ban. A pap is előkerül és har­sogva követel fölvilágosítást. A csárdás, régi szerepéhez hí­ven, legbutább képpel bi­zonygatja, hogy ezt a sántát ismeri valahonnan, de azt a másikat, ma látta először. Jóska pedig jajgatva érdeklő­dik a maga lova után, mert hát az az ember csak az úton szegődött hozzá... Aztán kibicegett és óbégat­va könyörgött mindenkinek: — Há Istent ösmernek, segíj- jenek má föl á lovámrá! Nem márádok én itt egy percig se, hogy még az enyimet is elvi­gyék!... 4 Megismertük Földi János­ban a betyáros ösztönű pász­torembert. Emlékei azonban — tovább szedegetve — ugyanekkor élőnkbe hozzák a puszta költőjének szavait: „... láttam én csárdában tisztább szíveket már, mint kit naponként lát térdelni az oltár...” Ö maga sem káromkodott és nem is szerette maga kö­rül a csúf beszédű, állandóan káromkodó embereket. ...ítéletidőben a monori ménest sikerült egy völgybe beszorítani. A szomszédos puszta csikósai egyidejűleg, utolsó erejüket összeszedve nyargalásztak ide-oda, hogy ijedős állataikat egybe tart­sák, vele kenyerüket és a be­csületüket pusztulástól meg­mentsék. Ráadásul számadó­juknak kilátogató családját is ott érte a vihar. Közismert volt ez a pásztor szennyes szájáról. Most is karonülö gyerekét maga elé véve a nyeregbe, cifrán szed­te volna a csillagokat az ég­ről — amikor egyszer a vil­lám lecsapott. A villám —is­merjük fizikai törvényét: a kimagasló, s mozgó pontokat előszeretettel keresgeti és pusztítása sokszor szeszélyes; — a kisgyereket és a lovat megölte. A csikósnak az ijedt­ségen kívül egyéb baja nem történt. Elvonult a förgeteg. A mo- noriak sejtették, hogy a szom­szédban valami nincs rendjén. Átnézett hát Földi számadó hozzájuk ... Odalovagolt a megrendült emberhez: — „Lá­tod. a mocskos szádért az Is­ten elvette tőled a lovadat, meg gyerekedet ...de téged meghagyott, hogy tovább kí­nozhasson, amíg meg nem ja­vulsz!” Mátkán, a pusztai éjszaká­ban érces, férfihangon sok­szor messzezengett egy régi kálvinista zsoltár Ilyenkor távoli cserényeknél a pászto­rok összenéztek: ..Halljátok? — a monori csikós énekel!” ..i BEFEJEZŐ RÉSZ: ÖREG BÉRES IGAZSAGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom