Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

1964. SZEPTEMBER 3, CSÜTÖRTÖK ‘megvíi Köszöntjük a „Tápió mente“ A művészet tolmácsa — Ez a királyi vár a XIV. században épült. Ezzel épji t össze a gótstílusú székesegy­ház, a lengyel királyok temet­kezőhelye. — Ebben a teremben világ­hírű arraszok függnek. Az ott Noét ábrázolja ... csodálatos munka. — A háború alatt volt, Emi­kor kaszárnyának haszná ták a királyi termeket és sok-sok értékes holmi veszett el. ’ — Tessék megnézni azt a képet — a Jagellók korából. csiak a művészi értékekre. A tolmácsnő pedig magyaráz és nem unja meg. Kicsit fáradt, de eszébe sincs abbahagyni. Tavaly négyszáz csoportot ve­zetett. Idén? Szünet nélkül. Pedig nemcsak ő az egyetlen magyar tolmács. Hiába, sok magyar utaz'k mostanában. S hallgatják, szünet nélkül haT- gatják Szydlowska Kamilla beszédét, aki olyan szépen, vá­lasztékosán beszél magyarul — húsz éve él Lengyelország­Ha altalaban ^ ipar szakemberellátásáról vitatko­zunk, aiz természetes velejá­rója társadalmi életünknek és ha ezeik a viták elősegítik a szakemberképzés megoldását, azt csak üdvözölhetjük. De el­lent kell mondanunk azok­nak, akik azt állítják, hogy ma nálunk „mérnökimádat”, „szakemberimádat” van és ami ezzel együtt jár: a mun­kásság kiszorul az ipari veze­tő funkciókból. Egyesek azt a kijelentést is ,megkockáztat­ják, hogy jelenleg „őrségvál­tás” van folyamatban, „a régi jó vezetőket sorban mind le­cserélik”. Mi adja az alapot a viták­hoz? Elsősorban az iparban érezhető az a törekvés, hogy az üzemösszevonásokkal és trösztösítéssel kapcsolatos át­szervezések során nem csupán a politikai megbízhatóság alapján, hanem a szakmai hoz­záértést és a tehetséget is fi­gyelembe véve töltötték be a vezető funkciókat. Így sok, a szocializmus építésének prog­ramjával egyetértő, párton- kívüli szakember is vezető be­osztásba került. Ugyanakkor mindenütt akadt olyan ember, aki szakmai elmaradottságá­nál fogva nem került olyan magas beosztásba, mint ami­lyenben az összevonás előtt volt. Közülük sokan megértet­ték, hogy a mostani magasabb követelményekhez szakmai is­mereteik nem elégségesek és minden vitatkozás nélkül dol­goznak a képességeiknek meg­felelő új beosztásban. De van egy elenyésző kisebbség, ame­lyik nem akarja belátni, hogy elmaradt a szakmai fejlődés­ben és a fokozott követelmé­nyeknek nem tud megfelelni. Ezek az emberek okokat ke­resnek és elméleteket gyár­tanak helytelen álláspontjuk igazolására. Mérnök- és szak- emberimádatról, őrségváltás­ról, liberalizálódásról beszél­nek és nem akarják észreven­ni, hogy a szocializmus építés se az élet minden területén szakadatlanul új, nagyobb kö­vetelményeket támaszt. Ez fo­kozottan érvényeg napjaink­ban, a technika rohamos fej­lődése idején. Népünk érde­ke is követeli, a kapitalizmus­sal folyó békés gazdasági verseny is szorít bennünket, hogy az ipari fejlődéssel lé­pést tartsunk. E lépéstartás miatt ült be a középiskolák és egyetemek padjaiba sok ezer vezető ember és ezért tanul szerte az országban száz- és százezer felnőtt dolgozó. Az iskolák kapuia minden dol­gozó ember előtt nyitva áll. A felszabadulás ve­zető beosztásokba került mun­kások túlnyomó többsége — sokszor igen nagy fáradság­gal, éjszakázással — megsze­rezte a beosztásaihoz szükséges szakmai ismereteket és az ok­levél vagy diploma megszer­zése után is állandóan tanul. S ha az akkori „kiemelt" munkások közül néhányan, akik nem törődtek sem az élet által támasztott növekvő követelményekkel, sem az idő­ben elhangzott ismételt fi­gyelmeztetésekkel, most a hátrább kerülésük okait ku­tatják, azt ne a „szakember­imádatban” vagy valamiféle „őrségváltási” politikában ke­ressék. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos az „őrség- váltás”-elmélet badarsága. Hol van ott őrségváltás, ahol a hatalom kulcspozíciói kivétel nélkül a munkásosztály és a parasztság kezében vannak, ahol a párt irányítja és ellen­őrzi a termelés, a közélet, a kultúra területeit és ahol a párt szavára milliók sorakoz­nak fel egységes cselekvésre ma jobban, mint bármikor? Hogy sokan vannak párton- kívüli értelmiségiek is vezető beosztásban? De hiszen a fel- szabadulás óta csaknem húsz év telt el s azóta felnövekedett az új, munKás-paraszt értel­miség. A régi értelmiség pe­dig a felszabadulás óta a szo­cializmus érdekében végzett munkájával eldöntötte hova­tartozását. Az értelmiség dön­tő többségében már siocialis- ta rendszerünk neveltje. En­nek az értelmiségnek jelentős hányadát adják az esti és le­velező tagozatokon diplomát szerzett „idősebb” munkások és parasztok. Ilyen körülmé­nyek között abszurd dolog munkásoknak értelmiséggel való felváltásáról beszélni, kü­lönösen pedig általánosítani. Régi előítéletekből az egész műszaki értelmiségre, vagy akár egyes rétegeire vonatko­zó általános megbízhatósági következtetéseket levonni nagy hiba lenne. A műszaki értel­miség teljes szívvel való me!- lénkállását a bizalom és en­nek kifejezője, a vezető funk­cióba állítás nagymértékben segítette. Ez az 1956 utáni változás nem gyengíti, hanem erősíti a munkáshatalmat, szélesíti tömegbázisát. Tagadhatatlan, hogy a szocializmus építésének mos­tani szakaszában a műszaki értelmiség szerepe előtérbe került. Nem valamiféle poli­tikai koncepció, hanem a fej­lődés objektív törvénye köve­teli ezt. A kapitalizmussal fo­lyó békés gazdasági verseny­ben csak úgy tudjuk megáll­ni a helyünket, ha a gyártott gépeket, berendezéseket világ- színvonalra fejlesztjük. Ezt automatizálás, nagy tömegű sorozatgyártás, a legfejlettebb gyártástechnológiák alkalma­zása nélkül elérni lehetetlen. A munkásság a felszabadulás óta már számtalanszor bebi­zonyította, hogy nincs hiány náluk sem áldozatvállalásiból, sem szakmai hozzáértésből. A munkások a műszaki és a gyártmányfejlesztést is na­gyon sok javaslattal segítik, de ez döntő részében mégis csak nvérnökmunka. Megoldá­sát a műszaki értelmiségtől várjuk. Jó dolog, hogy lassan ab­ban a helyzetben leszünk, amikor a közgazdasági isme­reteket igénylő beosztásokba közgazdászt, a műszaki tudást igénylő helyekre mérnököt, ahol pedig a politikai képzett­ség és a vezetési készség a fő követelmény, oda ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező embereket tudunk állítani. Nagyon tévednek azok, akik ezt mérnökimádatnak vagy őrségváltásnak nevezik. Csu­pán az történik, amit a fej­lődés napirendre tűzött: a műszaki értelmiség fokozot­tabb sorompóba állítása a szo­cialista építés érdekében. Lovász Vince olvasóit Egy új lap születése min­dig ünnepszámba megy. Ha nem is jelzi piros betű a naptárban, ilyen ünnep a mai nap. Mától ugyanis min­den héten kétszer: csütör­tökön és vasárnap új lappal kopogtatnak a kézbesítők a nagykátai járásban száz meg száz családhoz. Ma jut el ol­vasóihoz a „Tápió mente” el­ső száma. A járás majdnem hetven­ezer lakosa nagy érdeklődés­sel várta a Pest megyei Hír­lap új különkiadását. Tud­ják, a lap róluk, nekik szól: a járás sajátos problémáit tárja fel, gondjaikat, örö­meiket osztják meg hasáb­jain. Hírt ad majd a közös gazdaságok sikereiről nem hallgatja el kudarcaikat és remélhetőleg olyan bátran teszi bírálat tárgyává a hibá­kat, amilyen élénk visszhan­got keltenek azok falu-, vagy járásszerte. {Hzonyára figye­lemmel kíséri a járás kultu­rális életét, a községfejlesz­tést és a falvak, gazdaságok, kisebb és nagyobb közössé­gek életének fejlődését. Szeretettel köszöntjük a „Tápió mente” népes olvasó­táborát és szerkesztő bizott­ságát. Szívből kívánjuk az olvasóknak, találjanak sok örömet a lapban_ várják mindig olyan szeretettel, amilyen szeretettel és az üg- iránti lelkes odaadással írjá. és szerkesztik. Intézkedés a tanárképzés gyorsítására Főiskolai, egyetemi oktatás kihelyezett tagozatokon A művelődésügyi minisz­ter rendelkezést adott ki a tanárképzés gyorsítására, a pedagógushiány fokozatos csökkentésére. A rendelkezés értelmében Békéscsabán, Szol­nokon és Zalaegerszegen — ideiglenes jelleggel, a szük­ségletnek megfelelő létszám­mal — megszervezik a ki­helyezett tanárképző főisko­lai nappali tagozatos kép­zést. Szervezetileg a békés­csabai és a szolnoki tagozat a szegedi, a zalaegerszegi ta­gozat pedig a pécsi Tanár­képző Főiskolához tartozik. A kihelyezett tagozatok hall­gatói négyéves, kétszakos kép­zésben részesülnek. A sze­gedi Tanárképző Főiskolá­nak a budapesti Tanítóképző Intézetben szintén kihelyezett levelező tagozata nyílik. A középiskolai tanárhiány enyhítését szolgálja a tu­dományegyetemek kihelyezett esti tagozatainak megszer­vezése. Sopronban, Pécsett és Miskolcon — ugyancsak ideiglenes jelleggel — az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem, il­letve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem in­dít kihelyezett esti tagoza­tot, amelyen hároméves ta­nulmányi időbén nyelvsza­kos tanárokat képeznek. Ezenkívül a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temnek kihelyezett esti ta­gozata lesz Győrött, Miskol­con és Szegeden. A kihelyezett levelező, illet­ve esti tagozatokon az ok­tatás szeptember 10 és 20 kö­zött kezdődik. (MTI) MEGNYÍLT az imex Szerdán megnyílt a Város­ligetben, a nemzetközi vá­sár pavilonjaiban rendezett IMEX 1964. elnevezésű nem­zetközi motívum- és olimpiai bélyegkiállítás. Az IMEX kül­földi vendégeit és a ma­gyar filatelista élet vezetőit Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter ' első helyettese üdvözölte. ' Kossá István, a MABÉOSZ elnöke ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Ugyancsak szerdán jelent meg a 37. országos bélyeg­nap alkalmából kiadott ün­nepi bélyegsorozat ás bélyeg blokk. (MTI) Szocialista módon dolgozni, tanulni és cíni (VII.) A belső tartalomért SZILVESZTER PÁRIZSBAN Az idei év az első, amikor Párizsba is elviszi szilveszte­rezni a magyar turistákat az IBUSZ. A repülőgépes kirán­dulás részvevői december 29 és január 5 között ismerked­nek meg a francia főváros látnivalóival és tesznek kirán­dulásokat Párizs környékére, a szilvesztert pedig valamelyik színvonalas párizsi szórakozó­helyen töltik el. A társasutazásra az IBUSZ Bajcsy-Zsilinszky út 18. szám alatti, Bartók Béla úti és Már­tírok útjai, valamint nagyobb vidéki irodái fogadnak el je­lentkezéseket. (MTI) Őszintén örülök, amikor lá­tom egy-egy brigádkoliektíva boldogságát, hogy elnyerték a „szocialista” címmel járó ok­levelet vagy jelvényt. A szocialista cím valóban megtisztelő. És aki, vagy akik kiérdemelték, azok lesznek a későbbiek során a legszeré­nyebbek — ha valóban kiér­demelték a címet! Mert igazán szocialista emberré for­málódni nem címet jelent csupán, hanem elsősorban bel­ső tartalmat. Ennek pedig egyik leglényegesebb vonása a szerénység. Vonatkozik ez nemcsak az egyénekre, hanem a brigádkollektívákra is. Nem könnyen járható út! Meg csak nem is mutatós. Számtalan buktató akaaa.yoz- za az előrejutást. Es most nem személyi összefonódásokra, „brigádfuttatásokra” gondo­lok, amiről felszínesen itt-ott elég sokat suttognak. Számok­kal, tényekkel különben is könnyen lehet igazolni a sut­togások alaptalanságát. Igazi akadályt a túlzott ön­becsülés, az önmagunkkal szembeni engedékenység, a látszateredmények igenlése és az egoizmus jelent. Ha őszintén, komolyan aka­runk szocialista típusú embe­rekké válni, elsősorban ezek ellen kell küzdenünk. Egyé­nenként és brigádon belül egy­aránt. Az erkölcs álprófétái mind megbuktak és megbuknak az élet legapróbb ellentmondá­sain. Nem kockáztathatjuk a szocialista forradalom vívmá­nyainak sorsát, hogy mi is az álpróféták módszereihez folya­modunk. Ezért kell a belső tartalmat szem előtt tarta­nunk. Nincsenek kinyilatkoztatott igazságok. De az igazság meg­ismerhető, és aki az igazság­nak csak egy parányi részét is. meglátta, szerénységével igyekszik annak egészét meg­ragadni. Maga az igazság is kötelez — valóságos erejével — a szerénységre. Ezek után vonjuk le a kö­vetkeztetést, és ne legyünk büszkék eredményeinkre? Szó sincs róla! Sőt! Egy megtett út fáradsá­gát értékelve kell, hogy örül­jünk sikereinknek. Ez a siker további lendületet ad. Csak ne váljunk önteltekké, elbizako- dottakká. így nem lesz szá­munkra gond, hogy mit te­gyünk tovább, összezsugorod­nak a részletproblémák és természetessé válik az önzet­lenség, a közösségbe vetett bi­zalom, a gyengébbek megse­gítése, a kezdeményezőkész­ség. Mindjárt nem lenne olyan merev a versenyvállalás, a ki­értékelés. A földművelő ember tudja, hogy jó termés csak a követ­kezetesen gondozott földön re­mélhető. Mi mást hangsúlyoz­hatnánk, ha nem ezt. Ne saj­náljuk a fáradságot. Sokat várunk attól a kortól, amikor már az új típusú szo­cialista emberek adják a tár­sadalom zömét. Uj életformát, új világot, emberibb életet és mindazt, amire ember csak vágyódhat. Hát áldozzunk ér­te! Ne siettessük a gyümölcs­érést! Várjuk ki az időt! Tü­relmünk nem lesz hiábavaló. Csak ne a tétlen türelemre gondoljunk. Szorgos munka termi meg a maga gyümölcsét. Ezt a szorgos munkát kell nekünk mindennapi életünk­ben a szocialista bdaédmozga- lom keretében elvégeznünk. — detvay — Szoba a YVawelban Kralt kői öreg tér Alig férünk a termekbe, olyan sokan vagyunk. Szyd­lowska Kamilla tűr em esen, szellemesen magyaráz. Nem száraz történelmet mond, nem fut át a termeken. Egy-egy ajtónál megáll, mutatja a mű­vészi faragásokat, mi volt eredeti, mit újítottak fel... Mondja, mondja. Reggeltől estig. Mindazoknak, akik el­jönnek Magyarországról és egyszer, kétszer végigjárják a palota tágas szobáit, kíván­ban és nagyon-nagyon szereti Krakkót. A magyarok pedig, ha egy­szer újra Krakkó felé visz út­juk — felkeresik Szydlowska Kamillát. Mert érzik hogy nemcsak Krakícó áll közel a szívéhez. Itthon, amikor isme­rősökkel vitattuk meg útiél­ményeinket, kiderült, egy sem akadt, aki ne ismerte és ne szerette volna meg a krakkói művészet magyar tolmácsát. Sági Ágnes MÉRNÖKIMÁDAT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom