Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-23 / 223. szám

4 "‘rÁ'iWflP 1961. SZEPTEMBER 23, SZERDA GAZDAG ŐSZ HALÁSZTELEKEN .4 KERTÉSZET HÁRMAS HASZNOSÍTÁSA _ KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINT BEVÉTEL _ SALÁTA ÉS HÓNAPOS RETEK OKTÓBERI ELADÁSRA JÖVŐRE 3,5 MILLIÓS KÖLTSÉGGEL ÚJ ÜVEGHÁZ ÉPÜL — Halásztelekre menjen ki az elvtárs, há az őszi betaka­rításról akar írni — mondotta a napokban a megye egyik ve­zetője. — Nem nagy szövetke­zet a halászteleki Szabad Má­jus, de jó vezetés mellett a ta­gok a közepes minőségű föl­dön is kiváló terméseredmé­nyeket érnek el. Valóban, a 70 holdas öntözé­ses kertészet idei bevétele két és fél millió forint Egy holdon 35 ezer forintot érő zöldség­félét termesztettek. No, persze nem egyszeri terméssel, ha­nem háromszorival. Nincs el­írás, a kertészeti földekről tényleg háromszor takarítot­tak be az idén termést. Elő­ször salátát, majd sárgarépát és petrezselymet termeltek, s ugyanebben a földben már szépen virít az őszi saláta és a hónaposretek, amelyet a jö­vő hónapban küldenek export­ra. Ami ontja a pénzt- Krizsán Pállal, a tsz főag- ronómusával és Petrányi György főkertésszel járjuk a földeket. Délután van, s a szeptemberi nap aranyló fé­nye szétömlik a határban. Balra a Duna hömpölyög, s ezüstösen ide villannak a fo­Bemutató előtt Több érdekes, új magyar filmet láthatunk a közeljövőben film színházainkban. Ezek közül mutatunk be most négyet. lyóparti füzesek, távolabb a a\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v; Csepel Vas- és Fémmű gvár­kéményeí magasodnak és né­hány száz méterre a lakihegyi rádióadó karcsú tornya szö­kik az égnek. A lányok a ma­jorudvar közepén álló meden­cében mossák, csomózzák, és kötözik a sárgarépát. Harcsa Sándor munkacsapatvezető ép­pen biztatja őket: — Csak szépen lányok, vi­gyázzatok, nehogy földes ma­radjon a zöldség mert a kül­csínre is adni kell! Gaál Éva, Balogh Rózsi, Ud­vari Eszter és a többi lány va­lóban lelkiismeretesen dolgo­zik. A mai nap is 230 csomó sárgarépát, 200 csomó petre­zselymet és 144 csomó kelká­posztát készítettek elő szállí­tásra. — Egy holdon 3000 csomó sárgarépát termesztettünk — mondja Krizsán Pál. — Egy csomagért eddig 5 forintot fi­zetett a MEK. A vékony, ki­csi répát a földben hagyjuk, hadd érjen be, jó lesz az télire leveszöldségnek. Özvegy menyasszonyok — vígjáték. Főszereplők: Edit és Pécsi Sándor. Soós Ha egyszer, húsz év múlvaí'lría: Bíró Zsuzsa. Rendezte: Keleti Márton. Főszereplők: Semjén Anita és Bujtor István. Boldizsár Iván forgatókönyve nyomán készült az Igen. Béres Ilona és Darvas Iván játsáza a főszerepeket. tettek. A szövetkezet jövedel­mét jelentősen elősegíti, hogy exportra szerződtek 100 ezer csomó őszi szedésü karalábét, 60 ezer csomó hónaposretket. A karalábé és a hónaposre­tek az őszi napsütésben olyan szépen fejlődik, hogy meg­lesz a duplája is. Emellett még salátát, zöldbabot is szállíta­nak a piacra a jövő hónap­ban. Egy munkaegység értéke 39 forint Eredményüket a szorgalom­nak köszönhetik, hiszen lé­nyegében még nem nagyüzemi módszerekkel dolgoznak. Nincs modern üvegházuk, mindössze 2400 ablakkeretjük. Kertésze­tüket éppen ezért szeretnék továbbfejleszteni s erre moot minden reményük megvan. Jövőre — állami támogatás­sal — 2000 négyzetméter terü­letű üvegházat építenek, há­rom és fél millió forint költ­séggel. A gazdag termés egy év munkájának gyümölcse. Egy munkaegységre 39 forintot terveztek, amely most már minden bizonnyal meglesz, sőt, még talán tartalékolni is tudnak az elkövetkezendő idő- 1 re. Beruházni is szeretnének, gépeket, öntözőberendezése­ket vásárolni és tovább erő­síteni, fejleszteni, korszerűsí­teni gazdaságukat, amelyben | dolgozva életüket még jobbá, szebbé akarják tenni a halász­telki szövetkezeti gazdák. Gáli Sándor Kávé — és esztétikai élmény Bármily furcsán hangzik is. azt kell mondanunk, hogy igen sok községben a társadalmi élet amolyan hall­gatólagosan elfogadott fóruma lett az eszpresszó. A föid- művesszövetkezelek az elmúlt években szinte minden na­gyobb községben nyitottak kis miniatűr „kávéházat”,' ahol a nap minden szakában nemcsak kávézgató embe­reket láthatunk, hanem munkába mélyedt tárgyaló fele­ket is. Nemegyszer megtörténik ugyanis, hogy az agyon­zsúfolt, lármás irodahelyiségek helyett a csendes, kultú­rált környezetű presszóban ülnek le a vitatkozó partne­rek. A társadalmi élet fóruma lett úgyis ez a száraz ke­reskedelmi nyelven „vendéglátóipari üzemegységnek” nevezett kedves színfolt, hogy a falusi lakosság tekinté­lyes része ma már restelkedés nélkül ül be ráérő idejé­ben, s zenét hallgat, újságot olvas, kávézgat, avagy jó­ízűen elfogyaszt egy üveg sört. Ezek az eszpresszók manapság komoly konkurrenciát jelentenek az italbol­toknak, s ennek örülnünk kell. Lehetnének azonban a presszók még szebbek, ízlése­sebben berendezettek, kellemesebb légkörüek is. Csak egyetlen példa: alig látni a falakon igazán művészi repro­dukciót, festményről nem is beszélve. Miért? Amikor egy- egy ilyen üzletet berendeznek, vagy felújítanak, akqr időközben szépítenek, akad pénz komolyabb vásárlásokra is. Az azonban még senkinek jutott eszébe, hogy ebből a pénzből időnként egy-egy szép festményt lehetne vásárolni, amely témájával, mondanivalójával, színössze­tételével jól illeszkedne a környezethez. A megyénkben élő festőkkel beszélgetve kiderül, hogy kiállításaik alkalmával a vevőközönség köréből hiányzanak azok a kereskedelmi szakemberek, akik ezeket az ízlésesen berendezett, kellemes üzleteket ter­vezik és a közönségnek átadják. Pedig a szentendrei Mű­vész Eszpresszó példája bizonyítja, hogy a közönség szívesen nézi meg a művészi alkotásokat, nem tartja ki­zártnak a kávé mellől az esztétikai élményt sem. Ezen túl a művészetekkel még nem találkozott emberek eszté­tikai nevelése sem utolsó szempont, hiszen ez lenne az egyik legeredményesebb cselekedet a giccs gátlástalan térhódítása ellen. Október végén nyílik meg Vácott az őszi megyei kép­zőművészeti kiállítás. Jó alkalom lenne ez arra, hogy a festők és a kereskedelmi szakemberek összetalálkozzanak a fejtegetett gondolatok jegyében. A találkozás eredmé­nye minden bizonnyal hasznos képvásárlás lenne, amely után jónéhány nagyközségünk eszpresszójában a kávé melle esztétikai élményt is kapna a vendég. Tenkcly Miklós Az esztendő végén kerül bemutatásra Az aranyfej című színes, amerikai—magyar koprodukció, amelynek női fő­szerepét Esztergályos Cecilia alakítja. A kukorica is jól fizet — Hogyan érték el ezt a jó jövedelmet? Koratavasszal salátát vetet­tek, majd sárgarépát, petre­zselymet, most a hónaposretek és az őszi saláta gondozásán van a sor. Az őszi takarmány után kilenc holdon uborkát vetettek, amelyet éppen most szednék. Az uborka nagyon jó minőségű, eltevésre való, 600 mázsát szerződtek belőle a fel­vásárlószervekkel. A nyolc hold másodvetésü, zöldbab át­lagban 10 ezer forintot jö­vedelmezett. De nemcsak a kertészetben ilyen jó a ter­méseredmény Halásztelken, hanem a szántóföldi növény- termesztésben is. Erről már idós Horváth Ist­ván, a növénytermesztési bri­gád vezetője számol be, aki­vel a Koburg-íéle majorban találkoztunk össze. Az öreg jövőre megy nyugdíjba, de a tsz-t akkor sem hagyja itt. Na­gyon a szívéhez nőtt már ez a föld, hiszen 15 éve, alapítá­sától kezdve tagja a halász­telki tsz-nek. Kevés idő jut a beszélgetésre, siet az öreg, mert intézkedni kell a zöld­bab szállításáról. Azért mégis elmondja, hogy kukoricából meglesz a 35 mázsás átlagter­més. Van száz hold gyümöl­csösük is, öt vagon barackot exportáltak. Az almát most szedik, a jövő héten pedig megkezdik a szőlő szüretelé­sét. Félmilliós kár A határjárás közben mind­untalan a kertészetre tere­lődik a szó, amely a szövetke­zet területének csak nyolc százaléka, az összbevételnek mégis majdnem az egyharma- dát adja. A bolgár kertészke­dés nemzedékről nemzedék­re szállt. Szeretettel és hoz­záértéssel gondozzák itt a ker­tészeti növényeket. Ez azon­ban még nem minden, ha a körülmények nem megfele­lőek. Miről van szó? Negy­ven holdon termesztettek sa­látát, kétmillió fejre szerződ­tek. Egymillió fej saláta azon­ban felmagzott, mert a tsz nem kapott megfelelő minő­ségű vetőmagot. Ebből félmil­lió forint kára származott a tsz-nek. Most folyik a huza­vona. Az egész ügy a megyei tanács előtt van, azt vizsgál­ják, ki felelős a történtekért és ki fizeti meg a termelőszö­vetkezet kárát? Még nagyobb lett volna a kár, ha a szövetkezet vezetői nem élnek a lehetőséggel. A salátaföldbe karfiolt, Juliska- babot, uborkát, spenótot ve­Gondosság, körültekintés A termények tárolásáról — Olcsón, házilag megoldható Helyes kezdeményezések A mezőgazdaság szocialista i átszervezésével egy időben sem a termelők, sem a fel- ‘ vásárló szervek nem építet­tek annyi korszerű magiárt, górét és egyéb tárolót, amely a közösen termelt áru teljes mennyigégét befogadhatná, j Ezért a tsz-ekben még ke­vés a raktár, a jól megépí­tett kukoricagóré és sok he­lyen hiányoznak az idén termőre forduló nagyüzemi gyümölcsösök termését befo­gadó tárházak is. Máról holnapra ugyan nem lehet elegendő korszerű raktárát, hűtőházat építeni, de a jó gazda gondosságával, előre­látással és ötletekkel sokat segíthetnek magukon a táro­lási nehézségekkel küzdő jnezőgazdasági üzemek. A kukorica megóvása Kezdjük a kukoricával, amelynek terméséből az el­múlt esztendőben is több ezer vagon telelt prizmába rakva a szabad ég alatt. A termés előreláthatóan az idén nagyobb lesz, mint tavaly volt. Nő tehát a raktáro­zási gond is. Mindenki tud­ja, hogy a kukoricának gó- réban, padláson a helye. Ahol kevés a tárolóhely, a célnak megfelel frissen ki­termelt fából (persze még jobb, ha erre a célra szá­raz faanyag áll rendelke­zésre) és erős dróthálóból, házilag épített szükséggóré is. Nem kell ehhez külső segít­ség. Fúró-faragó ember min­den tsz-ben akad és drót­háló korlátlan mennyiség­ben vásárolható. Ezt a meg­oldást választotta Győr me­gyében és az ország más vidékein is számos közös gazdaság. Jó megoldás az is, ha a termelőszövetkezetek kibére­lik a tágasabb háztáji padlá­sokat és a különböző köz­épületek, iskolák padláste­reit, amelyek megfelelő fer­tőtlenítés és- takarítás után nemcsak a csöves kukorica, hanem egyes « konyhakerti nővények, így például a hagy­mafélék, sőt gyümölcs táro­lására is alkalmassá válnak. Évről évre sok szálas ta­karmány megy veszendőbe, mert a szeptemberben és ok­tóberben. rendre vágott nö­vények nem .száradnak olyan gyorsan, mint nyár idején. Ahógy mondani szokás: az őszi sarjú nem engedi mesz- szire a kaszást. Vagyis: a sarjára vigyázni kell, mert ha renden ázik, megfekete­dik és értéktelenné válik. Sokat segít, ha a sarját nem szénának, hanem silóként takarítják be a mezőgazda- sági üzemek. Az ároksilóba takarított sarjának — leveles répafejjel, kukoricaszárral, vagy répaszelettel keverve — több a tápértéke, mint ha szénának szárítják. Ráadásul a kazalozásra sincs gond. Az időjárás viszontagságai ellen A burgonyának és répának sem használ, ha szedés után a szabad ég alatt hagyják ta- karatlanul. A burgonyapriz­mák gondosan átválogatva, száraz szalmaréteggel arasz­nyi vastagon takarva szep­temberben nyugodtan a sza­badban hagyhatók. Ha az erő­sebb fagyok beköszöntenek, már földelni kell a burgo­nyát. A szabadban tárolt ré­pát a melegebb őszi napokon a fonnyadás fenyegeti. Ez nemcsak súlyveszteséget je­lent, hanem a feldolgozást is nehezíti. Ezért helyes, ha a kukoricaszárral vagy mű­anyag takaróval fedik be és védik az időjárás viszontagsá­gaitól. Az ágronómusok és brigád­vezetők körültekintéssel jelöl­jék ki a burgonya- és répa­prizmák helyét. A prizmákat — de még a takarmánykazla­kat is — érdemes árokkal kö­rülvenni, hogy a víz a termé­nyek alá ne folyhasson. Érdemes néhány szót ejteni arról is, hogy a szálastakar- mány, amelyet nyár végén és ősszel raknak kazalba, rend­szerint megülepszik. Az is megeshet, hogy a kazal nyer­gessé válik. Ezért a kazlak őszi felülvizsgálását nem sza­bad elmulasztani. S ha a be­ázás veszélye fenyeget, nem szabad húzni, halasztani a kazlak befedését. A legjobb kazalfedőanyag a rozsszal­ma szelek ellen pedig biztos védelmet nyújt a kazal gerin­cén két méterenként keresz­tülvetett drót. a két végére kötött nehezékkel. Védjük munkánk gyümölcsét Az őszi munka dandárjában üresek a gépszínek. Egyelőre ezekben a színekben is jól tá­rolhatók azok a mezőgazdasá­gi termények, amelyeket fo­lyamatos felhasználásra szán­tak. A műanyagfólia is jó se­gítség. Átmenetileg véd az esőtől, a hótól és az erős nap­sütéstől is. A vászonponyvák viszont kevésbé alkalmasak gumós és gyökérnövények ta­karítására, mert a drága vá­szonponyva hetek alatt tönk­remegy, ha a földes növé­nyekkel érintkezik. Sok tárolási gondtól mente­sítheti a termelőszövetkeze­tek vezetőit az is, ha a ter­melőszövetkezeti tagoknak, jut­tatott részt kukoricából — de egyéb terményekből is — a termőhelyről egyenesen a tsz- tag portájára szállítják. Ezzel az eljárással hozzávetőlegesen hárommillió mázsa termény kétszeri mozgatásától és át­meneti raktározásától mente­sülnek a közös gazdaságok. Minden tsz-ben ezernyi öt­letes megoldás kínálkozik ar­ra. hogy gondos tárolással megóvják a termést. Fontos és közös érdek, hogy a verej- tékes munka gyümölcséből le­hetőleg semmi se menjen ve­szendőbe. Danes József Szakácsverseny a Pokolban Pénteken háromnapos sza­kácsverseny kezdődik a váci Pokol Csárdában. A fővárosi Royal, Duna és Palace szálló, a Pokol és a szántódi Rév csárda, a budapesti V. kerüle­ti Hidegkonyha konyhafőnö­kei, valamint a televízió Wal­ter mestere mérik össze tudá­sukat. Carminiella Mérgező gejzír Carminiellában, Nápolytól délre mintegy 50 méter ma­gas mérgező gejzír tört fel a földből. A rendőrség a falucs­ka 150 iakósát kilakoltatta. Sebesülésről nem érkezett je­lentés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom