Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-18 / 219. szám

REST MEGYEI HÍRLAP K.Ü LON K/l A DASA

VI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM

Ősz a mezőkön

Két kép a győztesekről

1964. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK

PÉNTEKI

NAPLÓ

— Együttes ülést tart ma a járási párt és tanács vb. Napirend: 1. A járás állat- tenyésztésének távlati fejlesztési terve. 2. A művelési ág változtatására és az erdőgazdasági intézkedésekre vonatkozó rendeletek végrehajtásáról szóló jelentés. 3. Tájékoztató jelentés a személyzeti munkáról. 4. Egyéb indítványok, javaslatok.

— Húsz mázsa ládába szedett paradicsomot loptak el

az üllői Kossuth Tsz kertészetének területéről. A tettesek kézrekerítésére folyik a nyomozás.

— Hatszáz élő fogoly befogására szerződött a mo- nori Fácán vadásztársaság a MAVAD-dal, ebből mintegy 48 ezer forint jövedelmük lesz.

— Háromszáz liter pálinkát főzött az elmúlt napokban a szórványgyümölcsösök hullott terméséből az úri Béke Tsz.

ÖT LOTTÓSZELVÉNYT vesztett el valaki szerdán este Monoron, a József Attila utcában. Megtalálója csütörtökön reggel bejuttatta Pestre, s ezúton is közli az ismeretlen lottózóval, nyugodtan figyelheti a mai húzás eredményét, szelvényei időben beérkeztek!

— Vásár lesz vasárnap Pilisen.

— KISZ-klub alakult a

gyömrői művelődési házban. A klubfoglalkozáson a gimnázium fiataljai vesznek részt.

— Két fát kivágott és

engedély nélkül elvitt egy állami ingatlan területéről Horváth Mártonná (Vasad II. Külterület 63.). 150 forintra bírságolták.

MAI MŰSOR

Mozik

Monor: Szereti az embereket

professzor úr? Vecsés: Halhatatlan melódiák.

Fél év alatt 18 milliós forgalom

Kereskedelem

Megyeszerte a gazdag, jó üzletmenettel bíró szövetkezetek közé sorolják a 4700 tagot számláló Üllő és Vidéke Körzeti Földművesszövetke- zetet. Az év első felében az fmsz 52 boltegysége 18 millió forintot forgalmazott. Ez 99,81 százalékos tervteljesítést jelent.

— A minimális lemaradás okát az élelmiszert árusító boltoknál kell keresni — válaszolja kérdésünkre Juhász József igazgató. — Elsősorban a sütőipari termékek, de különösen a kenyér vásárlásának nagy mérvű csökkenése szembeötlő, amely határozottan a kenyér minőségével magyarázható. A ruházati bolt teljesítette 1 941 000 forintos tervét, ami Pest közelsége mellett nem kis teljesítmény. A vegyes iparibolt forgalma 108 százalékos. A vendéglátó egységek forgalma szintén meghaladta a 100 százalékot, itt különösen az ételfogyasztás 117 százalékos növekedése érdemel említést.

Felvásárlás

A földművesszövetkezet nagy gondot fordít áruellátás terén az igények maximális kielégítése mellett a háztáji gazdaságok feleslegeinek szervezett felvásárlására. A tervezett 15 ezer darab tojás helyett több mint 43 ezer az eredmény; 1320 kiló baromfi 900 kiló helyett; 42 libából 300 darab lett. A méz felvásárlásánál 200, a gyógynövénynél 300 százalékos a tervteljesítés. Persze ez még nem a csúcs, a háztáji gazdaságokban rejlő

lehetőségek jóval nagyobbak!

Ipari termelés

területén is örvendetes az emelkedés. 7214 hektoliter szikvíz 116 hektóval haladja meg, amit a terv előír. Bambinál 100 százalékos a termelés emelkedése. Monor, Üllő, Péteri, Maglód, Ecser, Mende boltegységeit innen látják el kielégítő módon hűsítő itallal.

Szolgáltatás

A dolgozó asszonyok kényelmét szolgálja az érdekterület minden községében megnyílt kölcsönzőbolt, ahol az evőeszközök és háztartási kisgépek mellett már az igényes pihenést és szórakozást szolgáló eszközök is megtalálhatók, mint a magnó, táskarádió, fényképezőgép, gumimatrac, campingsátor.

Tervek

Gondot okoz az igazgatónak a válasz, amikor a tervek felől érdeklődöm, hiszen számtalan fórumnak kell hozzájárulni ahhoz, hogy a terv valósággá váljon.

— Elsősorban a kulturáltabb kereskedelem kialakításához szükséges feltételek megteremtése a legsürgősebb feladat — mondja.

— Távlati tervek: központi szeszfőzde felállítása Mono- ron, Üllőn kisáruház építésének engedélyezését szorgalmazzuk; Péterin élelmiszer és iparcikk bolt építése a cél.

Kiss Sándor

Sportturmix

Veszélyes Helyzetbe kerültek a mendei labdarúgók vasárnapi vereségük után. Az utolsó helyezett Táborfalva is győzött, s ezzel továbbra is nyílt a kiesők sorsa. A mendeiek abban reménykednek, hogy hazai mérkőzéseik megnyerésével elkerülhetik a kiesést. Vasárnap egyébként Mende—Gyömrő

összecsapás lesz.

★

Elutazott Komáromba a gyömrői és maglódi ktsz-ek közös labdarúgócsapata. Mint ismeretes, a megyei döntőt a gyömrőiek nyerték. De az erősebb csapat kialakítása

érdekében maglődiak is vannak a keretben.

★

Jó ütemben halad az ecseri sportkorobmát építése. Már alapozzák az öltözőket, s hozzákezdenek a játéktér építéséhez is hamarosan.

★

Otthont kapnak a gyömrői sakkozók. A sportszékház legnagyobb termét klubházzá ..varázsolják”, s ezzel otthont biztosítanak a sakkozni szerető fiataloknak, öregeknek egyaránt.

(gér)

A tsz-ek közötti versenyben első helyezett gyömrői Petőfi Tsz életéből kaptunk lencsevégre két pillanatot.

Elkészült a tövesi majorban a hideglevegős szénaszárító. Szikszai Alfonz az utolsó simításokat végzi rajta (kép jobbra).

Folyik a vetőszántás. Alsó képünkön: Bokros Károly gépállomási traktoros munka közben.

(Foto: Kalotay)

Szikár, inas fiatalember Kása László, könnyen dobálja még a paradicsomos ládákat egymás fölé, még ötödiknek is. A kecskeméti aranyhomok szülötte, onnan vándorolt Üllőre, ott ismerte meg a munka becsületét. Most a Fővárosi Köztisztasági Hivatal géptelepén dolgozik, örökké mozog, mindig tesz-vesz, s ha rövid a nappal, az éjszakából toldja meg. Az ünneplő cipője is ott porosodik a szekrény alján — nincs ünnep, nincs vasárnap számára. Most is azon igyekszik, hogy eladja házát, s újat épít. Szebbet, rangosabbat. Kell is a tágabb lakás, mert nagy a család: öt gyerek kér kenyeret. A felesége tsz-tag, 3 hold cukorrépa művelését

A SZERZŐ, a monori gimnázium igazgatója, a felszabadulás utáni években Pest megye művelődési életének egyik irányítója volt. Most, a huszadik évforduló alkalmából — felkérésre — összegyűjti, megírja ez évekből származó emlékeit. E rendkívül sokrétű, ma is gazdag tapasztalatokkal szolgáló munkásságról szóló feljegyzésekből az alábbiakban közlünk néhány kiragadott részletet:

A FELSZABADULÁS UTÁN megindult hatalmas áradással, lelkesedéssel és szenvedéllyel a művelődés ügyének új munkája is. Minden, amiről csak álmodtunk a felszabadul ás előtt, most a megvalósulás lehetőségeivel állott előttünk. Pest megyében igen értékes és tartalmas munka indult a művelődés területén. Országosan élenjáró, kezdeményező szerepet töltött be a Pest megyei népművelési tevékenység.

A városokban és a községekben is megalakultak a szabadművelődési tanácsok. Az 1945-ös év nagyrészt a szervezéssel, berendezéssel, munkatársak keresésével telt el. 1945—46-ban már a következő tevékenység folyt: 17 járás területén 15 alapismeretterjesztő, 112 közművelődési, 27 gazdasági, 29 háziipari, 16 egészségügyi tanfolyam volt és 6139 közművelődési előadást tartottunk. Ezenkívül hat helyen működött helyi jellegű népfőiskola.

1945-ben Pest megye területén 24 kultúrház, 17 olvasóterem és 53 könyvtár létesült újonnan. Ebben az évben 2500

OLÁH ISTVÁN:

Egy régi népművelő emlékezései

Szeptemberi

verőfényben

Szeptemberi verőfényben fürdik a határ. A távolban traktorok dübörögnek, közelünkben a még zöld kukorica- táblák nyújtózkodnak. Az úri Béke Tsz-ben ezen a derűs őszi napon teljes kapacitással folynak a munkák. Horinka József elnök elvtárssal járjuk a határt. Hatalmas, 130 holdas burgonyatábla mellett hosszasan elidőzünk, figyeljük a szorgalrriasan munkálkodók népes seregét.

— Húszadikára befejezzük

ennek a betakarítását is — mondja az elnök —■, hogy teljes erővel a kukoricatöréshez láthassunk hozzá 21-én. A kukoricaszárak legtöbbje két súlyos csövet nevelt — a termés nagyon ígéretes. Előzetes becslések alapján holdanként 20 mázsánál többre számítunk. A traktorok igen szép munkát végeznek, a kalászosok vetőágya rég nem volt ilyen kiválóan megdolgozva. A munka üteme itt is megfelelő: 300 hold őszi árpa, 100 hold rozs, 60 hold talca rmon lykeverék

már a földben van. A dolgozók már a búzavetéshez készülnek. 670 hold búza vetése nem kis feladatot jelent! Az előkészületi munkában megfelelő kiz ütem: 400 hold vetésterület fel van szántva, ebből 150 hold lett istállótrágyázva.

Határjárásunk a Boldogság- tanyánál fejeződik be. Az istállók környékén és az istállókban példás rend, mindenen látszik, hogy az állattenyésztést nagy gonddal és felelősségteljesen végzik itt. Ez nem véletlen, mert ez a gazdaság főprofilja. Az istállókban tenyész- és növendékálla- tokUan gyönyörködhetünk. 70 hízó bika és 70 üsző október végén kerül értékesítésre a TEGl, illetve az Allatforgalmi Vállalat útján.

Az úri tsz-t járva az ember önkéntelenül is megállapítja, hogy ez egy mintaszerűen szervezett üzem. A három és fél ezer holdas gazdaság ékessége a környéknek. Horinka elvtársat provokáljuk azzal a kérdésünkkel, hogy előreláthatólag mit várhatnak az év végére jövedelemként a szövetkezet gazdái.

— Most végeztük el a III. negyedévi felmérésünket — mondja. — A búza és a tavaszi árpa nem fizetett kellő eredménnyel, a nyáron több mint félmillió forint termés- kiesésünk volt, ezek miatt. Ennek ellenére már most egálban van ia bevételi és kiadási terv. Ha jósolni lehet: meggyőződésem, hogy a zárszámadáskor egy munkaegység értéke meglesz 35 forint, egy tagra eső jövedelem pedig eléri a tervezett 14 000 forintot!

könyvet küldöttünk széjjel. Ugyancsak ebben az évben elkészült a nagy kultúrautó. Előadócsoportokat, vándorkönyvtárt és keskenyfilm-vetí- tőgépet vitt magával és természetesen előadókat is.

1946—47 ADATAI már a‘ munka hatalmas fellendüléséről tanúskodnak. 'Szabadiskola indult a megye területén 82, ismeretterjesztő 160, gazdasági és háziipari 118, vegyes tanfolyam 114, előadássorozat 520, s mintegy 900 egyéb művelődési alkalom. (Érdekességként említem meg a képzőművészeti, a paprikatermelő tanfolyamokat, a guzsalyos- estéket.)

Rákospalotán, Csepelen, Ve- csésen képzőművészeti szabadiskola működött. Hallgatóik műveiből a megyeházán rendeztünk kiállítást.

Érdligeten, Pesthidegkú- ton, Vecsésen leány; Pándon, Monoron, Szentendrén, Pé- celen és Foton férfi népfőisi- kola tevékenykedett.

1950-ig 28 községben építették újjá a kultúrházakat.

KÜLÖN KIEMELENDŐ, hogy az országban a mi megyénkben vettük fel először intézményesen a harcot az analfabetizmus ellen. 1950- ben például Nagykőrösön 50 analfabéta vizsgázott.

Ki kell emelni a megyeházán és a megye területén tartott centenáris ünnepségeket, va(Bognár)

és játékos jó kedvvel a nem messze bámészkodó szőlő- csőszt nyakonteremti. Ez azonban csupán csak simogatás- rtak felel meg.

A csősz azonban nem incselkedik vissza. Hiszen komoly, meglett ember már. Mosolyogva néz Marikára, majd csillogó szemmel suttogja:

— Hej, amikor még én is fiatal voltam!...

Krátky László

— Szőlő, málna. 65 holdon megkezdték a szőlő alá való forgatást a nyáregyházi tsz-ben. — Újabb 10 holdon forgatnak málna alá Úriban. Ezzel a tsz málnása 80 holdra növekszik.

— Húsz vagon dinnyét vásárolt fel az idén a MÉK, a tavalyi 40 vagonnal szemben.

— Negyvenegy selejtüszőt fogtak be hízóba az úri Béke Tsz-ben. Egy időben le is szerződtették az Állatforgalmi Vállalatnál.

— Nagyszabású hadijátékot rendeznek az úttörők szeptember 29-én Gyomron a Mányaréten és Monori- erdőn.

„A drága jó idő tétlenül ne múljon!“

Beérett a piros szlanka

Kétheti szünet után a sűrűpusztai csendet újból az asszonyok kedves kacagása törte meg. Beérett a piros szlanka. Innen-onnan vidám énekszó hallatszott a szőlőből. Három-négy idősebb asz- ssony a tőkék között, egymás mellett haladva nagy tereferélésbe kezdett. Lehetett látni rajtuk, hogy alig várták ezt a napot. Most azután istenigazában kibeszélgethették magukat. Emellett azonban a munka is jól haladt. Gondos asszonyi kezek külön válogatták a szép fürtöket. Ezek szellős rekeszekbe kerülnek és a MÉK útján csakhamar a pesti piacon. mosolyognak majd a vevőközönségre.

A sziiretelök között a maga vidám hangulatában ott csapóiig egy 14. életévében járó kedves, fiatal lány is. Holló Marika a neve. Ö a rekeszeket hordja és helyezi el a fészerben szép sorrendben egymás tetejére. Mivel nincs hasonló korú társa, vidám jó kedvében ide-oda fut az asszonyok közt. Egyiknek a szoknyáját ráncigálja meg, a másiknak jó nagyot kacag az arcába. Ezután ismét nagyot ugrik

vállalta, kukoricából 2 holdat, aztán jókora burgonya- és sárgarépa-terület gondozása is várja 2 dolgos kezét. Persze nem egyedül, ott a férje is mindig mellette, mert nyáron hosszúk a napok, s a vonat oly hamar hazaér. Most éppen paradicsomot szednek.

— Hát tudja, az úgy volt — kezdi a mondókáját ~, szabadságot kértem, egy hetet, hogy kiássuk a burgonyát. A tsz vezetősége azonban úgy határozott, hogy addig nincs krumpliszedés, amíg érett paradicsomtól piroslik a föld. Hát mi is beálltunk az asz- szonnyal, hogy az a drága jó idő tétlenül ne múljon. Az eredmény pedig...

Az eredmény pedig: 200 mázsa 6 nap alatt! Ez azt jelenti, hogy ez a szorgalmas házaspár 6 nap alatt 2800 forintot keresett. Ez pedig néhány ezer tégla az új házhoz. Ilyen ember Kása László!

K S.

nnuvwwnwwwwvwwwwvwwwwwwv

títőgépet is kapott, hogy a szemléltetésnek ezt a hatásos eszközét is bekapcsolják a népművelési munkába. Az induláskor például a gyömrői járásban Ecseren állomásozott ilyen vándorkönyvtár.

Előttem egy jelentés abból az időből:

„Első vándorút. Pánd község. A könyvtár 1947. május

7-én érkezett. A vándorkönyvtár ládáért kocsival jöttek 1947. június hó 1-én. A kikölcsönzési napló így zárul: 85 db kiolvasott könyv, 20 fill, olvasási díj: 17 Ft. A vándorkönyvtár teljes egészében átadatott, illetve átvéve Tápió- bicske ügyvezetője által.” Tehát ezt a forgalmat, 85 könyv kikölcsönzését, alig hat hét alatt érték el. Egy paraszti községben, a legnagyobb dologidőben!

Az olvasómozgalomnak, a könyy megszerettetésének nagy segítője és tudatosítója volt a színházlátogatás és a műkedvelés. Az 1948—49. évről adott jelentésből idézem a következő sorokat: „Ez évben 14 alkalommal béreltünk ki egy- egy színházat Budapesten a szabadművelődési előadásra, és a jegyeket megbízottaink, útján értékesítettük. Az év folyamán tízezer ember tudott olcsón remek darab megnézéséhez jutni és kiállításokat látogatni

NAGYOLT AN ÉS VÁZLATOSAN számoltam be hét esztendő népművelési munkájáról. Szegényesen, de hivatás- tudattal és szenvedéllyel vé- i geztük ezt a munkát, szűkösj anyagi körülmények és nehézj napi társadalmi küzdelmek j közepette. De szép volt. Meg- \ érte!

lamint a megyeházán egy hétig tartó kiállításokat, az egyhetes kulturális seregszemlét, amin a megye minden számottevő együttese szerepelt. Ugyancsak nagy jelentőségűek voltak a falunapok, járási és városi seregszemlék — kiállításokkal egybekötve. Jelentős volt a Csepelen tartott munkás-paraszt találkozó, továbbá a falvakban tartott üzemi és szövetkezeti napok, ahol mindig a látogató fél adta a műsort.

A könyvtármunkában is élenjárt megyénk. Pest megyében 1948—49-ben 50 olvasókör működött. Azért említem meg az olvasóköröket, mert azok komoly könyvtári munkát jelentettek. Megszerettetni a könyvet, olvadni tudó embereket nevelni, ez volt a fő cél, és a tartalmas könyvtári munkának az alapját építeni. Az állandó könyvtárak száma ebben az időszakban megyénkben 226 volt. A kötetek száma könyvtáranként 20-tól ötezerig terjedt.

ORSZÁGOSAN IS NAGY KEZDEMÉNYEZÉS volt megyénkben 1947 elején a ván- dorkönyvtárláda mozgalom. 18 láda indult el, egyenként 200 darab könyvvel. 1947. április 1-én a megye kuítúrautóján, ünnepélyes keretek között indítottuk el a könyveket. Egyidejűleg minden járás diave-