Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1964. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK rtai HEGYEI Korszerű szőlőfeldolgozó üzem A második ötéves terv időszakában Pest megyében csaknem 13 900 hold szőlőt telepítenek, elsősorban a déli részeken. Ezen a vidékein azonban már a jelenlegi termés feldolgozása és tárolása is gondot okoz. Ezért az Állami Pince- gazdaság budafoki üzemének nernádi pincészetében korszerű szőlőfeldolgozó üzemet építenek. Az új üzemet a Szőlészeti Kutató Intézet kísérletei alapján szerkesztett gépekkel szerelik fel, s az automata vezérlésű berendezések segítségével naponta 1000 mázsa szőlőt dolgoznak fel. A gépeket mindössze öt ember kezeli majd. A hernádi szőlőfeldolgozó egy része már az idei szüretkor munkához lát. XAGY MUNKÁBAN A FALU fíoggaa került csávába a ráckevei ? „Százévesek napja“ Japánban Japánban 191 száz éven felüli ember él. A legidősebb 112 esztendős. A közegészségügyi és jóléti minisztérium szeptember 15-én rendezte meg „A százévesek napját”, amelyen a 31 száz éven felüli férfit és 1G0 százéven felüli nőt a tartós egészség jelképével — fakupával — ajándékozott meg Ikeda japán miniszterelnök. (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése) Szombaton, a megyei operatív bizottság ülésén a többi közt az is szóba jött, hogy a ráckevei járás egyes termelőszövetkezeteiben csá- vázatlanul vetették el az őszi árpát. Kusza Béla, a megyei tanács főmezőgazdásza magyarázatot kért a növényvédő állomástól és az alábbi választ kapta: A járási tanács mezőgazdasági vezetői hibát követtek el azzal, hogy központilag akarták megoldani az ősziárpa-vetömag csávázásit. Arra alapoztak — mondotta a növényvédő állomás képviselője, hogy majd a cserevetőmagot az elosztóhelyen csávázzák. Mivel azonban ólomzárolt vetőmagról van szó, nem lehetett a zsákokat felbontani, mert így elveszett volna a szavatosság. De ha ezzel nem is törődtek volna, akkor is megmarad a mérgezési veszély. A mérgezési veszély abban áll, hogy a csávázószert magukba veszik a zsákok. Ezeket a zsákokat később keKÖZLEKEDÉSI NAGYAKTÍVA Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt közlekedési. nagyaktívát tartott. A közlekedés időszerű kérdéseiről Kiss Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter helyettese tájékoztatta a megye párt-, tanácsi és tömegszervezeti, a közlekedés, a szállítás vezetőit, valamint a meghívott aktivistákat. A tanácskozáson megjelent Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Kurucz Béla, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke,., SZEPTEMBER 23-29: Szovjet-belorusz napok A Minszki Autógyár küldöttsége Pest megyében A Eelorusz Szovjet Szocialista Köztársaságban az elmúlt év októberében rendezték meg a magyar kultúra napjait. Egy héten át magyar filmeket játszottak a minszki, gomeli, vi- tyebszki mozik, irodalmi esteken adóztak íróink és költőink emlékének, Bartók és Kodály melódiái uralták a hangversenytermeket. fényképkiállítások ismertették mindennapi életünket, eredményeinket. A népeink közti barátság bennünket is arra kötelez, hogy közelebbről igyekezzünk megismerni a Belorusz SZSZK életét. Ezt a célt szolgálják a szeptember utolsó hetében tartandó szovjet-belorusz napok, melyek Budapesten kívül, az ország néhány megyéjében kerülnek megrendezésre. A Pest megyei ünnepségsorozat — amely gazdag, változatos programot ígér az érdeklődőknek — szeptember 23-án, a Csepel Autógyár-i megnyitó ünnepséggel kezdődik. Részt vesz az ünnepségen az erre az alkalomra hazánkba érkező harminctagú belorusz turista- csoport, melynek tagjai között a Csepel Autógyár dolgozói régi barátaikat, a minszki testvérüzem küldötteit is üdvözölhetik. A belorusz nép gazdasági és kulturális sikereit ismertető rendezvények közül elsősorban a nagykőrösi Arany János Művelődési Házban rendezendő kiállítás érdemel figyelmet. Megnyitására a budapesti szovjet nagykövetség képviselőinek jelenlétében, szeptember 29-én este 18 órakor kerül sor. Kisebb méretekben, hasonló kiállításokat rendez a Magyar—Szovjet Barátsági Társaság Cegléden, Bagón és a Csepel Autógyár művelődési házában. Szeptember 30-án belorusz Irodalmi estet tartanak a bagi művelődési házban. Neves előadóművészek tolmácsolják Janka Kupala, Jakub Kolasz, a Lenin-díjas Petrusz Brovka, s a nálunk is népszerű Mak- sHm Tank legszebb műveit. Vaszil Bikov Harmadik rakéta című regényének filmváltozatát szeptember 26—27-én mutatják be a ceglédi moziban, a monori, a ráckevei, a ceglédi és a váci járás egyes községeiben pedig a TIT Szovjet Belorusszia címmel rendez ismeretterjesztő előadásokat. nyérgabona-száálításra használhatják, s akkor baj lehet. Igaz, hogy elő lehetne írni az ilyen zsákok alapos kimosatását, de erre nincs kellő biztosíték. Ha így áll a dolog, igaza van a növényvédő állomásnak — gondolták akkor az operatív bizottság tagjai. Csakhogy a valóság másképpen fest. A járás vezetői a munka meggyorsítása érdekében valóban javasolták, hogy a cserevetőmagot központilag csávázzák. Ez az ötlet magától értetődő volt, mivel a járásban levő Kiskunsági Állami Gazdaság magtáraiból került ki a nyolcszáz mázsányi cserevetőmag. Mivel azonban megismerték — a járás vezetői szerint is alapos — ellenvetést, elálltak javaslatuktól. Ehelyett igyekeztek megszervezni a gyors cserét. Az igyekezetét olyan siker koronázta, hogy augusztus végére a cserevetőmag nyolcvan százalékát már kiszállították a tsz-ekbe. így tehát szeptember elsején már mindenképpen megkezdhette volna a esavázást a járásban a növényvédő állomás. Még inkább nyilvánvalóvá válik a növényvédő állomás védekezésének tarthatatlansága, ha figyelembe vesszük az általános helyzetet. A ráckevei járásban ugyanis nem nyolcszáz, hanem háromezerhatszáz mázsa ősziárpa-vetőmagot kellett volna csávázni, vagyis a csere mennyiség több, mint négyszeresét. A nyolcszáz mázsán felüli vetőmag már a betakarításkor a tez-ekben volt, mivel saját termésről van szó. Ha tehát csak az ólomzárolás, illetőleg a mérgezés veszélye lett volna a késedelem oka, akkor a nyolcszáz mázsán felüli meny- nyiséget csávázhatta volna a növényvédő állomás. Annál & inkább lehetőség volt erre, mivel az állomás már augusztus 24-ig megkapta a tsz-ek csávázási igényeiről szóló kimutatást. Kovács Pál, a járási tanács mezőgazdásza elmondotta — s megerősítette ezt Csizmazia László mezőgazdasági osztályvezető és Molnár Antal főmezö- gazdász is —, hogy az állomás érthetetlen módon húzta-ha- lasztotta a csávázási. Először azt ígérte, hogy augusztus végén, később, hogy szeptember elsején, végül, hogy szeptember hetedikén kezdi meg a csávázási a járásban. A három dátum közül a negyediket tartotta be, azaz szeptember tizedikét... A késlekedés okául először azt hozta fel az állomás, hogy miniszteri rendelet értelmében az amerikai szövőlepke irtására kell összpontosítania minden erőt, majd azt, hogy előbb a dabasi járásban kell megkezdenie a csávázást. Mindez igaz lehet és alapos kifogás, de mi köze van az ólomzároláshoz, illetve a mérgezési veszélyhez? Az esetleges mulasztás tényének és a felelősségnek a megállapítása nem ránk tartozik. A következmények azonban nyilvánvalóak, s azokat nem hallgathatjuk el. Amire az állomás megkezdte a csávázást á ráckevei járásban, addigra elvetették az őszi árpa 46 százalékát. Mintegy másfélezer holdról van szó, vagyis jelentős nagyságú területről, amelyen nem végeztek alapos növényegészségügyi megelőző védekezést. Habár a járási pártbizottság és a járási tanács felhívta a figyelmet a házi csávázásra és a tsz-ek igyekeztek is betartani azt, 'az eredményességhez nem fűzhetünk vérmes reményeket. A vetőgépben végzett porcsávázás ugyanis — a tsz-ek csak ezt tudták megtenni — nem tökéletes, ezért tartani lehet jelentős rozsda és üszög., fertőzéstől. ............. H a az időjárás nem kedvez majd ezeknek a betegségeknek, az csak véletlen szerencse lesz. E komoly hiba ellenére lendületes a vetési munka a ráckevei járásban. A termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói mindent elkövetnek a munka meggyorsítása és eredményessége érdekében, mert tudják, hogy idei szorgalmuktól függ elsősorban a jövő évi jó termés. (n. i.) Baráti tapasztalatcsere Az Ukrán SZSZK tanácsi küldöttsége Vácott Az Ukrán SZSZK hazánkban tartózkodó tanácsi küldöttsége, élén P. K. Bojkó, az ukrán minisztertanács titkárságának vezetőjével, szeptember 15-én dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezetője és Varga Péter, a Pest megyei | Tanács vb-elnökének kíséretében Vácra látogatott. I A küldöttséget a városi tanács épületében Búzás Istvánná, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára, Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács vb-elnöke és Arany István, a városi tanács vb-titkára fogadta. Ezt követően a delegáció megtekintette a várost, az új lakótelepet, valamint a Dunai Cement- és Mészművet, ahol Hídvégi László, az üzem igazgatója tájékoztatta a vendégeket az új létesítmény eredményeiről. P. K. Bojkó, a delegáció vezetője és a küldöttség tagjai behatóan érdeklődtek az üzem technológiájáról és elismerőleg nyilatkoztak a termelési eredményekről. Az üzemlátogatás után a küldöttség a városi tanács épületében meghallgatta Lukács Ferenc vb-elnök tájékoztatóját a város múltjáról, jelenéről és a városfejlesztés eredményeiről. A beszámolót követően az ukrán küldöttség a tanács működéséről hasznos eszmecserét folytatott a városi tanács vezetőivel és az állandó bizottságok elnökeivel. A baráti eszmecserét követően az ukrán küldöttség az esti órákban utazott vissza Budapestre. A városi tanács elnöke városnéző sétára invitálta a vendégeket. A küldöttség megtekintette a Dunai Cement- és Mészművet is. (Foto: Jánosi) l«c, Százhalomb Gödöllő* Nagymaros Mi a helyzet a megye nagy építkezésein? Egy évvel az eredeti határidő előtt — mint köztudott — üzembe helyezték az évi egy millió tonna kapacitású Dunai Cement- és Mészművet. Tavaly — az üzembe helyezés évében — csaknem 200 ezer tonna jóminőségű cementet adott az országnak. Az idén már jelentős mennyiséget exportál is. A cementműre 1963. december 3I-ig összesen 2040 millió forintot költöttek. Ezzel megoldódott az építőiparban országosan jelentkező cementhiány, de az üzem még nincs befejezve. Most az egész ország szükségletét fedező papírzsákgyár és a kőbánya törőműveinek szerelése, valamint más berendezések befejezési munkái vannak soron. Ezekre mintegy 85—90 millió forintot fordítanak. Hamarosan elkezdik a mészüzem és a dunai kikötő épitését is. Az ország legnagyobb — 600 MW teljesítményű — erőműve épül Százhalombattán. A három milliárdon felüli beruházásból az idén több mint 400 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Az erőművet „lépcsős“ rendszerben építik. Ez azt jelenti, hogy elkészítették az egész erőműhöz szükséges alapberendezéseket — vízkivételi művet, csőhálózatot, elektromos hálózatot, stb. —, a termelő gépegységeket pedig fokozatosan állítják üzembe. Ennek a módszernek előnye, hogy az első gépegység már termelhet, miközben a másodikat építik. Jelenleg már két 50 MW teljesítményű egység dolgozik az országos hálózatra. A két gép teljesítménye megfelel egy kisebbfajta erőmű teljesítményének, s már ez is enyhített az ország energiagondjain. A második számú gépegység próbabejáratásánál szivárgott a hűtő hidrogén, de a hibát gyorsan kijavították és most már ez az egység is leadja az 50 MW-ot. Jelenleg a Szovjetunióból vásárolt 150 MW-os gépegység építésén dolgoznak. Az épületeket kivitelező vállalatok egy kicsit elmaradtak, mert a Szovjetunióból már gyors egymásutánban érkeznek az önálló erőműnek is megfelelő hatalmas gépezet alkatrészei. Már a gépek beépítését is meg kellene kezdeni, de az építők még nem tudják átadni a szereléshez szükséges munkahelyeket. A 26. sz. Építőipari Vállalatnak több munkaerőt kell összpontosítania erre az építkezésre, ha azt akarjuk, hogy ne legyen határidő eltolódás a gépegység üzembe állításánál. A hőerőmű szomszédságában folyik az ugyancsak több mint három milliárdot igénylő Dunai Kőolajipari Vállalat építése. Az idén csaknem fél milliárd forintot kell beépíteni, de az építők elmaradtak. Az itt dolgozó három építőipari vállalat közül az Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozik kifogástalanul. A vállalat biztosította a megfelelő munkáslétszámot és a műszaki vezetést is. Munkájukat jó minőségben, ütemterv szerint végzik. Nem mondható el ez a másik két vállalatról. A Mélyépítő Vállalat és a 26. sz. Építőipari Vállalat a szükséges 770 dolgozó helyett csak 306 főt foglalkoztat ezen az építkezésen. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ütemtervtől elmaradnak. A szerelőipari vállalatoknál szakmunkásokban kezd hiány mutatkozni. A felettes irányító szervek az olajiparon belüli átcsoportosítással ugyan 80 fővel megerősítették az építők létszámát, de ez is kevésnek bizonyul a feladatok elvégzésére. A Dunai Kőolajipari Vállalat építőinek nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az első működő üzemrész — az egy millió tonna évi kapacitású desztillációs részleg — az 1965. április 4-i határidőre átadásra kerüljön. A Dunai Kőolajipari Vállalat — Szajol község közötti, készterméket szállító, csővezeték az egész 113 kilométeres szakaszon már majdnem mindenhol elkészült. Építői a megfelelő nyomáspróbák után határidőre átadják. Ezen a vezetéken traktorokhoz, erőgépekhez, teherautókhoz szükséges üzemanyagot szállítanak az alföldi Szajol községben épülő elosztó állomásra. A váci Forte Fotókémiai Vállalatnál és a gödöllői Agrártudományi Egyetemen ösz- szesen mintegy fél milliárdos beruházás folyik. A kivitelező vállalatok kapacitásának elégtelensége, a létszámhiány rányomja bélyegét ezekre az építkezésekre is. Mindkettőnél komoly elmaradás van, de az egyetemnél a munka minősége is kifogásolható. Megkezdődött a munka a nagymarosi vizierőmü rendszer építésével kapcsolatban is. Ez lesz hazánk egyik legnagyobb üzemszerű beruházása. Teljes költségelőirányzata mintegy 13 milliárd forint. Az idén a tervezésre és egyéb előkészítő munkálatokra 45 millió forint áll rendelkezésre. Nagy beruházásaink építőinek munkája nyomán, mindannyiunk örömére, emelkednek a gyárépületek, indulnak a gépegységek, de az örömet megkeserítik egy kicsit a kisebb-nagyobb határidő elcsúszások. Az építőiparban most kétségtelenül a munkaerőhiány az elmaradás fő oka, de nem az egyetlen oka. A párt Központi Bizottsága 1960. júniusa határozatában már felhívta a figyelmet az ipari fejlődésünkből következő munkaerőhelyzetre. A határozat sürgeti többek között az építőipar gépesítését és különösen az új, korszerű, kevesebb emberi munkát igénylő építési technológiák bevezetését és elterjesztését. Tapasztalataink szerint az építőipar a gépesítettséget illetően némileg előrehaladt, de új, valóban nagy termelékenységű építési technológiákkal csak kevés helyen találkoztunk. E tekintetben még mesz- sze vagyunk a párthatározat célkitűzésétől és éppen ebből adódik a nagyméretű munkaerőhiány. Az építővállalaitok vezetőinek és a főhatóságoknak is látniok kell, hogy az építési feladatok évről-évre nőnek, a munkáslétszám pedig alig növekszik, vagy épper csökken. A vezetőknek számításba kell venniök, hogy az adott munkaerővel a következő években még több munkát kei, elvégezni. Ennek érdekében körültekintően fel kell mérni az összes lehetőségeket, a rendelkezésre álló építőipari gépek munkahelyek közötti legésszerűbb mozgatásától, a munkaszervezésen keresztül, a leghatékonyabb új építési technológiákig és újfajta építőanyagokig. Lovász Vince
