Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
1964. SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP “"Zftiritm 7 Libatömőgép, mütrágyaörlö, bakelitcsapágy és társai Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között A mezőgazdasági kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavilonja. A nyitást követő néhány nap mezőgazdasági újítóknak, feltalálóknak. Amire szükség volt Az újítások, találmányok között elidőzve, dicséretet érdemelnek a rendezők is, hiSűrűsorú gabona- és magvetőgép alatt már sok ezren megfordultak itt. Vannak, akik többször is vissza-visszatérnek, ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnek, tudakozódnak, műszaki leírásokat kérnek. Egy-egy „szenvedélyes érdeklődő” ennyivel sem éri be: magával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnoö — sok esetben lehetetlenség, hiszen a kiállított kereken százötven újítás és találmány alkotói nem tartózkodhatnak egyszerre és állandóan Budapesten. Beszédes számok A pavilohba lépve e2' a felírás fogad: „A dolgozók alkotó, feltaláló és újító tevékenysége a mezőgazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása.’’ S hogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6737-et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgazda- sági üzemekben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törekvő falusi ezermesterek, barkácsolók, egyszerű | mesteremberek és iskolázott 1 szakemberek méltán lehetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb alkotásokra ösztönzi valamennyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elismeréssel sem: három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a szén nagy körültekintéssel vá- logattáík ki a hétezer újítás közül a népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbeket. Bent a pavilonban kilenc, a szabadtéren öt csoportba osza gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait, találmányait. Néhány újítóval is találkoztunk. Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét, elvét, gazdaságosságát. Lássunk néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egyhelyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munkaigényessége miatt nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakember többéves munkája nyomán a nagyüzemi libatömögép. Segítségével 20—25 másodpercenként végezhető el egy liba tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondhatói hogy mennyi időt és fáradságot lehet ezzel megtakarítani. Mezőgazdaságunk köztudottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet köny- nyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek az eszébe jutott: olyan anyagokat mint például a bronz, talán más, könnyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? Így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, termeZetorra szerelt mütrágyaörlö berendezés tották az anyagot. A látogatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növény- termesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az öntözéses gazdálkodás, az állategészségügy» lőszövetkezetek ma még raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költséges, hosszadalmas. Ezen segít az őrlőgép. Ezt a hasznos masinát a legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöregedett kalapácsos daráló, melyet traktorra szerelve bárhol — ahol a műtrágyát tárolják — üzembe lehet állítani. Teljesítménye 30—40 q műtrágya őrlése óránként. Mérnökök, tervezők, gyárak kerestetnek E néhány példa s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink, gépjavító állomásaink lelkes, gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mezőgazdasági gépgyártó ipar eddig adós maradit. Ez pedig nagy tanulság. örvendetes lenne, ha a mezőgazdaság egyszerű munkásai mellett minél több gépészmérnök, tervező, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jónéhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak látszik hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gépi eszköz akad a csak itt láthatók között is, amelyek megértek a sorozatgyártásra. Biró András Nagyüzemi libatömögép (Regős István felvételei) „Mindig az embert akartam megalkotni!“ LÁTOGATÁS LJUBOMIR DALCSEV BOLGÁR SZOBRÁSZNÁL Szobrok között az alkotó. Előtérben a Felszabadulás című kompozíció. Láttam a szobrait már itthon, Budapesten. Valami izgalmas türelmetlenség jellemezte valamennyit. Egy korszak az életéből? — kérdeztem akkor önmagámtól, de a választ sehogy sem találtam. Egy korszakban általában hasonló műveket alkotnak a művészek. Témájukban, stílusukban. De aiz ő szobrain mindig valami újkeresés látszott, törekvés a jobbra, szebbre, elégedetlenség a régi alkotásaival, öt magát nem ismertem, de szobrai felkeltették a kíváncsiságomat. Érdekelt, milyen életben a művész, mi izgatja fantáziáját, hogyan él, hogyan alkot. Szófia romantikus negyedében él. A kerület talán a mi Budánkhoz hasonlítható. Sok fa és sok fény mindenfelé. Házának minden fordulója, minden szöglete elképzeléseit tükrözi. Berendezése modern, miként gondolkodása is. Friss alkotókedvtől buzog a már hatvanon felüli művész. emeletre, tesz-vesz, türelmetlen. Korán fekszik, mert minden reggel együtt kel a nappal, s dolgozik. Olyankor még az ebédért sem szívesen hagyja ott a készülő szobrot __ ( Irta és fényképezte: Regős István) — 1926-ban, mikor befejeztem a főiskolát, — mondja — inkább még a festészet érdekelt. Készítettem szobrokat is. Többnyire monumentális méretekben. De gondolkodásmódom, látásom mindig reális maradt. Mindig arra vágytam, hogy megalkossam „az embert”, az én emberemet. Az ecset mellől egyre inkább el- vonzott a véső, a kalapács. Vágyódtam a kemény, de hozzáértő kéznek oly könnyen engedelmeskedő anyaghoz. Élőről kezdtem a pályát, ismerkedtem az anyaggal, barátkoztam a szobrászattal. — Előbb Rómába, azután Párizsba kerültem. Minden festő, szobrász vágyának városába. Ott ismerkedtem meg az emberi test csodálatos felépítésével. Tanulmányoztam művészeti anatómiát, ' rajzoltam ezerszer az izom mozgását, s a csont különféle izgalmas formáit. Most már talán, de csak talán, elmondhatom, ismerem a mozgást, ismerem a nyugalmat. — Példaképeim Michelangelo, Goya, Cezanne. Ügy érzem, könnyű dolgom volt, hisz olyan ember kisérte végig az életemet, mint Anna, a feleségem. Igazi művész, a szobrászat szerelmese, a legszigorúbb kritikusom. Fejlődésem egyik biztosítója. — Nagy boldogság figyelni a feltörekvő új művészgenerációk sikereit. Én sohasem szólok bele tanítványaim alkotásaiba, legfeljebb, — ha elfogadják, — kritizálok. Anna Dalcsev és Ljubomir Dalcsev életét nemcsak a szeretet, hanem a művészet is egybefűzi. Johnson a leggazdagabb? Az amerikai elnökök magánvagyona mindig is nagy érdeklődést keltett a közönség körében. Kennedy elnök vagyonát tízmillió dollárra becsülték. F. D. Rooseveltet ugyan szintén milliomosnak tartották, de vagyonáról pontos adatok sohasem kerültek a nyilvánosság elé. Hoover elnökről úgy mondják, már 1949-ben 6 millió dollárt tett ki vagyona. Johnson elnök és családja az eddigi leggazdagabb a Fehér Ház történetében. Egyedül részvényekben és különböző vállalatoknál szerzett érdekeltségekben mintegy 9 millió dollár körüli összegre becsülik a tulajdonát. Reménytelen helyzet Ljubomir Dalcsev valóban fiatal. Én lepődtem meg a legjobban, ahogy felszalad az — Maga barátom hajótörött? — Nem, tengely-törött!! (Endrődi István rajza)
