Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

1%4. SZEPTEMBER 2, SZERDA a NOWA HUTA ''em. világért sem mond­ják meg a nevüket. Legszíve­sebben elbújnának a kérde­zősködő elől. Nincs mit mon­danak. Nem régen vannak a gyárban, nem tanulnak sem­mit, bizony jobb lenne, ha töb­bet keresnének. Megszoktak már? Hát... Szakmát tanul­nak? Azt sem. Hogyan akar­nak többet keresni? Hát... A harapófogó úgy látszik, hiába működik, a legértelmeseibb vá­lasz, amit ki tud húzni a két fiatalemberből: „hát...” Annyi azonban világos, ők még nem oszlopai Nowa Hu­tának. A rohanó automata szalagok, az izzó kemencék, az edzők, a hűtők — nem hó­dították még meg a két if­jút. Ködös elképzeléssel fut­nak a pénz, a pénz után, va­lami könnyű, csalóka álmot kergetnek. Ebben a gyárban azonban kevesen vannak ilye­nek. Akkor is, ha az átlagélet­kor talószínűtlenül alacsony: harmincnégy év. Űj a gyár, újak a szakmunkások, új a város, ahol élnek, új a kul­túrpalota, ahol szórakoznak. Ha nem láttam volna vala­ha itthon a dunapentelei sár- és homoktengert és utána a vasmű égnekemelkedését, a százhalombattai pusztaságot és ma az áramot adó erőmű­vet, nem hinném el, hogy 1950-ben Nowa Huta helyén sártenger uralta a vidéket. A több kilométer hosszú fekvő gyáróriás számtalan idegent vonz falai közé. akik nem elé­gednek meg a város megnézé­sével. Belül, az izzó kemencék, az óriás, csörömpölő daruk, az autamatagépek és műszerek világában akarják megtalál­ni a választ kérdéseikre. A Szovjetunióból, Olasz- és Németországból, Amerikából vásárolt gépeken, automata sorokon — hatvan százalékát a Szovjetunió szállította — több millió tonna acélárut ter­melnek. Míg a háború előtt j egész Lengyelországban egy- ; milliónégyszázezer tonna acélt gyártottak, — most i nyolcmilliót. S ebből két és fél milliót Nowa Huta ad.' A I gyár még nem épült fel telje- | sen. 1980-ra készül el és ezek- I ben az üzemekben 8—9 I millió tonnát termelnek majd. Van olyan kokillájuk, amely­hez hasonlót egész Európában nem találunk. A következő éveikben pedig két olyan új kemencével gyarapodnak, amelyekhez hasonló nagyságú csak Magnitogorszkban és az USA-ban van.. A nagy acéltömbök, a hat- van-hetven fokos hőség, az izzó kemencék, a tömböket ide-oda vonszoló automaták és a vékonyítok, a hűtők — megannyi titokzatos, érdekes látványt nyújtanak. A hatszáz- méteres hosszú csarnokok­ban, az óriás gépek között alig látni embert. Minden modern, korszerű. Egy-egy fülkében, amely a gépek fölé magasodik. televízió közvetíti a gyártási folyamatot: jól szállít-e a sza­lag, megfelelő vastagságú-e az acél, ott szeletel-e a gép, ahol kell? A hideghengermű­ben gondosan, ízlésesen cso­magolt áruk sorakoznak már. Olvassuk a címzést: Phi­ladelphia, Kuba, Argentína, India, Kína, Belgium. Ma­gyarország ... Térkép is jelzi kigyulladó 'fényeivel, hány ország várja a Nowa Huta-i munkások küldeményét. A noteszomba jegyzett millió számadat mellett felkiáltójel. Külön figyelmeztet: minden számnak titka, története van. De hagyjuk a számokat. Ér- | dekesebbek azok az emberek, ; akik hatalmukba kerítik az j izzó, olvasztott vastömeget, j akik pontosan tudják, minek j hány milliméteresnek kell j lennie, hogyan hűtsék a vér- j vörös acélt hideg feketére j vagy fényes szürkére. Dolgoz- 1 Nowacka Maria a csövek hűtésénél dolgozik. Sietős a munkája, röviden beszél. A gyárban a munkások tizenöt százaléka nő. Nem panasz­kodhatnak, megbecsülik őket. Az ó férje a pártközpontban dolgozik. Instruktor. Három gyermekükre a nagymama vi­gyáz — akárcsak az itthoni nagymamák. Munka után el­járnak a kultúrotthonba, van színház és mozi... A város is az övék. Szép üzleteik, virágos erkélyeik be­rendezett, meleg otthonra val­lanak. Kultúrpalotájukat oko­san, nem a gyártelepre építet­ték. Tudják, munka után min­denki siet a családjához és szórakozni is együtt akarnak. Sökan tanulnak. A gyárnak van egy népiskolája, egy tech­nikuma és egy munkásakadé­miája. A házak? Akkor kezd­ték építeni őket, amikor a gyá­rat. Az újak hasonlíthatatla­nul szebbek, színesebbek, íz­lésesebbek. Mégis kedvesek a régi vöröstéglás „vakolatla­nok", hiszen a gyár születésé­nek mementói. S minden, ami itt épül, szépül, az a gyár ré­sze. Vannak, akik még csak Újságíró-delegáció utazott Jugoszláviába Kedden magyar újságíró­delegáció utazott Jugoszlá­viába a két újságíró szövet­ség közötti egyezmény alap­ján. A delegáció vezetője Várnai Vilmos, a Magyar Rá­dió prop. főosztályának ve­zetője. Tagjai: Benkő Károly, a Fejér megyei Hírlap fő- szerkesztője és Lendvai Vera, a Népszava munkatársa. (MTI) , Szembank" Angliában ? j Angol sebészek mélyhútéssel j tárolt emberi szaruhártya át- ] ültetésével az utóbbi időben visszaadták három férfinaSk, három nőnek és egy 15 éves fiúnak a szeme világát. A műtétek nagy haladást je­lentenek a szemsebészetben és odavezethetnek, hogy Angliá­ban megalapítják a világ első „szembankját”. Ezidáig a szaruhártya átül­tetéseket legkésőbb 48 órával a halott szaruhártyájának le­választása után el kellett vé­gezni, mert a Ikonzerválás sú­lyos nehézségekbe ütközött. Az angliai műtéteknél most olyan szaruhártyákat alkalmaznak, amelyeket egy hónapig tartot­tak. mélyhűtésben. tJj házak — egészségesek, szépek nak itt olyanok, mint az a két fiatalember, akik fizetést kap­nak, meg is dolgoznak érte — csak épp a lelkűk nem érzi még az alkotás örömét. Ma­giszter Ksieniewicz fődiszpé- cser kísérőm azonban egészen más ember, mint ahogy a töb­biek is, akikkel találkoztam. Ö tizenhárom esztendeje lép­te át először a gyár küszöbét. Nincs olyan sarok, amit na­ponta be ne járna. Izzad a kemencék forráságától, óvato­san odébblép, amikor az edző nyomán szikrák csapnak szer­teszét a vékonyodó acélról. Felülről nézi, az ügyes kis át­járó állványról, hogyan dobja ki a vékony csöveket a hűtőre az automata. Beszélget a mun­kásokkal, kíséri a külföldie­ket, szervez, tanácsol — és olyan tűzbe jön magyarázata során, mint az, aki először lát­ta a gyár lüktető életét, hal­lotta az üzem történetét. Ryszanek Tadeusz műszak- vezető. Harminckét évével ő is a gyár öregei közé tarto­zik. Tizenkét esztendeje kezd­te Nowa Hután. A meleg ugyan még ma sem tetszik neki, hiszen ki szokná meg könnyen a hetven Celsius fo­kot, de a gyár nélkül nem tudna meglenni. Jól keres, elé­gedett, kétszoba összkomfortos lakásban lakik a feleségével, két gyermekével. Esténként te- '• levíziót néznek, néha horgá­szik. De csak néha, mert ke­vés az ideje. Akadémián ta­nul. Többre szeretné vinni. Itt, ebben a gyárban. Önkéntelenül js behúz­zuk fejünket, ahol Budyu Sta­nislaw és Koztowski Tadeusz dolgozik. A munkásokon ke­mény védősisak, kezükön kesztyű. Felettünk a magas­ban testes daru emeli a több tonna acélt. Ügy emeli és úgy sétáltatja, akárha pelyhet bíz­tak volna rá. Csak amikor le­engedi a súlyos acélt és az nagy robajjal a földet éri, húzzuk még mélyebbre nya­kunkat. Budyu Stanislaw 1953 óta tagja a munkáspártnak. Koztowski, barátja pedig nem­sokára kéri a felvételét. Most az ifjúsági szervezetben dol­gozik. A gyárban az embere­ket nem pártállásuk, hanem szakmai tudásuk, szorgalmuk szerint becsülik, ítélik meg. Tisztséget is az vállalhat, aki a szakmában becsületet, te­kintélyt szerzett. A kommu­nisták vigyáznak, hogy ezt az elvet senki meg ne sértse. Szerencsés vasúti baleset Szerencsés vasúti baleset játszódott le, hétfőn hajnal­ban a váci vasútállomáson. A 3829-es számú személyvo­nat, amely Szob és Vác kö­zött közlekedik, végcéljához, a váci állomáshoz ért és itt I tévesen a 7-es számú vágány- I ra engedték be, amelyen há- ! rom teherkocsi állt. Az ösz- i szeütközést már nem lehe- i tett elkerülni, a vonat bele- | szaladt a teherkocsikba. Sze- j rencsére a sebesség már egé- j szén lecsökkent, így sérülés i nem történt, hanem csak öt- | ezer forint anyagi kár kelet­j. líézttt.’ balesetért Boros J Pétét, 31 éves váltókezelő, | Vác MÁV-laktanyai lakos hi- : báztatható, aki ellen foglal- i kozás körében elkövetett ve­szélyeztetés miatt bűnvádi eljárást indított a rendőrség. A vizsgálat tovább tart. Vastagon fogott a ceruza A Dunakanyarban, ahol annyi idegen is megfordul fokozottabban ellenőrzik a vendéglőket. Kell is! Mert például a visegrádi Vár Étteremben egy héten belül három ellenőrzés tapasztalta a vendégeket megkáro­sító, meg nem engedhető visszaélést. Először a Szent­endrei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság néhány tagja jelent meg az étteremben és ebédet rendelt. Fizetés­kor Horváth Kálmán főpincér, majdnem minden el­fogyasztott ételt drágábban számolt az étlapon feltün­tetett árnál. Az uborkasalátát viszont rendes áron, 1,40 forintért számolta, csak éppen az összeadásnál vette tizennégy forintba. Ezért aztán árdrágítás miatt ötszáz forint pénzbírságot fizethet most. Két nappal utóbb a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat ellenőrei jártak a Vár Étteremben. Nekik vi­szont Asbóth Tibor felszolgáló 5,80 forintot számított az 1,40-es uborkasalátáért. „Tévedése” háromszáz fo­rintba kerül neki, ennyi bírságot fizet. Újabb két nap múlva megint a Vár Éttermet ke­resték fel a vállalat ellenőrei. Ezúttal Bazsó István fel­szolgálótól sört kértek és kaptak üvegenként 5.40 he­lyett hat forintért. Bazsó ezért kétszáz forintot fizet. A felszolgálók esetében a szabálysértési előadó megállapította, hogy fizetésük mindössze havi hatszáz forint és a 2,8 százalékos forgalmi jutalékkal együtt sem haladja meg jövedelmük az ezer forintot havonta. Borravalót pedig elenyésző összegben kapnak. Persze, ezt csak a bírság összegének megállapításánál vette figyelembe, hogy büntetésük arányos legyen a kere­setükkel. Ám keressenek akármilyen keveset, a náluk vég­tére nem sokkal többet kereső vendéget mégsem csap­hatják be. Olcsóbban is jönnek ki, ha jól kihegyezik a ceruzájukat, nehogy „tévedésből” vastagon fogjon. Meg aztán mi lenne, ha minden vendég maga adná össze a számláját?! (—y —e) A szentendrei Hafárcsárda csúcsforgalommal és telefon nélkül A Dunakanyar Szentendre— visegrádi szakaszának egyik legnépszerűbb vendéglá óipari egysége kétségtelenül a Ha­tárcsárda, amelynek forgalmát és jelentőségét újabban a kö­zeli Pap-szigeten létesített nemzetközi camping még in­kább fokozta. A jóhírú ven­déglő vezetését az idén ta­vasszal Marian József vette át, aki hat éven át a ráckevei Duna.. Eí-terem vezetője-, volt é$ rátermettségébe!, kitartásá­val sikerült azt' a’ megkívánt színvonalra fejlesztenie. Ha­sonló feladatot hárít most rá a Határcsárda, amely szintén bővítésre és átalakításra szo­rul, hogy a növekvő igénye­ket kielégíthesse. Marian Jó­VXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN^ M IT I R N AK? I zsef érdeklődésünkre közölte, hogy az erre vonatkozó ter­vek már elkészültek. Ezek szerint a vendéglőt új, téli ét­teremmel bővítik, a régi épü­letet teljesen rendbehozzák, új, korszerű felszereléshez és berendezéshez juttatják és: rendezik a környékét is. Az építkezési munkálatok a ta­vasszal kezdődnek meg, a külső munkálatok már megin­dultak.. Tekintettel: a növekvő, autóforgalomra, a vendéglő mellett nágy befogadóképesség gú parkírozóhely kialakítását kezdték meg. — Nagymértékben megne­hezíti munkánkat — mondot­ta Marian József —, hogy a Határcsárda még mindig nem kapta meg a már évekkel ez­előtt igényelt és számtalan­szor megsürgetett telefonját. A telefon hiánya sokszor szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a vendéglő személy­zetét. Emiatt nem kaphatunk idejekorán értesítést azokról a nagyobb turista- vagy ki- rándulócscportokról, amelyek a Határcsárdában kívánnak ebédelni vagy vacsorázni. Az IBUSZ gyakran táviratilag ad­ja föl rendeléseit és azt ne­künk is táviratilag kell visz- szaigazolnunk. A szentendrei campingnek az idén óriási forgalma volt, rengeteg kül­földi turista töltött ott hosz- szabb-rövidebb időt. Kisebb- nagyobb csoportokban minden előzetes bejelentés nélkül szállták meg sokszor ebéd­vagy vacsoraidőben vendég­lőnket. Kiszolgálásuk így bi­zony igen nagy nehézségekbe ütközött és. konyhánk sze­mélyzetétől • úgyszólván em­berfeletti munkát igényelt. Ha telefonunk lenne, azon ideje­korán értesítést kaphatnánk a rendkívüli ebéd- és vacsora­igényekről, konyhánk tehát simábban fölkészülhetne fel­adata megoldására. A telefon iránti kérelmünket legutóbb júniusban ismételtük meg, amikor határozott ígéretet is kaptunk rá, de még mindig nem történt semmi, pedig las­sanként vége a nyári szezon­nak. Karácsonyi, újévi zenés képeslapok Á Képzőművészeti Alap új, tetszetős, zenés képeslapokkal örvendezteti meg a vásárló­kat. Már szeptembertől áru­sítják a hanglemezboltok, a papírüzletek és a nagyobb trafikok a karácsonyi és újévi zenés üdvözlőlapokat. A kará­csonyi zenés üdvözleten töb­bek között Mozart:' Bűvös csengetyú és Német táncok című művének egy részlete szerepel, • az újévieken pedig modern táncdalokat hallhr: nak a címzettek. (MTI) „bejárnak”, de a többségük, mint új ismerőseim is — pu­ha fészekre találtak... A hagy ezt mondják, az idegen szá- mára sem tűnik furcsának: hogyan lehet kemencék, az acéltömbök, a vörösen izzó lemezek és rudak között ott­honról beszélni. Sági Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom