Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
fEST MEGYEI kKÍvIup 1964. SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP Megkezdődött az őszi fő vadászati idény Megkezdődött az őszi nagy vadászati szezon. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadgazdálkodási és vadászati főosztályán tájékoztatásul elmondották, hogy szarvasbika- vadászatokra az idén is nagy számban érkeztek külföldi, főleg nyugatnémet vendégvadászok. Az idény első nagy zsákmányát, egy gyönyörű 18 ágú agancsot viselő bikát Somogy- szob környékén ejtették el. A trófea Nadler-féle értékelési rendszerben 215.02 pontot kapott, vagyis bőven túlhaladja az aranyérmes kategória 200 pontos küszöbértékét. A délvidéki magyar erdőségek kiváló szarvasállományára jellemző egyébként, hogy a tavaly Baranyában lőtt bika trófeáját —, amely 232.79 pontszámot kapott — egyes vadászati szakkörök világrekordnak tartják. (MTI) ___________ Jubil eumi vándorkiállítás A felszabadult Magyarország húsz éve címmel jubileumi vándorkiállítást készít elő a SZOT. Tizenöt nagy méretű tablón több száz eredeti felvétel, szemléltető grafikon és más dokumentum mutatja majd be a felszabadulás és az újjáépítés jelentősebb mozzanatait. A kiállítás anyagát a jövő év elejére tervezett budapesti bemutató után több vidéki helységbe is elviszik. (MTI) NEM BÜROKRATÁK! A számviteli, pénzügyi és adminisztratív dolgozókra időszakonként és rövid időre irányul az üzemi közvélemény reflektorfénye: a bér- számfejtések idején, a mérlegek összeállításakor. Legtöbbször mégsem az áldozatos munkára figyelnek fel, hanem az esetleg kiütköző hibákra. „Az egész nyilvántartás csak bürokrácia” — mondják ilyenkor, és következésképpen a nyilvántartók csak bürokraták. Pedig a jól vezetett nyilvántartás, adminisztráció nem bürokrácia, hanem fontos része a gazdasági vezetésnek, a mindennapi munkának. Hogyan biztosíthatna a vállalat sok százféle anyagot és mindenből elegendőt, időben, megfelelő nyilvántartás nélkül? Aligha ismerhetnék meg, mibe kerül egy-egy termék, ha nem összegeznék az előállításhoz felhasznált különböző anyag, bér, energia, gépamortizáció stb. költségeit. A megfelelő ellenőrzéshez, a tisztánlátáshoz, a gazdálkodás értékeléséhez, a legfontosabb vállalati feladatok megjelöléséhez nagyon sokféle részadatot szükséges feldolgozni, összegezni. Ezt a munkát végzik a vállalat könyvelői, pénzügyi, számviteli szakemberei. Akadnak persze könyvelők, adminisztrátorok is, akik lé- lektelenül, mechanikusan dolgoznak. Ők valóban bürökVasárnap délután (Foto: Kotróczó) ráták. De a bürokratát nemegyszer éppen azok között találjuk, akik oly könnyen és felelőtlenül dobálóznak ezzel a jelzővel. Az a művezető például, aki elvárná, hogy hozómra adjanak ki anyagot a raktárból, s a legszükségesebb bizonylatok aláírásától is irtózik, az a mérnök, aki akkor is levelezget, amikor egy telefonnal elintézhetné az ügyet, és önmagát biztosító feljegyzéseket szerkeszt, ahelyett, hogy megoldaná a feladatot —, nos, az ilyen ember nem más mint bürokrata. Az oly sokszor hiányolt közgazdasági gondolkodás, a gazdaságosság elvének szüntelen szemmeltartása nem nélkülözheti a főkönyvi adatok, s az ebből készült beszámolók, elemzések rendszeres tanulmányozását. A vállalati munka időszakos és folyamatos közgazdasági értékeléséhez a nyilvántartás szolgáltat adatokat. Az a számviteli, pénzügyi szakember tehát, aki — a pontos nyilvántartás érdekében is — elszámolási fegyelmet követel, csak elimerést érdemel. Fegyelem nélkül elképzelhetetlen a takarékos gazdálkodás, a vállalat tízes százmilliós értékű álló- és forgóeszközeinek legésszerűbb felhasználása. S ha igaz az, hogy a gazdasági elemző, ellenőrző munka szerepe minden szinten megnövekedett, akkor jogosan igényelnek több figyelmet, nagyobb megértést és megbecsülést a számviteli dolgozók is. Ami az anyagi megbecsülést illeti, aligha mondható irigylésre méltónak a nyilvántartói munka. A közgazdászok szívesebben dolgoznak tervosztályon, mint mondjuk az utókalkulációban. A fiatal könyvelők is a diszpécsermunkában és más műszaki beosztásokban látják a jobb anyagi boldogulás lehetőségét, és nem a számviteli osztályon. Sok vállalatnál, ha fizetésjavításokra és jutalomosztásra kerül sor, a számviteli dolgozókat úgy tekintik, mint akik közvetlenül nem gyarapítják a gyári termelési értéket. A számviteli dolgozók az anyagi elismerésen túl munkájuk megbecsülése szempontjából a legfontosabbnak azt tartják, hogy a gyár vezetői igényeljék az általuk feldolgozott adatokat, elemzéseket. Ahol a számviteli munkával szemben nem támasztanak igényeket, ott nincs ösztönző erő a gyors és pontos ügyintézésre, a könyvelők, a kalkulátorok feleslegesnek, sőt esetenként bürokratikusnak érzik munkájukat. Ahol viszont a vezetők várják, követelik a pénzügyi és számviteli részadatokat, ott értékelni is tudják az adminisztratív dolgozók munkáját. Megértőén foglalkoznak ügyes-bajos dolgaikkal, munkakörülményeik javításával. A számviteli munka könnyítésének és megbecsülésének fontos jele — akár csak a termelőüzemekben — a gépesítés. A különböző számológépek könyvelő- és nyilvántartó berendezések üzembe helyezésével a lélektelen, mechanikus munkától szabadítják meg a könyvelőket, időt és lehetőséget teremtve számukra az érdemi értékelő, elemző munkára. Saját tapasztalatainkból is jól tudjuk, hogy a tőkés üzemekben, ahol a gyors és pontos ügyvitel a tulajdonos hasznát, a tőkés profitját gyarapítja, rangja van az adminisztrációnak és nem tekintik azt fölösleges rossznak, bürokráciának. Jogos igény, hogy szocialista üzemeinkben is méltó helyére kerüljön a számviteli nyilvántartó, elemző munka. A több nyereségrészesedés, a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése, az .életr színvonal gyors emelkedése, nem utolsósorban a pénzügyi és számivteli dolgozók pontos és lelkiismeretes munkáján múlik. Kovács József HETI JOGI TANÁCSADÓNK Október 2-ig lehet beiratkozni a József Attila Szabadegyetemre A József Attila Szabadegyetem 1964—65. évi — társadalom- és természettudományi, művészeti és műszaki — előadássorozataira eddig mintegy négyezer hallgató iratkozott be. A nagy érdeklődésre tekintettel a beiratkozási határidőt meghosszabbították október 2-ig. A VII. kerület, Múzeum utca 7. szám alatt a Kossuth Klubban — szombat kivételével — naponta délután 3-tól este 7 óráig lehet jelentkezni a különféle stúdiumokra. (MTI) Termelőszövetkezeti tag jövedelemrészesedésének megállapítása, ha a tagsági viszony évközben megszűnik. A tsz egyik üzemágában részlegvezető voltam. A tagsági viszonyom évközben megszűnt. A tsz jövedelemrészesedésemet a kilépésig terjedő hat hónap alatti forgalom alapján állapította meg. Sérelmesnek tartom « tsz eljárását, mivel az egész évi forgalom alapján jövedelemrészesedésem nagyobb lenne. Igényt tarthatok-e az egész évi forgalom után megállapított jövedelemrészesedésre? — kérdezi K. F. olvasónk. A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok szerint a tsz-tagság megszűnése esetén a volt taggal a gazdasági év végén kell elszámolni. Ez a rendelkezés megszabja a jövedelemrészesedés esedékességének idejét. Évközben előleg folyósításának lehet helye. A tsz gazdálkodása egy gazdasági évben egységes. A teljes gazdasági év eredménye alapján lehet a jövedelemelosztás kérdésében dönteni. A törvényes rendelkezések kizárják, hogy a jövedelemrészesedés egy-egy részidőszak eredményéhez igazodjék. Csak így j biztosítható a gazdálkodás' anyagi alapja és elszámolási rendje. A volt tsz-tag munkájának eredménye a tagsági viszony megszűnése után is megmutatkozhat. Előre tehát nem lehet pontosan felmérni munkájának eredményét és az ennek alapján járó jövedelemrészesedését. Jogos tehát az igénye, hogy az egész évi forgalom után kapja meg jövedelemrészesedését. A munkaszerződésben kikötött munkaidőt egyoldalúan megváltoztatni nem lehet. Napi négyórás munkaidőre kötöttem szerződést a vállalattal. Most áthelyeztek más helységbén levő munkahelyre, ahol munkaidőm 8 óra lenne. Joga volt-e a vállalatnak hozzájárulásom nélkül 8 órás munkahelyre áthelyezni? — kérdezi F. T. ráckevei olvasónk. Ha a törvényes munkaidőnél a munkaszerződésben kevesebbet kötöttek ki, ahhoz, hogy teljes munkaidővel foglalkoztassák, kölcsönös megállapodás szükséges. A munkaszerződésben kikötött munkaidőt tehát egyoldalúan nem lehet módosítani, A vállalati egyeztető bizottság — amint írja — panaszát elutasítóid. Felhívták figyelmét, ha nem foglalja el új munkahelyét, önkényes kilépőnek tekintik. A vezetésről — mindenkinek III. A vezető és a szervezet Az ipar átszervezése után bonyolultabbá vált a gazdasági vezetők — köztük elsősorban az igazgatók — munkája. Ez érthető is, hiszen több embert, nagyobb szervezetet — ezen belül több gyáregységet, több telephelyet kell igazgatniuk. Sajnálatos módon Magyarországon eddig csak a munkásokra vonatkozóan készítettek munkanapfényképezést, de az igazgatók leterheltségét intézményesen még nem vizsgálták meg. A külföldi tapasztalatok viszont rendelkezésünkre állnak. A csehszlovák, a holland, a lengyel, a nyugatnémet és a svéd felmérések szerint a vállalati igazgatók annyira túlterheltek, hogy munkájukat képtelenek a napi 8 órában elvégezni és ezért kénytelenek naponta otthon még egy-két órát dolgozni. A munkából gyakran még hét végére is jut. Ilyen jellegű vizsgálat nálunk is hasonló, vagy még rosszabb képet mutatna. De vannak olyan tapasztalatok is, hogy ahol a vállalat igazgatására az adott követelményeknek legmegfelelőbb szervezetet hozták létre, ott a vezetők munkája lényegesen egyszerűbbé, könnyebbé vált s javult a vezetés színvot- nala, hatásfoka is. Az átszervezés megnövelte az új nagy- vállalatok önállóságát, s ez a szervezet felépítésénél is kedvezően éreztetheti hatását, ha a vezetők akarnak és mernek élni az önállósággal. Arra nem lehet receptet adni, hogy hol, milyen legyen a szervezet. Ez vállalatonként — a sajátosságoknak megfelelően — különböző. Van azonban egynéhány általános vonás, amelynek jellemeznie kell bármely vállalat szervezetét. Ezeket a vonásokat a következőkben lehetne körvonalazni: a szervezet olyan legyen, amely a legkisebb hiba- lehetőséggel, a legolcsóbban, leghatékonyabban képes az egyre bonyolultabbá váló gazdasági tevékenységek összehangolására, a termelőüzemek kiszolgálására, a vezetői döntések végrehajtására és végrehajtatására, valamint a végrehajtás ellenőrzésére. E követelményeknek a szervezet csak akkor felelhet meg, ha a vállalat sajátos feladatának megfelelően épül fel, s ugyanakkor mégis szervesen beilleszkedik a népgazdaság egységes szervezetébe. Különösen gondos mérlegelést kíván a szervezet azon részének kiépítése, amely közvetlenül a vezetők munkájával függ össze. így például a mai követélményeket figyelembe véve az igazgatónak elsősorban a vállalat távlati fejlesztési ügyeivel kellene foglalkozni. Munkáját közvetlenül tehermentesítheti, ha a különböző reszortfelelősöket egy osztályba, az igazgatási osztályba tömörítené. Az igazgatási osztály létrehozásának előnye, hogy a jogügyi, rendészeti, tűzrendészet!, légoltalmi és gondnoksági ügyeket egy személy fogná össze s az igazgatónak csupán egy személlyel, az osztályvezetővel kellene tárgyalnia. Nagyon fontos, hogy az igazgató mellett egy olyan titkár, vagy titkárnő dolgozzék, aki nemcsak a gyors- és gépíráshoz, valamint a telefonok kezeléséhez ért, hanem közgazdasági, jogi és irodai szakismeretekkel is rendelkezik, aki művelt, széAmennyiben a más helységben lévő munkahelyre történt áthelyezéssel munkaideje változatlan maradt volna, új helyét köteles lenne elfoglalni. Ellenkező esetben önkényes kilépő. Más a helyzet azonban, ebben az esetben. Nem az áthelyezés ténye, hanem a munkaszerződés egyoldalú módosítása képezi a vita tárgyát. A VEB határozata ellen a területi egyeztető bizottsághoz forduljon. Önkényes kilépő köteles visszatéríteni a túlélvezett szabadságra jutó munkabért. Önkényes bejegyzést vezettek be munkakönyvembe. Több napi szabadságot vettem ki kilépésem előtt, mint amennyi a munkában töltött hónapok után megilletett. Sérelmezem az önkényes bejegyzést, valamint a többletszabadság időre jutó munkabér visz- szafizetésére való kötelezést. Munkaviszonyát — leveléből kitűnően — a Munka Törvénykönyve 30. § (1) bekezdése f) pontja alapján azért mondta fel, mert új munkahelyén több a keresete. Az ilyen okból történt felmondás akkor érvényes, ha a vállalat igazgatója a felmondás közlésétől számított 8 napon belül hozzájárul. Ha az igazgató időben nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Olvasónk munkaviszonyának megszüntetéséhez — nem járultak hozzá, munkahelyét a VEB. döntése előtt elhagyta. Minthogy ezt nem várta be, önkényes kilépőnek tekintendő. A Munka Törvénykönyve azt is kimondja, hogy önkényes kilépés esetén, ha a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi a vállalatnál eltöltött idővel arányos lenne, az ennek megfelelő összeget munkabéréből le kell vonni. A korábbi vállalat a levonást nem tudta elvégezni. ezért helyes volt a vállalat részéről követelésének bírói úton való érvényesítése. Az új munkáltató csak jogerős bírói határozat alapján vonhatja le a túlélvezett szabadságra jutó munkabért. Nem megfelelő munkavégzés címén történő felmondásnak nem előfeltétele az írásban való előzetes figyelmeztetés. Munkaviszonyomat a Mi. 29. §. c) pontja alapján nem megfelelő munkavégzés címén a vállalat felmondta. írásban egy esetben sem kaptam figyelmeztetést, ezért sérelmesnek tartom a vállalat intézkedését. — írja Sz. T. dunaharaszti olvasónk. Ninos olyan rendelkezés, amely a nem megfelelő munkavégzés miatt történt felmondás érvényességét előzetes írásbeli figyelmeztetéshez kötné. Egyedüli követelmény, I hogy a dolgozó előzőleg figyel- i meztetést kapjon. Ez történhet : szóban is. Egy esetben alkal- i mázott figyelmeztetés azonban í nem szolgálhat alapul a fel- j mondásra. í Amennyiben olvasónkat is- í mételten figyelmeztették hi- i báira, felhívták magatartásá- \ nak megváltoztatására, azon- i ban képtelen volt magatartá- í sán változtatni, ismételten | nem megfelelően végezte I munkáját, akkor a vállalat fel- | mondása törvényes és megal-a- i pozott volt. : Amennyiben az igazgató in.-' i tézkedését sérelmesnek tartja, j joga van a vállalati egyeztető bizottsághoz panasszal fordul- j ni. Dr. M. J. A Váci Vendéglátóipari Vállalat azonnali belépésre gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónál keres. Jelentkezni lehet: Vác, Lenin út 35. sz. alatt, a munkaügyi osztályon. les látókörű és tud az emberekkel bánni, ért ügyesbajos dolgaik eligazításához. Egy titkár jelentősen tehermentesítheti az igazgatót azzal, ha elintézi az igazgatóhoz fordulók apróbb ügyéit, beosztja és kiértesíti a fogadóórára jelentkezőket, nyilvántartja az igazgató által összehívandó konferenciák, értekezletek és megbeszélések határidejét, személyesen vagy telefonon lebonyolítja az igazgatói megbízatásokat, szétválogatja a beérkező postát stb. Az igazgatói munka tehermentesítésében rendkívül nagy segítséget adhat az igazgató mellett dolgozó üzemszervezési osztály. A vállalat első szervezője, fejlesztője ugyan az igazgató, de munkáját nem végezheti egyedül, hanem erre szüksége van egy osztályra, csoportra, vagy előadóra (a vállalat nagysága szerint). Ma még nem minden vállalatnál vannak szervezők, mert a szervezés eddigi lebecsülése miatt nem képeztünk üzemszervezőket és munkájukat még ma is kevés helyen igénylik. A vállalat hatékonyabb vezetését ugyancsak elősegíti nagyobb vállalatoknál a gazdasági igazgató és két főmérnök — műszaki igazgató T- beállítása. \ allalalainknal néhány fontos tevékenység szinte teljesen hiányzik. Elenyésző kis számban képzünk matematikusokat — és ha ilyeneket alkalmaznak, akkor alig tudnak nekik munkát adni —, csupán néhány vállalatnál dolgoznak pszichológusok, nincsenek tájékoztatási szakemberek stb. Pedig a matematika alkalmazása például biztosítja a különböző variációk kidolgozása révén a döntések megasabb színvonalát. Pszichológusra azért van szükség, mert a megfelelő üzemi légkör kialakítása, a munkaerők helyes kiválasztása, munkába állítása, a fáradtság, a pihenőidő és a termelékenység összefüggésének vizsgálata képzett szakerúbereket kíván. Az optimális szervezet felépítését jelenleg nehezíti az, hogy nálunk nem funkciók és munkakörök szükséglete alapján képezzük a szakembereket, ezért ma még gyakran a meglevő emberek szaktudása, képessége dönti el a szervezet felépítését. Pedig elvileg is, gyakorlatilag is helyesebb és célravezetőbb lenne az életben jól bevált szervezethez megkeresni s kiképezni az embereket. Frank Tibor
