Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM ÁRA 8« FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 13, VASÄRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A jugoszláv elnök- * ~ a Ganz-MA VAG-ban Tito elnök és felesége, Jovanka Broz, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendégek szombaton délelőtt a Ganz-MÁVAG Gyárba látogattak el. Részt vett a látogatáson Kádár János és felesége, Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja és Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára. A gyár főépületét magyar, jugoszláv és vörös zászlók dí­szítették. A kapu fölött magyar és szerb nyelvű felirat kö­szöntötte a jugoszláv vendégeket. A bejáratnál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Dapsi Károly, a VIII. kerületi Pártbizottság első titkára, dr. Suhajda József, a ke­rületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csergő János, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója és Rachját László, a gyári pártbizottság titkára fogadta a látogatókat. KISZ-fiatalok vi­elismerését fejezte ki a gyár munkáskollektívájának a mo­dern konstrukciókért. Az üzemlátogatás a mozdonygyár lemezműhelyében ért véget. A gyáriátogatók ezután, a gyár ünnepi díszbe öltözött nagycsarnokában gyűlésen ta­lálkoztak a Ganz-MÁVAG munkáskollektívájával. A gyűlés több mint hatezer résztvevője éljenzéssel, nagy tapssal köszöntötte Joszip Broz Titót, Kádár Jánost és a többi kedves vendéget. Rach- fát László párttitkár megnyi­tó szavai után Kádár János szólt a gyár dolgozóihoz. Tito elnök megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét ; —S.-Wfr,. , r-.v-sv-,XO; v.w- /• .w«.v-^y Tito elvtárs megkoszorúzza a hősök emlékművét Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, valamint a kíséretükben levő jugoszláv személyiségek szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzták a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az elnöki ta­nács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Péter János kül­ügyminiszter, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, s a poli­tikai élet több más vezető személyisége. rágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután az igazgatóság tanácstermébe mentek. Az összejövetelen részt vettek a gyár vezetői, a gyári párt- és tömegszervezetek kép­viselői, a Ganz-MÁVAG kiváló munkásai, szocialista brigád­vezetői. Csergő János vezérigazgató beszámolt a nagymúltú válla­lat jelenéről, jövőjéről. A jugoszláv vendégek elis­meréssel hallgatták a gyár munkájáról képet adó számo­kat, adatokat. A gyár termékei — a világ minden részébe el­jutnak. Az utóbbi években je­lentősen fejlődtek a gyár kap­csolatai a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, ahová a gyár a felszabadulási óta Diesel-motoros vonatokat és Diesel-mozdonyokat szállít. Értékes kezdeményezések szü­lettek a jugoszláv üzemekkel való együttműködésre is. így például jól haladnak a koo­perációs tárgyalások a ju­goszláviai Djuro Djakovics- gyárral, különböző gyártmá­nyok közös elkészítésére és fejlesztésére. Szó van arról is, hogy a Ganz—MÁVAG részt vállal a vaskapui vízi erőmű és a drávai vízi erőmű meg­építésével kapcsolatos felada­tok megoldásából is. Rachfát László, a Ganz— MÁVAG pártbizottságának titkára ezután az üzemi párt­ós tömegszervezetek életét Is­mertette. A tájékoztatás után Tito el­nök több kérdést tett fel, amelyre a vezérigazgató vála­szolt. Tito elnök köszönetét mondott a részletes tájékozta­tásért, majd Csergő János, a gyár dolgozói nevében ajándé­kokkal kedveskedett a ven­dégeknek. Kádár János beszéde Gyárlátogatás Ezután gyárlátogatás követ­kezett. A vendégek felkeres­ték a mozdonygyárat, amely­nek bejáratánál Suba Gábor, a gyáregység vezetője és Var­ga Lajos párttitkár fogadta a látogatókat. A vendégek elő­ször a mechanikai műhelye­ket tekintették meg, s hosz­szabban időztek a szereidé­ben, ahol az új mozdonyok közül különösen két korszerű konstrukció ragadta meg fi­gyelmüket: egy 750 lóerős Diesel-hidraulikus mozdony és egy 3000 lóerős szilicium- egyenirányítós villanymoz­dony prototípusa. Tito elnök Kádár János bevezetőjében i az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében sze­retettel köszöntötte Joszip Broz Titót és a többi jugoszláv vendéget, majd arról beszélt, hogy az immár 20 ezer főt számláló Ganz-MÁVAG gyári üzemi kollektíva munkájának eredményei nagyban hozzájá­rulnak szocialista építésünk sikeréhez, előrehaladásunk­hoz. A két nagy gyár egyesü­léséből született új, hatalmas üzem az egyesüléssel termé­szetszerűleg együttjáró nehéz­ségeken túljutott, s most már a politikai és a gazdasági ve­zetők, a mérnökök, techniku­sok, a munkások és az alkal­mazottak minden figyelmüket a termelési feladatokra össz­pontosíthatják. E feladatok nem csekélyek, hiszen a Ganz-MÁVAG 28 ország­ba szállítja termékeit, s egész termelésének nagy há­nyada export. Partnerei kö­zött vannak szocialista orszá­gok — így például a Szovjet­unió és Jugoszlávia — s van­nak tőkés országok is. A ve­vők tehát különbözőek, de a testvéri országoknak is, a tő­kés partnereknek is hibátlan, jó minőségű árut kell szállí- taniok. Kádár János a továbbiak­ban rámutatott, hogy mind a gyárban, mind az országban adottak a feltételek a jó mun­kához. A párt egyetértésben dol­gozik a néppel, népi demokratikus államunk szilárd, terveink jók, politi­kánk helyes, s azon sem kül-, sem belpolitikai vonatkozás­ban nem változtatunk. Az or­szág jövője szempontjából most az a döntő, milyen ered­ményeket érünk el a gazdasá­gi építésben. Jórészt ezen mú­lik az ország egész fejlődése, a dolgozók életszínvonala ja­vításának további üteme. Külpolitikai kérdésekről szólva Kádár János hangoztat­ta, hogy a nemzetközi helyzet minden bonyolultsága ellené­re jók a feltételek a szocializ­musért, a béke megőrzéséért, a gyarmati rendszer ellen ví­vott harc számára, s népünk bizakodással küzd a béke meg­őrzéséért, a társadalmi hala­dásért. Külpolitikánk lényege, hogy szorosan együttmű­ködünk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, minden haladó erővel. A tőkés országokkal békés egymás mellett élésre törek­szünk. Azt akarjuk, hogy a társadalmi rendszerek közötti versenyt ne a háború, hanem a termelés frontján nyerjük meg. A magyar nép óriási többsége helyesli, támogatja ezt a politikát. Kádár János a továbbiakban kiemelte, hogy a párt és a Csergő János miniszter kalauzolja a vendégeket. kormány politikájának megfe­lelően, annak szellemében az utóbbi esztendőkben örvendetesen, biztatóan alakulnak kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársasággal, s napról napra erősödik ba­rátságunk, együttműködésünk. Hazánkban a szocializmus minden őszinte híve, a béke minden igaz harcosa helyesli ezt a külpolitikai vonalat és támogatja a szocializmus erői­nek még jobb, t még hatéko­nyabb összefogását. Minden öntudatos magyar hazafit örömmel tölt el az, hogy az utóbbi esztendőkben a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság vezetőivel meg­találtuk a jó, szocialista együttműködés útját. A népek barátságot, együttműködést akarnak, a szocializmus és a béke ügyének diadalát akar­ják. Kádár János beszéde végén sok sikert kívánt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság dolgos népének, s szavait a jugoszláv—magyar barátság éltetésével zárta. Joszip Broz Tito beszéde Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után Joszip Broz Tito lépett a mikrofon­hoz. Köszönetét mondott a ba­ráti fogadtatásért és tolmácsol­ta a jugoszláv dolgozók szívé­lyes, baráti üdvözletét. El­mondta, hogy a meghatottság fogja el, valahányszor egy gyár, üzem munkásaihoz láto­gat el, hiszen a felszabadulás előtt jómaga is vasmunkás volt. Megjegyezte: a jugoszláv dolgozók ismerik a magyar munkások — köztük a Ganz- MÁVAG munkásadnak — for­radalmi vívmányait, nagy ha­gyományait. Beszélt arról is, hogy Jugoszláviában napiren­den szereplő feladat az ex­porttermékek jó minősé­gének biztosítása, az üzemek korszerűsítése, a termelés magasabb szintre emelése. Hangoztatta: olyan termékeket kell előállítani, amelyek minőségben veteksze­nek az iparilag legfejlettebb, legmagasabb színvonalon álló nyugati országok termékeivel. Tito elnök ezután a jugosz­láv munkásosztály erőfeszíté­seiről, a szocializmus építé­sében elért eredményeiről szólt. Emlékeztetett a háború pusztításaira, s arra a hősi munkára, amellyel Jugoszlá­via dolgozói a romokból új­jáépítették országukat. Az el­ső feladat az volt, hogy meg­vessék a magas színvonal * iva­ri termelés alapjait. Jugosz­lávia munkássága nagy áldo­zatok, sok lemondás árán megoldotta ezt a feladatot, s ma már a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság több száz új, modern gyárral rendelkezik. Az ipar fejlettségének színvo­nala azonban még nem ki­elégítő. További erőfeszíté­sekre van szükség, hogy a ter­melés szintje elérje a világ- színvonalat. A régi Jugoszlá­via ipara fejletlen volt, s en­nek megfelelően kevés volt a szakember, a munkás is. A I faluról gyárakba került dol­gozók nem rendelkeztek kellő szakmai tapasztalatokkal, s ez is közrejátszott abban, hogy a termelékenységet nem tud­ták megfelelően emelni. Most nagy erőfeszítéseket tesznek a termelékenység növelésére, mert csak így biztosíthatják, hogy Jugoszlávia termékei versenyképesek legyenek a világpiacon. A munkásság megbirkózik a nehézségekkel, s a fejlődés gyorsütemű. Tito elnök megemlítette, hogy Ju­goszláviában az ipar kiépítése más feltételek között ment végbe, mint Magyarországon, éppen ezért más módszereket is alkalmaztak az iparfejlesz­tés gyorsítására, az ösztönzés­re. Rámutatott, hogy jelenleg elsőrendű feladat a termékek olcsóbbá tétele, a munkafo­lyamatok korszerűsítése. Ezt segítik azok a megbeszélések is, amelyeket jelenleg a ma­gyar kormány képviselőivel folytatnak a jobb munkameg­osztásról. Hozzáfűzte, hogy gazdasági kapcsolataink fej­lődni és szélesedni fognak. A két ország dolgozóinak közös ügye, hogy segítsék az együttműködés minél zavartalanabb, jobb meg­valósítását. Egymásra vagyunk utalva, s össze kell fognunk, hogy kö­zös erőfeszítéseinkkel több és jobb terméket állítsunk elő. Hangsúlyozta Tito elnök, hogy a szocialista építés fel­adatainak megvalósitásához béke kell. A fejlődés fontos feltétele az is, hogy a szocia­lista országok között minél jobb együttműködés alakuljon ki. Erősödjék a szocialista orszá­gok egysége. A jugoszláv kor­mány és a jugoszláv nép az eddigiekhez hasonlóan a jö­vőben is mindent megtesz a szocialista országok együttmű­ködésének szilárdításáért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett éléséért. Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság dolgozói, vezetői, egyetértenek abban, hogy csak a békés egymás mellett élés feltételei között biztosítható a fejlődés, országaink előrehaladása. Joszip Broz Tito további si­kereket kívánt a gyűlés részt­(FoJtytatás a 11. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom