Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

JVA TO-k titlarv Qenfben Londont aggasztja a Makariosz—Nasszer tárgyalások sikere Lord Hood, az angol kor­mány különmegbizottja ked­den visszatért Genfbőt, ahol — brit diplomáciai megfigye­lők szerint — kudarcba fulladtak a Cip­rusról folytatott amerikai —angol—görög—török tár­gyalások. Dean Achesont, Johnson el­nök különmegbizottját csütör­tökre várják az angol fővá­rosba. A külügyminisztériumhoz közel álló Daily Telegraph je­lentése szerint „Acheson meg­vitatja majd Butler külügy­miniszterrel, hogy az angolszász hatalmak milyen további nyomást gyakorolhatnának majd Makariosz elnökre a ciprusi zsákutca feloldása végett”. Az angol kormányt erősen aggasztja, hogy Makariosz és : Nasszer elnök tárgyalásai is- ! mét I előtérbe állították a cip­rusi brit támaszpontok kérdését. A külügyminisiztérium. szóvi­vői hangoztatják, hogy a cip­rusi—egyiptomi közös közle­mény utalása „ a békét fenye­gető külföldi támaszpontok felszámolására” nem vonat­koztatható a brit támaszpon­tokra, mivel azok „szuverén í angol terület lévén, nem ké- ] pezhetik vita tárgyát Az ENSZ demográfiai évkönyvéből 3,1 milliárd ember él a földön Tokió a világ legnagyobb városa — Kína a legnépesebb Területüket tekintve a legnagyobb államok: a Szovjetunió, Kanada, a Kí­nai Népköztársaság, az Egye­sült Államok, Brazília, Auszt­rália, India, Argentína, Szu­dán és Algéria. Sorrendben a legnagyobb város: Tokió 8,6 millió lakossal. A világ második legnagyobb vá­rosa New York, ahol 7,78 mil­lió ember él. Utána sorrend­ben következik: Sanghaj 6,9, Moszkva 6,32, Bombay 4,42, Peking 4, Chicago 3,55, Kairo 3,41, Rio de Janeiro 3,22, Tien- csin 3,22, Leningrad 3,18, Lon­don 3,17, Sao Paulo 3,16, Osa­ka 3,15 és Mexikó 3 millió la­kossal. Poláris rakéták a Csendes-óceánon Az ENSZ közelmúltban ki- | adott néprajzi évkönyvének adatai szerint a föld lakossá­gának lélekszáma 1962 köze­pén elérte a 3,1 milliárdot. A föld lakóinak száma 2,1 százalékkal növeke­dik. Az adatok tanúsága szerint a Kínai Népköztársaság a földkerekség legnépesebb or­szága. Lakóinak száma 670 millió. Utána következik In­dia 449, a Szovjetunió 221, az Amerikai Egyesült Államok 187, Indonézia 98. Pakisztán 97, Japán 95, Brazília 75, Nyu­gat-Neme tország 55 és Nagy- Britannia 53 millió lakossal. E tíz országban él az emberi­ség kétharmada. A japán kormány, figyel­men kívül hagyva a japán nép békevágyát, teljesítette Wa­shington régi óhaját, október­ben már amerikai atomtenger­alattjárók jelennek meg ja­pán kikötőkben. Az erre vonatkozó bejelen­téssel egy időben a Csendes- óceánon megjelentek a Polá­ris-rakéták, s éppen az idén ősszel — mint a Pravda to­kiói tudósítója írja — kell megalakulnia az úgynevezett 15. tengeralattjáró hajórajnak, amely az Atlanti-óceánon te­vékenykedő 14. és 16. hajóraj­hoz hasonlóan, hét atom­tengeralattjáróból áll majd, mindegyiken 16 Polaris-raké­tával. A japán kormány befejezett tények elé állította az ország közvéleményét, de a japán dolgozók már készülnek arra, hogy erélyes tiltakozó akciók­kal elhárítsák hazájukról ezt az újabb fenyegető veszélyt. Nagyaktíva a belkereskedelem helyzetéről Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt nagy­aktívát tartott, ahol a Politikai Bizottság 1961. június 2-i ülé­sének a belkereskedelemre vonatkozó határozatából adódó megyei feladatokat tárgyalták meg. A tanácskozáson megjelent Borsos László, belkereskedelmi miniszter-helyettes, dr. Lakatos Imre, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, Gombás Pál, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Bodnár Miklós, a Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátó- ipari Dolgozók Szakszervezete megyei titkára, Bokor József, a MÉSZÖV elnöke. A megye bclkereskedelemi helyzetéről és feladatairól szóló beszámolót Kuruc Béla, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára ismertette. A nagyaktíván igen sokan felszólaltak és az adott lehe­tőségeken belül javaslatokat tettek az állami- és földműves- szövetkezeti kereskedelem, s ezen beiül a vendéglátóipar mun­kájának jobbá tételére. mm Ar kétszer szóit Ifi anyunak, hogy vasalja ki a fehér ingét. Es össze­készítette a jegyzeteit Néha megáll a tükör előtt, nézi az arcát. Töpreng. Lesz-e te­kintélye? Hallgatnak-e rá majd a gyerekek, megcsinál­ják-e, amit mond nekik. Hu­szonkét éves. Glatz János idén végezte a Testnevelési Főiskolát. Szigetújfaluba megy tornatanárnak. örül neki? Erre a kérdésre még magában sem tud határo­zottan válaszolni. Vegyes ér­zelmekkel néz élete első tan­éve elé. Nyáron többször volt Szigetújfaluban. Meg­nézte az iskolát. Beszélgetett az igazgatóval, a kollégáival. Szeretettel fogadták. Lelke­sen beszéltek neki terveik­ről, elképzeléseikről. De nincs tornaterem és nincs felsze­relés. Új iskola, de a torna­termet valahogy „elspórol­ták”. Két lyukas kézilabda van, egy bordásfal, amit nem lehet hova feltenni, ócs­ka kötél és avitt gyékénysző­nyeg. Mit fog kezdeni a gye­rekekkel? Tavasszal, ősszel még jó az udvar. De télen! Télen majd az osztályban szoronganak, vagy az elő­csarnokban, esetleg hógo­lyóznak, de ez olyan kevés. Főként mikor ö olyan új és friss elképzelésekkel vágna neki az egész dolognak. Har­madik-negyedikben inkább különböző gyakorlatok, fő a sok mozgás, a ruganyosság, a fegyelmezettség megszokása, aztán később labdajátékok, atlétika, gimnasztikái gya­korlatok. És sok „srácból” lehetne talán sportolót ne­velni, de nem is ez a fontos, csak hogy kedvük legyen a tornához, a sporthoz, hogy szeressék és szívesen foglal­kozzanak vele. Tudja, hogy a fiúkkal kevesebb baj lesz. A lányoktól kicsit fél. A lányok szemében ő elsősorban fiatal­ember lesz — főként hete­dik-nyolcadikban — és csak azután tanár. És neki még nincs meg a gyakorlata ah­hoz, hogy mindezt simán és könnyedén levezesse, biztos, hogy zavarba jön majd és talán el is pirul és ezt a lá­nyok észre fogják venni'. Szó­val nem lesz könnyű. Esténként fekszik az ágy­ban nyitott szemmel — gon­dolkodik. Az iskola nem olyan modern, mint amilyen­nek szerette volna. De eb­ben is van valami jó. Lehet majd harcolni érte, lehet „kiverekedni” valamit, talán tornatermet is, lépésről lé­pésre követni az eredménye­ket, az alapról felépíteni azt az egész elgondolást, amit ő az újfalusi gyerekekkel megvalósíttatni akar. Amikor látogatóban volt, látta, hogy az újfalusiak sze­retik a sportot. Valahogy az egész községet úgy lázba hoz­za, felrázza ez a szó. Öt is körülvették, tőle is érdek­lődtek, mi lesz, hogyan lesz. nekik sem mindegy, hogy új tornatanár lát munkához, aki egyben a sportkört is vezetni fogja', és aki „más szem” lesz közöttük és bizonyára csinál­ni is fog valamit. Ettől a gondolattól mind­járt másképpen látja az egé­szet. És a bizonytalanság he­lyett csak az a könnyű reme­gés marad meg benne, amit utoljára akkor érzett, ami­kor próbatanításra állt egy budapesti iskola tanulói elé. Addig, amíg az első monda­tokat el nem mondtál nagyon nehéz volt. És most is az lesz. De anyu, aki odakinn, a konyhában vasalja a fe­hér inget, olyan másképpen néz rá. És apu előtt is na­gyobb a tekintélye és az egész családban valami meg­változott. JZ AKTATÁSKÁJÁRA Sl néz, amelyet magával visz' majd s a fiúk jutnak eszébe, a főiskolaiak. Néhány­szor majd találkozik velük, de már nem ez a fő. Most már újfalusi gondjai lesznek, lassan, észrevétlenül válik egy kis község képviselőjévé a sportmozgalomban, az élet­ben. Ezt ő még nem is érzi pon­tosan. Még csak arra gon­dol: rm* kezdődik valami. Új fejezet, amelynek írója és szereplője lesz. Bende Ibolya PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EBYESÜLdtítlU VIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 2, SZERDA AZ ÉPÜLŐ CEGLÉD Harminchéílakásos szövetkezeti ház épül a Rákóczi úton. Az új lakásokba az építők ígérete szerint a jövő év tavaszán költözhetnek be a lakók A ceglédiek nagy gondja az ivóvízhiány. Ezen enyhít majd a most épülő víztorony, melynek építése hamarosan befejeződik (Foto: Gábor) i mmm W at ez cltídih valami

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom