Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESlílJETEK! ? KENYÉR AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA 50 FILLER 1964. AUGUSZTUS 5, SZERDA í Előnyomulnak a kongói szabadságharcosok Csőmbe ultimátuma - A kormánycsapatok vérengzése A nyugati hírügynökségek jelentései szerint a kongói szabadságharcosok folytatják előrenyomulásukat Stanley­ville, illetve Bukavu felé. : Bukavuban a hatóságok fegyvereket osztogatnak, hogy előkészítsék a város „vé­delmét” a hazafias erőkkel szemben. Mobutu katonái a békés la­kosságon állnak bosszút: a je­lentések szerint több mint száz személyt, köztük nőket és gyermekeket mé­szároltak le. Az AFP közli, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök hétfőn a Kwilu tartománybeli Kik- wit városába látogatott. Csőmbe kijelentette, hogy ha I a felkelők nem fogadják el az általa ajánlott békét, kíméletlen akciót indít ellenük. Washingtoni jelentések sze­rint az amerikai külügymi­nisztérium hétfőn közölte: nincs kifogása az ellen, hogy Csőmbe a belga Michel Struelenst küldte különle­ges megbízottjaként az Egyesült Államokba. Struelens már korábban is képviselte Csombét, Katanga különválasztása után azonban az amerikai hatóságok meg­vonták a vízumát, HRUSCSOV A VOLGA VIDÉKEN Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden ellá­togatott három V olga-vidéki gazdaságba. A szovjet kormányfő meg­tekintette a „Jersovszkij" ál­lami vetőmagnemesítő gaz­daságot, ahol hektáronként 22 mázsás termést várnak a „Szaratovszkaja—33” fajtájú búzából. Megismerkedett Hruscsov a „Reflektor” nevű szövetkezeti gazdasággal is, majd a „Gye- kabriszt” nevű szovhozba lá­togatott. A szovhoz klubjá­ban a kormányfő elbeszélge­tett a mezőgazdasági nagy­üzem vezetőivel. A történelem kulisszái mögött... Az Egyesült Államok szerepe a brazíliai államcsínyben A Marcha és az Época című uruguayi lapok közlik Hoover, a szövetségi nyomozóiroda (FBI) vezetője két levelének fotókópiáját, amely fényt de­rít a brazíliai államcsínyre. Hoover egyik levelében egy héttel az államcsíny után, kö­szönetét mond Thomas Bradey Brazíliában élő ameri­kai ügynöknek a Goulart el­nök megdöntését célzó műve­let sikeres végrehajtásáért, és megelégedését fejezi ki amiatt, hogy maga a művelet titokban maradt. Az FBI főnöke egy másik levelében, amelyet még né­hány évvel az államcsíny el­követése előtt küldött Brazí­liába, olyan intsrukciót ad alárendeltjeinek, hogy ne kí­méljék erejüket és gondolja­nak arra, hogy „az amerikai életformát idegenben is meg kell védeni". Hoover levele — írja a Marcha — megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az Egyesült Államok micsoda szennyes kémhálózattal fonta be Latin- Amerikát. Az Época hangsúlyozza, hogy Uruguayban is működik az Egyesült Államok kémháló­zata. Ezzel kapcsolatban a lap felhívja a kormányt, a parlamenti képviselőket és az újságírókat, húzzák meg a vészharangot. még mielőtt Hoover úr üdvözölhetné ügy­nökeit a sikeresen előkészí­tett és végrehajtott uruguayi államcsíny alkalmából. MEGMENTETTÉK A FRANCIA BÁNYÁSZOKAT Tovább kutatnak a másik aknában Champa gnoleban kedden délután megkezdődött a ki­lencedik napja sziklabörtön­be zárt bányászok kiszabadí­tása. Az olajfúrógép segítségé­vel vájt akna már kedden reggel két méternyire meg­közelítette a kilenc bányász tartózkodási helyét. Ekkor azonban beszüntették a fú­rást, megtisztították az aknát a felgyülemlett kő- és föld­törmeléktől, hogy az ne zú­duljon le a szabadulásukat vá­ró bányászokra. Kevéssel dél után ismét üzembehelyezték a fúrógépet, amely néhány perccel egy óra előtt keresz- tültörte az utolsó akadályt. Ebben a pillanatban meghal­lották a felszabadított bá­nyászok örömikiáltásait. Martinet bányamester ve­zetésével a kilenc bányász maga takarította el a bánya­üregbe lehullott törmelékeket. Előbb egy mérnök, a men­tőcsoport tagja szállt le az aknán a bányaüregbe. A bá­nyászok maguk állapították meg szabadulásuk sorrendjét. A megmentett bányászokat azonnal a champagnolei kór­házba szállították, ahol alapos orvosi vizsgálatnak vetik őket alá. A kórházban találkoztak hozzátartozóikkal, akiknek nem engedték meg, hogy je­len legyenek a mentési mun­kálatok utolsó szakaszánál. A kilenc bányász megmenté­se után Champagnoleban to­vább kutatnak a még hiányzó öt bányász után. A mentési munkálatok irá­nyítói még nem adták fel a reményt. Az orvosok vélemé­nye szerint a további öt sze- rencsetlenül járt bányász még életben lehet és kiheverheti a szörnyű megpróbáltatásokat, ha egy-két napon belül sike­rül őket a felszínre hozni. Moszkva Szovjet—koreai egyezmény Szovjet—koreai kulturális és tudományos együttműködé­si egyezményt írt aíá kedden Moszkvában Medvegyev, a külföldi kulturális kapcsola­tok állami bizottságának el­nökhelyettese és Kim Ben Dik, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság moszkvai nagykövete. Az egyezmény 1964-re szól. Koppenhága Összedőlt az adótorony Eddig ismeretlen okokból összedőlt a Loran rádióállo­más Grönland délnyugati partján felállított 400 méter magas adótornya. Az antenna azonkívül, hogy a világ egyik legmagasabb építményeként tartották számon, egyben az Atlanti-óceán északi részének zavartalan hajózását és légi közlekedését biztosító rend­szer egyik fontos eleme is volt. (Foto: Kotroczó) 5\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\y\\\\v\\\\\\\^^^^ Termel a FORTE rekonstruált papíröntő berendezése Szerelik az új dobozgyártó gépsort 1967-ig sok millió forintos költséggel teljes rekonstruk­ciót hajtanak végre hazánk egyetlen film- és fotópapír- gyárában, a FORTE-gyárban. 1962-ben kezdődtek a fejlesz­tési munkák. Sok gonddal­bajjal kezdődött a nagy beru­házás. A tervezési és kivitele­zési hibák nagymértékben hátráltatták, s bizonyos mér­tékig még ma is eléggé aka­dályozzák a FORTE-gyár ter­melését. Legutóbbi látogatá­sunk alkalmával azonban nem kis örömmel újságolták, hogy kezdenek kilábolni a „hullámvölgyből”. Súlyos sebesültek Jersey Cityben A szálak valahol mindig megszakadnak... Fizet az FBI a nyomravezetőknek — 44 nap, 3 millió dollár Két súlyos néger sebesültje van a Jersey Cityben lezajlott újabb tüntetéseknek. A rend­őrség és a néger negyed la­kóinak összecsapása során a rendőrség lőfegyverét használta és riasztás címén vagy ötven lövést adott le. Ennek követ­keztében egy néger fiatalem­ber súlyosan megsebesült. Válságos állapotban szállítot­ták kórházba. Rendőrgolyó sebesített meg egy másikat is. Zúzódésokat szenvedett még 12 tüntető, s a hétfői napon — Francia lap az észak-afrikai francia piac elhódításával vádolja az NSZK-t Párizsban nagy feltűnést kelteti a tunéziai kormány ama döntése, amellyel a nyugat­német Krupp céget bízta meg a bizertai volt francia támasz­pont átépítésével. Bizerta lesz a tunéziai nehézipar központ­ja. A pályázaton francia, an­gol és dán cégek is részt vet­tek, a tunéziai kormány azon­ban Kruppék ajánlatát fogad­ta el. Az Aurore rámutat: a nyu­gatnémet ipar most már kez­deti álszerénységét levetve nyiltan a Maghreb piac meg­hódítására tör. A németek gyümölcsöző üzleteket kötnek ott, ahonnan kiszorítanak min­ket — írja a lap. a tüntetések második napján — további 25 négert tartóztattak le. A rendőrség tagjai közül ketten szenvedtek a tüntetők által dobált benzines palac­koktól égési sebeket. Az FBI, az amerikai szövet­ségi nyomozóiroda az alaba- mai Birminghamben burkol­tan bejelentette: hajlandó fizetni azoknak, akik tájékoztatással szol­gálnak a június 21-én eltűnt három polgárjogi önkéntes ügyében. A két fehér és egy néger fiút alighanem a helyi fajvédők gyilkolták meg. A nyomozóha­tóságok immár a 44. napja folytatják a kiterjedt vizsgá­latot és eddig körülbelül hárommillió dollárt köl­töttek el. A szálak azonban valahol mindig megszakadnak. A teljes rekonstrukcióra ke­rült papíröntőben — ha kissé késve is —, július 22-én el­kezdték a próbaüzemeltetést. A berendezést április hatodi­kén állították le, hogy elvé­gezhessék a felújítást. El­mondták, hogy az EM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat itt lényegesen jobb munkát vég­zett, mint annakelőtte bármi­kor, ám mégis számos aka-' dályt kellett legyűrni a pró­baüzemeltetésig. Több tervezési és szerelési hiba kiderült menet köz­ben. A fotópapíron a fényérzékeny réteg megdermesztésére szol­gáló berendezés kapacitása nem bizonyult elegendőnek. Gyorsan ki kellett javítani az észlelt hibákat, hiányosságo­kat, hisz itthon és külföldön is — különösen ilyenkor nyáron —, nagy a keletje a FORTE- papíroknak, tehát minél előbb meg kellett indítani a papír­gyártó berendezést. Szerencsé­re elég sok áldozatkész szak­ember akadt a gyárban, akik nem azt kezdték •kutatni, hogy ki követte el a tapasz­talt hibákat, hanem hozzáfog­tak, új részterveket készítet­tek, szerelési hibákat javítot­tak ki, szóval minden erejü­ket latbavetették a minél előbbi indulás érdekében. Szalma Róbert, a beruházási osztály ellenőre, Kovács Ká­roly főgépész, Horkai György beruházási osztályvezető, För- dős József, a papírosztály ve­zetője, Ritlop Károly főme­chanikus és a többiek is kitű­nőre vizsgáztak leleményes­ségből, áldozatkészségből. Sajnos így is több, mint egy hónapot késett a papíröntő üzembehelyezése, s ezen talán csak az enyhit, hogy a meg­újult berendezésen öntött pa­pír első méterei máris meg­felelőnek bizonyultak. Már a próbaüzem alatt jól vizsgázott a megújult berendezés, mert amíg korábban a nyári hóna­pokban percenként csak 8— 8,5 méteres sebességgel önt­hették a fényérzékeny réteget a papírra, most 9—10 méteres öntési sebességet érnek el. Igaz, annakelőtte nem volt megfelelő klimatizáló, der­mesztő és szűrőberendezés. A rekonstrukció e tekintetben is teljes megújulást hozott. Ma már tiszta környezet­ben, klimatizált körülmé­nyek között gyártják a fo­tópapírt, s így a nyári hónapokban Is teljes se­bességgel dolgozhatnak a gépek. A 18 rrylliós költséggel megújított papíröntő berende­lés teljes teljesítőképességét még nem ismerik, annyi azon­ban már bizonyos, hogy az eddigieknél sokkal jobb és több fotópapírt tudnak adni a jövőben a belföldi és a külföl­di fogyasztóknak egyaránt. A gyár egy másik sarkában is nagy munkában vannak a szerelők, akik azért utaztak ide Nyugat-Németországból, hogy üzembe helyezzék az új dobozgyártó gépsort. Régeb­ben ebbe az üzemrészbe nem szívesen vitték el a látogató­kat, mert lassú kézi munká­val készítették a dobozokat Nemsokára azonban a gyár egyik legkorszerűbb üzemré­sze lesz ez a gyárrész. A 16 milliót érő modern berende­zés ontja majd a szép, s mi­nőségileg is jobb dobozokat. Húsz ember munkája válik itt feleslegessé, őket másutt foglalkoztatják az új gépsor beindulása után. A FORTE-gyári rekonstruk­ciónak tehát már nemcsak látható, de érezhető eredmé­nyei is vannak. A munka folytatódik, s 1967-ig a fotopa- pírgyártás kétszeresére, a filmgyártás pedig két és fél­szeresére nő az addig teljesen megújuló FORTE-gyárban. (f. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom