Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
PIST MCGVfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 30, VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NAGY FORGALOM A PAPÍRBOLTBAN Ma is ügyeletet tart délelőtt a papírbolt 8—12 óráig. Most is megvásárolhatják még az iskolai felszereléseket a szülők. tanulók. Az üzlet egyébként az utóbbi napokban rekordforgalmat bonyolított le. (Tomcsányi felv.) ■k TANÉVNYITÓK A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában kedden délelőtt tíz órakor lesz az ünnepélyes évnyitó. A zeneiskolában szeptember 3-án délután 5 órakor tartják a tanévnyitó ünnepséget. A gimnázium levelező tagozatán szeptember 8-án, az esti tagozaton szeptember 14-én 4 órakor kezdődik a tanítás. Az első osztályba beiratkozni holnap délután 4 órától lehet. A közgazdasági technikumban szeptember 9- én délután 4 órakor kezdődik a tanítás. k Pipakészítőgépet konstruált Szentpéteri György, a konzervgyár dolgozója. A gépet a faárugyár számára készíti, ezzel könnyebbé válik a pipakészítés aprólékos munkája. k Kétezerhétszáz pár cipőt javítottak a lábbelikészítő ktsz cipészei az első félévben. k Még két-három vagon paradicsomot szállít az állami gazdaság a konzervgyárnak feldolgozásra. k Negyvenkétezer liter tejet vásárolt fel a tejüzem az első félévben. k Motorkerékpár-vezetői tanfolyamot indít az MHS szeptember 7-én. A tanfolyam hat hétig tart. k Holnap kezdik meg a Szabadság Termelőszövetkezetben a kenyérfejadag . és a cséplési gabonajáradék kiosztását. k Ma nyílik a múzeumban a Sámánizmus című kiállítás, amely szeptember 30-ig tart nyitva. k Nagy Albert (Dévai utca 3.), vezetői igazolvány nélkül közlekedett motorkerékpárral. A szabálysértési hatóság kétezer forintra bírságolta. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Lövés a ködben. Szovjet film. Kísérőműsor: Aranyváros. Matiné: Köszönöm, doktor bácsi. Késtek a kcadésseU módosul a határidő Malteros ládák, állványok, létrák fogadják a lányokat Öt osztály helyett kettőbe zsúfolódnak a diákok Ráérnek-e az építők ? Miért nem fejeaték be időben a két epület felújítását ? Szabadságon a női szabó tanuló — táborban az alapszervezeti titkár Az Élelmiszeripari Szakközépiskola leány diákotthonába látogattunk el, hpgy megérdeklődjük: hogyan fogadják a lányokat a diákotthonban. A hatvan diáklány bizonyára meglepetten veszi tudomásul, hogy otthonukban még minden hegyén-hátán áll, malteros ládák között kell majd bukdácsolnioik. Csütörtökön jártunk az otthonban. Éppen parkettáztak, a festés még sehogysem állt, az ajtókat, ablakokat még nem lakkozták le, a cserépkályhákat is akkor rakták. A tetőjavításhoz, csatornázáshoz még hozzá sem kezdtek. Három nappal a lányok érkezése előtt, amikor már legzákat, ácsokat, kályhásakat. Ha 'későn is állították őket munkába, de legalább erejükhöz mérten mindent megtettek, becsületesen dolgoztak. Nem rajtuk múlik a kiesés. A parkettázók éjszakai műszakot is vállaltak, hogy ne száradjon lel kükön a lemaradás. Becsülettel elvégezték munkájukat, amit nehezített a három-négy féle fából készített, selejt parkett. A Kossuth általános iskolában hasonló a helyzet, Ott is a Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat végzi a kétszázezer t forintos felújítási munkát. Az augusztus 28-i határidő ott is eltolódott, legalább kell még három hét, hogy a munkákat befejezzék. A felújítás alatt levő osztályok közül csupán kettőbe költözhetnek be másodikán a tanulók. A többi három teremben még rengeteg a munka. Hátra van még a padlózás, a műanyaggal való burkolás. A kémény javításához, csatornázásához még hozzá sem kezdtek, de ami még nagyobb hiányosság, a falfestésnél, ajtók, ablakok mázolásánál is sok még a teendő. Az iskolában a munkákat már június 18-án megkezdhették volna a vállalat dolgozói, de csak egy hónappal később fogtak munkához. Igaz, akkor is nagyon ráértek, szép kényelmesen végezték a munkát, mondván, nekik nem sürgős. Ha már a kezdésnél eltolódás volt, nem csoda, hogy a határidő is módosul. Ugyan mivel „magyarázza” a vállalat a hanyagságot?! (V égh—Godány) Tolnai Lászlót és Krenyoczki Ferencet, a parkettázókat dicséret illeti, a selejtes faanyaggal is időre elkészültek alábbis a munkák utáni takarítást kellene végezni! A háromszázezer forint értékű felújítási munkáltat a Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat végzi. A diákotthon gondnoknőjének sikerült nagynehezen márciusban megkötni a vállalattal a szerződést, amelyben az állt, hogy augusztus húszadikára az egész felújítást befejezik. Már húszadika régen elmúlt és 31-én déli 12 óráig kell a lányoknak megérkezni 3 az otthonba, amely nem tudja g őket illően fogadni. Június 20-a óta „dolgozgatnak” a diákotthonban a vállalat emberei, de csak az utóbbi két hétben akarták behozni a mulasztottakat, ami természetesen nem sikerült. Hiába már minden hajrá. A sok bosszúság ellenére meg kell dicsérni a parkettáDrága less a fusermunka Olcsó villanyszerelés — vagy orgazdaság ? Lovas Mihály és Lefko- vics József a konzervgyár göngyöíegtelepén voltak villanyszerelők. Lovas Mihály volt a brigádvezető. Az ő feladata volt a munkálatokhoz szükséges anyagok beszerzése és raktározása. Mindennapi munkája során Lovas Mihály megismerkedett Hatvani Dénessel, aki a konzervgyári portán foglalatoskodott, mint portás. Hamarosan megyegyeztek. Hatvani Dénesnek villany- szerelő kellett. Lovas gyorsan és frissen kapcsolt. Elhatározta, hogy a munkálatokhoz szükséges anyagokat a konzervgyári raktárból „szerzi be”. Ezerkétszázötven forint értékű anyagot vittek el, amiből ketten kilencszázharmincöt forint értékű anyagot fel is dolgoztak — Hatvani házában. Nyolcvan méter huzal és húsz méter kábel kimaradt. Ezt a rendőrség a nyomozás során, mint bűnjelet lefoglalta, Nem vitás, Hatvani jól tudta, hogy a két cimbora milyen munkakörben dolgozik, az sem kétséges, hogy tisztában volt azzal, hogy miféle anyagokkal dolgoznak a gyárban. Tisztában volt azzal, hogy Lovasék közel ezer forint értékű villanyszerelési anyagot használtak fel, 6 pedig csupán ötszáz forintot fizetett a munkáért. Lovas az ötszáz forintból háromszázat megtartott magának, kétszázat odaadott Lefkovics- nak. Az ötszáz forintban — Hatvani szerint benne volt az anyagok ára és a munkabér is. A két fuseráló ellen az ügyészség vádja: társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett sikkasztás, Hatvani Dénesi pedig társadalmi tulajdont károsító orgazdasággal vádolja az ügyészség. Nem két személyről van szó, ahogy a címből gondolhatná kedves olvasó. Tatai Zsuzsa a női szabászat mesterségét tanulja, az ipariskolában pedig alapszervi titkár. A szabadság és a táborozás az már könnyen összeegyeztethető. Zsuzsa szorgalmasan szedegette a fércet, gyorsan járt kezében a tű az utolsó héten. Gondolatban pedig már a Balatonban fürdött, társaival labdázott a parton. Persze, csak gondolatban, hiszen az indulás még messze volt, az időjárás pedig búnak adta fejét, mindennap esett az eső. Végre eljött a várt nap. Nem kellett már esőkabátban menni az állomáshoz, jó hangulatban ültek fel a vonatra. Negyvenhét fiatal beszédétől volt hangos a fülke, K1SZ- vezetőképző táborba mentek Balatonszárszóra. Éneklés, egy kis terefere, néha szundítás az úton, s máris eléjük tárult a magyar „tenger”, a Balaton. No, de erről meséljen maga Zsuzsa, aki először vett részt táborozáson. — Voltam már egyszer a Balatonnál még általános iskolás koromban, de nem nagyon emlékeztem rá. Csodás látvány volt, mikor megláttuk a hatalmas víztükröt — mondja, s fényképeket vesz elő. Minden kép egy-egy Jé- kezetes eseményt örök.,, meg. Felidézik a sátorverés, fürdés, és a tihanyi túra minden mozzanatát. ■7- Először voltam ilyen táborozáson, de bízom, hogy nem utoljára — teszi hozzá. — Bár ma este lehetnék őrségben! Még egyszer szívesen megnézném a Nevetőszolgálat című műsort. Tapsolnék Kazal Lászlónak, Kiss Manyinak és Fónay Mártának. De jól is esne egy hűsítő a Vén Diófában — emlékezik vissza Zsuzsa, azonban léteit a szabadság, befejeződött a tanfolyam. Ismét az üzletben fűzi a tűbe a cérnát, vasalja a ruhát, de ha társaival találkozik, gondolatban még ma is kiruccan a Balaton partjára fürödni egyet. — Most már Igazán nem mondhatják, hogy huligánnak öltözködöm. (Igler karikatúrája) SPORT Labdarúgás Űjszegedi TC—Nagykőrösi Kinizsi Ma Szegeden az ősei NB III- as forduló legnehezebb mérkőzését játssza a körösi csapat. Erre mutat a tabella is: 1. UTC 18 11 3 4 38:18 25 13. Kőrös 19 5 5 9 22:22 15 Szembeötlő a gólképes szegedi támadósor. Ok rúgták a csoportban a legtöbb gólt. A tavasszal ugyan győzött 2:0- ra Kőrösön a Kinizsi, de most nincs remény még az egyik pont megszerzésére sem. A tavaszi fordulóban első lett a szegedi csapat. A Kinizsinek pontszerzésre nincs esélye, kis góLarányú vereség már sikernek számítana. Reméljük, még egyszer nem játszik olyan rosszul a csapat, mint a múlt vasárnap Jászberényben. Je- szenszki sportszerűtlen magatartása miatt kimaradt a csapatból. A valószínű csapat a következő: Gömöri, Vass, Kecskés I, Szomolányi, Pécsi, Csikós I, Decsi, Klenovics, Csikós II, (Kálmán), Lányi, Szabó II. Játékvezető: Pintér. A Kinizsi II csapata Cegléden a Honvéddiai játszik. Hazai pályán sem tudott győzni. nem valószínű most sem a sikeres szereplés. * A sportiskolásoknak indul a labdarúgó-tanfolyam, jelentkezni lehet a Petőfi iskolában szerdán délután 4—6-ig. P. S. Tápiószele—Nagykőrösi Építők Harmadik őszi mérkőzését az élcsoportban tanyázó Tápiószele otthonában játssza az Építők. A két csapat helye a táblázaton: 3. Tápiószele 15 34:19 21 9.N. Építők 15 22:31 12 A szelei csapat tíz mérkőzését megnyerte, egyszer döntetlennel, négy alkalommal vesztesen hagyta el a pályát. Tehát támadó játékot játszó, gólratörő csapat Lesz az Építők vasárnapi ellenfele. Az Építőknek is fontos a mérkőzés, hiszen nem akarnak nagyon leszakadni az előttük 3 ponttal vezető Pilistől, valamint Maglódtól. A csapat valószínű összeállítása: Labanc — Falusi, Gulyás II, Ragó — öcsai, Jókai — Ványi, V. Szűcs, Kecskés, Gulyás I, Csípő. A találkozó fél ötkor kezdődik. Előtte az ifjúsági csapatok mérkőznek. —szentpéteri— Szervusz, öregem! Sok még a mázolni való Kossuth iskolában LAKODALOMBAN, disznótorban a fehér asztal legkedvesebb pillanata az, amikor a házigazda felemeli a borosüveget és a pirosán csillogó kadarkával megtölti a poharakat. A mellettem ülő Csutorás sógor a lámpavilág felé fordítja a stucnit. Gyönyörködik a bor színében, majd felém fordul. Poharát odakoc- cintja az enyémhez és vidáman mondja: — Hát akkor szervusz! Megengeded? En vagyok az öregebb! Fenékig isszuk a poharat. Boldogan kezet rázunk. Csutorás közelebb hajol hozzám. — Hányas vagy? — Kilencszázötös. — Akkor jó! Négyben születtem. Mondtam, ugye, hogy öregebb vagyok. A labdarúgócsapat megnyerte a bajnokságot. Nagy bankett. A pacalpörköltre csúszott a jégbehűtött sör. GAVALEC odakoccintja korsóját az enyémhez. Egy szuszra lehajtjuk az italt. Kezet rázunk. — Szervusz! Hányas vagy? — Kilencszázötös. — Érdekes. Tizes vagyok. Meg mertem volna esküdni, hogy én vagyok az idősebb. ■A hajnali vonattal utazom. Az utasellátónál vagy tizen várakozunk a stampedlira. A mellettem állá ember bizony másnapos és akadozva kéri a féldecit. Kézbeveszi a poharat, megvárja, amíg megkapom az enyémet. Rámnéz, koccint. — Szervusz! En vagyok az öregebb! Hirtelen legurítja a cseppfolyós szilvát. Megrázkódiík és kissé előre dőlve motyogja: — Hányban születtél? — Kilencszázötben. — Nagyon jó! Én vagyok az öregebb! Kilencszázhu- szonnégyben láttam meg a napvilágot. Texasi nadrágos ifjú ereszkedik le a mellettem levő székre. Lekönyököl a cukrászdái asztal fehér márványlapjára és hangtalanul néz maga elé. Jobb kezét néha felemeli és még jobban a homlokára simítja kócos haját. Szélesen vigyorogva kéri a kiszolgálótól a rövid italt és a pohárkát megvetéssel csettinti az én stampedlimhez. A növényvédő állomás dolgozói városunk útvonalain a fákat permetezik. ★ Az Álmos és a Farkas utcai dzsungelekre panaszkodik egyik olvasónk. A korai sötétedéskor néha-néha nyaktörő mutatványokra is sor kerül, amikor a gyéren kivilágított utcákban igyekeznek hazafelé este fél tizenegy-tizenegy között a konzervgyár délutáni műszakos dolgozói. Javasolják az utca lakóinak, hogy vegyenek részt a „Ki mit vállal” mozgalomban, és mielőbb kaszálják le a gazt! Repülőgép eladó Nem mindennapi árverésre került sor csütörtökön az osztrák fővárosban: egy négy motoros, 86 személyes Lockheed- Constellation típusú amerikai utasszállító repülőgép volt az árverés tárgya. Az üzemképes gépet gazdája tekintélyes adósságok kíséretében hagyta vissza, amikor hitelezői elől külföldre szökött... Bár a kíváncsiak százai jelentek meg az árverésen, az alacsony „alkalmi ár” 1 200 000 Schilling* ellenére vásárló nem jelentkezett. így a gépet „kézből” igyekszik majd eladni jogszerinti tulajdonosa, az osztrák vámhivatal... — Csao, apafej! FÁRADTAN PISLOG fe-\ lém és nehezen szótagolja: i — Én vagyok az öregebb. \ Mikor születtél? A császárkörténék még I csak a felénél járok. Józanul j csapom oda: — Kilencszázötben. — Értem. Szervusz! TEGNAP DÉLUTÁN is- j mét pertut ittam. A napközi- j ben voltam és riportot', akartam írni az apróságok- \ ról. Éppen délután négy óra í volt. A kicsinyek megkapták \ uzsonnájukat. Minden gye- \ rek alumíniumbögréből szűr- \ csölte a hideg, pasztőrözött \ tejecskét. Egyetlen srác nem \ volt hajlandó kézbevenni a • kis edényt, ő cuclis üvegben \ kapta az uzsonnát. A dadus nekem is hozott egy pohár \ tejet, s azt éppen a cuclizó: srác asztalkája mellett fcé-; szültem meginni. A kölyök \ felém nyújtja a cuclis üve-\ get. Hozzácsapta a poharam- \ hoz. — Szevasz, bácsi! Te hány \ éves vagy? — Ötvenöt! — mondtam', hidegen. \ A srác arca felderült és í boldogan gügyögte. — Ugye jól gondoltam, \ hogy én vagyok az öregebb. \ R. K. $
