Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

C E GL EDI JÁRÁS ÉS CEGLÉ D\"V ÁROS RÉSZÉRE VIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1964. AUGUSZTUS 26, SZERDA Budapest tejcsarnoka leszünk r<>ht’ftéssí'/í telvpclivt létesítünk Mennyiségi és minőségi javulásra törekszünk Beszélgetés a járási tanács főállattcnyésaiőjévvl — A sertéstenyésztés mi lyen feladatok előtt áll? — Sertésállományunkat lét­számban nemigen akarjuk növelni, itt inkább a minőségi ja­vulásra törekszünk. Növeljük az egy kocára eső szaporulatot, s növeljük a ko­caforgót, ami azt jelenti, hogy minden koca kétévenként leg­alább háromszor fial majd. A sertéshizlalás idejét legalább tíz hónap alá fogjuk szorítani. Ugyanilyen irányú terveink vannak a juhállományunkat illetően is. Ezzel az állomány­nyal a juhtartó területek jó kihasználását biztosítani tud­juk, s lényeges minőségi ja­vulást tudunk elérni, úgy a tej mint a gyapjútermelés te­rületén. Ezek lennének azok a legfontosabb tervek — fejezte be a tájékoztatást Kónya Fe­renc. Bónácz Mária A féléves türelmi idő le­járta után 1964. június 1-e óta kötelező a kerékpárok esti, el­ső-hátsó kivilágítása. A kerék­párosok egyelőre nem sokat törődnek a rendelet betartásá­val. Többnyire megkockáztat­ják a 60 forintos büntetést,, amit a rendőrség most már igen szigorúan a helyszínen behajt. A közlekedésrendészet sze­rint mindössze a kerékpárok 30 százaléka van kivilágítva helyesen, a többség ma is elemlámpát használ. A rende­let szerint a zseblámpa nem megfelelő és az ilyen kerék­párost ugyanúgy megbüntetik, mintha lámpa nélkül közle­kedne. Az intézkedés szigorú, de helyes és szükséges. Amint a baleseti térképen Rétyi Pál százados, a közlekedési osz­tály vezetője mutatta, Cegléd —Abony—Nagykőrös térségé­ben az országutakon a közle­kedési balesetek 50 százaléká­ban az egyik szereplő kerék­páros. A balesetek fő oka az ittasság. Ez különben 1000 fo­rintig büntethető. Sok balese­tet okoz, legutóbb a Szolnoki úton halálos szerencsétlensé­get okozott a meggondolatlan bekanyarodás. A kerékpáros kiteszi a kezét és anélkül, hogy hátranézne, nyomban befordul, ilyenkor a .mögötte haladó járműnek már nincs ideje a fékezésre. Sok szülő elnézi, hogy 12 évnél fiatalabb gyermeke köz­utakon kerékpározzon, s eltű­ri, hogy egyik gyerek vigye a másikat, holott ez 18 éven álul tilos. A személyszállítás álta­lában csak a mellékutakon szabad és csak akkor, ha a kerékpárost a kormányzásban nem akadályozza. Eszerint fel­nőtt ember a vázon nem szál­lítható. Jó volna, ha a kerékpárosok megtanulnák, hogy a „vigyáz­zon az autós” felfogás ideje már elmúlt és a rohamo­san növekvő forgalom miatt a kerékpárosoknak is ismerniök kell a KRESZ-t. —11 Fogadónapot tart 28-án, pénteken délelőtt 10—12 óráig Kiss Ilona megyei tanácstag a városi művelődési házban. — 1032 mázsa zöldpaprika érkezett eddig feldolgozásra a ceglédi tisztítótelepre. — A törteli postások szo­cialista brigádot alakítottak, vezetőjük Tóth László, aki a hírlapterjesztésben igen ak­tív munkát fejt ki. — Ötvenhat férőhelyes borjúnevelőt és egy 30 férő­helyes ellető istállót vettek használatba a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban. — Ma adják át rendelteté­sének a Táncsics Mihály is­kolát, ahol igen jelentős fel­újítási munkát végeztek. — Az abonyi Lenin Tsz 70 holdon termel silókukoricát. A betakarítás eddig 54 holdon megtörtént. nincs kiosztható szabad telek, másrészt a városfejlesztés mi­att a belterületen csak össz­komfortos házak építhetők, a tanács az igénylők részére a vágóhídnál, az Aranymeggy— Homok—Csengeriszél és a Szélmalomzúgnál jelölt ki házhelyeket, ..., , r A vételár első, , igen alacso­nyan megszabott pár száz fo­rintos részletét mindnyájan befizették. Raffael László, Ja­kab László és özv. Máthé Pai­ne csekély keresetének megfe­lelően törleszt. Egy részük azonban egyszerűen nem tud, vagy nem akar fizetni, sőt olyan is akadt, aki a telekhez ragaszkodik ugyan, de a befi­zetett pár forintját már visz- sza akarta kérni. Az OTP építési kölcsönnel segítené őket, ha állandó munkaihelyük ■ volna, többsé­gük azonban idénymunkából él. A tanács a fennálló rendel­kezések szerint pedig állami anyagot magánépíttetőknek nem adhat, így fennáll az a veszély, hogy a rendezett terü­leteken juttatott házhelyeken ismét viskók fognak épülni. A tizenöt család nem tehet arról, hogy a patak szabályo­zása miatt otthonukat el kel­lett hagyniuk, így lakásigé­nyük jogos. A városi tanács azonban tervszámokkal és ke­retekkel dolgozó szerv, s ezért nem fizetés esetén a telkeket vissza kell vennie. így egye­lőre a nem fizetők ügyét meg­oldani nem lehet. Mi lenne a megoldási Legközelebbi cikkünkben megvilágítjuk a kérdést az igénylők oldaláról. ARCKÉP: A pincér Bátran nevezhetnénk Abonyban Timár Lászlót a vendéglátás Odisszeuszának. Sorsa, beosztását illetően, nagyban hasonlít az ókori görög eposzban megénekelt derék férfiúéhoz, azzal a kü­lönbséggel, hogy ö állandó helyettesítőként bolyongja vé­gig az» éttermeket, eszpresszó­kat. Most éppen a Ceglédi úti Borozó—Falatozóban találjuk. Közönsége főleg a tanyáról be­jövő, a hivatalokba, boltokba, piacra érkező vagy távozó em­berekből áll, akik néhány féldeci pálinkát rendelnek és isznak.' Vannak még autósok, motorosok, nyugdíjasok, szemmel láthatóan törzsven­dégek is. Abban megegyez­nek, hogy szinte mindannyian mosolyra, jókedvre derülnek itt. Timár László hangulatot tud teremteni. — Fröccsünk nincs kérem, de ha óhajtják, borból és szó­dából készíthetek — élcelő- dik az egyikkel. — Nekem ne szódát tegyen bele, hallja, hanem szikvizet — kontrázza meg egy pörge bajuszú bácsi. A szikvizes bor iddogálása közben megtudtuk, hogy Ti­már /László régi „motoros”. Píncéri „diplomáját” még a harmincas években szerezte. Dunántúli származású ugyan, de ez kiejtésén csöppet sem érezhető. A feleség miatt gyö­keresedett le Abonyban. Ké­sőbb persze a gyerekek miatt is, akik viszont nem követik állásában. — Minek köszönheti nép­szerűségét? — kérdezzük tőle. — Bánni- tudni kell kérem, az emberekkel. Ahány ven­dég, ahány vendéglő, annyifé­le nyelven kell beszélni. Újonnan jött bukósisako­sok adják le rendelésüket Ti­már Lászlónak. Mire az al- muskák polcától visszatér már a legújabb bemondásán derülnek a benzinszagú moto­rosok. Üj sorokkal gazdago­dott Timár—Odisszeusz eposz, ami még a falon porosodó vendégkönyvbe sem fog bele­kerülni. Legfeljebb talán az újság­író vázlatfüzetébe. J. Z. Bentlnrségi hírok Furikázók. Kocsis Ferenc Jászkarajenő (Ady Endre u. 58. szám) alatti lakos Tisza- várkonyban motorozott, s át­adta a motorkerékpár vezeté­sét Csábi Pál budapesti lakos­nak, aki vezetői igazolvány- nyaí nem rendelkezett. Kocsis Ferencet ezért a járási rend­őrkapitányság 1000 forintra büntette. ★ Botrányt csinált Papp Géza Cegléd (XI. kér. Vinke d. 650 szám) alatti lakos a Kábák vendéglőben. Ittasan jelent meg, ezért á boltvezető nem volt hajlandó kiszolgálni. Papp azonban tovább követe­lőzött és botrányt rendezett. 500 forint lett a büntetése. A ceglédi konyhaművészet­ben különleges időszakét je­lentett a disznóölés. Számos „sertésételt” ismerünk. Utassy Mihály említi a „disznótoros májleves”' készí­tését. Ennél először kockára vágott elegyes sertéshúst főz­tek, hagymával, babérlevéllel, amit azután berántottak és apróra vágott sertésmájat főz­tek bele, majd ecettel ízesí­tettek. Kedveit még ilyenkor az „orjaleves” is. Cegléden a legtöbb sertést „arjára” vág­ják és nem „karajra”. , Boda János bácsi a „pör­költ máj”-ra hívta fel figyel­münket. Ez kockára vágott sertéshússal és májjal ké­szült, különböző fűszerek: szerecsendió, gyömbér hozzá­adásával. Nyújtó Ferenc a „gömböclevesre" emlékszik. A hurkatöltelékkel megtöltött gömböchöz savanyú Revest készítettek, illetve abban főz­ték meg. Babérlevéllel, hagy­mával, borssal ízesítették. A „táskaleves” rétestésztá­ból készült, pirított darával töltve, hagymás-paprikás lé­ben. Nagyon laktató étel vglt még a „szuszogó” — mondja Boda Jani bácsi. Alig lehetett abból hat-nyolc darabnál töb­bet megenni. Ezt lisztből, for­ró vízzel készítették. A tete­jére pirított morzsát tettek. Volt, aki sóval ette, mások cukorral szerették. Nagyon híresek voltak a ceglédi tésztás asszonyok. Si­kerükhöz nagymértékben hoz­zájárult az itteni búza es liszt jó minősége is. Karcag, Tö- rökszentmiklós mellett a „ti- szavidéki búzákból" Cegléd adta a legjobb minőségű, acé­los búzát. Ebből lehetett az­tán igazán rétest készíteni! Az a mondás járta egykor, hogy „egy öklömnyi tésztából a ceglédi asszonyok olyan ré­test húznak, amellyel egy lo­vasszobrot is be lehetne borí­tani”. Ez a távolról sem teljes is­mertetés nagyjából rávilágít a ceglédi konyha néhány spe­ciális vonására. Ezek a tészta­félék széles körű felhasználása, a juhhúsnak, sertésmájnak előszeretettel való fogyasztá­sa, az ételek gyakori zöldsé­gelése, a változatos fűszere­zés, a bornak ízesítőként való felhasználása. (—Zoltán—) Együtt a Tűzoltók, katonák, traktorosok tűzben és viharban Szombaton éjjel; nem sok­kal 11 óra előtt villám sújtott a Kecskéscsárdai Állami Gaz­daság központi szérűjén egy lucernakazalba. A hatalmas erejű villám nagy felületen gyújtotta be a száraz takar­mányt. A tűz elharapózását elősegítette a kazal jobb szá­radása végett annak belsejé­ben képezett légcsatorna. A viharos ítéletidő akadályozta a kiérkező tűzoltóság mun­káját. A felázott, kátyús uta­kon keresztül csupán egyik terepjáró fecsken­dőjük tudott betörni a szérűig, kettő a sárten­ger foglya maradt. Ezek legénysége sem maradt tétlenül. Hozzáfogtak hordoz­ható kismotorfecskendőjük üzembe helyezéséhez és a kö­zeli halastótól tömlővezeték szereléséhez. A gazdaság trak­torosai, az elakadt fecsken­dők segítségére siettek. Első: nek egy Szuper-Zetor próbál­kozott, de ereje kevésnek bi­zonyult. A feladatot a lánc­talpasok oldották meg. Egyik fecsíkendőt a halastó mere- dekebb partú keleti széléhez vontatták, a másikat pedig az égő kazal közelébe. A trak­torosok továbbra is készenlét­ben maradtak, sőt a kazal bontásában is részt vettek. Szolnokról is érkeztek tűz­oltók. és gépi erőben már nem volt hiány. Annál inkább emberekben. Az éjszaka és a zuhogó eső miatt kevesen ve­rődtek össze. Maradt lehe­tőségként a honvédség érte­sítése. Mint máskor, a leg­nehezebb körülményekben, nem sokat várattak ma­gukra a katonák. Almást főhadnagy húsz fő­nyi legénységgel hajnalig az első vonalban küzdött a füst­ben, esőben, sárban a tűz megfékezéséért. A gazdaságot sajnos még az erőfeszítések ellenére is jelentős anyagi kár érte. • —J— LEVELEINKBŐL: Ki fizesse meg? A napokban a Rákóczi úti üvegboltba tértem be vá­sárolni, ahol egy igen saj­nálatos párbeszédnek voltam szem- és fültanúja Egy vá­sárló azzal a kéréssel for­dult az eladónőhöz, hogy az egy órával ezelőtt vásá­rolt kancsót — melynek a fü­le el van repedve — legyen szíves visszacserélni, mert csak most vette észre a hi­bát. Az eladónő azonban nem tett eleget a kérésnek, hi­vatkozva arra, hogy nem áll módjukban a már eladott árukat visszncserélni. A vá­sárló kérte a panaszkönyvet, de a boltvezető nem volt haj­landó odaadni, inkább vissza­cserélte a törött kancsót az­zal a megjegyzéssel, hogy úgy is sok pénze van, majd ő kifizeti. Nem értem: tényleg a bolt­vezető fog ráfizetni, csak azért, hogy megmentse a bolt becsületét? Mihály« Miklós, _ Cegléd — Felkészülve várja a tan­évnyitást a Céglédi Fnisz Áruház. 1800 iskolaköpeny és több száz iskolatáska, tornaci­pő várja vásárlóit. Ceglédi specialitások A CEGLÉDI KONYHA ' II. Újabb giccsel gyarapították Jakabék a ceglédi piacot* Díszpárnatokot hoznak forga­lomba nylon huzattal, melyen Marica grófnő és a félkeblű cigánylány, valamint az elva­rázsolt kastély is megtalálha­tó. ★ A tapasztalt háziasszonyok mindig kedden vásárolnak csirkét. Aki most is így tett, jól járt. Nagyon olcsó volt, különösen a rántani való. Ha átlagot készítettünk volna, 20—21 forintba került a csir­kének kilója. ★ Nagy keletje volt a sörnek. Tizenegy óráig a két vendég­látóipari egység tíz hektót ho­zott forgalomba. — K — A Lőrinc-nap érezteti hatá­sát a dinnyepiacon is. Kicsi volt a felhozatal, a kereslet is megcsappant. Helyette a piac sztárjává a szőlő lépett elő. Van belőle sok és jó. ★ Nem lenne jó? A Belkeres­kedelmi Minisztérium, az Élelmiszeripari „Minisztérium és a SZÖVOSZ együttesen szabályozta mintegy tizenöt árucikk fogyasztói árát. A rendeletet sajnos még a tsz-ek sem tartják be. Nem lenne jó ezeket az árakat a piaci hir­detőtáblára kitenni és ellen­őrizni a rendelet betartását? ★ Egy ötletes maszek újabb újdonsággal jelentkezett, öt és nyolcforintos áron ötletes ablaktisztítót hozott forgalom­ba. termeléssel szemben 1970-re hetvenötezer hektoliter tej termelését tervezzük. — Mi a helyzet a baromfi- állománnyal? — A baromfitenyésztésben eddig is szép eredményeket értünk el, de a jövőben még tovább akarjuk növelni törzsállományunkat, a to­jástermelést pedig 1970-re csaknem kétszeresére emeljük. Az idén negyvenhárom vagon vágóbaromfi átadását ütemez­tük be, el akarjuk érni azon­ban, hogy pár év múlva már ötvenöt vagont adhassunk át évente. Különösen Kocséron vannak nagy lehetőségeink terveink megvalósítására. Jász- karajenőn sem mgrad kihasz­nálatlanul a májlibatenyész- tés lehetősége. Már az idén beállítunk egy ezerötszáz— kétezer darabos törzsállo­mányt. Lapunk hasábjain is hírt adtunk már arról, hogy a ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén megtárgyalták járásunk állattenyésztési és állategész­ségügyi helyzetét. Néhány részletet már akkor ismertet­tünk, de a konkrét tervekről eddig még nem hallottunk. Erre vonatkozóan most Kónya Ferenctől, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának főál­lattenyésztőjétől kértünk tá­jékoztatást. — Nagy vonalakban megkap­tuk az intézkedési tervet a megyétől — válaszolta. — Ezt természetesen lebontottuk já­rásunk területére, figyelem- bevéve a helyi adottságokat, a fejlődés lehetőségeit. A terv kidolgozását részletes ellenőr­zés előzte meg. Egyik legfőbb célunk a szarvasmarha-állo­mány növelése és a tejterme­lés fokozása. Ismeretes a fő­város tejellátásának bizonyta­lansága. A jövőben főleg megyénk­nek kell majd ellátnia a fővárost tejjel, hogy a szállítás költségei csökkenjenek. Ebben a mun­kában járásunk is nagy igye­kezettel veszi ki a részét. Még mielőtt ismertetném a konk­rét tervet, el kell mondanom, hogy ez a terv 1970-ig térjed. Ettől függetlenül minden év­ben el kell készítenünk a rész­letes intézkedési tervet a kö­vetkező évre. Az itt felsorolt tervek tehát csak nagy vona­lakban szabják meg azokat a legfontosabb feladatokat, me­lyeket állattenyésztésünk fej­lesztése érdekében el kell vé­geznünk. — Es a szarvasmarha-állo­mány fejlesztése? — Itt főleg a tehénállo­mányról van szó. Az alap­anyag beszerzésére már idén megtesszük az első lépéseket. Tehenészeti telepeket lé­tesítünk az erre legalkal­masabb tsz-ek területén. így az albertirsai Dimitrov- ban, az abonyi Kossuthban és József Attilában. Az eddigi hatvanötezer hektoliteres tej­A városi tanács végrehajtó bizottsága június 3-i ülésén elhatározta, hogy az Ujárok szabályozása során lakhatat­lanná váló cigánysorról 15 családot házhelyhez juttat. A rendkívül nagy kedvez­ménnyel juttatott, mindössze 2000—3000 forintos telkeket az előleg lefizetése után az igénylők ideiglenesen birtok­ba vehetik, építőanyagot szál­líthatnak oda és az előkészítő munkákat, például a vályog­verést megkezdhetik. Erről írásbeli értesítést kaptak és tudomásukra hozták, hogy az OTP-nél pár forintért olcsón felépíthető, a céljaiknak meg­felelő egészséges kis házhoz típustervet vásárolhatnak. A városi tanács még azt a kérésüket is figyelembe vette, hogy ne alakítsanak ki újabb cigánytelepet, hanem a város­ban helyezzék el őket. Mivel a város belterületén részben Mi lenne a megoldás? Intelmek a kerékpárosokhoz Közeleg szeptember.. Határidőre befejezik Dánszentmiklóson és Albertirsán az iskolák átalakítását gük színhelyére. El voltak ra­gadtatva a látványtól. Csöp­pet sem így képzelték el az eddig legfeljebb térképről is­mert községet és a pusz­tai-falusi iskolát. A kedvező benyomásokat természetesen az építők szép munkája is elősegítette. Ami szintén di­cséretes: az átalakítás jóval a kitűzött határidő előtt elké­szült. Ehhez még. azt is hoz­zátehetjük, hogy a nyársapáti iskolaépítkezést — melyről annak idején mi is szóltunk — ugyancsak kifogástalan munkával a tanítás kezdető előtt befejezi a vállalat, A Ceglédi Tanácsi Építő­ipari Vállalat szakiparosainak munkáját szemléltük meg Po- mázy Istvánnal, az iskola­gondnokság műszaki ellenőré­vel. A hajdani hírhedt dán- szentmiklósi csárdát már jó ideje iskolának használják. Teljes átalakításra azonban csak most kerül sor. Két nagy, világos tanterem, ügyes meg­oldású előtér és lakás készült itt. A leendő lakók — most végzett és ide kinevezett fia­tal pesti tanítók — már el is látogattak jövő tevékenysé­Piaci jegyzetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom