Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

A C E GLEOI JÁR ÁS É S C E G L É D \VÁR O S R É S Z É RE VIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 2, VASÁRNAP VI ; az állattenyésztés helyzete llést tartatt a járási tan árs KETTESBEN (Opauszky felv.) Felejthetetlen tíz nap Csillebércen Pénteken délelőtt ülést tar­tottak a járási tanácstagok. A tanácsülés napirendjén a já­rás termelőszövetkezeteinek állattenyésztési, állategészség­ügyi helyzete és a mestersé­ges megtermékenyítés tapasz­talatairól szóló referátum szerepelt Erdélyi Gábor el­nökhelyettes előadásában. A ceglédi járás kedvező adottságokkal rendelkezik az állattenyésztés terén, hiszen községeinkben komoly hagyo­mányai vannak a sertéste­nyésztésnek, Kocsér, Jászkara- jenö, Törtei pedig baromfite­nyésztési mintaközségek. A nagyüzemi feltételek hatal­mas lehetőségeket adtak az ál­lattenyésztés fejlesztésére, de ugyanakkor a nagyüzemi ter­melésre való átállás felvetett egy sor problémát is: hatalmas beruházásokat kellett eszközölni, a volt kisüzemi férőhelyeket magyüzemi épületekkel kellett felváltani, felsze­relni, ami évente mintegy II—15 milliós beruházást jelentett. Szükségessé vált a közösbe vitt állatállomány — főleg a szarvasmarha — új törzsekkel való kicserélése. Az elmúlt évek során 300—350 tenyész- marhát, 300—Í00 tenyészko­cát, 500—600 juhot és 10 000— 12 000 baromfitörzset állítottak be a termelőszövetkezetek. Ki­alakult a specializálódási fo­lyamat is, amely a termelő- szövetkezetekkel egyetértés­ben ma is folyik. Részletesen mérlegelte a tanácsülés azokat az eredmé­nyeket, amelyek a fejlett zoo- technikad eljárások eredmé­nyei, mint a mesterséges meg­termékenyítés, az itatásos bor­júnevelés. Azt is megállapí­tották azonban, hogy az egyenletes fejlődést — főleg az aszályos években — hátráltatja a szemes takarmány hiánya. Határozatot hozott a tanács­ülés annak biztosítására, hogy a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban szi­lárd takarmánybázis legyen. 1965. év végére 1—2 százalék­kal növelni kell a lucerna vetésterületét, s ezen belül maximálisra emelni az öntö­zéssel való termelést. A problémák között foglal­kozott a tanácsülés a férő- helyhiánnyal, valamint a szakemberellátás fontosságá­val. Gondoskodni kell, hogy minden 600 számosállattal ren­delkező termelőszövetkezet­ben egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember legyen a főállattenyésztő, a többi ter­melőszövetkezetben pedig leg­alább technikumot végzett szakember lássa el ezt a be­osztást. Növelni kell a szak­munkásképzést is. Állatfajtánként elemezték a jelenlegi helyzetet, majd ha­tározatot hoztak többek között a sertéstenyésztés megalapo­zására vonatkozóan is. Meg­jelölte a tanácsülés határoza­ta, hogy a járásban évi vi­szonylatban állandóan 1950— 2000 között legyen a termelő- szövetkezetek közös anyakoca- létszáma, az anyakoca kihasz­nálása pedig 150 százalék le­gyen. Tovább kell szélesíteni az itatásos borjúnevelést is, el kell érni, hogy minden termelőszövetkezetben, ahol a létszám eléri a 100 darabot, 1965. év végére bevezessék az itatásos módszert. Megtárgyalta a tanácsülés a járás községfejlesztési ter­vével kapcsolatban az I. fél­év alatt elért eredményeket is. Jelenleg a terv végrehajtá­[ Negyven éves szolgálat Bensőséges ünnepséget tar­tottak hétfőn a ceglédi DÁV- nál. Paulovits Imre, á DÁV üzemvezetőjének 40 éves mun­kásságát méltatták, majd a DÁV igazgatósága további jó munkát kívánva nyújtotta át a 40 éves jubileummal járó jutalmat. Az üzem vezetősége és dol­gozói szeretettel köszöntötték Paulovits Imrét. SIKERES VIZSGÁK A Ceglédi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zói közül 147-en tették le si­keresen a hűtőgépkezelői vizs­gát, ezenkívül 30-an a bolt­vezetői és 30-an pedig a szak­munkásvizsgát. A Szakma ifjú mestere verseny alkalmából 10 ceglédi fiatal nevezett be, közülük 3-an arany, 3-an ezüst és 4-en pedig bronz fo­kozatot értek el. — Gazdag program előtt állnak a ceglédi úszószakosz­tály tagjai. Augusztus 19-én egy Balaton melletti „úszó-tá- borozás”-on vesznek részt fia­tal úszóink. Részt vesznek a balatoni bajnokságon is. A nagyszerűnek Ígérkező táboro­zás egy hétig tart. — Vége felé közeledik a ke­nyérgabona felvásárlása. A ceglédi Terményforgalmi Vál­lalat a napokban már meg­kezdte az árpa és a rozs fel­vásárlását a város és járás te­rületén. Nagy kitüntetés volt szá­momra, hogy 10 napig részt vehettem a csillebérci úttörő­táborban, a Vörös Csillag al- tábor V. rajában. Táborozásunk alatt két na­gyobb kirándulást tettünk. Mindkét kirándulás Csillebérc történetének és gyönyörű környezete megismerésével foglalkozott. Először Disznó­főre mentünk, térkép vázlat útján. Voltunk Budakeszin is, ahová akadályverseny kereté­ben jutottunk el. Ezen a na­pon mi főztünk magunknak paprikáskrumplit. Félnapos kirándulásaink so­rán megismertük a Normafa, a Lőwy-fa érdekes történetét. Az egyik délelőttön megnéz­tük az országos sportversenyt, amit a tábor sportpályáján rendeztek. A sportversenyen nemcsak nézők voltunk. Tá­borunk rendezett „olimpiát”. Kézilabda-, négytusa-, asztali- tenisz- és sakkbajnokságot rendeztek. Altáborunk a ké­zilabda-, asztalitenisz- és sakk- bajnokságban első lett. Én a a kézilabdacsapat tagja vol­tam, és a kiváló eredményért kitüntető oklevelet kaptam. Rajfoglalkozásaink is válto­zatosak voltak. Esténként „Ki mit tud” vetélkedőt rendez­tünk. Levetítették a „Kétszer kettő néha Öt” című filmet. Az egyik este például ellátogatott hozzánk a Budapesti Állami Cirkusz. Fellépett Német Le­hel, Rodolfó bűvész, aki az úttörő pajtások közreműködé­sével mutatta be érdekes mu­tatványait. Táborunkat franciák és osztrákok látogatták meg. Gyorsan kialakult a barátság közöttünk. Emlékül sok jel­vényt kaptunk tőlük, amit mi is viszonoztunk. Nagyon hamar eltelt a tíz nap. Utolsó délelőtt próbál­tunk a záró nagy tábortűzre. Délután elbúcsúztunk álífbor- vezetőnktöl, Vera nénitől, he­lyettesétől, Józsi bácsitól és az ifjjiezetőktől. Altáborunk la­kói kéz a kézben sétáltak a sátrak körül. Mint egy kis bal­lagás, úgy zajlott le ez a dél­után. Este a tábortüzön nagyon jól éreztük magunkat. Tábor­vezetőnk a tábortűz végén el­búcsúzott tőlünk. Sose felejtem el azt a tíz napot, amelyet a csillebérci úttörőtáborban töltöttem. Reggel Csilla Táncsics Mihály általános iskola Siralmas látvány a hantházi szélmalom /Ceglédnek nincs kiránduló­V-* helye, ha csak a Putri­sarki erdőt nem tekintjük an­nak. De ott az erdőn kívül egyéb érdekes látnivaló nin­csen. „Aki keres, az talál” — tartja a közmondás. Ennek a jegyében indultunk útnak a minap. A Cegléd—Hantháza vasút végállomásáig men­tünk. — A Mizsei úton átha­ladva a vasút folytatásaként húzódik egy dűlőút, ezen in­dultunk tovább. Az út két oldalán búza- és kukoricatáblák. Az utat fa­sor szegélyezi. Jegenye, nyár és akácfák. Az árokban sok­féle mezei virág tarkállik. Amerre elmegyünk, sűrűn váltják egymást az apró ta­nyák, körülöttük szépen mű­velt szőlőkkel és egy-egy kis árnyat adó erdővel. Húsz perc járásnyira a sűrű lombok közül egyszerre elő­bukkan a szélmalom egy eny­he kis domb közepén. Falát az időjárás viszontagságai el­len fazsindely borítja, de már erősen rozzant állapot­ban. A csúcsos tető felét a tavalyi vihar szakította le s így hát bekandikál az ég a tátongó nyíláson. A vitorlák teljesen tönkrementek, csu­pán a csonkjuk meredezik, A szomszéd tanyáról el­kért kulccsal bementünk az épületbe. Siralmas látvány fogadott. A falakról omlado­zik a vakolat. A szerkezetet tartó gerendák is hiányosak, s az áttételi műnek mindösz- sze két fából készült fogaske­reke maradt meg igen rossz állapotban. Ügy tudjuk, né­hány évvel ezelőtt Nagykő­rös vette meg a malomépüle­tet, hogy restauráltassa. Saj­nos, ennek a munkának a nyo­ma sem látszik rajta. Az idő sürget! A késede­lem a helyreállítási költsége­ket csak növeli. Igen fontos lenne legalább a torony tete­jét gyorsan rendbehozni, hogy a további károsodástól meg­óvjuk a malmot. Érdemes lenne a malmot helyreállítani és műemlékké nyilvánítani. A dűlőút végén a közelben két sekélyvizű tó van, tele vízi szárnyasokkal. Az út mentén óriási ökörfarkkórók merednek az ég felé sárga vi­rágjukkal, mint tőrök, lánd­zsák. Visszafordulva ugyanazon az úton jutunk a vasút vég­állomásához, ahonnan a kis­vonat hangulatos dimbes- dombos táj között haladva jut be a városba. E vidék ked­ves kirándulóhellyé fejlesz­tése szép feladat lenne a Ha­zafias Népfront számára! mint szamyatépett madár. Az áruház készül az őszre Jól sikerültek a Lassan kifelé haladunk a nyárból. Egyre kevesebben vesznek nyári holmit s már mindenki az őszre gondol. Egy hónap múlva gyermekeink is­kolatáskát ragadnak s meg­kezdődik a tanulás. Hogyan látja az ősz közeledtét a ke­reskedelem? Erről beszélget­tünk a napokban Haffner Vladimírral, a földművesszö­vetkezeti áruház igazgató­jával: — Nem panaszkodhatunk a nyári forgalomra — mondot­ta az igazgató. — Osztályain­kon nagyon sok vevő meg­fordult, a pénztáraknak, cso- magolóknak is volt munkája bőven. Nagy sikerük volt a különböző nyári vásárok­nyári vásárok nak. Selyem, női- és lányka­ruha, kozmetikai és járművá­sárainknak nagy volt a kö­zönsége s kevesen távoztak üres kézzel. Most háromna­pos lakástextil és háztartási kisgépbemutatót és vásárt tartunk Törteién az Aranyka­lász Tsz kultúrtermében. En­nek is nagy sikere van. — Az őszre már most ké­szülünk, raktárainkban bő­séges árukészlet várja a ve­vőket. Az iskolások részére köpenyek, fiú- és Lánykaru­hák, ezenkívül úttörő- és kis­dobos felszerelésből elegen­dő készlet áll rendelkezésre — mondotta befejezésül az igazgató. Tizenhétezer holdról elcsépelték a gabonát Határidőre raktárba kerül a gabona Két tsz már befejezte a cséplést — A járási tanács vb. elnökhelyettesének tájékoztatója sában különböző okok miatt lemaradás mutatkozik. Hátrál­tatta a tervek teljesítését, hogy az új beruházások kivi­telezését későn lehetett meg­kezdeni, de szükség van az anyagbeszerzés, a társadalmi munka megszervezésének fo­kozására is, hogy az év hátra­levő részében növelni lehes­sen az eredményeket. Jóváhagyta a tanácsülés a járási népi ellenőrzési bizott­ság II. félévi munkatervét, meghallgatta az egészségügyi állandó bizottság munkájáról szóló jelentést, valamint a já­rás bolthálózatának 1964. évi fejlesztéséről készült tájékoz­tató jelentést. Amikor városunk iparáról beszélünk, a legritkább eset­ben gondolunk kisipari szö­vetkezeteinkre és a bennük rejlő nem csekély erőre. Erre pedig szükségünk van, és egy­re növekvő szerepet szánha­tunk nekik ipari fejlődésünk­ben, amint ezt a ceglédi Vas­ipari Ktsz példája is bizonyít­ja. Tokaji János elnök és Bá­lint Pál műszaki vezető tájé­koztatója feltétlenül erről győzhet meg bennünket. — Szövetkezetünk ez év ja­nuár 1-én egyesült a ceglédi Mezőgazdasági Felszerelése­ket Gyártó Szövetkezettel és az albertirsai Vegyesipari Szövetkezet lakatosrészlegé- vel. Ez a fúzió véleményünk szerint nagyon hasznosnak bi­zonyult. Taglétszámunk a tavalyi 55 főről 192 főre, termelé­sünk, pedig 125 százalék­kal növekedett. — Tovább bővült a lakosság és a közületek igényeit egy­aránt kielégítő javító szolgá­latunk. Ma már rádió, tv, gu­mi, hűtőgép, mérleg, óra és háztartási kisgépjavító részle­günk működik. — Készárutermelésünk is növekedett. Jelenleg az épülő Szegedi Gumigyárnak készí­| tünk a gumihevedergyártás- hoz szükséges berendezéseket, a Posta Központi Kábslüzeme részére pedig távkábel ki­egyenlítőket, amelyek orszá­A napokban már beszá­moltunk arról, hogyan állnak a csépléssel a város termelő- szövetkezetei. Erdélyi Gábor­tól, a járási tanács vb-elnök- helyettesétől kértünk tájé­koztatót erről. — A városi tsz-ekhez ha­sonlóan mi sem panaszkodha­tunk. Megfelelő ütemben ha­lad a cséplés a járás minden termelőszövetkezetében. Két gos viszonylatban is érdekes kísérletnek számítanak. — Uj gyártási profilként még ez évben elkészítjük a Tinnye-féle fal'horonyvéső gép 0-szériáját. Jövőre megkezd­jük a sorozatgyártását. Ezt a praktikus kisgépet már most nagyon várja tőlünk az építőipar a bel­ső villanyszerelési munká­hoz. Ugyancsak most indul be az egytonnás krokodilemelők gyártása, amelyekből az Autószerviz Vállalatnak jövő­re 250 darabot kell készíte­nünk. A gépállomások és tsz- ek javítóműhelyeinek egyik nélkülözhetetlen gépe lesz a hidraulikus hántoló, henger- fűző, síkcsiszoló és mélyhúzó univerzális gép. — Az idei mezőgazdasági kiállításon bemutatjuk a Kiss László-féle konzervipari üvegzárógép prototípusát, amely körülbelül 30 százalék­kal nagyobb teljesítményű a hasonló régi gépeknél és mű­szakilag is egyszerűbb megol­dású. Kiss László szövetkeze­tünk Déli úti lakatosrészlegé­nek vezetője. Már eddig több elfogadott újítása van. Uj gé­pe iránt máris nagy az érdek­lődés. — Még 1964 feladatai közé tsz-ünk, az abonyi Uj Világ és a nyársapáti Kossuth már be­fejezte ezt a fontos munkát. Negyvennégy gépből ke­rülnek zsákokba a gabo­naszemek ezekben a na­pokban. A szállítás is zavartalan. Ed­dig a kombájnok és cséplőgé­pek tizenhétezer holdról csé­pelték el a gabonát. Minden tartozik 5 tablettázógép elké­szítése, amelyeket a Chemo- komplex Külkereskedelmi Vállalat Jugoszláviának és Ghánának szállít. Ez iránt a gép iránt is nagyon nagy ér­deklődés Nyilvánul meg. — Nemzetközi kapcsola­tainknak ezzel még nem ér­tünk a végére. Most folynak a tárgyalások a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalaton ke­resztül egy Hollandiával kö­zösen exportra készülő ház­tartási szemétkomposztáló üzem gyártására, külföldi sza­badalom alapján. Ez a kis üzem a városok szeméttele­peit szünteti meg azáltal, hogy megfelelő szortírozás után a szerves anyagokból a mezőgazdaság részére ér­tékes komposzt trágyát készít. Tárgyalások folynak még svájci cégekkel 2 perlit duz­zasztó készítésére is, amelyek egyik legértékesebb hazai épí­tőanyagunk: a perlit feldol­gozására szolgálnak majd. Mint láthatjuk, városunk nagyüzemei és borpincéje emellett a gyors fejlődés hatá­sára ma már a ceglédi Vas­ipari Ktsz-t is fontos export­üzemeink közé sorolhatjuk. Z. Z. lehetőség adva van ahhoz, hogy határidőre, tehát augusztus 20-ra mindenütt végezzenek a csépléssel. — A járulékos munkákkal hogy állnak? — A szalmakazlazást most már mindenütt be kell- fejez­ni, reméljük, ez hamarosan sikerül is. — Helyes lenne a tagok szalmaszükségletét már most a területről kiadni, hogy egyenesen onnan történjen meg a szállítás. Az őszi mun­kák kampánytervét már elké­szítettük, s ennek megfelelően dolgozunk majd a következő időkben. Eszerint ott kell legelőször a ta­lajmunkát elvégezni, aho­vá az ősziek kerülnek. Időben biztosítani kell a ve­tőmagszükségletet, akár csé­rével is. Be kell szerezni a szükséges műtrágyát is. Befe­jezésül még annyit, hogy a. cséplőcsapatok szinte minde­nütt kiváló munkát végeztek és minden elismerést megér­demelnek. Bőnácz Mária BALESET NÉLKÜL A tavalyi évhez képest lé­nyeges javulás mutatkozik a cséplésnél történő balesetek­ben. A járási munkavédelmi felügyelőség hathatós intézke­déseket, illetve ellenőrzéseket folytat, aminek eredménye­képpen a járás és a város te­rületén az idén a 22 cséplő­gép ellenőrzésekor mindössze két gépet kellett leállítani, amit a helyszínen azonnal ki is javítottak. A tavalyi év azonos idősza­kában öt halálos baleset tör­tént, az idén még súlyosabb baleset sem fordult elő. Dr. Bagóczky Lajos, Széchenyi üti sorházak, E-épület 30-ban vál­tozatlanul rendel. Kedd—csütör­tök—péntek u. 2—3-ig. Peresztegl Rózsa Határainkon innen és túl várják termékeiket Jól siker uh fúzió ■» Szemét bal iráytfa lejlódik a l'eylédi Vasipari Mcisz

Next

/
Oldalképek
Tartalom