Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-22 / 196. szám
1964. AUGUSZTUS 22, SZOMBAT MEGYEI ^tírtoP A tegí&m toset bb : €ä mS&kmkorictt betaharítúsu Prezenszky Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője tájékoztatta lapunkat a mezőgazdasági munkák helyzetéről, a soron következő legfontosabb feladatokról. — A megyei ütemterv a cséplés befejezését augusztus 20-ra irányozta elő — mondotta Prezenszky elvtárs. — A közelmúltban megtartott aktívaüléseken a legtöbb járásban azt vállalták, hogy az alkotmány ünnepére befejeződik a cséplés. Több járás szövetkezeti gazdaságai teljesítették is az ütemtervet és a vállalást, de a monori, ceglédi, nagy- kátai, dabasi és budai járásban még ma is csépelnek. Sőt, a nagykátai és a dabasi járásban eléggé elmaradtak ezzel a fontos munkával. Különösen nagy az elmaradás a nagykátai Kossuth Tsz- ben. A megyei mezőgazdasági osztályvezető a továbbiakban elmondotta, hogy cséplőgép annyi van, amennyi éppen kell. A csépléssel elmaradt községekben a helyi tanácsok szervezzék a munkát. Kérte a dabasi járás tszcs- inek tagjait, valamint az abonyi egyéni gazdákat, hogy gyorsítsák meg a cséplést. Ennek elhúzódása ugyanis veszélyezteti az ősziek betakarítását és a talajmunkákat. A talajmunkákról szólva elmondotta Prezenszky elvtárs: — Az elmúlt év azonos időszakához képest kedvezőbb eredményt ért el a megye, csaknem száznegyvenezer hold talajmunkát végeztek a szövetkezeti gazdaságokban, ami 75 százaléknak felel meg. Ezen belül azonban a tervhez képest jelentős az elmaradás a nyári mélyszántásnál és a vetőszántásnál. Ez annál is inkább érthetetlen, mert traktorunk van elegendő, a tarlókat is megtisztítottuk a szalmától. A traktorosok szívesen dolgoznának, de utasítás hiányában nem szánthatnak. A nyári mélyszántásban jó eredményt' ért el a monori és a budai járás, viszont jelentősen elmaradt a szent• Elmaradás a vctőszántfásnál ® Segítsek egymást a tsz-ek • A megyei mezőgazdasági osztályvezető tájékoztatója endrei, a ráckevei, és az aszódi. A vetőszántásban Cegléd város és a nagykátai járás a sereghajtó. Jó eredményt ért el viszont az aszódi, a ceglédi és a budai járás, valamint Nagykőrös város. — Napjaink legfontosabb feladata a fővetésű silókukorica betakarítása. A megyében mintegy kilencezer holdat kell betakarítani, s megyeileg ennek 22 százaléka van a silógödrökben. A dabasi és a nagykátai járásokban éppen csak munkához láttak, s az aszódi járás 5,6, a ráckevei járás 12,8, a váci járás 13,7 százalékos tervteljesítése sem kielégítő munkára vall. Kérjük azokat a szövetkezeti gazdaságokat, amelyek betakarítógépekkel rendelkeznek és befejezték a silókukorica betakarítását, hogy gépeiket adják át a szomszédos termelőszövetkezeteknek, hogy a hónap végére mindenütt silógödrökbe kerüljön az állatállomány takarmányozása szempontjából rendkívül jelentős silókukorica. Igyekezni kell a betakarítással azért is, mert a silókukorica után a legtöbb szövetkezeti gazdaságban őszi gabonát akarnak vetni — hangsúlyozta Prezenszky elvtárs. — A megye termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb gondot fordítanak a termelőszövetkezeti vezetők a talajerő-utánpótlásra, helyesebben a szakszerű trágyakezelésre — folytatta. — Sok szövetkezetben jól kezelt szarvasokban van a trágya a földek végén. Most arról kell gondoskodni, hogy szétterítsék és mielőbb beszántsák. Különösen igyekezni kell ezzel a munkával a ceglédi, az aszódi, a nagykátai, a ráckevei járásban és Nagykőrös városban. Prezenszky elvtárs felhívta a termelőszövetkezeti . vezetők figyelmét arra a rendeletre, amely szerint azok a szövetkezeti gazdaságok, amelyek korábban felszedik a cukorrépát és erre szerződést kötnek a cukorgyárral, a tavalyi prémium kétszeresét kapják. A szeptember 5-ig felszedett cukorrépa minden mázsája után ny.olc, a szeptember 10-ig felszedett után hat, a szeptember 15-ig felszedett után pedig négy forint prémiumot kapnak. Ajánlatos lenne, ha a gyenge termelőszövetkezetek élnének ezzel a kedvező lehetőséggel. A tájékoztató végén a mezőgazdasági osztályvezető a lucernamag betakarítását és cséplését, illetve annak meggyorsítását ajánlotta a termelőszövetkezeti vezetők figyelmébe. (m. s.) Hol, mire használják fel az igazgatói alapot ? Érdekes kérdésre keresett választ a közelmúltban a népi ellenőrzés; arra, hogy a vállalatok az érvényes rendelkezés szerint használják-e fel az igazgatói alap jóléti célokra fordítható részét? Pest megyében a népi ellenőrök összesen tizenhárom vállalatnál tartottak e tárgyban vizsgálatot, többek között olyan nagyüzemekben is jártak, mint a Csepel Autógyár, a Dunai Cement és Mészmű, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára, a ceglédi Egyesült Villamosipari Gépgyár és a Nagykőrösi Konzervgyár. Amellett, hogy általában mindenütt az idevonatkozó rendelet előírásainak megfelelően kezelték az igazgatói alapot, igen figyelemre méltóak azok a tények, amelyeket a népi ellenőrök feltártak. Ezek — enyhén szólva — meghökkentik azokat, akik nem ismerik a helyzetet. Ugyanis a jutalmazási és jóléti részre fordított összegek aránya igen nagy eltéréseket mutat. 1962- ben a jóléti keret alsó határa a teljes igazgatói alaphoz viszonyítva például a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál 19,9 százalék volt, a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál pedig 75,9 százalék. Természetesen ez a két szám önmagában még nem ed hű képet arról, hogyan használják fel egyes vállalatok az igazgatói alapot. Azt azonban semmiesetre sem lehet helyeselni, hogy úgy két évvel ezelőtt, mint tavaly, az üzemek többségében Munkitbér mint forrás — Xincs pénz lakás* építésre — !I3 ezer forint a zenekarnak Mit tesznek a szakszervezetek? BESZÁMOLÓ AZ AUGUSZTUS 20-1 ÜNNEPSÉGEKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) derül, hogy a nagykőrösiek szereplése minden jelentős kulturális találkozó és fesztivál színfoltja volt a megyében, hírük az ország más tájaira is eljutott. Elnyerték a SZŐ VOSZ dicséretét is. A jubileumi műsor keretében került sor a városi tanács művelődésügyi osztálya és a MÉSZÖV igazgatósága MYÉL' UTOLSÓ NAP TÄtAR oo M o I ajándékainak átadására. Az előbbit Kovács Ambrus, az az utóbbit Villányi Lászlőné nyújtotta át Molnár Lászlónak, a földművesszövetkezet igazgatósági elnökének aiz együttes részére, valamint személyi jutalomként Bodzsár István művészeti vezetőnek, elismerésként odaadó, lelkes tevékenységéért. Cegléd: Munkások, parasztok közös ünnepe Cegléd termelőszövetkezetei ünnepi közgyűléseken emlékeztek meg az évfordulóról. Meghívták a város üzemeinek munkásait is. A Petőfi Tsz- ben kedves jelenet szemtanúi lehettek az ünneplők, amikor a város tanácselnökének, Sze- lepcsényi Imrének átnyújtották az új kenyeret. Az ünnepségeket közös ebéd, majd vidám műsor követte. A járás községeiben is együtt ünnepeltek munkások és tsz-tagok. Az abonyi művelődési házban SzakaH József, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségre eljött a Magyar Hajó- és Darugyár küldöttsége. A vendégeket a József Attila Tsz hívta meg terített asztalhoz. Ceglédbercelen az Egyetértés Tsz-be, a Budapesti Elzettgyár képviselői jöttek el. Sóskút: Ki mit tud kiállítás Az ünnep reggelén érdekes és tanulságos kiállítás nyílt a községben. A kőbánya és a homokbánya mutatta be építőipari termékeit kavicstól a burkoló kőig, s a talajjavító, mésztartalmú porig. Az állami gazdaság kétfajta kalászos és többfajta csépelt gabonát mutatott be. A tsz őszibarackkal és friss kertészeti termékekkel jelentkezett. A tavalyihoz hasonlóan most is nagy sikere volt a kiállított egyéni alkotásoknak. Nemcsak üzemek és gazdaságok, de a lakosok külön-külön is bemutatták, mit tudnak, mivel foglalkoznak. Kőfaragómunkákat, bélyeggyűjtőméiig I nyékét, kézimunkákat és festrv ©4 h**4 menyeket láthatunk a teremben. Virít a sokfajta különleges virág, látványos az óriás pálma. Mind-mind a nemes szenvedélyeknek, az emberi szorgalomnak eredménye. általában a jóléti alap csak kisebb hányadát tette ki a felhasználható ösz- szegnek. Példa erre a solymári PEMXJ, ahol jóléti célra csupán 30 százalékát használják fel a keretnek. Hasonló a helyzet a ceglédi Villamosipari Gépgyárban is. De olyasmi is megtörtént, hogy nem az előírásoknak megfelelően képeztek igazgatói alapot. Erre példa a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, ahol 1962- ben 65 ezer forintot, tavaly pedig 100 ezer forintot számoltak el az igazgatói alapra, abból az összegből, amelyet a Kohászati Alapanyag Feldolgozó Vállalat mint munkabért utalt át a vállalat dolgozói számára a társadalmi munkában végzett huliadékrakodá- sért. Világos, hogy a munkabérként folyósított összeg nsm képezheti az igazgatói alap forrását. Az igazgatói alap felhasználását szabályozó rendelkezés lehetőséget adna arra, hogy a vállalatok a saját lakásalapot növelő építkezésre is biztosítsanak keretet. Sajnos a tizenhárom megvizsgált üzem egyike sein élt az elmúlt két évben ezzel a lehetőséggel. De az sem nevezhető követendő példának, ahogyan a Nagykőrösi Konzervgyár felhasználja a keretet. Igaz, a gyár tavaly nem kis összeget, összesen 259 ezer forintot költött jóléti célokra, ezen belül azonban a vállalati zenekar fenntartása 113 ezer forintot igényel. Ugyanakkor üdülési célokra sem 1962-ben, sem taTöbb mint 60 ezer diák tanul tagozati rendszerben az új tanévben Az idegen nyelvek oktatását a tapasztalatok szerint eredményesen segítik a szakosított tantervű, úgynevezett tagozati osztályok. Ezért az új tanévben a nyelvi tagozatú gimnáziumi osztályok számát több mint félezerre növelik, ezek közül 315-ben orosz, a többiben angol, francia, spanyol, német és olasz nyelvet oktatnak majd felemelt óraszámban. Nagy az érdeklődés a természettudományos tagozatú osztályok iránt is. Az igények kielégítésére az 1964—65-ös tanévben már több mint 40, a természettudományos tárgyakat előtérbe helyező osztályban tanulhatnak a gimnazisták. Ezek a tanulócsoportok elsősorban matematikában, fizikában, kémiában és biológiában szerezhetnek alapos tájékozottságot. Az új tanévben egyébként tovább bővítik az ének-zene tagozatú általános iskolai osztályok körét is, így ősztől kezdve 620 osztályban sok ezer általános iskolás diák fejlesztheti ének- és zenetudását Az összesített adatok szerint az 1964—65-ös oktatási évben a gimnáziumokban több mint 20 000, az általános iskolákban pedig körülbelül 42 000 tanuló vesz részt, különböző tantárgyakból tagozati rendszerű oktatásban. (MTI) o A Ä / VASAR0LHA1 valy semmit nem fordított a gyár. Baj van e téren a demokratizmussal, a dolgozók megfelelő tájékoztatásával is. Igaz ugyan, hogy a vállalatok egy részében a vezetők minden évben vagy az új költségvetés megtárgyalásaikor, vagy pedig negyedévenként beszámolnak az igazgatói alap felhasználásáról az üzemi tanácsnak, azonban az általános tapasztalat szerint ez teljesen formális és nem segíti elő a dolgozók egészét érintő jóléti keret bővítését, célszerű felhasználását. Az is megállapítható, hogy a vállalatok szakszervezeti bizottságai e kérdésben nem lépnek fel kellő súllyal. Ezért történhet csak meg, hogy több helyen indokolatlanul nagy összegeket takarítanak meg, sőt néhány vállalatnál a megtakarítás évről évre halmozódik. Érdemes néhány példát megemlíteni: a Csepel Autógyárban 1962- ben 819 ezer forint volt a megtakarítás s ez tavaly 519 ezer forinttal növekedett, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál 1963-ban 200 ezer, az előző évben pedig 126 ezer forintot takarítottak meg. A Dunakeszi Járműjavítóban közel négyszeresére, a váci Forte Gyárban hétszeresére, a DCM-ben pedig háromszorosára emelkedett a megtakarítás ösrrzege. Az csak természetes, hogy a népi ellenőrzés vizsgálata megállapítja: a jóléti keret ilyen rendszer mellett nem szolgálja a dolgozók jóléti és kulturális igényeinek kielégítését, mert nagyobb arányban biztosít lehetőséget az általában szubjektív megítélés alapján kifizetésre kerülő jutalmazásokra. Éppen ezért a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több fontos javaslatot tett a vállalatok felügyeleti szerveinek, valamint a SZOT-nak az igazgatói alapok jóléti részének helyes felhasználása és ellenőrzése érdekében. Ennek nyomón mór több üzem: a Maglódi Gépgyár, a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a solymári PEMÜ, a ceglédi Egyesült Villamossági Gépgyár közölte, hogy egyetért a vizsgálat megállapításaival és megteszi az intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére. (h. f. p.) iMóénapfal / i Al S 118 au9usztlls 22.
