Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

A PEST «tora HÍRLAP KOLON KI AO ASA — ■ Br Ir^ A C EG L É D 1 JÁRÁS ÉS CEGL É D \ V / V R O s R É S Z É RE VIII. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 20, CSÜTÖRTÖK Akikre az alkotmány ünnepén gondolunk: Szívvel-lélekkel törődnek a közösség dolgával 89 beszámoló gyűlésen 2403 szóbeli és 286 írásbeli javaslat Alkotmányunk évfordulóján, mint mindig, különös érdek­lődéssel fordulunk azoknak az embereknek a munkája felé, akik a köz érdekében vállal­koztak áldozatos és sokszor göröngyös úton vezető tevé­kenységre. Tanácstagjainkról van szó. Megbecsülést érde­melnek ők, mert saját elfog­laltságuk mellett a legtöbben szívvel-lélekkel törődnek a közösség dolgával. Számtalan azoknak az eseteknek a szá­ma, amikor kora reggel, késő este zavarják fel a tanácsta­got csak azért, mert egy csa­ládnak sürgős problémájában, vagy egy lakókörzet közösségi problémájában tőle várnak segítséget. — Le a kalappal a tanács­ülés és a tanácstagok előtt — kezdi a beszélgetést Hegedűs József, a városi tanács végre­hajtó bizottságának titkára. — Mostani százhét tanácstagun­kat 1960 tavaszán választotta meg a lakosság. Már az ala­kuló ülésen látszott, hogy a jó jelölések követkéztében minden városrész, a la­kosság minden rétege megfelelő képviseletet ka­pott. Tanácstagjaink igen aktívan fogtak közérdekű tevékenysé­gükhöz. A nyári betakarítási munkák idejétől eltekintve, kilencvenhat-kilencvennyolc százalékuk megjelenik- a ta­nácsüléseken. Beszélgetésünkből színesen rajzolódik ki a tanácstagok sokrétű tevékenysége. — Ügyszólván minden ta­nácsülésen elhangzik 8—10 olyan Interpelláció, amely köz­érdekű gondot tesz szóvá. Van is mit továbbadniuk tanács­tagjainknak, hiszen az első félévben megtartott nyolcvankilenc választó­körzeti beszámolón 2403 választó panaszát hallgat­ták meg. Akadt ugyan olyan beszámo­ló, ahol kisebb az érdeklődés, de a jellemző mégis az, hogy élénk eszmecsere alakul ki a tanácstag és választói között. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy 286 közérdekű javasla­tot küldtek be írásban tanács­tagjaink a végrehajtó bizott­sághoz. A legnagyobb érdek­lődés természetesen a város- fejlesztési problémák iránt ta­pasztalható, de emellett szá­mottevőek a mezőgazdaságra és ipari termelésre, a köz­egészségügyi, az oktatási kér­désekre, a kereskedelmi ellá­tásra vonatkozó észrevételek, javaslatok. — Vannak ugyan olyan köz­érdekű javaslatok, amelyek különböző objektív akadályok miatt pillanatnyilag megold- hatatlanok. De például a kecs- késcsárdaiak kitörő örömmel vették tudomásul, hogy Jász- berényiné bejelentése nyomán a MÁV-nál sikerült elin­téznünk, hogy a reggeli - vonat megálljon Kecskés­csárdán. Az illetékes tanácstagok több éves tevékenységének nyomán kapta meg a villanyt a Ker- nács telep és a Mizsei úti la­kótelep. A Czárák-dűlői nap­közi otthon is a külterületi tanácstagok eredményes eljá­rásának köszönhető. — Tanácstagjaink érdeme, hogy a Ki mit vállal mozga­lomban több mint ezerkétszáz olyan vállalási lap érkezett be, amelyeken egy vagy több vállalásra tettek ünnepélyes ígéretet választópolgáraink. A tanácsüléseken kívül ter­mészetesen — mondja a ta­nácstitkár —, más szervezett alkalmak is vannak, amikor a tanácstagok rendszeresen te­vékenykednek. Hét állandó bi­zottságunk és mellettük ti­zenöt albizottság ötszáztizen­hét aktívával vesz részt az államigazgatási munkában. Különösen aktív a pénz­ügyi és az egészségügyi ál­landó bizottság, de egyre több műemléktábla jelzi azt is, hogy a műemlék- védelmi albizottság is igen jól dolgozik. — Az a célunk, hogy ta­nácstagjaink irányításával mi­nél több embert vonjunk be az államigazgatás munkájába. Nemcsak beszélni akarunk ró­la, hanem valóra akarjuk vál­tani a szocialista demokratiz­mus kiszélesítésére vonatkozó elképzeléseinket. (dózsa) KÖSZÖNET! KÖSZÖNET! KÖSZÖNET! Az autóbuszmegálló elké­szítését hálásan fogadták a lakosság minden részéről. Az aszfaltozok nem sokáig süt­kéreztek az elismerés fé­nyében, hanem áttették a székhelyüket az Árpád ut­cába. Néhány nap alatt ott is elűzik a sáros járda em­lékét. A város járdaépítői a Gubody utcában és a Beloian­nisz utca egy részén készítik a betonalapot, hogy mielőbb ide is beköszöntsenek az asz­faltozok. Sör van, pohár nincs A lakosság legnagyobb örö­mére hosszú szünet után is­mét kinyitott a földszöv. ét­terem. Természetesen most a tatarozás, illetve felújítás után sókkal szebb és mo­dernebb. Azt hittük, az új külsővel együtt minden meg­változott. Például, hogy a ki­szolgálás is gyorsabb és ud­variasabb lesz, mint azelőtt. Ám nem így történt. Egyik este barátok társaságában ül­tem le az étterem egyik asz­talához, hogy megigyunk egy pohár sört. Negyedórái vá­rakozás után azonban oda­mentem az egyik pincérnő­höz, hogy legyen szíves ki­szolgálni bennünket. A hölgy azonban közölte velünk, hogy ez nem az ö asztala, majd ide küldi a másik pincért. Az — újabb negyedóra után — megérkezett, s közölte ve­lünk, hogy sajnos nem tud sörrel szolgálni. No nem azért, mert sör nincs, hanem azért,, mert kifogyott a po­hár. Ezek után azzal távoz­tunk, hogy poharakat gunkkal... legközelebb majd is hozunk ma­(P.) Leveleinkből Nvissuii idejében a pénztár Kedden reggel 8 órakor hosszú sor állt a ceglédi vas­útállomás pénztára előtt. ; Mindenki tudja, hogy 8 óra és 8 óra húsz perc között több I személy- és gyorsvonat fut ki j a pályaudvarról. Csak az ál- \ lomásfőnökség nem. Közben i megérkeztek az autóbuszok, s í egyre többen álltak sorba. Az j emberek idegeskedtek, türel- | metlenlkedtek. 8 óra 13 perc­kor végre a másik pénztár is kinyitott. De miért csak ek­kor? Nagy Sándor Cegléd fS&rr­Átépítik az elavult kis hidakat Utazási szezon. Sikerüli a cséplést ím Ibimi napra befejezni A nvári talajniunkát se hagyjuk őszre! A nyári mezőgazdasági munkák végzésében ■-tsz-eink igen jól haliadnak. A jó szer­vezés nyomán a gabonabeta­karítást sikerült megfelelő időben és minimális szem- vesiztess,éggel elvégezni. Ezért dicséret illeti a tsz-ek veze­tőit és az e fontos munkában részt vett valamennyi tsz-ta- got. Ugyanilyen jó volt a szer­vezés a behordásnál és a cséplésnél is. Az eredmény: sikerült a cséplést augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepé­re befejezni. Az aratást követő talaj- munkák megszervezésénél azonban egy-két tsz-nél ki­sebb hiba csúszott be annak ellenére, hogy talajművelési rendszerünkben a legnagyobb jelentősége a nyári talajmun­kának van. Tudjuk, hogy a nyári talajrounka biológiai fo­lyamatot segít elő, míg a késő őszi, vagy téli munka már inkább csak a fizikai állapoto­kat változtatja meg a talaj­ban. A nyári talaj munkának a munkasiker szempontjából is nagyobb a jelentősége, mert hosszabb munkaidő és kelle­mesebb feltételek mellett folyhat, mint a késő őszi. A nyári talaj munkák fő célja: 1. A talaj vízkészle­tének megőrzése; 2. a talaj vízbefogadó képességének nö­velése; 3. a gyomnövények ir­tása; 4. a talajbáktériumok szaporítása. Mindez a gyakorlatban igen nehéz és nagy megfontolást igénylő munka. Helyes szer­vezés mellett azonban az egész évi talajművelés ötven százaléka is elvégezhető a nyár folyamán. Ahol ezt el­mulasztják, ott az őszi talaj- munkákkal megkésnek, ahol az elmaradt nyári munkát már csak télen, vagy tavasz- szal végzik el. ott nagy ter­méscsökkenéssel számolhat­nak. A talajmunkák mellett azonban nem szabad megfe­ledkezni az egyéb nyári me­zőgazdasági munkáikról sem. Igen fontos az aprómagvak betakarításának és cséplésé- nek jó megszervezése is, mi­vel a lucernamag egy része ép­pen a rosszul szervezett beta­karítás következtében rrsegy tönkre. A szálas takarmányok be­takarítása már könnyebben megoldható feladat, hiszen erre a munkára már megfele­lőlő gépeink vannak, és ezen túlmenően könnyíti ezt a mun­kát az is, hogy a pillangós te­rület nagy részét magfogásra hagyják meg. Igen nagy gondot kell for­dítani a silótakarmányok meg­felelő időben és jó minőség­ben történő betakarítására, mivel az így nyert takar­mány állatállományunk fő ta­karmánya lesz. Így rakjuk le a következő év termésének alapját. Nagy László a városi tanács mező- gazdasági osztályának vezetője A Ceglédi Hírlap arckép- csarnokába mindenképpen be­lekívánkozik Bauer Kornél­nak, a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz bérelszámolójá­nak portréja. Azért is, ameny- nyit már tett életének hetven­két éve alatt, meg azért is, ahogyan tette. Sajnos, csu­pán gyorsfényképet adhatunk ezen a helyen róla. Kornél bácsival a tsz pénz- tárában találkoztunk össze. Éppen azt nyomozta, hogy a brigádvezető listáján sze­replő Germányi nevű tag azonos-e azzal, akinek mun­kaegységét elszámolta. — Sok probléma van az egyforma családnevűekkel — adja a magyarázatot. — Tes­sék elképzelni, Fehér neve­zetű ember tizenegy dolgo­zik nálunk. Germányiból hét. A brigádvezetök sokszor nem tüntetik fel, melyikükről van szó, ezért alaposan utána kell nézni... Szerencsére az SZTK törzs­számúk kisegítenek. Kornél bácsi nagyon pontos ember. Erre vall nála nyugdíjazása előtti magas beosztása, amikor százhúsz ember irányítása volt rábízva az SZTK köz­pontjában, mint osztályveze­tőre. Az aranyoskedélyű örök­ifjú Kornél bácsi 43 évi hi- vatalnokoskodás után még újból munkát vállalt. Ezért jött tsz-be, mert itt sokat le­het dolgozni. Nyolc éve van már itt és szinte bábája volt a Micsurinnak. A munka te­szi fiatallá, meg a szép ered­mények. Kis szolgálati lakás­ban lakik, hetenként egyszer- kétszer hazautazik Kispestre, a feleségéhez. No, persze ott is segít egyet-mást. Többek között a rossz elhelyezésű konyhaajtót áthelyezi. vagy a kertben munkálkodik. Ezek után egy kérdést a hét évtizedes munkás élet birtokosához: meddig még? — Ameddig lehet — hang­zik a válasz. J. Z. Ahogy szaporodnak a mező- gazdasági gépek, úgy lesz egy­re sürgősebb a régi kis teher­bírású hidak átépítése. A héten a város a Gerje fő­csatorna négyszázötvenes szel­vényénél erősítteti meg a régi hidat. Most szállítják kf az anyagot a XIII. a kerületbe, az ötös őrházhoz, ahol a régi keskeny hidat vasbeton erősí­téssel három méterrel akarják kiszélesíteni. Még nem kezdtek hozzá, de már készülnek a tervek an­nak érdekében, hogy a Vörös Csillag Tsz területén további kettő darab vasbetonhidat szé­lesítsenek ki olyan méretben, ahogy azt a mai mezőgazda- sági gépek megkívánják. A szerkesztőség válaszol Mi van az anyakönyvi hírekkel? A napokban több levél ér­kezett a szerkesztőségbe. Ol­vasóink levélben kérdezik: Mi az oka annak, hogy az utóbbi időben a szokásos keddi Anyakönyvi hírek nem jelenik meg, vagy alig egy­két adatot tartalmaz. Válaszunk a következő: Rendelet jelent meg, mely­nek értelmében az anya­könyvvezető köteles megkér­dezni az ügyféltől, hogy a születés, házasság vagy ha­láleset újságban való köz­léséhez hozzájárul-e. Aki be­leegyezését adja, annak a hí­re megjelenik a lapban, aki viszont ezt megtagadja, an­nak az anyakönyvi hírét nincs módunkban közölni. Az egészben az az érdekes, hogy amíg nem kellett beleegye­zést kérni a hír közlésé­hez, senki sem tett ellene ki­fogást, most azonban az ügy­felek ^legnagyobb része a hír közlésébe nem egyezik bele ... — Lakás, bútor és textiláru kiállítást rendez az abonyi földművesszövetkezet nkot- mányunk ünnepén. Este a Pe­tőfi művelődési házban *zín- házi előadás lesz, melyet jó idő esetén a szabadtéri szín­padon tartanak meg. — Jó kukoricatermésre szá­mítanak a ceglédi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A májusi morzsolt kukoricából 18 má­zsás holdankénti termést vár­nak, (Gerő Sándor rajza) RAB RÁBY VISZONTAGSÁGAI ABONYBAN Az elmúlt napokban szokat­lan zsibongás verte fel az abo­nyi református templom és lelkészlak csendjét. Rövid időn belül most már másodszor szállták meg a filmesek a szá­zadokkal dacoló, műemlékké méltán nyilvánított épületet. Ezúttal Jókai Mór: Rab Ráby- jából készít tv-filmet a Hun­nia filmstúdió stábja. Ennek veszi fel néhány jelenetét a forgatócsoport, helybeli sta­tisztéria közreműködésével. Balogh György főtiszteletes mindenütt ott van és egyház­férfiúi mivoltán kívül a törté­nész izgalma is megszólal be­lőle. — Templomunkat éppen ezek, a regényben ábrázolt kis- nemesek és jobbágyok építet­ték valaha. Ügy gondolom, a film emberi valóságához já­rulunk hozzá s egyben keresz­tyéni cselekedetet is cselek­szünk, ha a miliő ábrázolásá­hoz szükséges színhelyet, a templomot odaengedjük a fel~ vételek céljára. Hintsch György első ilyen nagyszabású munkájában ép­pen a korhoz való hűség miatt vitatkozik. — Ez a ruha nem jó! — mondja. — Az a paróka sem! Értsék meg, hogy a kosztü­möknek és a fejeknek a nép kiszolgáltatottságát kell tük­röznie. Szüret után vagyunk és a termésből kisemmizett emberek nem hordhatnak ■csipkés blúzt, meg Szondi ap- ródjához illő zekéket! A főleg nyugdíjasokból, diá­kokból és háziasszonyokból ; verbuvált statiszták maguk is ' meg vannak szeppenve. ök csöppet sem okai, hogy az í idevaló ruhákat éppen a má- j si/c Jókai-regény forgatócso­portja kapta meg használatra. Sik Igor operatőr már nem vette fel a templomi jelene­tet, mert a rendező ilyen kö­rülmények folytán nem vál­lalhatta a művészi felelősséget érte. Jó néhányezer forinttal kerül így majd többe, hogy Szirtes Ádám, Mádi-Szabó Gá­bor és Barsi Béla főszereplésé­vel készülő tv-filmet a törté­nelmi valóságnak megfelelő módon láthassuk a képernyőn. Ügy, ahogyan az abonyi mű­emléktemplom tanúskodik a korabeli viharos idők nagysá­gának kezenyomáról... 3. Z. BOLDOG EMBER A Körösi úti temetőn túl Nagy Lajos és családja régóta várja már, hogy mikor cse­rélheti ki a petróleumlámpát villanyvilágításra. Az alkotmány ünnepe nagy örömet hozott a szép számú családnak. A városi kertészet­hez most vezetteti ki a tanács a villanyt. Szombaton erre a hálózatra rá lehet kötni Nagy Lajosék családi házát is és vasárnaptól kezdve akár a te­levíziót is nézhetik odahaza. W/r.vóftfc a mvlvff via Az éjszakai áramfogyasztás növelésének érdekében igen kellemes hírrel lepte meg az , Áramszolgáltató Vállalat a la- j kosságot. A villanybojlerek áramdíját több, mint 50 száza­lékkal csökkentették. Az űj ‘ rendelkezés már az első órá­ban meghozta gyümölcsét. A jó hírre az elektromossági szaküzletben ketten is rendel­tek villanybojlert. Bizonyára most sokan mások is jelent­keznek majd bojlerért. Idejében kérdezzük: lesz elég bojler az üzletben? — Borkóstoló lesz ma a Kossuth Étteremben. — Az idén hat erőgépet vá­sárolt a ceglédi Petőfi Terme­lőszövetkezet: Rendőrségi hírek Olcsóbb lett volna a bukó­sisak. Juhász László abonyi lakos az országúton bukósi­sak nélkül 90 fam-es sebes­séggel száguldott motorkerék­párjával. A járási rendőrka­pitányság 700 forintra bün­tette. Ellenőrző lap + 1500 forint. Kecskeméti István Cegléd, Felház u. 33. szám alatti la­kos, ittas állapotban vezette motorkerékpárját. Szabály­sértéséért 1500 forint pénzbír­ságot fizetett és az 1-es szá­mú ellenőrző lapját egy évre bevonták. Gyalog kellett hazamenni. Sima István Cegiédbercel — Cserő újtelepi lakos úgy lát­szik mer akarta takarítani a vonatköltséget, s úgy gondol­ta, kerékpárral meg, haza. Mivel kerékpárja nem volt, a ceglédi állomáson akart ma­gának szerezni. Ez a terve azonban nem sikerült, mert a közelben levő vasutas meg­akadályozta a lopást. Sima ittasságát és durva magatar­tását figyelembe véve, a rend­őrség 500 forint pénzbírságot szabott ki rá. Arckép: Bábája volt a Micsurinnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom