Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

1964. AUGUSZTUS 15, SZOMBAT ptsr MEcrn t^urfap EMLEKBELYEGET AD KI A POSTA A posta újaitíb bélyeggel gyarapítja az idei Évfordulók — események elnevezésű so­rozatát. Augusztus 19-én, a székesfehérvári Alba Regia napok megnyitásakor 60 fillé­res bélyeget hoz forgalomba. Az új bélyegen Pátzay Pál szobrászművész alkotása, egy lovasszobor, valamint Székes- fehérvár címere látható. (MTI) A Pest megyei Tanács Közlönye e héten megjelent száma köz­li a július 24-i tanácsülésen tárgyalt napirendi pontokkal kapcsolatos fontosabb határo­zatokat. Négy vb-határozatot közöl az egészségügyi állandó bizottság javaslatainak elfo­gadásáról, a költségvetési épületfelújítások vizsgálatá­nak eredményéről, a cigány­lakosság helyzetéről és az el­ső félévi felvásárlási tervek teljesítéséről. Varga Péter vb- elnölt intézkedett a városok­ban és falvakban felszerelt hangos híradók üzemeltetésé­ről és a távkábelek rongálá­sának megakadályozásáról. Közli Töröli György megyei népfrontbizottsági titkár tájé­koztatóját a „Ki mit vállal?” mozgalom eredményeiről, s dr. Kubin József írását a kis­korúak házasságkötéséről. Személyi hírek, versenyered­mények egészítik ki a most megjelent, új számot. Mozgásban a közös tehervagonpark yz.it várhatunk aa tii9Wr-teil ? m. Az iroda székhelye — mint ismeretes — Csehszlová­kia fővárosa, Prága. Most minden erővel és a szükséges eszközökkel arra kell töreked­ni, hogy teljesüljenek a tag­államok kormányai közötti egyezmény céljai, amelyeket a Ikövetkezőkben fejeztek ki: „Hogy megteremtsék az elen­gedhetetlen feltételeket a te­hervagonok üresjáratának csökkentésére a nemzetközi és a belföldi forgalomban, a ke­ringés meggyorsítására, a te­hervagonok üzemeltetése gazdasági hatékonyságának emelésére, valamint a szállí­tás ■ sűrűségének csökkentésé­re s a nemzetközi vasútvona­lak, a határállomások és te­herpályaudvarok jobb ki­használása érdekében a szer­ződő felek elhatározták, hogy közös tehervagonparkot léte­sítenek." Nyugat-Európa vasútjain „Europ” néven 'már néhány éve működik agy hasonló szer­vezet. Vagonjait gyakran le­het látni a mi vasútvonalain­kon. A célkitűzés közös — a vasúti kocsipark jobb ki­használása. A két szervezet lé­tesítésének oka és módja azonban eltér egymástól. Az Europ Nyugat-Európa vasú tigazga lóságainak, míg az OPW Európa szocialista országainak kormányközi szervezete. Az Europ kétoldali szerző­désekből fokozatosain fejlő­dött ki a vasutak védelmé­SZERENCSÉS KÉZZEL töltötték ki közös lottószelvényüket Nagykátán Nagy András nyugdíjas MÁVAXJT-portás és két asszonylánya. A 31. héten ugyanis négyes találatot értek el, ami 114 005 forintot jelentett. Az ünnepélyes kifizetés kedden történt, a nagykátai járási OTP-kirendeltségen, ahol a gratuláló rokonok körében vették át a jelentős pénzösszeget. Nagy András takarékba teszi a pénzt, kamatai kiegészítik majd a nyugdíjat. Több jut szórakozásra, egy kis utazásra. Az egyik lánya továbbtaníttatja gyermekét, aki zongoramű­vésznek készül, míg a másik kiegészíti a rájutó résszel ház­építésre szánt pénzét. Képünkön az OTP budapesti megbí­zottja gratulál a boldog családnak. Bér Pál kiállítása az [rast Muzenmitaa Egy idős művész életművé- i nek kiállítása egy kicsit be­pillantás a közelmúlt törté- | n elmébe, legalábbis művészet- 1 történeti szempontból az, hí- , szén az elmúlt ötven év a kép- ; zőművészet történetében olyan | forradalmak jegyében zajlott: le, ami a nemzetek történeté- ' ben évszázadoknak felel meg. ' A hetvenötéves művész, aki egész életében szenvedé- I lyes vággyal, nyitott szemmel j és éber figyelemmel kísérte a körötte zajló művészeti for­radalmakat, időnként be-be- állva a zászlótlobogtató sorba, majd lehiggadva és elmélked­ne kereste önmagában a le­szűrt igazságot. Egész életműve tükrözi ezt a magatartást. Első párizsi út- jával már véglegesen elje- j gyezte magát az újat kereső, a | XX. század emberét kifejező j festészet kutatásával. S mi sem természetesebb, mint hogv ha­zajövetele után az itthoni újat kereső, az európai és mégis sajátosan magyar fes­tő a nagybányaiak csoportjá­hoz csatlakozott. Művészi munkásságának ed­digi ötven éve alatt így került kapcsolatba minden újjal, mindent megvizsgált és igye­kezett a maradandót és érté­keset művészetébe ötvözni. A nagy mágnes, Párizs von­zása végigkíséri művészetét, de a szélsőséges, minden tör­vényt és rendet felborító irányzatoktól távoltartja egészséges józan szemlélete. Intellektuális művész. A képzőművészeteknek nemcsak a gyakorlata, hanem az elmé­lete is behatóan foglalkoz­tatja. Rendszeresen ír a Nyugat­ban és a Magyar írásban kép­zőművészeti témákról, s mind­ez visszahat művészetére és tükröződik benne. Ennek az örök érdeklődés­nek köszönheti, hogy most 75 éves korában sem merevedik konzervatívvá művészete. Frissesége fiatal művészt sej­tet mostanában festett mű­veiben is. Példa erre az utolsó évek­ben festett „Sorok-patak té­len”, „Szürkületkor az ablak­ban”, „Tehén a borjával” és még jónéhány alkotása. Élete bármelyik korszakát nézzük is és azt összevetjük a kortárs művészetével — mert száza­dunk jellegzetessége, hogy egy-egy korszak a képzőművé­szetben csak néhány évig tart — nyilvánvalóvá válik, hogy mindig lépést tudott tartani azzal. Dániel Kornél re, az országúti, a vízi és az utolsó években a csőszállítás kapitalista konkurrenciája el­len. A kapitalista vasutak nem dolgozhatnak havi szál­lítási tervek szerint, mivel a szó szoros értelmében min­den véletlen érdeklődőt ki­szolgálnak. Ezért az Europ csupán figyelemmel kísérhe­ti és kiegyenlítheti az egyes vonalakon futó kocsiparkot. Az OPW kezdettől fogva nagy kocsiparkkal rendelke­ző, óriási szervezet, amely felelősséget vállal a nemzet­közi gyors- és teherszállításért és részesedni fog a nemzet­közi vasútvonalak, a döntő fontosságú vasútállomások fejlesztésben és a kocsipark műszaki fejlesztésében. Az OPW-kocsipark munkája a szállítás minden fajtájának koordinálására és a nemzet­közi szállítások havi terveire támaszkodik. Ilyen tervek ösz- szeállítása csakis a szocialista tábor tagállamai közötti szé­les körű gazdasági együttmű­ködés jóvoltából lehetséges. Ezek tehát az Europ és az OPW közötti lényegesebb kü­lönbségek, eltekintve attól, hogy az OPW közös kocsi­parkjába további országok is beléphetnek, társadalmi rend­szerükre való tekintet nélkül. Az új szervezettől a KGST- országOK vasútjai koordinálá­sa során szerzett sok éves ta­pasztalatok alapján a követ­kezők várhatók: A kocsipark gyors elosztása a nemzetközi szállítások fede­zésére, az OPW-kocsik üres- i futásának egyidejű megrövi- ' dítésével. Az OPW-kocsik tényleges üzemeltetésének napi ellenőrzése az egyes tag­államok területén a kocsik futási idejének fokozatos megrövidítését biztosítja és ezáltal a tagállamok közötti, egyre növekvő nemzetközi szállítás lebonyolítása meg­bízhatóbbá válik. Fokozatosan kidolgozzák a nemzetközi vasúti szállítással kapcsolatos üzemi munka- elemzések célszerű rendsze­reit. Ezáltal lehetővé válik a vasutak jobb munkája s a íő nemzetközi vasúti csomópon­tok és határállomások hosszú- lejáratú fejlesztési terveinek egyidejű összehangolása. To­vábbi feladat az egységesített vagonparknál a megengedett sebesség progresszív műsza­ki jellegzetességeinek, a rak­ás önsúly, a gépesített ki- és berakodás részproblémáinak a kidolgozása, valamint a ko­csik szerkezeti részeinek köl­csönös kicserélése. Az elmondottakból nyi]_ vánvaló, hogy a közös kocsi­park megteremtéséről szóló döntés nagy nemzetközi jelen­tőségű. A várt eredmények elérése a tagállamok vasuta­saitól és az új nemzetközi szervezet dolgozóitól függ. A közös kocsipark munká­jának eredményeit működésé­nek első napjaiban, heteiben korai lenne értékelni. Az eddigi tapasztalatokról talán csak ennyit: 1. Előtérbe kerül a tagálla­mok vasútjainak mint tranzit vasútvonalaknak nagy és bo­nyolult szerepe. Elsősorban Csehszlovákiáról, továbbá A Pest megyei Pártbizott­ság a VIII. kongresszus hatá­rozata alapján megyénkben is megszabta azokat a tenni­valókat, amelyek megvalósí­tása elősegíti a mezőgazda­ság szocialista jellegének to­vábbi erősödését. Ennek nyomán 1963. febru­ár 21-én döntés született Pest megye nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítési program­jának megvalósításáról. Ugyanazon év november 13- án határozott a megyei párt- bizottság a korszerű nagyüze­mi zöldségtermelés kialakítá­sának irányelveiről. 1964. márciusában a kukoricater­melés; júniusban az állatte­nyésztés fejlesztésének irány­elvei kerültek a megyei párt­fórum napirendjére. E határozatok egy része már a megvalósulás útját jár­ja. Augusztus közepén 56 ol­dalas füzet formájában nyomtatottan is közkézre kerültek az említett irány­elvek. Pest megye jelentőségét nem csupán területi nagysá­ga vagy lakosságának nagy száma határozza meg, hanem elsődlegesen a földrajzi fek­vése — írja Cservenka Fe- rencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára a kis kötet elé írt bevezetőjében. Megyénk körülövezi fővárosunkat s nagy szerepet játszik annak élelmiszerellátásában amel­lett, hogy termékeinek meny­nyisége és minősége az orszá­gos tervben is előkelő helyet foglal el- E kiadvány hasznos célt szolgál, mert átfogó képet nyújt arról, hogy az egyes határozatok megvalósítása so­rán miként bontakozik ki a mezőgazdaság szinte ipari jel­legű nagyüzemi termelése. Tanúságtétele annak, hogy megyénk lakossága — pártta­gok és pártonkívüliek — mi­ként munkálkodnak a kong­resszus határozatainak valóra- váltásán Pest megye viszo­nyai között. Már a felsorolt számada­tok is nagy feladatokat érzé­keltetnek. A megye ötéves tervében szerepel 24 654 kát. hold szőlő és gyümölcsös te­lepítése. Ki kell használni azt az adottságot, hogy me­gyénkben 4,5—5 ezer ka- tasztrális hold kukorica ön­tözésére van lehetőség. Az állattenyésztés fejlesztésé­nél olvashatjuk, hogy ? szarvasmarha-állományt 1970- ig 80 000-re növelik a tanácsi szektor irányítása alatt álló gazdaságok. A megye sertés- állományát 260 000 darabos, kocaállományát pedig 19—20 ezer darabos szinten kell tar­tani. A kis füzet végén érdekes statisztikai kimutatásokat ta­lálunk az egy lakosra jutó évi élelmiszerfogyasztásról, a talajtápanyag megoszlásáról, istállók, tehenészeti telepek 13 járásban történt létesíté­séről. — Pr. — Magyarországról van szó. Sze­repük földrajzi fekvésükből ered. Az átmenő forgalmú or­szágokat erős szállítási áram­latok terhelik és ha nem akarják viselni az OPW-ko- csik használati díjának ma­gasabb költségeit, ki kell egyenlíteniük a rakott kocsi­szerelvényeket üres OPW-ko- csikkal. Emellett a tagállamok vas­útjainak szempontjából igen fontos szerepet játszik a szál­lítás gyorsasága. 2. Már az első hetekben megmutatkozott, hogy napról napra nő a tagállamok vas­útjain a megrakott OPW-ko- csik száma és ezzel megrövi­dül a kocsik futási ideje. Nem mindegy azonban, hány kocsit raknak meg ex­portszállítmányokkal. Az a tagállam, illetve annak vasút­ja, amely az OPW-kocsikat el­sősorban kivitelre használja fel, jobb eredményeket ér el az OPW-kocsik használati dí­jának elszámolásánál és a ha­vi elszámolásnál rubeljöve­delemre tesz szert. Az a vas­út pedig, amely ugyan nagy rakományt ér el, de ebből ke­vés kerül kivitelre, a havi el­számolást veszteséggel fogja zárni. Ebből az következik, hogy az OPW-kocsikat első­sorban kivitelre szánt áruval kell megrakni. 3. A forgalmi alkalmazottak egyelőre nem különböztetik meg eléggé az OPW-kocsikat a többi kocsitól. Itt nem a ko­csi külső jelzésére gondolunk, hanem a kocsikkal való gaz­dálkodásra. 4. Az üzemirodának csupán a szomszédos tagállamok vas­útjai közötti átadási adatok alapján szabad megállapítani napon+a az OPW-kocsik tény­leges állományát az egyes tag­államok vasútvonalain. Ezeket az adatokat a vas­útoknak a megadott időben kölcsönösen jóvá kell hagy- niok. Ez igényes követelmény, de másként nem lehet elérni azt. hogy a közös tehervagon- park kocsijainak öosz'étszáma — kocsira — egyezzen. Már az első nanoVban bebi- zonvosndott a KGST közleke­dési állandó bizottsága hatá­rozatának helyessége, amely teljesen automatizált nemzet­közi diszpécserszolgálat meg­teremtését tűzte ki. Feladatunk végül az, hogy az üzemiroda igen gon­dosan gyűjtse össze a közös parkkal való munkából eredő tapasztalatokat és azok alap­ján állandóan javítsa annak munkáját. Természetesen egész sor észrevételről lesz szó, amelyek e bonyolult vas­úti forgalomban csupán a gya­korlat során kerülnek majd felszínre. Josef Pospisil, az OPW üzemiroda igazgatója mennyiségű lombot lopott, sú­lyosan megrongálva ezzel a fákat. A lopott erdei terméket ezután a fővárosban értékesí­tette. A társadalmi tulajdon­ban okozott kár 10 300 forin­tot tesz ki. Harsányi ellen, elő­zetes letartóztatással, a tár­sadalmi tujajdon sérelmére el­követett lopás bűntette miatt eljárás indult. Őrjárat a zöldség-, gyümölcsfronton — Űj kilátótornyokkal gazdagodott a Börzsöny. A természetbarátok társadalmi összefogásból két vastor­nyot állítottak fel a hegy csúcsaira — s a kirán­dulók így még magasabb­ról gyönyörködhetnek a Du­nakanyar és a nógrádi tá­jak szépségeiben. (Folytatás az 1-es oldalról) j a Duna-parti kirendeltségen zöldpaprikát mutatnak, csupa j szép, hibátlan, nagy paprika ' — látszatra. — „Tükrözött” — mondják rá és kiborítanak néhány lá­dát. A szép példányokat fe­lülre rakták, alul viszont ap­róbbak, girbe-görbék, folto­sak, meg bizony fonnyadtak is kerültek a ládákba. Első- osztályú paprikaként vette át a megtévesztett felvásárló. Vácott tudtuk meg, hogy vasárnapra csupán ez a ki- rendeltség mintegy 14 vagon görögdinnyét vár. Most a leg­nagyobb a dinnyeszüret, a gyümölcsöt el kell helyezni a váci, meg a szobi járás bolt­jaiban. Csakhogy vasárnap a boltok zárva vannak. Éppen ezért a kirendeltség öt teher­autót dinnyével készül meg­rakni és széjjelküldi a fal­vakba, ahol a kocsiról árusít- tatja, jusson vasárnapi cseme- megéhez a lakosság. A többi dinnye — szerencsére nem gyorsan romló áruról van szó —, majd hétfőtől kerül a bolt­hálózatba. Szebb, korszerűbb boltokat! Egyébként a budai, rácke­vei, szentendrei, váci és gö­döllői járásban több zöldség­gyümölcs boltot megtekintet­tünk és megállapítottuk, hogy az ellátás hiányosságait fel­táró cikkeink óta határozot­tan javult a helyzet, sőt nagyjából mindenütt kielégí­tő. Ezért az érdemet nem akarjuk magunknak tulajdo­nítani, de hogy hozzájárul- , tunk a javuláshoz, nem ta- gadható. ^ Még mindig kevés viszont 5 a rendelkezésre bocsátott szál­lítóeszköz. Mégis a felvásárló helyekről a délután és este ^ átvett zöldáru néhány kivéte- £ les esettől eltekintve, éjszaka '■ a kirendeltségek raktáraiba \ és onnan másnap délig a bol- í tokba kerül. Néhány bolt azonban nem \ rendel naponta, vagy ha ren- t del Is, úgy az előző szállít- f mányokból megmaradt, már $ nem friss árut akarja előbb $ eladni. Sok vidéki zöldség- gyümölcsbolt tisztább lehetne \ és általában itt lenne végre \ az ideje, hogy ezeket a köny- ijnyen romló élelmiszert árusí- ; tó boltokat korszerűsítsék, í Nagyon kevés a szép zöldség- t gyümölcs üzlet megyénkben ; és még kevesebb, ahol gusz- í tusosan teszik a vevő szeme ; elé az árut. Márpedig a tisz- ' taság és a rendezettség két­ségkívül növelné a forgal- ; mat. ' Szokoly Endre Négy község ügyin­tézője Körösi Józsi bácsi a Taksony és ; Vidéke Körzeti Föld- $ művesszövetkezet- ■ nél, ezért kapja a fi- : zetést, de mi min- ' dent tesz még ezen- ; kívül, vagy ezzel pár- j, huzamosan — szóra- í kozásból! Így mond- . ja: „szórakozás’, az- / tán rögtön kijavítja í magát, korszerűsíti a ’■ kifejezést: — Szóval társadalmi munká­ban. j Józsi bácsi meg- , őrizte egykori ko- / vácsműhelyének fel- szerelését, használ­tja is — szórakozás­ig, bál a köz javára, t A jó ügyintéző szeme sokmindent észrevesz. így vette észre, hogy a szolgál- ; tató boltból kölcsön- i. vett mosógép elszál­lítása milyen körül­ményes. A szabvány szállító targoncán — a kulin — nem lehet kellőképpen rögzíte­ni a gépet, az egyik kézzel fogni kell. Kétszeres gond ez, amikor gyerekek húzzák haza, vagy viszik vissza. Józsi bácsi elgondolkozott a dolgon, majd mun­kához látott. Vasko­sarat szerkesztett, amit néhány csavar­ral a kulira szerelt; ebben a kosárban már „jól érezte ma­gát” a mosógép, nem csúszkált, nem bille­gett, nem kellett ügyelni rá kocsikáz- tatás közben. Nem is rongálódott tehát. Eszébe sem jutott, hogy ebből valaminő anyagi hasznot húz­zon — csupán az ügy­szeretet vezérelte, amikor szerszámot fogott a kezébe. A rábízott közsé­gekben permetező készülékeket is köl­csönöz a szolgáltatá­si bolt. A készülé­kek a használat­ban meghibásodnak, javíttatni kell azo­kat, csakhogy hosz- szadalmas folyamat, amíg a ktsz elvégzi a munkát. No meg költséges is. Józsi bá­csinak szórakozás kézbevenni egykori szerszámait s megre- perálni a készüléke­ket. A üia és a holnap feladatai Nyomtatott alakban is megjelentek a megyei mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányelvei Rendszeresen rongálta, lopta az erdőt Harsányt Mihály negyvenöt- | éves, többszörösen büntetett j mezőgazdasági munkás, cső- | bánkai lakos, legutóbb a szent­endrei Mathiász Tsz-ben dol­gozott. Havi 1500 forintos ke­resete azonban úgy látszik, nem volt elegendő, mert ez év áprilisától egészen augusz- | tusig, folyamatosan eljárt a Pilisi Erdőgazdaság pilisszent- kereszti területére és ott nagy Szórakozásból ja­vította meg az iro­dán a víztartályt, szerkesztett rögzí­tő bilincset a szén­savas palackoknak, sőt, még lovat is nyírt a villany-nyí­rógéppel. Sok ember még azért is külön jutal­mat várna, amit a fizetés fejében csi­nál, ezért annyira szembeötlő az a ne­mes, emberi tulaj­donság, ami Körösi Józsi bácsi tevékeny­ségében, mentalitá­sában testet ölt. Mi­lyen más lenne sok­minden, amin ma társadalmunk mun­kálkodik. ha egyéni­leg is ki-ki nemesül cselekednék! (d. k.) Jóisi bácsi szórakozásai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom