Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM 1964. JULIUS 9, CSÜTÖRTÖK hallottuk írunk RÓLA KÉSZÜL A DOBOZ A konzervgyár dobozüzemé­ben a málna beföttlhöz jelen­tős mennyiségű dobozt készí­tenek az asszonyok (Godány felv.) NAPIRENDEN: AZ ÜNNEPI PROGRAMTERV A városi tanács mai végre­hajtó bizottsági ülésén a város felszabadulásának 20. éves év­fordulójára készült program­tervet vitatják meg, majd a művelődési ház és a KIOSZ jelentését hallgatják meg a vb-tagok. ¥ Pénteken a konzerv­gyár a város hat terme­lőszövetkezetéből öt-öt termelőszövetkezeti ta­got visz el Galgahévíz- re, az ottani zöldségter­mesztés és üzemszerve­zés tanulmányozására. A galgahévíziek munka­egységének értéke évek óta 70 forint felett van, amit a nagyarányú zöld­borsó- és uborkater­mesztés kiváló átlagter­mése segít elő. Raktárépületet kíván létesí­teni a sertéspiac melletti té­ren a DÁV üzletigazgatósága a különféle villamossági cikkek tárolására. ★ Háromezer forint tiszta be­vétellel zárta a Rákóczi Terme­lőszövetkezet KISZ-szervezete a legutóbbi műsoros esttel egy­bekötött pacalvacsorát. A bevételből kirándulásra viszik el a KISZ-tagokat. * KÉSZÜL A MŰVELŐDÉSI TERV Szombaton a pártbizottság agitációs és propaganda osz­tálya, a városi tanács művelő­dési osztálya, a város műve­lődési szakembereinek bevo­násával elkészítik az új koor­dinált művelődési tervet. ★ Négyszázhuszonöt va­gon hüvelyes borsót vá­sárolt és dolgozott fel a konzervgyár. Még körül­belül tíz-tizenöt vagon zöldborsó várható. Saj­nos, a tavaszi szárazság következtében a borsó feldolgozási tervüket csak 84 százalékra telje­sítik. •k A Belügyminisztérium „Du­na” művészegyüttese augusz­tus 8-án a cifrakerti szabad­téri színpadon bemutatja leg­újabb műsorát. ¥ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Majdnem baleset. Angol filmvígjáték. Szélesvásznú. Kísérőműsor: A nép a vi­lágűr hőseit ünnepli. Magyar híradó. Éjjel-nappal tisztítják az őszi árpát a Szabadság Termelőszövetkezetben Egyszerűen, magától érte­tődően csak raktárnak ne­vezik a termelőszövetkezet­ben azt az emeletes épüle­tet, amely a Szabadság Ter­melőszövetkezet feketei üzem­egységében messze kimagas­lik az istállók, / ólak és a tanyák fölött. Raktár. Azt hinné az ember, hogy az épület csak arravaló, hogy megtöltsék gabonával. — Hát igen, ez az egyik rendeltetése a hét évvel ez­előtt nagy költséggel épült létesítménynek — mondotta Illés József, főraktárnok. — Az épület befogadó- képessége hatvan vagon és egy gazdasági évben átlagosan háromszor tölt­jük fel a tárolóhelyet és ugyanannyiszor ki is ürítjük. — A földszinten, az eme­leten és a padláson táro­Óránkéntf 40 mázsa — Elektromos morzsoló 2500 mázsa a raktárban lünk, s a gabonát korsze­rű fúvóberendezéssel szállít­juk. Kézierő nélkül óránként negyven mázsa gabonát to­vábbít az elmés berendezés az emeletre vagy a padlásra. Lefelé a szállítás szintén emberi erő nélkül történik lefolyó csatornán • át. — Az épületben kapott helyet több olyan gép, ame­lyek segítik és megkönnyí­tik az ember munkáját. Elő­ször megemlíthetem az elekt­romos meghajtású morzsolót, amelyen a közös gazdaság egész kukoricatermését mor­zsoljuk. A földszinten dol­gozik a huszonnégy kalapá­csos, nagy teljesítményű da­ráló, amelynek a napi telje­Zsákban a gabona (Tomcsányi felv.) A feladat: a termelőszövetkezeti klubok erősítése A népművelés hivatásos dolgozóinak tanácskozása A megye hivatásos népmű­velési szakemberei háromna­pos konferenciát tartottak Vá­cott, ahol megbeszélték az el­ső félév népművelési eredmé­nyeit, instrukciókat kaptak a levőre vonatkozóan. Városunk népművelési ered­ményeiről beszélgettünk Ki­rály Bélával, aki — mint a művelődési ház művészeti ve­zetője — képviselte városiju­kat a konferencián. — A konferencia megálla­pította, hogy megyeszerte romlott a művelődési ott­honok táncrendezvényei­nek látogatottsága. Ennek okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a ven­déglátóipari egységek kevés kivételtől eltekintve, táncze­nekarokat működtetnek és az ilyen szórakozóhelyeken a táncért — ellentétben a mű­velődési házakkal — nem ken külön fizetni. Ez talán a fő szempont, amely befolyásolja táncrendezvényeink sikerét. — Bizonyos mértékig csökkent a színjátszásból származó bevétele, ezzel szemben azonban figye­lemre méltó az igen jelen­tős színvonalbeli emelke­dés. — A problémákat vizsgálva, nem lehet okunk panaszra. A megye több művelődési házá­hoz viszonyítva nálunk nincs is olyan nagy baj. Némi büsz­keséggel mondhatjuk, hogy ná­lunk nem tapasztalható olyan mértékű visszaesés, mint me­gyénk más helyiségeiben. — A jövőre vonatkozóan leiadatként a termelőszö­vetkezetek klubjainak fel­kaiwWsü tűzték elénk — folyta**». Király Béla. — Nálunk ezen a téren je­lentős eredményekről számol­hatunk be. A fejlődés megmu­tatkozott a kulturális szemlén is, ahol több termelőszövetke­zet kultúrcsoportja mutatott be műsort. — További feladatunk a klubok életének tartalmasabbá tétele, újabb csoportok kiala­kítása. Ezek megteremtését szívesen elősegítjük, de ter­veink megvalósításához feltét­lenül szükséges a termelőszö- vetikezetek vezetőségének hat­hatós támogatása is. —barta— Átadták az új befőttüzemét A napokban átadták a kon­zervgyár új befőttüzemét, amelyet több mint négymillió forint beruházással építettek. A Bács megyei Építőipari Vál­lalat végre elkészült az üzem épületével. A gépek nagy részét besze­relték már a konzervgyár sze­relő brigádjai, a gyártás hat­nyolc nap múlva megkezdő­dik. Az új befőttüzemet sárga­barackkal „avatják fel*’. Farkas Béla, az új üzem vezetője boldogan szemléli a már majdnem teljesen kész birodalmát. — Ebben a hónapban három, műszakban ötszázhatvan fő dolgozik az új üzemrészben. — Évi ezer vagon többletet jelent az új befőttüzem, de nemcsak a többlet terme­lésben van nagy szerepe. A gyár két helyen szétszórt gyümölcsfeldolgozó üzemré­szeit is összpontosítja egy helyre. sítménye ötvennégy mázsa. Teljesen mindegy, hogy sze­mes terményt, kukoricát, ár­pát vagy zabot darál, vagy éppenséggel száraz lucernát. — A legnagyobb dologidő ilyenkor van, a betakarítás­kor. Éjjel-nappal dolgozunk. A raktár melletti kombájn­szérűn folyik a gabona tisztítása. Ez idő szerint a gépállomás gépei az őszi árpát tisz­títják. A gabona egy része, a vetőmag és az állattenyész­téshez, hizlaláshoz szüksé­ges mennyiség felkerül a tá­rolóhelyre. — Eddig kétezerötszáz má­zsa őszi árpát szállítottunk fel az emeletre, ezeregyszáz- harminc mázsát pedig gép­kocsin beszállítottunk tápcse­rére a terményforgalmi vál­lalat keverőüzemébe. — Hány fő dolgozik a rak­tárban? — Négyen vagyunk — mon­dotta Illés József főraktáros. Rajtam kívül a segédraktá­ros és két daráló, ök vég­zik egész éven át a darálást. Ugyancsak ők elégítik ki a tagság és a kívülállók ilyen irányú igényeit is. Hideg telek után forró nyarak ban a havi let mínusz hát nagyon azon évben Csak részben helytálló az a megfigyelés, hogy: nagy, hideg teleket forró nyarak váltják. A tudományos ala­possággal készült meteoroló­giai feljegyzések szerint ugyanis a múlt század ki­lencvenes éveiben a normá­lisnál hidegebb teleket sorra szokatlanul hűvös nyarak követték. Ugyanígy az 1940/ 42-es évek is „meleghiány- nyal” zárultak. Jellemző pél­dául, hogy 1940 januárjá- középhőmérsék- 7 fok volt, te- hideg, s ugyan­volt az évszá­zad leghűvösebb augusztusa: az átlagos hőmérséklet alig érte el a 18 fokot. De van példa bőven az enyhe telek után következő nagy ká­nikulákra is. A jelenségek nagyjából 45—50 éves ritmu­sok szerint ismétlődnek, s va­lószínűleg a napfolttevékeny­ség változásai okozzák. A hideg télre jött forró nyár legfrappánsabb példá­ját az 1811. esztendő adta: már a május 21,2 fokos kö­zéphőmérséklettel jeleskedett, aztán a júniusi átlag elérte a 24,6, a július pedig a 24,7 fokot. De az augusztus — 22,9 fokos középhőmérsékle­tével — ugyancsak a „le­gek” sorába tartozik. Általában csak egy-egy hó­nap szokott „kiugrani” az átlagszintből, s ez adja meg az »évszak jellegét. Ilyen volt például a hűvös nyarak so­rában az 1923-as június a 16,9, az 1913-as július a 18,4 és az 1940-es augusz­tus a 18 fokos havi közép­értékével. Ez utóbbi egyéb­ként az augusztusok 180 év-zs hűvösrekordját tartja mind­T1XCLXQ. Az 1963-as és 1964-es idő­járás — a jelek szerint — valóban a „hideg tél — forró nyár” periódusba tartozik. A tavalyi nagy telet követő me­leg nyárból is kiütközött a június az 5 fokos melegtöbb­letével, a júliusi „hőfeles­leg” azonban már csak 2 fok volt. Az idei — ugyan­csak nagy tél után követ­kezett — nyár jellegéit a június első három hetére számított időszakasz 3,5 fo­kos melegtöbblete határoz­ta meg. Az idei melegrekor­dokat valószínűleg majd csak a július hozza meg, a jú­niusi „csúcsot” a Békéscsa­bán mért 34 fok tartja. De volt ennél már sokkal me­legebb Budapesten is: 1935 júniusában 39,5 fokot je­gyeztek fel a meteorológu­sok. Ugyancsak emlékezete­sek az 1943 augusztusában mért 39 fokos maximumok. Az abszolút melegrekordot mégis a július adta: 1950. július 15-én az ország több táján 40—41 fokig szökött fel a hőmérők higanyszála. SPORT Kosárlabda Női NB II. Kinizsi—Békési VM 69:46 (39:30). Nagykőrös, 100 néző. Vezet­te: Bariba, Hámori. Kinizsi: Varga (2), Jándi (14) — Istári (13) — Szarka, Komáromi (30). Csere: Molnámé (10), Pá- hán, Paul. A Kinizsi kezdés után azon­nal vezetéshez jutott. A játék irányítását kezében tartotta, azonban ennek ellenére a pontarány mást mutatott. A Kinizsi minden pontját akció­ból szerezte, ugyanakkor a vendégek tempódobásai rend­VÖRÖSKATONÁK EMLÉKEZTEK ■ Nagykőrösön gyülekezett a hatodik hadosztály 1919 április végén. A vásártéren kapták a fiatal, tieenkilenc-húsz éves katonák a felszerelést és né­hány nap múlva indultak: irány Miskolc, majd a Felvi­dék, a harctér. Az első szabad május else­jét 1919-ben a lakossággal együtt a Cifrakertben ünne­peltek, legalább tizenötezren, egész másnap hajnalig. A fronton nehéz, küzdelmes harc következett. Megálltak helyüket, nem rajtuk múlott, hogy a dicső Tanácsköztársa­ság elbukott. A hatodik hadosztály 25 egykori katonája Békéscsabá­ról ellátogatott városunkba. Beszélgetés közben előke­rültek a képek. Örömmel né­zegették a megsárgult, kincs­ként őrzött felvételeiket, újra és újra felfedezték rajtuk a barátokat és magukat, mint tizenkilenc-húsz éves vöröska­tonákat. Aztán sorba vették, ki halt meg közülük a har­cokban, vagy később. — Érdemes volt harcolni — mondja Barabás András bé­késcsabai volt vöröskatona. — Pedig kilenc hónapig voltam utána fogságban. — Ma mindannyian nyugdí­jasok vagyunk — tette hozzá Durát András —, de még te­vékenykedünk. A pártban, a népfrontmozgalomban válla­lunk munkát, magunkfajta nyugdíjas embereknek valót. Bulyovszky János egész éle­tében földmunkás volt. Fiatal­ságát harcnak, munkándk ál­dozta. ö tizenegy hónapot töl­tött fogságban. A békéscsabai veteránokat Kovács Pál országgyűlési kép­viselő, Vrboyszki György, a békéscsabai városi pártbizott­ság munkatársa és Kendra János, a városi Hazafias Nép­front-bizottság titkára kísérte el városunkba. A volt 1919-es katonákat Horváth József, a pártbizott­ság munkatársa kalauzolta el az emlékeikben élő helyekre, majd a konzervgyárban tettek látogatást. A látogatást a körösi vete­ránok hamarosan viszonozzák. — végh — CHAMONIX A lavina áldozatai Chamonix közelében a fran­cia alpok egy 4121 méter ma­gas hegycsúcsának megmászá­sára indult az országos hegy­mászó-iskola egy csoportja. A tizennégytagú, válogatott al­pinistákból álló csoport ked­vező időjárási viszonyok kö­zött kezdte meg a vállalkozást. Váratlanul azonban hatalmas hótömeg vált le a felettük tor­nyosuló sziklafalról és' maga alá temette az egész csopor­tot. Hírügynökségi jelentések szerint, mind a tizennégyen a laving, áldozatává estek. Köztük volt Charles Bozon, az 1962. évi műlesikló-világbaj­nok is. re sikerülték, így történt az­tán, hogy a 12. percben majd­nem egyenlítettek. 18:16 után a Kinizsi erősített s kilenc pon.telőnnyel fordulhatott. Fordulás után háromszor is a vendégcsapat szerzett pon­tokat távoli dobásokból (39:36). A békésiek lendületét Varga eredményes egyéni akciója törte meg. A Kinizsi tovább támadott. Határozottabb, ered­ményesebb játékban mindjob­ban elhúzott. A Kinizsi akció- gyorsabb játékát a békési csa­pat adogatással igyekezett le­lassítani, apai a végeredmény kialakítását javára befolyá­solta. A lényegesen jobb Kinizsi nagyobb pontarányban győz­hetett volna. Amellett, hogy a békésiek távoli 'dobásai sike­rültek, az eredmény kialaku­lásában közrejátszott az is, hogy a Kinizsi könnyen vette a Békésen is nagy pontarány-' nyal legyőzött ellenfelét. Egyénileg Komáromi volt a csapat, egyben a mezőny leg­jobbja. Jándi játékán kezdet­ben kiütközött az edzéshiány, de a második félidőre felja­vult, tértölelően, jól játszott. Vargát jól időzített közbelépé­sei, Molnáráét hasznos játéka dicséri. Istári technikai meg­oldásai körülményesek: kosár alól kifelé fordult, kissé lassú volt. Szarka jól tört előre, de a palánk alatt erőtlenül moz­gott. Páhán és Paul keveset volí játékban. A békésiek legjobbja Mucsi- né (12) volt. A többi dobó: Hídvégi 18, Bellus 8, R. Nagy, Fábián 4—4. A győri Kisfaludy Színház szombaton este bemutatja Le­hár: Luxemburg grófja című 3 felvonásos operettjét, amely­ben vendégművészként Fele­ki Kamill Kossuth-díjas is fel­lép. Az örök elégedetlen — Na, mit szól ehhez a remek országos esőhöz Mihály bácsi? — Szép, szép, de a városban ilyenkor nem lehet taxit kapni! (Gerő Sándor rajza) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom