Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÄM 1964. JÜLIUS 8, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ebben az évben több mint hárommillió forintot fordítanak útépítésre a városban Egy 1958-ban megjelent ka­rikatúra — Szánthó Imre mű­ve a „Szentendre” hasábján — arról adott hírt, hogy a szentendrei polgárok a város fő útvonalain csak gólyalába­kon közelíthetik meg a HÉV végállomását. Nos, ennek a ka­rikaturistának nagyon is igaza volt és hűen jellemezte az útviszonyokat. Azóta természetesen egy és más történt az útviszonyok te­rületén és jelentősen megnö­vekedett a kikövezett útvona­lak és a rendbehozott járdák hossza. 1960-tól számítva több mint 10 millió forintot köl­töttek erre a fontos célra a város költségvetéséből. Egyik­másik terület jellege is meg­változott. A Római-sánc utca köve­zésével nagyon szép kert­városi terület bontakozott ki. bár az állami gépállomás gé­peinek nyomait szinte min­den csapadékos időszakban bosszankodással veszik tudo­másul a környék lakói, de a hivatalos szervek is. Az út­építések kapcsán feltárult a város egyik legszebb területe, a Pismány is és további erő­feszítéssel, újabb utak kiala­kításával értékben is növe­kedni fog ez a terület. Ebben az évben újabb 3 millió 300 ezer forintot fordítanak utak burkolá­sára, új járdatestek ki­alakítására. A Sallai utca, Dobozi utca kö­vezése már elkészült, most fo­A NEB észrevételei a kenyér- és a zöldség- gyümölcsellátással kapcsolatban Egy év alatt 18 témavizsgálat A városi tanács július 3- án tartott ülésén Kristóf László, a járási-városi népi ellenőrzési bizottság elnöke beszámolt a bizottság 1963. és az 1964. év első félévi munkájáról. Elmondotta, hogy a bizottság munkatervét rész­ben a helyi feladatok, rész­ben a központi és megyei te­endők alapján állítják össze. 1963-ban 18 témavizsgálatot terveztek, ebből 9 volt a vá­rosra kiterjedő vizsgálat, melynek során 57 egységet vizsgáltak meg. Több alka­lommal tartottak vizsgálatot a városhoz tartozó termelő- szövetkezetekben és ktsz-ek- ben vizsgálták a közétkez­tetést és az élelmiszerbolto­kat., Vizsgálatot tartottak az általános és középiskolák egészségügyi helyzetére vo­natkozóan a fiú-, a leány­iskolában, az izbégi iskolá­ban és az általános gim­náziumban. Kristóf elvtárs beszámoló­jában részletesen foglalkozott a kenyérellátás mennyiségi és minőségi problémájával. Megállapítottal, hogy a szent­endrei sütőüzemnél mutatko­zó túlzott központosítás meg­oldhatatlan feladatokat •'ó a sütőüzem vezetőire. Már két esetben tartottak megbeszé­lést ' a megyei ipari osztály, a kereskedelmi szervek és a Váci Sütőipari Vállalat ve­zetőivel, egyelőre kevés ered­ménnyel. Ugyanez mondható a zöldség- és gyümölcsellá­tás megfelelő biztosításával kapcsolatban is. A NEB elnöke ismertette a bizottság szervezeti fel­építését. Beszámolóját azzal fejezte be, hogy a NEB kap­csolata a város lakosságá­val igen jó, amit az is bi­zonyít, hogy a bizottság tag­jait szinte naponta felkere­sik, hogy ügyeik intézéséhez segítséget, tanácsot kérjenek. Kató György A fiatalok boldogsága magá- valragadta a násznépet, és aki ott volt, együtt örült az öröm- szülőkkel a fiatal pár boldog­ságának. Az egymást váltó tánc- és cigányzenekar muzsikája mel­lett a vidám lakodalom reg­gelig tartott. Dr. Malatinszky János lyik a Kovács László út I. üte­mének munkája. Még ebben az évben sorra kerül a trőz- hajó utca, Hunyadi utca, az Egressy út, a Tavasz utca, Honvéd utca és a Stromfeld utca kövezése is. A járdaépí­tések is megkezdődtek. A Le­nin úton aszfaltjárdát építe­nek és ezzel könnyebbé vá­lik az izbégi lakosság közle­kedése is. Megkezdődtek a járdaépítések a lakosság köz­reműködésével is, amit a vá­rosi tanács szakemberei irá­nyítanak. Ezzel a módszerrel épül a járda az őrtorony utcá­ban és rövidesen megkezdik a Szatmári utcában is. áok még az igény a korsze­rű utak tekintetében, hiszen nemcsak az igények növe­kednek, de a város elma­radottsága is jelentős. A városi tanács azonban min­dent elkövet, hogy az anyagi lehetőségek határáig tovább növekedjen a kiépített utak hossza. Új tanácsi albizottság A város területén jelentősen j megnövekedtek az idegenfor­galmi és üdülőhelyi feladatok. A teendők és a távlati ter­vek sem nélkülözhetik a la­kosság és különösen a hozzá­értő és a további fejlődést szí­vükön viselő emberek segít­ségét. Ezért úgy döntött, a városi tanács, hogy tanácsi al­bizottságot hoz létre e felada­tok segítésére. Az albizottság elnökének Bíró Lászlót, az Er­dőgazdaság vezetőjét, titkárá­nak Deim Pál festőművészt, tagjainak Szauer Pált, a tu­ristaház gondnokát, Ilosfalvy Varga István festőművészt, Marosvölgyi Lajos gimnáziumi tanárt, a Hazafias Népfront városi titkárát, Zauer Józse­fet, az Építőipari Ktsz dolgo­zóját, Szentendrei Gézát, a Vasipari Ktsz dolgozóját és Kövesi Bélát, a MÁV műsza­ki felügyelőjét választotta meg. Sok sikert kívánunk az al­bizottság tevékenységéhez, vá­rosunk fejlődése javára. — Közel 600 munkaórát for­dítottak a viharok okozta ká­rok helyreállítására az Elekt­romos Művek szentendrei üzemosztályának szakemberei. Képes híradó — A iumszinnaz műsorán július 8-án a Gitár és szere­lem, 9-től 12-ig A szeretet jo­gán, a kertmozi műsorán szer­dán a Három testőr, 9-től 12- ig A törvény balkeze című film szerepel. A művelődési otthon kerthelyiségében „A macska kinyújtja karmait” cí­mű francia film kerül bemu­tatásra július 10-én, pénteken este 20 órai kezdettel. — 60 000 forintot biztosított a városi tanács az önkéntes tűzoltóság tagjainak felszerelé­sére. A rendelkezésre bocsá­tott összegből ruházatot sze­reznek be. A városi tanács ha­tározata elősegíti a testület eredményes munkáját, melyet a város társadalma érdekében, a vagyon- és tűzbiztonság te­rén 45 áldozatkész ember vál­lalt. JELENTKEZNI LEHET A GÉPIPARI TECHNIKUMBA Értesítjük az érdekelteket, hogy a gépipari technikum­ba a jelentkezés megkezdő­dött. Jelentkezési lap a vá­rosi tanács vb művelődés- ügyi csoportjánál igényel­hető. Jelentkezési határidő 1964. július 31. Az előkészítő tan­folyam augusztus 10-én kez­dődik. Részvételi díj 70 fo­rint, ami a jelentkezéskor ugyanott fizetendő be. — Dicséret illeti Pilisszántó község tanácsát és a község lakosságát, mert a járdaépí­tésekkel egy időben hozzáfog­tak a Fő utca parkosításához, Társadalmi munkában a jár­dák mentén virágágyásokkal díszítették községüket. Sok helyütt követhetnék példáju­kat. Tanácstagi fogadóórák Fáik Lajos f. hó 9-én, 18 órakor Görög u. 6. szám alatti lakásán, Kertész II. István f. hó 10-én 16 órakor Szatmári u. 16. szám alatti lakásán, Ol- tai Adrienne f. hó 11-én 18 órakor Bükköspart 68. sz. alatti lakásán, Batlics Elek f. hó 11-én 18 órakor Lenin út 112. sz. alatti lakásán, Tatár János f. hó 12-én 10 órakor Perjésy Sándor u. 18 sz. alatti lakásán, Hóra István f. hó 12- én 14 órakor Bocskai u. 1. sz. alatti lakásán, Czikora Lajos f. hó 12-én 10 órakor Püspök­sor 16. szám alatti lakásán, Balogh Ferenc f. hó 13-án 18 órakor Rab Ráby tér 5. sz. alatti lakásán, Répási István f. hó 14-én 19 órakor Zenta u. 3. szám alatti lakásán, Ben- csáth Jánosné f. hó 14-én 17 órakor a rendelőintézet gyer­mekgyógyászati osztályán vá­lasztókerülete részére tanács­tagi fogadóórát tart. III É i -i iái m Ii§i sjpIjBlllfeiL ..... L erakták a futópálya szegélyeit az új sporttelepen. A te­rep egyengetését is elvégezték, amihez a Pilisi Erdőgazda­ság komoly gépi segítséget adott. Nincs tehát akadálya annak., hogy az egyes üzemek és intézmények hozzáfogja­nak a kispályák — kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- pályák — elkészítéséhez Eredményesen folyik a munka az őrtorony utcai járdsv- építésnél. A város által biztosított szegélyköveket szak­mai felügyelet mellett a lakosság helyezi el. így a rendel­kezésre álló pénzt gazdaságosabban tudják felhasználni,, és ami a legfontosabb, több utcában tudják a járdákat ki­építeni ebben az évben (Kurtz István felvételei) „Legyünk még egyszer fiatalok" A tisztiiskola hallgatói a szociális otthonban Szombat volt, épp olyan hét­köznap, mint a többi. Mégis valami ünnepélyesség érző­riilt a szálas fiatalember a városháza hivatali apparátu­sába és pénzügyi szakértel­me, kivételes szorgalma ré­vén rövidesen a város leg­megbecsültebb pénzügyi szak- tekintélye lett. A város szol­gálatában eltöltött 33 év után, 1951-ben a helybeli Hi­telszövetkezet, majd 1953. ja­nuár 1-től a Nemzeti Bank szentendrei járási fiókja ve­zetőjeként kamatoztatta tu­dását. Amikor a hosszú, munkás évek után a jól megérdemelt pihenőre tért, a stafétabotot kezéből na­gyobbik fia, ifj. Deim Fe­renc vette át, aki szinte észrevétlenül vált az egy­kori Ferikéből apja nyom- dokßit követve a könyvelés és a pénzügyek alapos is­merőjévé. Fiatalon, alig 31 Horányi Sándor '/ visszatérünk. HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL Nem mindennapi élményben volt részük azoknak, akik meg­jelenhettek Urbán Erzsiké és Soós Bálint Hódmezővásárhe­lyen tartott lakodalmán. Ur­bán Jánosnak, a Kocsigyár dolgozójának lánya és Soós Bálint hódmezővásárhelyi dol­gozó fia. Néphadseregünk tiszt­jelöltje ugyanig június 27-én, szombaton 18 órakor Hódme­zővásárhelyen esküdtek egy­másnak örök hűséget az otta­ni tanácsháza feldiszített há­zasságkötő termében. Ebből az alkalomból a rokonok és a csa­lád szentendrei barátai közül mintegy negyvenen vállalkoz­tak a hosszú útra, hogy tanúi lehessenek-annak, amikor egy­mást szerető két fiatalt házas­társakká nyilvánítanak. Az Egyesített Tiszti Iskola parancsnokságának engedélyé­vel az iskolai zenekar is elkí­sérte a násznépet Hódmezővá­sárhelyre és így tulajdonkép­pen az esküvői szórakozások már a Nyugati-pályaudvar után elkezdődtek a vonatban, ahol a menyasszony apja ita­lokkal, édesanyja pedig külön­féle „borkorcsolyákkal” gon­doskodott arról, hogy a hosszú út vidám zene mellett, gyorsan teljen el. Hódmezővásárhelyen a vőlegény szülei biztosították, hogy a közel száz főre felsza­porodott vendégsereg semmi­ben se szenvedjen hiányt. Az esküvő a tanácsházán bensőséges és ünnepélyes volt. éves korában édesapja utó­da lett a Nemzeti Báni fiókjának vezetői tisztében Pali, a kisebbik fiú, vala­hogy elütött a családi irány vonaltól és hogy, hogy nem a különböző rovatok, számok pénzügyi műszavak világa he lyett a színek, a formák vi­lágát választotta: festőmű­vész lett. A város ösztöndíja­saként 1963-ban elvégezte c Képzőművészeti Főiskolát, ö sohasem érdekelték a szá­mok, annál inkább a raj­zolás, a festegetés. Képei már főiskolás ko­rában szerepeltek kiállítá­sokon. Valamennyi szentend­rei tárlaton részt vett al­kotásaival, néhány képét pe­dig naponta láthatjuk a Mű­vész-presszóban is. Műfaja az olaj és a toll. Valamikot rengeteget festett temperávalí is. Kedvenc témája a vá-! ros és a táj. Amikor fes-i tői munkásságáról, célkitü-} zéseiről faggatjuk, szerényen válaszol: v j — A tanulás, a magábafo-} gadás évei ezek számomra.; A produktum még nem kris-\ tályosodott ki bennem, mégi érződnek idegen hatások ké-i peimen. Szeretnék tisztáni látni a művészet mai terű- i létéin. ; • Legfőbb vágya tanulni, so-} kát tanulni. Szeretne kijut-} ni külföldre, Párizsba, Olasz-} országba. Látni az eddig csu-'} pán könyvekből, reproduk-’, dókból ismert múltat, jelent, i hogy nekivághasson a jövő-'} nek. í Abban a reményben zár juk sorainkat, hogy a leg-}t újabb Deim-generáció is itt}f éli majd életét és a jövő} krónikása talán már 300 í éves múltra visszatekinthető'} Deim-családot mutathat majd} be. '} Horányi Sándor '/ dött már kora reggel a szo­ciális otthonban. Vendégeket vártak. A szekrényekből előkerültek ; az ünneplő ruhák, a keményí- \ tett fejkendők, vasalt nadrá- : gok. ; A tisztiiskola növendékei • Vakán László h. fhdgy. veze- j tésével látogattak el a Szent- j endrei Városi Tanács szociális : otthonába, hogy két és fél órás ! műsorral szórakoztassák az ! otthon lakóit. „Legyünk még ; egyszer fiatalok” címmel. Ha ; el is szálltak az otthon lakói- ; nak fejé fölött az évek, azért 1 még fiatalos hévvel versenyre : tudnak kelni a fiatalokkal, i Szemük csillogott, arcuk ra- i gyogott a boldogságtól. Együtt ; énekelték a vendégekkel a \ nótákat és együtt táncolták a \ csárdást. í A szociális otthon vezetője : és lakói szívükbe zárták a i tisztiiskola Ifjú Gárdájának : tagjait és parancsnokukat a felejthetetlen estért. —K— — Az üzemek közötti koope­rációs munkáról és szervezeti kérdésekről tanácskozik ma délelőtt az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. A ho­zott határozatok ismertetésére visszatérünk. SZENTENDREI EMBEREK ou ár man... AZT HISZEM, alig van család Szentendrén, melynek tagjaira ennyire illenék a jel­ző: „ős-szentendreiek”, „szent­endrei emberek”, mint id. Deim Ferencre és fiaira. Nem csupán azért, mert mindhárman itt születtek, itt jártak iskolába, itt élnek születésük pillanatától kezd­ve, itt dolgoztak és dolgoz­nak, hanem azért is, mert már csaknem 160 éve, hogy a család őse annyira meg­szerette az akkor még alig néhány házacskából álló kis Duna menti települést, hogy 1805-ben végleg Szentendrén telepedett le. Úgy látszik, a városka iránti szeretetet si­került utódaiba is beleplán­tálni, mert azok sem érez­tek kedvet többé más vidék­hez. Ez a szeretet, ez a város­hoz való ragaszkodás jellem­zi a család ma élő tagjait is. Deim Ferenc, ai családfő nemcsak itt született, hanem példásan munkás életét is itt töltötte el. 1918-ban ke­lakodalom van a mi utcánkban...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom