Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1964. JÚLIUS 8, SZERDA tie erei K^Círlan e2&€24í5Az. A budapesti Vörös Meteor természetba­rát szakosztálya élen­jár abban a törek­vésben, hogy a turis­ták rbe csak a hegy­vidéket ismerjék meg, hanem a domb­ságot és a sík vidé­ket is. Így megfor­dultak a turisták a tétényi fennsík kör­nyékén, a törökbá­linti, a torbágyí és a környéki dombvidé­ken. A nagy tömege­ket megmozgató ta­vaszi és őszi Strom- feld-emléktúrákat több ízben rendeztük ilyen területeken, és a természetbarátok Turistahírek örömmel fedezték fel e vidélvek új szépségeit. A nagy dunai szigeteket a Csepel- és Szentend­rei-szigetet is megis­mertük minden rész­letében. Megtartottuk az első erdész-vadász turistatalálkozót 1961 őszén, a pomázi Lajos-forrásnál, 1962- ben a vácrátóti Bo­tanikus Kertben ösz- szeültünk a tudo­mányág képviselői­vel, a közös problé­mákat megvitatni. 1963. őszén Solymá­ron, majd 1964. márciusában Foton rendeztünk falutalál­kozót. A Meteor turistái kezdeményezték 1962-ben az önkéntes társadalmi erdei szolgálatot, amely azóta tömegmozga­lommá terebélyese­dett. Barlangkutató csoportunk kiváló eredményeket ért el a barlangok feltárá­sában és a mentés­ben. Ezeket az eredmé­nyeket szeretnénk újab bak ka l tetéz ni, ezért a szakosztály­ban végzett oktatást magasabb színvona­lúvá tesszük. Dr. Pápa Miklós a szakosztály kul­turális vezetője Megírtuk — az illetékes válaszol A Pest megyei Hírlapban 1964. május 29-én megjelent „Nappal is villanyvilágítás” — című cikkre, amelyben a do- monyi lakosok panaszát közöl­tük az utcáé egész nap égő villany miatt, a Magyar Vil­lamos Művek salgótarjáni üzemegységének vezetősége válaszolt: „A domonyi közvilágítás nappali üzemeltetésének oka a vezérlést végző kapcsolóóra meghibásodása volt. Hatvani üzemegységünk az órát meg­javította. Sokszor előfordul, hogy hasonló hibák csak a körzeti szemlék alkalmával jutnak tudomásunkra. Ez el­kerülhető lenne, ha a helyi ta­nács telefonon bejelentené a hibákat, mert így hamarább lehetne intézkedni." A július 1-i számban meg­jelent „Miért késik a kenyér” című cikkre, amelyben a pátyi vásárlók panaszát közöltük a kenyér késése miatt, aj4. szá­Hozzák rendbe a gombást utat! I960—61-ben épült egy bekötő­út Váctól a gom­bást iskoláig és ezzel egy időben autóbuszjárat is létesült. 1962-ben kezdtek építeni egy másik utat, a gombási iskolától a naszályi DCM kőbányáig. Az építkezés megkez­dése óta a gombá­si bekötőúton bo­nyolódik le a kő­éi agyagbánya egész forgalma, az autóbuszforgalom mellett, így az út majdnem teljesen egészében tönkre­ment. Ígérte a DCM, hogy meg­javíttatja, de ez csak ígéret ma­radt. Az aratás idején különösen nehéz a gabona- szállító kocsikkal közlekedni, nagy a szemveszteség a rázkódás miatt, és nemegyszer fel­dőltek a szekerek, a kátyús, rossz úton. Kérjük a DCM vezetőségét, hogy végre teljesítse ígéretét. •> Nagy József Gombás Ők is mai fiatalok...! Az elmúlt nyári szünidő­ben beszélgettem Sipos Ist­ván villanyszerelő ipari ta­nulóval. Amikor értesült ar­hogy iskolánknál a po- ínikai teremben levő k pénz és szakember ya miatt még nincsenek SZABÁLYOSABB KÖZLEKEDÉST! Sokszor olvasom, hogy Ve- csésen, Menüén, Monoron megbüntetik a járdán kerék­pározókat, engedély nélküli motorosokat, gyorsan hajtókát. Üllőn is szükség lenne egy nagyobb szabású ellenőrzés­re. A Gyömrői úton a motoro­sok gyakran bukósisak nélkül 80—100 kilométeres sebesség­gel hajtanak, pedig iskola is van a közelben, nem is egy. A Malom utcában sokszor életveszélyben van a gyalogos, mert nemcsak az úton, hanem a járdán is nagy sebességgel hajtanak a motorosok és ke­rékpárosok. A környék lakói kérik az illetékeseket, hogy figyeljenek fel a szabálytalanul közleke­dőkre. Nagy József Üllő Időben fizessék a nyugdíjat! Rendszeresen ugyanaz a je­lenet fogad hónap vége táján a posta előtt: a nyugdija­tok csoportokban álldogál­nak pénzre várva, de hiába, sokan kénytelenek hazamen­ni dolguk végezetlenül. Rend- (.zerint 26-a után jönnek az utalványok, addig csak né­hány érkezik meg, naponta három-négy. Az öregek alig várják azt a napot, amikor kifizetik a nyugdíjat és nagy csalódást okoz a késés. Kérjük a Pest megyei Pos­taigazgatóságot, hogy minél hamarabb intézkedjék ebben az ügyben. ■ Nemes Rezső, Kisalag mű Sütőipari Vállalat budaör­si kirendeltsége válaszol: „Páty, Biatorbágy közsé­gekbe a Budaörsi Kenyér­gyárból szállítjuk a kenyeret gépkocsin. Késés akkor fordul elő, amikor a villanyellátás­ban zavart okoz a vihar, és gépék helyett kézi munkával folytatjuk a kenyér előállítá­sát. Szombaton, amikor a ke­nyérszükséglet a kétszeresére nő, a gépkocsi a kért mennyi­séget egyszerre nem tudja el­szállítani, szintén csak délfelé érkezik meg a kenyér. Úgy kellene sütőipari termé­ket rendelni, hogy reggel 10 óráig elegendő előző napi ke­nyér álljon a vásárlók rendel­kezésére, mert a szállítást nem tudjuk vállalni tíz óránál előbbre.” Gömöri József kirendeltségvezető Sörfogyasrtás — csak helyben A gyömrői gazdakörben június 24-én három korsó sört - kértem,' amit üvegben szerettem volna hazavinni, mivel a család többi tagja nem ért rá velem jönni. üzembe helyezve, felajánlot­ta, eljön és segít felsze­relni ezeket. így is történt. Azóta is többször látogatott meg a műhelyben, segített különféle munkákban, a nyol­cadikos tanulók villanyszere­lési gyakorlatánál is. Sok­szor reggel 8-tól segített az iskolában, azután ment dol­gozni. Hegedűs elvtárs, a. Szentendrei Papírgyár igaz­gatója engedélyezte, hogy egy órával később kezdje meg munkáját a gyárban. Példája nem maradt hatás­talan. Borda Sándor, a pa­pírgyár lakatos szakmunkása felkeresett és felajánlotta, hogy a még be nem kap­csolt gépeket segít bekötni. Ennek a két fiatalnak a példája is mutatja, hogy a mai fiatalokról alkotott ál­talános vélemény nem min­dig helyes. Urbán Sándor mérnök-tanár, Dunabogdány Azonban a kiszolgáló kö­zölte velem, hogy csak hely­beli fogyasztásra ad ki sört. Kértem a panaszkönyvet, de nem adták oda, így nem volt alkalmam panaszommal felsőbb szervhez fordulni. Kérdezem: nem mindegy-e, hogy hol fogyasztja el a sört a vásárló, helyben, vagy ott­hon? F. E„ Gyömrő maimp 1964. július 8., szerda, Er­zsébet napja. A nap kél 3.55, nyugszik 19.42 órakor. A hold kél 2.34, nyugszik 18.58 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, csak szór­ványosan előforduló esővel. Mérsékelt szél. A nappali felmelegedés kissé fokozó­dik. 70 EVES A mai napon tölti be hetve­nedik életévét korunk egyik leg­kiválóbb kísérleti fizikusa, Pjotr Leonyidovics Kapica, a Szovjet­unió Tudományos Akadémia fi­zikai problémákkal foglalkozó intézetének vezetője. Moszkvai egyetemi tanulmányai után, jó­val több mint egy évtizedig az angliai Cavendish-laboratórium- ban Rutheríordnak, a nagyhírű fizikusnak legközelebbi munka­társa volt. Eredményekben gaz­dag tudományos munkálkodása előterében a fémeknek az erős mágneses terekben alakuló tu­lajdonságai, valamint az alacsony hőmérsékletek fizikája áll. Meg­határozta a maghasadás elméleti alapjait, vizsgálta az elektronok tehetetlenségét, a radioaktív su­gárzást. Kifejlesztette a ,,turbo- detander”-nek elnevezett rend­kívül egyszerű szerkezetű, nagy­teljesítményű készüléket; nagy levegőmenrtyiségek, * illetve más gáznemű anyagok kevés költ­séggel történő cseppfolyósítására. Mint a nukleáris kutatás élvo­nalbeli nemzetközi szaktekintélye sok külföldi tudományos akadé­mia és társaság tagja. — Megkezdték a százállo­másos automata telefonköz­pont építését a Nagykőrösi Konzervgyárban. — Hétfőn este tíz órakor Érden, ifj. Forgács Lajos 53 esztendős budaipesti lakos ol- dalkocsds motorkerékpárjá­val nekiütközött az előtte ha­ladó lovaskocsinak, mivel túl gyorsan hajtott. Suszter János kétfogatú lovaskocsi­ja megfelelően ki volt vilá­gítva. Ifj. Forgács Lajost és feleségét sérülésekkel a mentők a Szántó Kovács ut­cai rendelőintézetbe szállí­tották, ahol elsősegélyben ré­szesítették őket. — Cegléden, az Alkotmány Termelőszövetkezet 4900 őszá- barackfát ültetett, a Táncsics Termelőszövetkezet pedig 70 hold szőlőt telepített az idén. — 80 ezer forintos költ­séggel épült fogászati rende­lőt adtak át rendeltetésének Törökbálinton. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Reggeli hangverseny. 9.05: Emberek az Irtis partján. 9.35: KórusQk és népi zenekarok mű­sorából. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.30: Kamarazene. 11.00: Napirenden. 11.05: Petress Zsuzsa operettdalokat énekel. 11.25: A Sza­bó család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Carmen — operarészletek. 14.10: Gyermekkórus. 14.25: Lá­nyok, asszonyok. 14.55: János vi­téz — részletek. 15.38: Szeretve mind a vérpadig — regény részlet XXIV. rész. 16.10: Ungár Imre zon­gorázik. 16.33: Nyomorultak — rá­diójáték. 18.10: Horizont — Gazda­sági Híradó. 18.25: Zsoldos Péter műsora. 20.25: Rivaldafény. 21.20: Gondolat — a rádió irodalmi heti­lapja. 22.25: Szerenád hangverseny. 23.15: Közvetítés az Irodalmi Szín­padról. 23.40: Népdalcsokor. 0.10: Erkel: Bánk-bán — Melinda áriája és Melinda, s Bánk kettőse a II. felvonásból. PETŐFI RADIO 14.00: Népdalfeldolgozások. 14.25: Magyar nóták, csárdások. 15.05: Zenekari muzsika. 15.50: Szabad egy táncra? 17.05: Svéd Sándor és Takács’ Paula énekel 17.35: Or- j vosi tanácsok. 17.40: HírdetŐosz- j lop. 17.55: A Gyermekrádió műso- | ra. 18.20: Rádió szabadegyetem. 1 18.45: Fuvószene. 19.00: Ml történt a nagyvilágban? 19.15: Könnyűze­ne. 20.10: Somlyó György verse. 20.13: Bartók művészi pályája. 21.05: Előadás 21.20: Lapozgatás Kálmán Imre naplójában. 22.38: A dzsessz kedvelőinek! URH 18.40: Könnyűzene. 19.15: Mar­garet Tynes, Kónya Sándor és Paelo Silveri énekel. 20.00: Virág- cnekek. 20.13: Bartók művészi pá­lyája. 21.00: Haydn-művek. 21.45: Táncdalok. TELEVÍZIÓ 9.30: Tv-híradó. (ism.) 9.40: An­gyallal nyaraltam. Magyarul be­szélő csehszlovák film (ism.) 10.55: A pelikánok világában. Román kisfilm (ism.) 18.13: Hírek. 18.20: A mindenlátó szem: izotópos vasút­biztosító berendezés. Közvetítés a Technika Házából. 18.40: Várak és tájak. Filmösszeállítás. 19.10: Új­donságok, érdekességek a mező- gazdaságban. (ism.) 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-hírádó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: A Barangolás tárlata. 20.05: Vihar a Sycamore- utcában. Tv-játék. (ism.) 21.15: Döntések végrehajtói. Riportmű­sor. 21.30: Egy kis könnyűzene. Filmösszeállítás. 21.55: Tv-híradó. 2. kiadás. — Törtei tört az élre. Az elmúlt tanévben 544 877 fo­rint értéikű takarékbélyeget értékesített az OTP Cegléd városában és a ceglédi já­rásban összesen. Az egy ta­nulóra jutó átlag 63,38 fo­rint. A legtakarékosabbnak a törtei! központi isikotla ta­nulói bizonyultak, ahol egy főre 133,33 forint jut — Bekötő út — istállóhoz. Gombáin a termelőszövetke­zet új istállójához társadal­mi munkában bekötő utat építenek, melyen részt vesz­nek a víztároló építésénél dolgozók is. — E hó végén a jászkara- jenői Hámán Kató úttörő­csapat több mint 30 pajtása nyaral a bala tonszárszód tá­borban. — A sporttelep s a sport­pályák karbantartása, vala­mint egy kézilabdapálya épí­tése során 19 700 forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a nagykőrösi sporto­lók. — Négy új transzformá­torállomást helyezett üzem­be a DÁV Cegléden. Gyors intézkedés X községben járva hallom, hogy az üzlet pincéje beázott. A nagy eső a ludas, mert a sok csapadék részben befolyt a pinceajtón, részben a talaj­víz szintje kissé magasabbra emelte. Ha már úgyis itt va­gyok, lenézek a pincébe, el­végre szeretném tudni, hogyan úszik az áru. Szerencsére semmi sem úszik Az árú a víznél magasabban áll. Legfeljebb a szegény rak­táros nem tud mihez kezdeni. Ugrál, deszkahídakat ver, azo­kon egyensúlyoz, közben belép a vízbe és halkan káromkodik. Naivul megkérdezem, miért hagyják a vizet ennyire el; szemtelenedül? Azért — feleli savanyú képpel —, mert ilyen, olyan és amolyan objektív ne­hézségek vannak. Mondom, megírom a dolgot, mert így nem nézhet ki egy szép kul­turált raktár. Erre lemondóan legyint: __ Ugyan, hagyja az elvtárs. N em érdemes írni, holnapra úgyis intézkednek. Ha mást nem tudnak csinálni, küldenek egy csónakot. lm. J.) Bolti bosszúságok A gabonabetakarítást joggal nevezzük a mezőgazdasági munka döntő időszakának. Minden kézre, minden emberre szükség van ilyenkor, az asz- szonyok munkájára Is, 6 érthe­tő a bosszúság, ha órákat kés­nek a munkából, órákat mert ott várakoznak a bolt előtt — kenyérre. Jogos a bosszúság akkor is, amikor a földekről hazatérve az fogadja őket: nincs, elfogyott! A kereskedelemre Is foko­zott munka hárul ez időszak­ban. Az állami és a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem többsége eleget Is tesz a meg­növekedett feladatoknak, éppen ezért bosszantóak a kivételek. Sűrű a panasz az aszódi és a gödöllői járásban, de a szobi­ban is a kenyérszállítás zök­kenői miatt. Másutt hiányzik a sör, elfelejtik kellő időben út­nak indítani a mózgóboltot, s mindennek a földeken dolgozók látják-kárát. > * A kereskedelmi dolgozóknak nemcsak feladatuk, hanem kö­telességük hogy a minimálisra csökkentsék a bolti bosszú­ságokat. A földeken becsület­tel helytállók jogos igénye ez! lé) — Állategészségügyre 327 ezer forintot, a piacok kor­szerűsítésére 163 ezer forin­tot költ idén Nagykőrös vá­ros tanácsa. — A könnyűipar kiváló dolgozója lett Bach János, a Pest-Nógrád megyei MÉH Vállalat váci telepvezetője. — A Kommunista Kiált­vány az USA-ban. Marx és Engels Kommunista Kiáltvá­nya az Egyesült Államokban a legolvasottabb könyvek jegyzékén szerepel — állapí­totta meg James Allan, az International Publishers amerikai kiadóvállalat igaz­gatója, a cég fennáLLlósának 40. évfordulóján. A marxista -«-leninista klasszikusok el­adása 1963-ban 59 százalék­kal emelkedett. Különösen az amerikai egyetemeken vásárolják előszeretettel Le­nin: Állam és forradalom, Mi a teendő? Az imperializ­mus, mint a kapitalizmus legfelső foka című műveit. — Jutalomkirándulás Pécs­re és a Balatonra. Az országos termelési verseny­ben, 1963-ban elért példás gazdálkodásért és magas ter­méseredményekért díszokle­velet és 5000 forint pénzju­talmat kapott a kávai Hala­dás Termelőszövetkezet. A jutalomösszegből a kávaiak közös kirándulásra mennek Pécsre és a Balatonra. — Fegyverkezésre — 250 frank. A világ egyik legki­sebb államának, Andorrának költségvetése rendkívül pozi­tív. Ezt elsősorban az ala­csony katonai kiadások okoz­zák. Andorra fegyverkezési költségei évenként 250 fran­kot tesznek ki: ennyibe ke­rül a 16 rendőr lőszerszük­ségletének beszerzése. Szemleúton... — Területünkön az aratási tervet szépen teljesítik ... (Szegő Gizi rajza) Dömsödi úttörők a Balti-tengeren A dömsödi víziúttörők négy őrsi csónak tulajdo­nosai, amelyeket a Váci Ha­jógyár készített. A pajtások éveken át a „szárazföldön” sok irodalmi estet tartottak, a termelő- szövetkezetekben sok borsót, burgonyát takarítottak be, hogy kiépíthessék csónak­parkjukat. Tavaly ők nyerték a ha­zai „nagykört” a 780 kilo­méteres „víziversenyt”, a Du­na, Sió, Balaton, Zala, Rá­ba, Duna útvonalon. Balogh László tanár ki­tűnő mentőket, „vízenjáró- kat” és tűzoltókat nevel a dömsödi pajtásokból, akik­nek jó híre eljutott Len­gyelországba is, ahová idén meg is hívták őket látoga­tóba. A „dömsödi legények” egy hete üdülnek a lengyel Tát­rában. Ezt követően vízibe­mutatót tartanak a Visztu­lán és végül a Balti-tenger­re eveznek. A víziúttörőkkel együtt utazott Lengyelor­szágba a dömsödi szülői munkaközösség vezetője, Frank József né is, a „kony­hával”. Hazai koszttal kí­vánja biztosítani, hogy a dömsödi „vizesek” sikerrel „zabolázzák meg” a szilaj Visztulát. G. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom