Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

19M. JÜLIUS 7, KEDD uccrei kMíHup Mit tud a szülőfalu? Nézem a Pesti Hírlap 1929. szeptember 15-i, vasárnapi ké­pes mellékletét. Már több mint újság — történelem. Az egyik kép aláírása: „A Rajna- yidéket megszállva tartó an­gol csapatok megkezdték ki­vonulásukat Németország te­rületéről. Az utolsó napokon nagy parádét tartottak.” Tíz év múlva Németország terüle­téről indult ki a háború. Vért hoz, gyászt, pusztítást, mocs­kot — parádé nélkül. De most, 1929. szeptember van, békeidő. A vasárnapi melléklet első oldalán nagy­betűs cím hirdeti: „Egy ma­gyar mérnök világraszóló ta­lálmánya”. A felső kép ’alatti szöveg: „Mihály Dénes, a „Te- lehor” távolbalátó készülék magyar feltalálója, a berlini „Funk Austellung”-on óriási feltűnést keltett találmánya bemutatásával.” Az oldal alsó felét három felvétel tölti ki. Kettő a tele- hort mutatja, egy a feltalálót. Mihály Dénes Gödöllőn szü­letett, éppen ma hetven esz­tendeje. Zseniális ember volt:, a hangosfilm, a televízió, a magnetofon feltalálásának egyik kezdeményező úttörője. Tudását, képességeit a szak­körök tisztelettel és ámulva ismerik el. Tizennégy eszten­dős korában irta élete első szakkönyvét és alkotóereje teljében, ötvenkilenc évesen meghalt. Mit tud róla a szülőfalu? * Berze Á. János, a községi tanács titkára, aki hároméves korától Gödöllőn, a családi „ősi fészkében” lakik, szinte meghökkenve kérdi: — Mihály Dénes Gödöllőn született? A húszas, harmin­cas években figyelemmel kí­sértem pályafutását. Csodála­tosnak tartottam eredményeit, kísérleteit, és eltettem néhány újságcikket, ami róla szólt. 1937-ben, amikor a községi közigazgatáshoz kerültem, már tudtam, hogy Angliában él. A magyar kormánytól nem kapta meg a kísérleteihez szükséges támogatást. De hogy Gödöllőn született vol­na? Hegedűs László rádiömér- nök is meglepődik: — Valóban Gödöllőn szüle­tett? Nagy körvonalakban jól ismerem a munkásságát. Nyu­godt szívvel mondhatnám, hogy a magyar Edison volt. Persze közelebbit nem tudok... Időközben Berze A. János telefonhívására jelentkezett Antal Sándor esperes-plébá­nos. A római katolikus egyház egyik anyakönyvében 86/1894. szám alatt megtalálta az ada­tokat. A születés ideje: 1894. július 7. Helye: Gödöllő, 211. Szülők neve: Dr. Mihály Jó­zsef, Budapesten született pol­gári iskolai tanár és a mező­peterdi illetékességű Ambrus Mária. Keresztszülők neve: Ambrus Vilma és Stott Gyula, ■k A magyar Edisonról mit tud a, szülőfalu? őszies vasárnap van, járom a várossá növő kedves egyete­mi falut. Keresem a rokono­kat, ismerősöket, barátokat, akik az emberről szólnának, ha a tizenegy éve elhunyt tpj- dós mérnököt említik. Egész nap járom a falut. Megyek Csiba Józsefhez. Te­vékeny közéleti ember és la­punk rendszeres tudósítója, úgy ismeri Gödöllőt, mint a saját tenyerét. Amikor meghallja, hogy te- lehor, valósággal felkiált: — Mihály Dénes? Ö az! Igen, ő! A telehor ... A furcsa hangzású idegen ki­fejezés felrántja tudata mélyé­ről a gyerekkori emléket. — Már az elemiben is érde­kelt a rádió. Mindenre kiván­csi voltam, ami villamosság, rádió. És egy reggel bejön az osztályba Szvoboda Dénes igazgató-tanító. Nagyon levert volt, rosszkedvű, így kezdte a történelem órát. Aztán hirte­len kirobbant. — Tegnap elő­adás volt a Persler-vendéglő nagytermében. Ma a Pálma van ott. És csak nyolcán jöt­tek el meghallgatni azt a zse­niális mérnököt. Arról be­szélt, hogy feltalált egy készü­léket, amely a képet továb­bítja. Még vezetékkel ugyan, de ez is olyan lesz rövidesen, mint a dróthoz nem kötött rádió. Ez a találmány a tele­hor. Nyolcán hallgattuk ezt — így mondta Szvoboda bácsi — nyolcunk előtt tárult ki a jövő egyik csodája, — de a nyolcból négyen elmentek! Azt mond­ták: mese, nem igaz, ilyen holdkórost nem hallgatnak. Ez két évvel azután történt, hogy Berlinben a telehor „óriá­si feltűnést keltett”. ★ Szvoboda Dénes már meg­halt. Csiba József elküld a Honvéd utcába. Akihez me­gyek: Hesch Mihály, jelenleg 81 éves és a premontreiek gimnáziumában (ma az Agrár- egyetem székel ott) volt zene­tanár. 1926-ban költözött Gö­döllőre. Emlékszik-e a mér­nökre, emlékszik-e az elő­adásra? Nem emlékszik semmire. Fia, Iványi-Resch Sándor, aki ugyancsak régi gödöllői, meg­próbál segíteni. Gimnáziumi évkönyvek? Voltak, de a há­ború elpusztította valameny- nyit. Talán a MANSZ (az ak­kori fajvédő nőegylet) rendezte az előadást. Ezen a vonalon ér­deklődjem. Teszek egy vargabetűt. A 82 éves Hirling Ernőt keresem fel, aki 1907-ben költözött Gö­döllőre. Jó memóriája van, pontosan emlékszik apósára, aki az 1848-as honvédseregben foallatorvos volt. De a telehor- ról nem tud. Nézzük tehát a MANSZ-ot. ★ A rajztanár,, festő, népraj­zos Nelli néni, Hollóné Hatos Kornélia összeharapja az aj­kát: — Igen, a MANSZ-ban mint rajztanár vezettem egy tan­folyamot ... Ne haragudjon, de Mihály Dénes ügyében nem tudok segíteni. Talán Remsey tud. Megyünk az őslakó festőmű­vészhez. A 80 éves Remsey Jenő — szombaton nyílt meg a tárla­ta Pesten, az Emst Múzeum­ban — lenyűgöz műveltségé­vel és kitűnő memóriájával. Épp ezért fáj úgy, hogy ősem emlékszik Mihály Dénesre, a telehor feltalálójára. Tudja: olvasott róla. Tudja: nem so­káig lakhattak Gödöllőn, kü­lönben ismerné őket. Nem tud­ja, a gyászos előadás miként kerülhette el figyelmét, (ta­lán külföldön volt), de a jó há­rom évtizedes eset hirtelen tűzbehozza: — Olyan, mint Petőfi sorsa. Mikor a kisújszállási képvise­lőválasztáson megbuktatták. Kifaggat Mihály Déhesről. Szavaimra élesen reagál: — Munkácsy is csak Pá­rizsban válhatott Munkácsyvá. Petőfit, Adyt támadták. Ju­hász Gyulát, József Attilát ön- gyilkosságba kergették. Rad­nótit elhurcolták. Reviczkyt, Csontváryt, Derkovitsot a nyo­mor vitte a sírba. Akárhogy nézzük: mint nemzet és kor­mányzat, nem tudtuk megbe­csülni szellemi kincseinket. Elmondom: a szakkörök mél­tányolják Mihály Dénest. És ha a telekkönyvben ráakadnak a házra, amely „Gödöllő 211”- ként van bejegyezve az anya­könyvbe, a tanács táblát állít á község nagy fiának. Ä festőművész keserű szen­vedélyességgel kérdez: — Katona mit ért vele, hogy csak a halála után került színpadra a Bánk bán? * Mit tud a szülőfalu? Ne bolygassuk a választ. Hiszen még nagy művészeinknél is kevesebbre becsültük a ter­mészettudományok nagyjait. És lehet, hogy hosszabb nyo­mozás után, vagy tíz évvel korábbi nyomozás után több olyan embert találok, aki tud, vagy sokat tud Mihály Dé- nesről. Róla, a nemzet elher­dált kincséről. Csak a teljesség kedvéért írom: Mihály Dénes a telehort (kezdeti formájában) a Ta­nácsköztársaság alatt kísérle­tezte ki, Pesten, a Telefon­gyárban. És csak emlékezte­tőül írom: Gödöllő határában televíziótorony áll. És a köz­ségben most, Mihály Dénes kudarcba fulladt előadása után 33 évvel 1616 házban né­zik a televíziót. Murányi József mai nap A Magyar Televízió közvetíti Hruscsov beszédét 1964. július 7., kedd, Cirill Ma 15.25 órai kezdettel Nyi- ^pja kita Szergejevics Hruscsov A nap kél 3.54, nyugszik skandináviai útjáról televízió­közvetítésben számol be. A 19.43 arakor moszkvai felvételt a magyar A hold kel 1.47, nyugszik televízló is közvetíti. 17.45 orakor. ___________ V árható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, több­felé esővel. Mérsékelt, he­lyenként élénk északi, észak­keleti szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges vál­tozás nem lesz. — Figyelmetlenül nyitotta ki az ajtót — balesetet oko­zott. Szombaton délután Aszódon dr. Hreblai Tibor aszódi állatorvos személy- gépkocsijával megállva, fi­gyelmetlenül nyitotta ki a kocsi bal oldali első ajtaját, s a kinyíló ajtónak rohant Alibónyai József kerékpáros, honvédőrmester, aki megsé­rült. az Istvánka állatorvosin' A kiskunlacházi Petőfi Ter­melőszövetkezet nyolcvan nö­vendékborját Rádőczi István és felesége gondozza. A tsz nép­szerű „Istvánkája” az állatok szerelmese. Ezt nemcsak a reá bízott borjak napi 80 dekás súlygyarapodása tanúsítja, ha­nem az is, hogy Rádőczi Ist­vánt az állatok szeretete to­vábbtanulásra is késztette. Nem érte be a nyolc általá­nossal, beiratkozott a váci Me­zőgazdasági Technikum leve­lező tagozatára. A Rádőczi tanyán villany még nincs. Istvánka a fárasztó napi munka mellett petróleum­lámpa fényénél szívta magába a tudományt. Két hete érettsé­gizett. Valamennyi tantárgyból: kitűnőre. Nagy az öröm a tsz-tagok körében. Józsa András szerint Istvánka kitűnő előmenetelét feleségének is köszönheti, aki mindenben segíti férjét. Rá- dóczi Istvánné ezért külön ki­tűnő osztályzatot érdemelne. Rádőczi István most még eggyel előbbre kíván lépni. Ma felvételezik az Állatorvosi Egyetemen. A termelőszövetke­zet valamennyi dolgozója szur­kol, hogy sikerüljön a felvé­tel!. S ha sikerül, a Petőfi Ter­melőszövetkezet ösztöndíjjal tá­mogatja, hogy népszerű István- káia majd mint állatorvos ka­matoztassa tudását Kiskunlac- házán. a. I. — Hidroforház. a szőlős- kertben. Nagykőrösön, a tor­mási szőlőskertben hidrofor- ház épül, amely vízzel látja el az épülő új városrészt. — Szabálytalanul előzött szombaton délelőtt, Dunaha- rasztin, személygépkocsijá­val Mutafov Angelov Már­ton bolgárkertész és elütötte a vele szembe jövő Takács József, 13 esztendős buda­pesti kerékpárost, akit a mentők a Péterffy Sándor utcai kórházba szállítottak. — Tiltott határátlépés kí­sérletéhez külföldi állam­polgárnak nyújtott segítség miatt előzetes letartóztatás­ba helyezték a Belügymi­nisztérium szervei Lutz Jes­se és Uve Jesse nyugatné­met állampolgárt. Ügyükben a vizsgálat folyik. — Korszerű benzinkút épül Vácott, a Diadal téren. A munka első fázisaként há­rom hatalmas benzin tartályt süllyesztenek 16 méteres mélységbe. Számtanból: elégtelen! Két színésznő címmel han­gulatos portrévázlatot közöl a Film Színház Muzsika leg­utóbbi száma Máriássy Judit tollából. A győri színház mű­vésznőjét, Máthé Etát mutatja be az egyik portré. Ott olvas­hatjuk: „Máthé Eta nevet, hat­vannégy foggal, nagy barna kislányszemmel. . .” Nem értjük: miért kellett egy fiatal, nagyon szimpatikus művésznőnek meglévő har­minckét foga mellé még har­minckét műfogat csináltatnia? Reméljük, nem azért, hogy a filmírásban jeleskedő, de a számtanban gyengélkedő ripor­ternő — hatvannégyet írhas­son . .. (m. o.) — Parkverseny Cegléden. A ceglédi Dózsa Népe Ter- mélószövetkezet kertésztanu­lói „parkversenyre” hívták ki a városi kertészet és más’- kertészetek tanulóit. A ver­senyzők által gondozott parkok szépsége dönti majd el, ki nyeri a versenyt. — Váciak külföldön. A váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárának harminc dol­gozója részesült az idén kül­földi (keletnémet, csehszlo­vák, Lengyel és szovjet) ju­talomüdülésben. Az üzemi munkásakadémia harminc- nyolc hallgatója pedig cseh­szlovákiai körutazáson vett részt. Üzemanyag-utánpótlás... (Szűr-Szabó József rajza) — Főtitkár a javából/ Chicagóban letartóztattak egy házasságszédelgőt, aki­nek nem kevesebb, mint öt felesége volt. A poligám fér­fiú foglalkozását tekintve, egy „Magányos szívek klub"-nak volt a főtitkára. iRTA: ŐSZ FERENC iw tömő Én nagyon szeretek nevetni. Emiatt sokan komolytalannak tartanak, de annyi baj legyen. Én megértem azokat az öre­geket, akiknek fiatal koruk­ban nem volt mán nevetni, akiket nagyon megtaposott az élet és mire lenne okuk a vi­dámságra, elfelejtettek tiszta szívből, igazán nevetni, de né- hányan még mosolyogni is. Sokan nem értik, hogy ne­künk életelemünk a vidám­ság. Nekem meg kiváltkép­pen. Ha nincs okom a neve­tésre, hát keresek. Emiatt tö­mérdek kellemetlenségem van, de megéri. Meg néha kifogom. Hát ki a fene gondolta volna, hogy ez a múltkori esetem is ilyen balul üt ki. Van .ná­lunk az üzemben egy segéd­munkás. Ennek a fickónak minden gondolata a nők körül forog. Ha csak teheti, oda­megy az üzemi telefonhoz, és felhív valami nőt. Egyszer bementem a műhelyirodába és onnan telefonhoz kértem Zolit. A többiek persze tud­ták, hogy miről van szó, és nagy lelkendezve ordítottak utána. Ha nevetni lát, az különösen dühíti. — Nem az orfeumban vagy — ordítja. Mint megtudtam, az orfeum egy régi intézet — Zoli, egy szőke női hang. De Zoli nem érte el a tele­font. Horák, a művezető meg­előzte. — Idefigyelj, te dürgő fajd- kakas — kezdtem a rnondó- kámat, de megakadt a léleg­zetem, amikor meghallottam Horák hangját. Gyorsan letet­tem a kagylót és be akartam lopózni a gépemhez. De ami­kor megláttam Horákot, amint vörösre váltan ott ordít a mű­hely közepén és a kagylóról a fülére ragadt fekete gép­zsírt keni szét a képén, .lefe­küdtem a nevetéstől. Mert a kagylót természetesen beken­tem. Horák azóta jobban utál, mint annak előtte, pedig az­előtt is belémkötött, ha tehet­te. Nem szereti a csinos zok­nim, a szipes ingem, utál, mert imádok táncolni és szeretem a dzsesszt. A műhelyben olyan zsivaj van, hogy megreped az ember dobhártyája. De ha én volt> ahol nevetni lehetett. Az meló' közben egy divatos sla- öreg azóta, úgy látszik, nem gert fütyülök, akkor rámor- járt sehová, így nem is cso- dít, hogy belehülyül a zajba, da, hogy elfelejtett nevetni. — Az esőtől ázott úttes­ten túl gyorsan hajtott mo­torkerékpárjával vasárnap hajnalban Sződliget határá­ban Szűcs László, váci víz­vezetékszerelő. Megcsúszott és az árokba fordult. Szűcs Lászlót súlyos, nem életve­szélyes állapotban, feleségét kartöréssel a váci kórházba szállították a mentők. — A rossz, gödrös úttesten nem csökkentette sebességét vasárnap, a kora délutáni órákban Alsópakony határá­ban Pánczél Oszkár motor- kerékpáros. Felbukott, s a mentők súlyos, életveszélyes állapotban szállították a II. számú Sebészeti Klinikára. — Négyezernégyszáz dol­gozó vett részt idén politikai oktatáson, Nagykőrösön. — Versek a drogériában. Edward T. Brewster ameri­kai lírikus toalettpapír- tekercsek hátlapjára nyo­matta költeményeit és dro­gériákban hozta forgalomba őket. Egy interjúban kije­lentette: „Ez utolsó kísérle­tem, hogy felhívjam a fi­gyelmet műveimre.” — A „Dühöngőnek” neve­zett törökbálinti kocsmát korszerű bisztróvá, étterem­mé alakítják át. — H áromszázh at vanlté t mázsa szárazbabra, 5200 má­zsa kései kelkáposztára és 600 mázsa kései karfiolra kötött szerződést a MÉK Nyársapát, Kocsér, Jászka­raj enő és Nagykőrös terme- lősizövetkezeteivel. — Még az idén elkészül Nagykőrös csatornázási ta­nulmányterve. A kivitelezési tervet jövőre készítik eL — Hideglevegős szénaszá­rítót vásárolt az üllői kos­telep. — Altató helyett — alvó mackó. Szuszogó villany­mackót tervezett az álmat­lanságban szenvedők számá­ra két amerikai mérnök. Az „emelkedő-süllyedő" mellka- sú mackóban parányi mag­netofon rejtőzik, amely az igazak álmát alvó ember jó­ízű szuszogását közvetíti. A szuszogó mackó sikeresen álomba ringatja az álmatla­nokat. 17.05: Beethoven művek. 17.40: Az ember és a gép harca. 17.55: Nép­dalok, népi táncok. 18.30: Szép magyar novella. 18.50: A Munkás­őrség Központi férfikara énekel. 19.15: Filmzene. 19.38: Igor herceg. Háromfelvonásos opera. 22.35: Könnyűzene magyar szerzők mű­veiből. URH 18.40: Operarészletek. 19.25: Lát­tuk, hallottuk . . . 19.45: Tánczene. 20.25: Zenekari hangverseny. 22.00: Részletek Lehár: A víg özvegy cí­mű operettjéből. TELEVÍZIÓ 18.23: Hírek. 18.30: A Magyar Hirdető műsora. 18.40: Beszéljünk róla. Beszélgetés Rödönyi Károly- lyal a MÁV vezérigazgatójával. 18.50: Üsző otthonok. Bolgár kis- film. 19.05: Autósok — motorosok. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Sze­rencse a szerelemben. Magyarul beszélő francia—olasz > film. (Csak 14 éven felülieknek.) 21.15: Dzsessz koncert. 21.40: Tv-híradó. 2. ki­adás. KOSSUTH radio ' 8.15: Harsan a kürtszó! 8.55: Kosa ; Ponselle és Giuseppe de Luca éne- • kel. 9.30: Szórakoztató muzsika ; nyugdíjasoknak. 10.10: Családi kör- ! ben. 11.40: David Ojsztrah hegedül. ! 11.52: Sokszemközt. 12.15: Táncze- ; nei koktél. 13.00: Törvénykönyv. \ 13.15: Népi zene. 13.45: Gazdaszem- i mel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.10: Zenekari muzsika. 15.05: I Szeretve mind a vérpadig. 15.26: j Operarészletek. 16.10: Negyven ei- I szánt kutató. 16.33: Muzsikáló ké­peslapok. 16.53: Mélyszántás. 17.38: A dzsessz kedvelőinek. 18.15: Mai rádiójátékunk szerzője. 18.30: A kamarazene remekeiből. 19.25: A Szabó család. 20.25: Júniusban bal- lották először. 21.05: Kényszerle­szállás. 22.20: Első szerelem. 22.35: Szimfonikus zene. 23.25: Részletek Heneker-Cross: Egy hatpennyes fele című zenés színjátékából. 0.10: Ejféli órán. PETŐFI RADIO 14.00: Népi zene. 14.25: Operett­muzsika. 15.05: Délutáni frissítő! 16.00: Bach-Händel hangverseny. 16.45: Európa nagy tengeri kapui. Egyszer írtam egy pályázatot, hogy 100 forint jutalmat kap. aki az öreget megnevetteti vagy legalább nevetni látja. Biztos voltam, hogy megma­rad a pénzem. A felhívásom természetesen a kezébe ke­rült. Ugyancsak megtalálta a gépemen az egyetlen pályáza­tot, amely fényképpel igazol­ta, hogy Horák azért tud ne­vetni. A képen egy csecsemő volt, akire az üzem dekorá­ciósa Horák fejét festette. Ha­son feküdt, meztelenül és egy sublert rajzoltak a kezébe. Azonnal rohant az üzemveze­tőhöz, hogy felségsértési eljá­rást indítson ellenem, de a főniük fél percig nem jutott szóhoz a nevetéstől. Szerencsém volt,"hogy sem­mi bizonyítható kifogást nem tudott emelni ellenem. A mun­kámmal nem volt semmi baj. Brigádunk háromszor nyerte el a szocialista címet, rólam még az újságban is írtak. Igaz, hogy róla is. Több­ször. Általában félévenként. Uborkaszezonban- Mikor egy újságíró, a rekkenő hőségben vagy a velőt fagyasztó hideg­ben lusta kimenni az életbe, akkor eszébe jut, hogy kelle­ne írni egy munkásról, aki ré­gen nyomorgott és ma fürdő­szobája, televíziója van és részt vesz az Olvass, tanulj, válaszol j -m ozgal ómba n. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom