Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

nsr mete/-Kivlap 1964. JÚLIUS 4. SZOMBAT Az elővárosi közlekedés gondjairól Utasszámldlás Pest megyében Számtalan levél kéri, pana­szolja, követeli, hogy ennél vagy annál az állomásnál áll­jon meg vagy ne álljon meg a vonat. Mindenki a maga ér­dekeit tekinti s azok bizony eléggé ellentétesek. Aki már iönn van, megengedhetetlen­nek tartja, hogy minden osz­lopnál felvegyenek utast, míg az ott lakó az ellen tilta- ifcozik, hogy egyik vagy másik szerelvény csak átrobog a kis állomáson. Nehéz igazságot lenni. Még­is keresni kell a legmegfele­lőbb megoldásit. I Ehhez felbecsülhetetlen segítség' az utasszámlálás. i A most életbe lépett új I menetrendet már ennek i nyomán szerkesztették. | A téma a főváros közelebbi 'és távolabbi környéke. Az or­szágban itt a legnagyobb a ki- és beutazók száma. Nem­csak közeljér az igazsághoz, de teljes mértékben fedi azt, ha megállapítjuk, hegy me­gyénk. lakosait érinti a közel­múlt utasvizsgálata. Koránt­sem egyszerű dolog. Tudni kell, hová, mikor, hányszor vonatoznak. Közben szállítani arra, hogy egy-egy új munka­hely életre hívásával érezhe­tően megváltozik az utas- áramlás. A nehézségek közé kell venni azt is, hogy egyes vonalakon már ma alig bo­nyolítható le a forgalom, mert annyi a személy- és te- hersserelvény. Meggyőző illusztráció a fen­tiekhez: évente három száza­lékkal nő a személy-, öt szá­zalékkal a teherforgalom. Mindezzel korántsem fart lé­pést a lebonyolításra szolgáló eszközök gyarapítása. így hát a meglevő berendezések és adottságok jobb kihaszná­lása marad egyetlen meg­oldásnak. Ezért véglett fontos missziót a Budapesti Műszaki Egye­tem dékánja, amikor a MÁV segítségére sietett és igyeke­zett pontos térképeket készí­teni az egyes állomások A vo­nalak utasmozgásáról. Az egyik térkép pókhoz ha­sonlatos. A főváros határában még vastag lábai a megyeha­tár felé elvékonyodnak. A leg- ösztövérebb a taksony—kele- biai vonal. Erre felé rengeteg: embert visz el a dunaharaszti HÉV. Annál duzzadtabb a ceglédi ág. Hétfőn, kora haj­naltól 10 percenként zakatol­nak Budapest felé a vonatok. A számlálás egyik eredmé­nye, hogy megerősítették az 'újszáz—ceglédi vasutat. A nyári menetrendben már négy pár vonattal több ingajárat 'közlekedik. így 23 ezer ülő­hely jut 26 ezer utasnak. További segítség, hogy egy-két messziről érkező, de eddig eléggé nem hasz­nosított távolsági vonat is vesz fel utasokat. Akik naponta útra kelnek, azoknak fontos, hogyan közle­kednek a vonatok. Azt mégse felédjék, hogy mindenki kí­vánságának eleget tenni — 'teljes lehetetlenség. A vasút feladata sok irányú. Emberi körülmények között, lehetőleg kényelmesebben céljához szál­lítani, egyre több utast. Ezt azonban gazdaságosan s »úgy, hogy ne fékezze le a vonatok gyors áramlását. Alig tudják, hogy a legforgalmasabb vona­lakon olyan szoros a közleke­dés, hogy a legkisebb elszá- mítás a forgalom teljes leállá­sához, „duguláshoz” vezethet. Ezért, ha manapság igen sokat meg is tesznek különböző kí­vánságok teljesítésére, mégis tudomásul kell venni, hogy a lehetőségek végesek. A forgalom alakulását azon­ban — saját érdekből is — éles szemmel figyelik, a válto­zásokhoz igyekeznek gyorsan alkalmazkodni. Tovább foly­tatják az utasszámlálást. A fővárosi elővasutak után Mis­kolc és Győr környékén a sor. (t. gy) Kleptomanias majmok Angliában Kirvy Misperion állatkertjének igazgatója ta­valy több mint száz font bün­tetést fizetett ki a klepiomá- niás majmok áldozatainak. Az aranyos állatkák különösen imádják a szemüvegeket. Rendszerint abban a pillanat­ban lopják le a rövidlátó ven­dég szemüvegét, amikor a kö­vetkező feliratot igyekszik ki­betűzni: „Vigyázzunk! A maj­mok lopják a szemüvegeket!” EGYEDÜL lü (Gábor Viktor felv.) A Diétáin kivételével nem ártanék a vegyszerek az apróvadaknak Vízreszálltak a kombájnok Nem elírás kedves olvasó, szó szerint így történt: hétfőn este Szobon vízreszálltak a Vámosmikolai Gép­állomás kombájnjai. A N agy budapesti Gépállomás gö­döllői üzemegységében — korábban ez volt a Gödöllői Gépállomás —, hogy hogynem, alaposan elmaradtak a nyári gépjavítással. Másfél héttel ezelőtt még egyetlenegy kombájn sem volt üzemképes. Noha a gépállomások megyei igazgatójának Légrádi Lászlónak megígérték, hogy leg­később június 27-re pótolják a mulasztást, a szombat esti ellenőrzés csak azt állapíthatta meg, öt kombájn még mindig áll. Mivel az aratás Gödöllő környékén is elkezdődött — sőt a megyében elsőként Csömörön fogtak az őszi árpa levágásához —, sürgős intézkedés­re'volt szükség. i v • , • . Mit lehetett tenni? Szerencsére a megyei igazgató nem jött zavarba, eszébe jutott, hogy ott a szobi járás, ahol még nem kezdődött meg az aratás, kisegíthetné a gödöllőieket. Igenám, csakhogy a kombájnokat hogyan juttassák el a gödöllői járásba, mert Vác és Szob között^ járhatat­lan az építés alatt levő út. Ez a probléma is megoldó­dott. Dr. Lakatos Imre. a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese az ipari osztállyal, valamint a megyei kisha­józási vállalattal a mezőgazdaság segítségére siettek. A vállalat rendelkezésre bocsátotta átkelő kompjait. Hét­főn este aztán a szobi révállomáson behajóztak a kom­bájnok, s még az éj leple alatt megérkeztek Vácra, on­nét pedig már „a saját lábukon” elindulhattak Gödöl­lő felé. Mire megvirradt, mind a hat SZK—3-as kom­bájn az aratók rendelkezésére állt. Ezzel természetesen nem ért véget a kis epizód, a Gépállomások Pest megyei Igazgatósága ugyanis ki­vizsgálja a gödöllőiek elmaradásának okát. s ha kide­rül, hogy valakit mulasztás terhel, nem marad el a fe­lelősség revonás. (s. p.) A növényi kártevők elle­ni fokozott védekezés, a gyomirtó vegyszerek széles körű alkalmazása árthat a mezei apróvadaknak, külö­nösképpen a fácánnak. A ha­tás pontos felmérésére a Bé­kés megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya és a Tar- hosi Növényvédő Állomás- a gyomai fácántelepen kísérleti I területet rendezett be, ahol különféle vegyszerekkel per­metezték be a lucematáblá- kat. A vadászok megfigyelé­sei szerint a Wofatox-szal, Krezonittal, Dikonirttal és más vegyszerrel permetezett friss lucernában a fácáncsi­bék semmiféle károsodást I nem szenvedtek. Némi el­hullást csak a Dieldrin ke­zelése után tapasztaltak. (MTI) HALALLAL VEGZCDO ITALOZÁS Lapjaink leg­gyakoribb témá­ja, állandó műsor­száma: mit jelent a meteorológia? Az emberek szí­vesen elolvassák, legtöbbször meg is tanácskozzák, aztán izgatottan várják: beválik-e az előrejelzés. Mert néhányszor előfordult már, hogy másnap más idő volt, mint amit a prognózis ígért. Ilyenkor mit csinál az olvasó? Szidja a meteoro­lógiát. De sokszor szidja a lapot is, miért közölt ilyet. Legtöbbször per­sze, az időjárást szidja, szeszélyes mivoltáért, mert még sincs az jól, hogy nem tud úgy viselkedni, ahogy ez elvárható len­ne egy szobatiszta időjárástól. És mert az olvasótá­bor jó része úgy is tudja, hogy a meteorológia tu­dománya fejlődő tudomány marad — állandó, meg nem szűnő érdek­lődéssel olvassa tovább a prognó­zist. Hibás előrejel­zések, hibás tájé­koztatások. Csak az intézet a hi­bás? Az elkerül­hetetlen (és foly­ton hangsúlyozott) hibalehetőségen túl sokszor ludas az újságíró is. Mert elért, vagy elhalt terminusz technikuszokat. Vagy jót akar kö­zölni az olvasók­kal és leírja, hogy a közeljövőben kedvező időjárás várható. Holott a meteorológus mindössze annyit mondott: ennyire előre semmi biz­tosat nem mond­hatunk, mi is csak reményke­dünk abban, hogy esetleg javul az idő. Mindezt azért írom, mert a na­pokban sajtótájé­koztatót tartott a Meteorológiai In­tézet. Itt a lapok és rádió jelenlevő képviselőinek, már mint nekünk, a fejünkre olvas­ták, hányszor és hányszor adtunk ki szakszerűtlen tájékoztatásokat. Mert igaz, hogy pontosan közöl­jük a távirati iro­da által hozzánk továbbított prog­nózist, de sokszor kommentáljuk a jelentést, vagy előrejelzést ké­rünk és ilyenkor nem mindig • ezt írjuk, amit az in­tézetben mond­tak. Jómagam büszkén hallot­tam, hogy mi, a Pest megyei Hír­lap, nem mara­dunk le az orszá­gos lapok mögött. A mi közlemé­nyeinkben — a meteorblógusok szerint — leg­alább annyi hiba volt, mint a más lapokban megje­lentekben. Volna egy ja­vaslatom. Véle­ményem szerint ezzel mindenki jól járna. Az intézet is, mert tudósait nem bosszantaná fel, hogy pontat­lanságokat olvas­nak: az újságírók is, mert nem kel­lene pironkod­niok, hogy gyors napi munkájuk közben nem szak­szerűen fogalmaz­tak. És persze, jól járna a lakosság, a népes olvasótá­bor, mert mindig etore tudná, hogy ingben, glóriá- ben menjen-e el hazulról, avagy bundában és ne­mezcsizmában. Tehát javasla­tom lényege: za­bolázzuk meg az időjárást. Beszél­jük rá, hogy min­dig úgy viselked­jen, ahogy mi, emberek akarjuk. S a különböző szempontok alap­ján — aratás, nya­ralás, síbajnók- ság stb. — elké­szített tervet az intézet összehan­golná és év elején közölné, hogy mi­lyen idő követke­zik. ' Aztán havon­ta és hetente min­den újságban megjelenne a részletes időmű­sor. Hajjaj. túllőt­tem a célon! Hi­szen a menetrend is előre megmond­ja, mikor mennek a vonatok. Aztán mégis hány levél jön; változtassák meg a menetren­det. Micsoda do­log az: pont 17 óra 13 és fél perc­kor nem indul ex­presszvonat. Ha meglesz az időmenetrend, ak­kor is jönnek majd a levelek, esőstől árad a panasz, naponta legalább hétszáz- szor érkezik rek­lamáció. Bár már ott tar­tanánk ... Murányi József — Piacból — sétány. Űj piacteret építenek Jászkara- jenőn, a jelenlegi piacot pe­dig sétánnyá alakítják át. Gömbakácokkal ültetik tele, s betonjárdákat építenek. A károk gyors bejelentése a kártérítés fontos feltétele Az utóbbi hetek zivataros, viharos időjárása megyénk­ben is tetemes károkat oko­zott. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása alapján az Állami Biztosító azokat a vi­harkárokat téríti meg, ame­lyeket másodpercenként 15 méternél nagyobb sebességű szél okoz az épületekben, be­rendezési, és felszerelési tár­gyakban, az állatállomány­ban. Kifizeti a biztosító azo­kat a károkat is, amelyeket esőzés, vagy felhőszakadás okoz a biztosított lakóépüle­tekben, ha az; épület fala, vagy az egész épület össze­omlik. A biztosítás nem ter­jed ki a lábon álló, vagy le­Bicskázó névrokon Emberölés bűntettének kí­sérlete miatt eljárás indult Kenyó Gyula 59 éves farmosi segédmunkás ellen, mert a farmosi 1. számú italbolt előtt két ízben megszúrta névroko­nát, a 27 éves Kenyó Ferenc faros! kocsikísérőt. Az ügy előzményei: a két Kenyó egy lakásügyi vita következtében szóváltásba keveredett az ital­bolt előtt, aztán a szóváltásból tettlegesség lett, majd Kenyó Gyula — aki már egyszer büntetve volt emberölés miatt — előkapta zsebkését és nya­kánál és bal lapockájánál megszúrta a fiatalabb Kenyót. A verekedés közben ért oda egy harmadik névrokon, Ke­nyó Dezső 28 éves farmosd kazánfűtő, akii az ifjabb Ke­nyó segítségére sietett és a szúrkálót egy kővel fejbevág­ta. A kiérkező mentőautó igy nemcsak a megszúrt áldozatot, hanem a bicskázót is súlyos sérülésekkel szállította a ceg­lédi baleseti kórházba. aratott, leszedett termésben keletkezett viharkárokra. Megtéríti a biztosító a becsa­pó villám rombolásából és tü- zéből keletkezett károkat is. A kártérítés egyik fontos fel­tétele azonban, hogy a káro­sultak késedelem nélkül je­lentsék a károkat. Mivel a kárrendezés közvetlenül a kár megtörténte után bonyolód­hat le, fontos, hogy a jégká­rokat — különösen az aratás idején — negyvennyolc órán belül bejelentsék. Ha a jégve­rés időpontjában már arattak, a jégvert terület különböző helyein úgynevezett mintate­reket kell meghagyni. Ennek alapján mód nyílik a kár szak­szerű felbecslésére, ugyanak­kor a termelőszövetkezetek az aratást folyamatosan végez­hetik. A hasonló időszakban károsodott kapásnövények, szőlők, gyümölcsösök kárait az Állami Biztosító előszemlé­zi, a végleges kár megállapítá­sára csak közvetlenül a beérés előtti időszakban kerülhet sor. Ez természetesen a termelő- szövetkezetek részére anyagi hátrányt nem jelent. Víkeiulíelcp létesül Taksonyban A soroksári Duna-ág men­tén sorakozó községek verse­nyében a kis Taksony is részt' vesz, hogy minél eredménye­sebben gyümölcsöztesse ter­mészeti adottságait. Csöndes Duna-ág közeli partja már régóta egyik legkedveltebb helye a horgászoknak, • akik Három kiváncsi boci (Foto; Gábor) közül már a múltban is so­kan kis halásztanyát építettek a parti fák árnyékában. A hely egyik igen nagy előnye a víz halgazdagságán kívül, hogy igen kössed, alig néhány kilométernyire fekszik a fő­várostól és vonattal, HÉV-vel, autóbusszal, sőt kerékpáron is kényelmesen elérhető. Sok pesti dolgozó épített már Tak­sonyban családi házat magá­nak és onnan jár be munka­helyére. Tíz évvel ezelőtt a község százhúsz háztelket adott el az igénylőknek, azóta valamennyi beépült. A telkek iránt továbbra sem csökkent a kereslet, különösen sokan érdeklődtek az utóbbi évek­ben aziránt, hogy kaphatná­nak-e kisebb, vikendház szá­mára alkalmas telket, lehető­leg a vízparthoz közel. így született meg az az el­határozás, hogy Taksony vi- kendtelepet létesít. Megfelelő szabad területet is találtak hozzá, egészen közel a Duná­hoz. Egyik részére mos) ké­szült el a parcellázási terv. Negyvenhárom száz négyszög- öles . vikendházhelyet jelöltek ki rajta. A terv jelenleg a felsőbb szervek előtt fekszik, ha megtörténik jóváhagyása, az ősszel valószínűleg sor ke­rül a telkek értékesítésére is. A taksonyi vikendtelep tervé­nek híre igen nagy érdeklő­dést keltett. A községi tanács­nál eddig már több mint száz­ötven igénylő jelentkezett. Ha jóváhagyják a felsőbb sziervék a parcellázási tervet, álékor a jövő évben újabb területet parcelláznak. Mit jelent a meteorológia? Június 27-én, szombaton hajnalban Maglód-nyaraló • ál­lomáson a sínek között holtan találták meg Benke István 37 éves maglód! géplakatost, a Budapest! Ruggyantaárugyár dolgozóját. A nyomozás eddig a következőket állapította meg: Benke 26-án vette fel a : gyárban a fizetését é® ezután három ismerősével italozni in- | dúlt. A Garai-piacnál levő borpincében nagyobb meny- í nyiségű szeszt fogyasztottak, majd mindannyian leutaztak Maglódra. Itt az állomás kör- ; nyékén tovább folytatták az j italozást, jókedvük magasra i hágott, aztán a három férfi j hazautazott Pestre. Benke ez- | után ment vagy tévedt a sínek i közé és egy, eddig még isme- í retlerí vonat halálra gázolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom