Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, 'GYESÜLJETEK! SZENTENDREI TETŐKÖN AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM ARA 50 FILLÉR 19S4. JÚLIUS 30, CSÜTÖRTÖK 2 .... | H ruscsov fogadta as ENSZ főtitkárát Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő szerdán a Kreml­ben dolgozószobájában fogad­ta V Thant ENSZ-főtitkárt. Hruscsov és U Thant között meleg, baráti beszélgetés folyt le. A beszélgetésen jelen volt U Thant ENSZ-főtitkár szer­dán felkereste Andrej Gromi- \ko szovjet külügyminisztert is. Gromiko és U Thant egy y sor nemzetközi kérdésben % folytatott eszmecserét. ^ ____________ 4. Tojásból, baromfiból többet, sertésből, marhából kevesebbet vásároltak fel a tervezettnél .1 megyei tanács végrehajtó hisottságtínak ülése Szerdán délelőtt Varga Pé­ter elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirend­jén legfontosabb tárgyként a felvásárlás első félévi ered­ményei szerepeltek, amelyet dr. Pálosi Miklós osztályveze­tő ismertetett. A különböző felvásárló szervek jelentései azt mutat­ják, hogy egyes fontos élelmiszer- cikkekből a tervezettnél többet, másokból viszont kevesebbet vásároltak fel a megyében. Igen jelentős túlteljesítést ért el a megye vágóbaromfi­ból (123,8 százalék), tojásból <166,3 százalék) és tejből <113,1 százalék), viszont a hí­zósertés és vágómarha felvá­sárlási tervet csupán 89,1, il­letőleg 76,9 százalékra teljesí­tette. A tej, tojás és baromfi fel­vásárlás növekedése örven­detes fejlődésről tanúskodik. A fejlődés egyaránt jellemző a termelőszövetkezeti közös és a háztáji állatállomány produktivitásának növekedé­sére. Megelégedéssel nyug­tázhatjuk, hogy az állam és a termelőszövetkezeti pa­rasztság ez irányú közös erő­feszítéseit gyors siker koro­názta. Még inkább szembetűnő a tej-, tojás- és baromfi áruter­melés növekedése, ha az idei első félév eredményeit a tava­lyi év hasonló időszakával vet­jük egybe. A baromfi felvásárlás a tavalyihoz képest ugyan­is 155,9 százalékkal, a to­jás felvásárlás 245,1 szá­tapasztalat, hogy a szerződé- ^ ses fegyelem mind a válla- í latok, mind pedig a tsz-ek < részéről javult. A tavalyi év ? hasonló időszakában tárgyalt .&í*®®®*9s®s9***®®»íh*o®9®s»>»>9»**sw»»®a®8»ss88*»»»»ssí»!e«a8aiBSB*a*NiB®ss««isící*Bi*«»5c»s««««esiBSBsscssss«oBsi88a«í««s«8as«8s«a százkét szerződésszegéssel szemben az idén nyolcvanki­lenc volt. s ebből is 47 eset megegyezéssel zárult. A tsz-ek részéről felmerült szerződésszegések többnyire a szabadpiaci értékesítésre való törekvésből adódnak, s a tárgyalt esetek nagy részé­ben a tsz-eket marasztalták el. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy a vállalatok sem jár­nak el minden esetben telje­sen szabályszerűen. Ezzel kapcsolatban a legtöbb jogos kifogás a MÉK tevékenységét érte. Az idén vezették be a több éves szerződéses rendszert, amelynek első tapasztalatai kedvezőek. Ennek keretében a cukorgyá­rak 2655 holdra, a konzerv­gyárak 6200 holdra kötöttek szerződést a tsz-ekkel. Je­lentős a tojás- és a baromfi- értékesítésre kötött több éves szerződések aránya is. Ez a szerződéses rendszer több évi termelési biztonsággal ke­csegteti a tsz-eket, ezért megélénkülő érdeklődést kelt. A végrehajtó bizottság ez­után a kenyérgabona felvá­sárlás alakulásáról adott tá­jékoztatót vette tudomásul, majd a zöldség- és gyümölcs­felvásárlás helyzetét tárgyal­ta meg, s úgy határozott, hogy részletes jelentést kér a megye zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlási helyzetéről, amelyet külön témaként vi­tat meg. zalékkal, a tej felvásárlás pedig 125,9 százalékkal nö­vekedett. Ha ezt az ütemet továbbra is tartani tudjuk, akkor a szó­ban forgó élelmiszercikkek­ből rövidesen teljesen kielé­gíthetjük az igényeket. Ezzel ellentétes irányú ten­dencia mutatkozik viszont a hízósertés és a vágómarha felvásárlásnál. Ha az idei első félévi felvásárlás eredményeit a tavalyi első félévi felvásár­lási eredményekhez mérjük, akkor a sertésnél 78,2, a vágó­marhánál pedig 72,6 százalék az idei teljesítmény, összessé­gében tehát a tavalyinál mint­egy huszonöt százalékkal ke­vesebb sertést és marhát vá­sároltunk fel az idei első fél­évben. Ez a huszonöt százalékos csökkenés kétarcú figyelmez­tetés. Egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az idén keve­sebb sertés- és marhahús ke­rül fogyasztásra, másrészt az­zal a pozitív jelentőséggel bír, hogy az idén a tenyész- állomány jelentős növekedé­sére számíthatunk. Mivel a korábbi években a nagyobb arányú felvásárlás a tenyész- állomány létszámának csök­kentéséhez vezetett, nem be­csülhetjük le annak jelentő­ségét, hogy most ennek el­lenkezője tapasztalható. a következő években éppen ez a növekedés nyújt alapot ah­hoz, hogy a sertés- és mar­hahústermelés emelkedjék. A vb-ülés elé terjesztett anyag a továbbiakban a szer­ződéses fegyelem megszilár­dulásáról, illetőleg a még meglevő problémák megol­dásáról tájékoztat. Általános Még szorosabb kapcsolatot a lakossággal A Népsizlabadság 1964. ja­nuár 26-i számában interjút közölt dr. Dallos Ferenc elv- társsal, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztálya vezetőjé­vel. A nyilatkozat fontos megállapításokat tartalmazott a közigazgatás színvonaláról, a bürokrácia elleni harcról, a protekcióról, az ígérgetésről és a sajtókritikáról. Vác város tanácsa dolgo­zói nemrégiben munkaérte­kezleten vitatták meg a fen­ti kérdésekkel kapcsolatos he­lyi tapasztalatokat, s kritiku­san elemezve munkájukat, több határozatot hoztak a közigazgatás színvonalának emelésére, a bürokrácia csök­kentésére. A váciak kezdeményezése annál is inkább követésre méltó, mivel a felsőbb szak- igazgatási szervek hivatal­vizsgálatai a Váci Városi Ta­nács vb. különböző szakosztályainak munká­ját évek óta az átlagos­nál magasabb színvonalú­nak értékeltek. Ennék ellenére, a munkaérte­kezlet résztvevői több fogya­tékosságot feltártak. Megál­lapították például, hogy a tanácstagi beszámolók alkal­mával felmerült problémák­Levonták a tanulságokat — Hasznos kezdenicnrezés — Munkaértekezlet Várolt Köröskörül gépek hangza­vara. Aratnak a nagytarcsai határban, körbe jár a kom­bájn. Mindenkinek tele a két keze munkával. Lapátolják a kombájnolt gabonát, görgetik a kenőolajos hordókat, trak­tor pöfög. Céltudatos a sürgés­forgás, olyan festő ecsetjére való, aki a formák, színek mellett ki tudja fejezni a mun­ka szép ritmusát is. Idős Fényes István és Sár­vári István arról mesél — pi- hentetőnek —, hogyan csé­peltek a faluban az apjuk ide­jében és később, amikor már ők lettek emberek: — Amikor még nem volt cséplőgép, a gabonát lovakkal nyomtatták ki. Nyolcvan-száz kéve búzát raktak körbe, ka­lásszal felfelé. Ügy tették a kévéket egymásra, hogy csak a kalászokat lehetett látni. A kör közepén állt a hajtó — rendszerint a család nagyobb fia — aki hajtotta a lovakat, s azt is irányította, az állatok a kör melyik részét járják. Hosszabbra, vagy rövidebbre vette a gyeplőt, aszerint, hol volt szükség a taposásra. Ez a terítés volt a „nászad”. Há­Géptől - gépig rom lóval naponta három ilyen nászúddal végeztek. A félig csépelt kévéket favillá­val még kétszer-háromszor megforgatták. Amikor már úgy találták, hogy nincs szem a kalászokban, a csak erre a célra használt görbe gereb- lyével kirázták a töreket, hogy a mag a földön maradjon. Az asszonyok leszedték a szal­mát és elvitték. Nyírfaseprő­vel könnyedén leseperték az ottmaradt töreket. Nyomtatás után elvitték a magot kisze- lelni. A mostani templom mö­gött volt a „prisztohán”. A közös szérűt hívták így. Ott falapáttal felfelé dobálták a gabonát és amikor fújt a szél, az vitte ki belőle a töreket. Ide a közös szérűre csak az új­sori szegényebb lakosság járt, a nagyobb gazdák a saját ud­varukon szelelték a búzát. A rozsot leginkább kézzel csépelték, mert a szalmára szuKség volt, hiszen a háza­lyok előírásai ellenére, a háztulajdonosok beleegyezése nélkül is engedélyezi a cserét. Engedélyezi, inert így kíván­ja a szocialista emberség! A bürokrácia elleni harc —1 állapították meg a munkaér­tekezleten — megköveteli a tanácsi dol­gozók szakmai műveltsé­gének növelését, a tanács­tagoknak és a társadalmi munkásoknak az állam­igazgatási feladatokba való fokozottabb bevoná­sát. Ez utóbbi alapján, a végrehaj­tó bizottság közelmúltban tar­tott ülésének két fő napi­rendi pontját már tanácsta­gokból és társadalmi munká­sokból álló bizottság készítet­te elő, eredményesen. A munkaértekezleten fel­merült a protekció kérdése is. Azzal a gyakorlattal, hogy a lakásügyek, gázpalackkérel­mek stb. elbírálásába bevon­ják az illetékes állandó bizott­ság tagjait, s a döntésről a he­lyi sajtó, valamint a tanács­tagi beszámolók útján értesí­tik a lakosságot, mindenfajta protekció lehetetlenné válik. A városi tanács éppen ezért erősíteni -kívánja ezt a . gya­korlatot. Vác város tanácsa dolgo­zóinak e hasznos megbeszélé­se minden bizonnyal elősegíti a közigazgatási munka tökéle­tesítését, a lakosság és az ál­lamhatalmi, illetve államigaz­gatási szerv még szorosabb kapcsolatát. (ny. é.) Hét lottósorsolás augusztusban Gazdag a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság augusztusi sorsolási naptára. Augusztus 3-án a júliusi, 4-én pedig a rendkívüli jutalom sorsolást tartják a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában. Augusztus 7-én Siófokon, 14-én Pétervásáron, 21-én Balatonfüreden, 28-án pedig Tiszavasváron húzzák a lottó nyerőszámait. A gusztus 31-én, a hónapot újc'.b jutalomsorsolás — az augusc.-isi tárgynyeremény- húzás — zárja be. (MTI) Andrej Gromiko külügymi­niszter, Vlagyimir Szuszlov, az ENSZ főtitkárhelyettese és több más hivatalos személy. U Thant Gromikónái reskedő volt az első, aki csép­lőgépet hozott. Az emberek érdekesnek találták, de nem tolongtak a csépeltetésért, mert még sokáig .jártatták a gabonát. lóval. A huszas években örökölt a bíró. Bar- tos István egy cséplőgépet. A tanyájáról hordta a fát a gőzfejlesztéshez, öt már so­kan hívták, jó pénzt keresett vele. 1925-ben új gépet vett. Ekkor még emelkedett a bú­za ára, de jött a válság és Bartos nem tudta még a ka­matot sem fizetni. Szégyell- te, hogy belebukott a gép­vásárlásba, egy év múlva ön­gyilkos lett. Kár volt érte, mert sokat tett a faluért. Harcolt a villanyért és ő építette az első kőhidat is. Száz eveken át örökölték az aratás-cséplés megszokott mozdulatait. 1925-ben még körülállták az első cséplőgé­pet Nagytarcsán is. Negyven évvel később, ma pedig ma- gátólértetődően sürög-forog a kombájn mellett az, aki akkor idegenkedett — és tá­volról — tisztelte a fatüzelésű cséplőgépet... Komáromi Magda ra adott válasz nem minden esetben kielégítő; növelni kell a követelményeket a szakosztályok munkatervé­nek végrehajtásában. 1963-ban az egyes osztályok összesen 63 esetben nem tartották be az ügyintézésre előírt határidőt. Bár ehhez gyakran a felettes szervek késlekedése is hoz­zájárult, mindenképpen indokolt az ügyintézés meggyorsítása a szakosztályokon. A vita során felmerült, hogy a korábban hozott határoza­tok szerkesztése olykor nem mindenben felelt meg az 1957. évi IV. törvényben fog­laltaknak. Az is előfordult, hogy az ügyfelet nem értesí­tették arról, hogy ügyiratát más közigazgatási szervhez vagy felettes hatósághoz küld­ték át. A városi tanács osz­tályai és a tanácstagok kö­zötti kapcsolat általában jó; megtörténik azonban, hogy a tanácstagok észrevételeire adott írásbeli válaszok félre- érthetőek, megfcévesztőek. Jelentős szerepet kapott a vitában a lakosság és a tanács . kapcsolatát nagy mértékben í befolyásoló bürokrácia kér- ; dése. Legtipikusabb meg- j nyilvánulási formája, a dön- ; téstől és a felelősségtől való \ félelem, az aláírások gyűjté- ; se az aktákon, általában nem i jellemző a városi tanács mun- i kajára. Fel kell azonban fi- i gyelni a szórványos esetekre ; is, s arra, hogy ezeket gyakran éppen a felsőbb szervek szor­galmazzák! A bürokrácia másik hajtá­sát, a törvényesség sablonos alkalmazását Vácott igyekez­nek elkerülni. Törekvésüket bizonyos mértékig megnehezí­ti néhány olyan, érvényben levő jogszabály, melyeket az élet már túlhaladott, s merev alkalmazásuk káros követ­kezményekkel járna. Példa erre egy közelmúltban tár­gyalt .lakáscsere-kérelem: egy kilenced magával egyetlen szobában élő lakos kívánta el­cserélni lakását egy háromta­gú családdal, kétszobásra. A magánházban levő kétszobás lakás társtulajdonosai — bár mindannyian önálló főbérlet­tel rendelkeznek — nem já­rultak hozzá a cseréhez. A vá­rosi tanács igazgatási osztálya gondos mérlegelés alapján úgy döntött, hogy a jogszabá­kat ekkor még zsúppal fedték. Erről így emlékeznek az öre­gek: — Letettek húsz kéve ro­zsot egysorba. Hárman-né- gyen egymással szembenáll- tak és a cepivel — csépha- daró — verték. Más faluban ilyenkor szokás volt énekel­ni, de Nagytarcsán nem. Azt mondták nálunk, dalolni csak a kocsmában kell, ná­lunk szebben szól a csépha- daró. Azután arról beszélnek, hogyan váltotta fel a lóval való nyomtatást a gép. — Az első világháború előtt a lóval való nyomtatás után már járgánnyal kezdték a gabonát szelelni. Utána szántalpon húzták a lovak az öt-hatmázsás rostát, ami kü­lönválasztotta a gabonát az ocsútól. A rostát lőcsös ko­csira nem tudták volna fel­tenni, csak a szántalpra, mert stráfkocsi ebben az időben még nem volt a fa­luban. — Sommerschein Zsiga ke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom