Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! írl»p MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M E GYE I T A N ACS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM ARA 50 FILLER 1964. JÜLIUS 29, SZERDA A MELLÉKES ARANYBÁNYÁK A megyei pártbizottság ha­tározataként leszögezett ál­lattenyésztési irányelvek — melyek több más dokumen­tummal együtt rövidesen könyvalakban is megjelennek — 1970-ig részleteiben meg­szabják e területen felada­tainkat. Az állattenyésztés két fő tartománya, a szarvasmar­ha és a sertés mellett jelentős figyelmet fordítanak a többi területre is, így elsősorban a szárnyasokra, azon belül is a csirkenevelésre. Közös gazdaságaink — a nemegyszer tétova kezdő lé­pések megtétele után — mind jobban felismerik az állatte­nyésztésben és -tartásban rej­lő lehetőségeket, mindinkább meglátják bennük a „fantá­ziát", s bár az egy holdra ju­tó számosállat tekintetében még sok a tennivalónk, az el­ért eredmények nem megve- tendőek. Kevesebb figyelem, s törvényszerű következmény­ként kevesebb tett jut azonban az állattenyésztés kisebb te­rületeire, s bár itt is vannak eredmények — például a tsz- közi vállalkozásként létreho­zott, ma még sok gonddal küz­dő csirkegyárak — azok mesz- sze elmaradnak a lehetőségek­től. A tej- és tojásértékesltés, a juhtenyésztés — sajt, gyapjú, exportra vitt bárány stb. — a csirkenevelés, a pecsenyeka­csa eladás: a közös gazdasá­gok „mellékes” aranybányái lehetnek, amelyek haszna nem is olyan mellékes, hanem je­lentős summa. A hasonlatnál maradva: ezekben az arany­bányákban ma még nagyon is kezdetleges módszerrel, na­gyon is kisüzemi módon ter­melnek közös gazdaságaink, s a belőlük származó bevétel a legtöbb helyen még nem ját­szik jelentősebb szerepet. Még ott is, ahol már hagyományos­nak nevezhetjük az ilyen irá­nyú tevékenységet, a tartás és továbbtenyésztés tekintetében messze vagyunk a nemzetközi eredményektől, színvonaltól. Ez már csak azért is furcsa, mert az ország legjelentősebb szakintézménye e területen, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet — megyénkben van, s eredményei, különösen az elmúlt években jelentősen megnövekedtek. Mégis: bár mindenkor szívesen látnak tapasztalatokat szerezni kívá­nó szakembereket, megyénk közös gazdaságai alig élnek e lehetőséggel. A mellékes aranybányák ki­használására vannak jó pél­dák, biztató eredmények, de vannak rosszak is, kedvezőtle­nek. Jó eredményként köny­velhetjük el — például — hogy Nagykörös félévi tejfel- vásárlási tervét 121,4 száza­lékra teljesítette, s a városban fél év alatt 855 ezer darab to­jást adtak át a felvásárló szerveknek. A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet ti­zenhatezer csirkére szerződött, s már addig 14 ezret adott át, de még további tízezret ne­vel, azaz nyolcezerrel túltelje­síti kötelezettségét. A mellé­vetkezménye a jelentős elhul­lás lett. Fekete-fehér. Bajok és eredmények. Ha magyarázatot keresünk, elsősorban nem gazdasági tényezőkkel talál­juk szembe magunkat, ha­nem másfélékkel... A kezdeményező készség megléte vagy hiánya, a fele­lősség vagy felelőtlenség, a gondos törődés és a gondatlan közömbösség az, amely ma­gyarázatként a fekete vagy fe­hér oldalra kerül. Sokszor és joggal hallja az ember, hogy „amit lehet másutt, miért nem lehet nálunk”? Amit néhány, nagy igyekezettel és becsület­tel dolgozó asszony — persze: a vezetőség támogatásával — megvalósított Zsámbékon — jó eredményeket felmutató nagyüzemi csirketelepet — miért nem valósítják meg másutt is? Miért nem hasz­nálják ki a jelenleginél sokkal jobban adottságaikat a Duna mellett gazdálkodó termelő- szövetkezetek? A ráckevei já­rás például jelentős lehetősé­gekkel rendelkezik a vízi- számyas-tenyésztéshez. A Galga völgyének egyik közös gazdasága igen, a másik nem törődik a baromfitenyésztés­sel. Miért? Miért kell szinte késhegyre menő harcot vív­ni nem egy közös gazdaság ] vezetőivel annak érdekében, \ hogy megértsék: a mellékes : aranybányák feltárásával, \ hasznosításával jelentősen nö- ; vélhetik a közös bevételeket, j s ezzel az egy tagra jutó ré- j szesedést. Nem egy helyen a \ tagok jobban megértik ezt, \ mint azok, akiknek hivatalból, 'f beosztásuknál fogva kutatni, £ keresni kellene az új és még % újabb tartalékokat, lehetősége- % két. $ Járt utat járatlanért el ne ^ hagyj? Biztosabb a megszo- ^ kott, bár kevesebbet hoz, mint ^ a többet hozó, de szokatlan? ^ Az újtól, a több gondtól va- ^ ló irtózás az, ami e területen ^ a továbbjutás kerékkötője. Az í slőbbre jutásnak, a bevezető- | >en említett irányelvek e tér- | nészetű megvalósításának te- | iát elsősorban nem gazda- g ági, hanem felfogáshoz, né- g letekhez, mondjuk ki: embe- '4 ■ekhez kötődő akadályai van- $ mk. Az értetlenség az, amivel | Esősorban meg kell küzdeni, (4 i az értetlenség helyébe a bá- ^ or tervezést, a fantázia reali- ^ ásokon belüli szabadjára | :resztését kell ültetni. Ez nem kis feladat. Nehe- ^ ebb, mint csirkegyárakat fel- ^ ipíteni, juhhodályokat fel- ^ mzni, tejfeldolgozókat létesí- í eni. Mégis: e feladattal kell | Esősorban megbirkózni. El-1 óként — o kommunistáknak, g V termelőszövetkezeti párt-1 zervezeteknek, sok gondjuk, | iájuk közepette is kell, hogy | írejük jusson arra: hol tarta- ^ iák mellékes aranybányáik ^ :amatoztatásával? Az állatte- '4 lyésztés e kisebb területei a ^ nellékes aranybányák egyi- ^ : é t jelentik csak. Mellet- ^ ük sok más van, az öntözé- ^ es gazdálkodástól a magtér- (4 nelésig. Ez az egyetlen terű- | et azonban magában is fon- ^ os lehet, s kell, hogy legyen: ^ : többet jelenti a közös tag- ^ ainak, a több jövedelmet. És $ i többet, a több és olcsóbb | rut a nagy „közösnek”, az £ írszág népének. Mészáros Ottó >£ Hruscsov fogúéit a Butiért Nyikíta Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Richard Butler angol külügyminisztert és kíséretét. A megbeszélés első percei­nek a bebocsátott újságírók is tanúi lehettek. Hruscsov Butlerhez fordulva megelége­dését fejezte ki, hogy a brit külügyminiszter ellátogatott a Szovjetunióba. Butler kije­lentette, nagy megtiszteltetés­nek tartja, hogy Hruscsov fo­gadja őt, majd hozzáfűzte, örömmel ismerkedik meg a szovjet népgazdaság vívmá­nyaival, az építkezésekkel. Ezután megkezdődött a szovjet kormányfő ás Butler beszélgetése. Félnapi sorban állás — egy kosár almával Kicsi a telep, sok aa áru ■ Nincs meg­oldás ? ■ Tehetetlenkedés Cegléden „Könnyebb megtermelni az árut, mint eladni — panaszolja Ceglédről Józsa János — gyakran hajnal­tól kora délutánig kell ácsorogni a felvásárlótelepen, míg végre átveszik tölünk a kosárnyi barackot, vagy az almát. Ez bizony nemigen ösztönöz bennünket a háztáji termés értékesítésére”. Megtörténhet ilyesmi — kérdezheti joggal, a gyü­mölcsért sorban álló háziasszony. Adzsubej Erhardnál Erhard nyugatnémet kancel­lár kedden délelőtt fogadta Alekszej Adzsubejt, az Iz­vesztyija főszerkesztőjét. A találkozón részt vett Schrö­der külügyminiszter és West- rick tárcanéliküli miniszter is. Cegléd, Zalka Máté utca 2. Földművesszövetkezeti felvá­sárlótelep. Pardon! Ez csak a cégtáblán áll, valójában a gyümölcsát­vevőhely afféle baromfi­udvar. Déli 1 óra, pokoli a hőség. To­longás, kiabálás. Vagy nyolc- vanan tülekednek a szűk, kis udvaron és időnként egy fül­sértő asszonyhamg hasít ki a méltatlankodók kórusából. „Minek jönnek ide már haj­nalban, tudhatják, hogy hét óra előtt nem kezdik az át­vételt. Majd sorra kerül mindegyikük." Megsejtvén, hogy a „sajtó­tól” jöttünk, az ácsorgók kö­zül többen is fcörénk állnak s nem győzzük jegyezni pa­naszaikat. — Ma reggel 5 órakor ál­lítottam ide ezzel a kis ba­rackkal — mondja ingerül­ten Latóczki Ferenc — már dél is rég elmúlt, s még min­dig nem kerültem sorra. Hát ne legyen nyugtalan az em­ber! Nem elég, hogy itt ke­vesebbet kapunk a gyü­mölcsért, mintha piacra vin­nénk, félnapokat kell ros­tokolnunk a sorban állással. Azt mondják, ne jöjjünk olyan korán. Parasztember hajnalban kel, meg aztán, ha később jövök, még három órakor is itt ácsoroghatok ... — Tessék megnézni ezt a ládányi almát, Ugyerből hoz­tam, innét hat kilométernyire — Veres Mihály né mutatja! a hamvas gyümölcsöt, s hoz­záteszi — egy óráig tartott, míg ideértem. Itt ez a zűrza­var. Tegnap is hajnalban kel­tem. Közben módunk nyílik ala­posabban is körülnézni a te­lepen. Látnivaló bőven akadj méghozzá nem is akármilyen! Nagy halom törött rekesz, a szomszédságában már kivá­logatott, átvett gyümölcs, s közvetlenül mellette kocsi- rakományra való szemét. Különben a tizenöt lá­dányi megromlott körte is fűszerezi az illatokat, a. tyúkketrecekről, meg a disznóólakról nem is beszél­ve. Itt tárolják a cefrét is. A zsúfoltságtól lépni sem lehet, az ácsorgóik egynegyed részé! nek ki kell mennie az utcára, amikor a teherautó betolat biz árúért. — Kérem, én nyugdíjas ki­segítő vagyok itt — szólít meg bennünket özv. Zsomboly Jó­zsefije — de egyetértek a ter­melőkkel, igazuk van. Ilyen körülmények között mi sem tudunk itt dolgozni, nincs helye sem a rekeszeknek, sem x az átvett árunak, s az a szenny, \ itt van, hát az kriminá­/. Its. Tegnap is kétszáz má- 4 zsa árut kellett átvennünk ki- 4 lós tételekből, hárman va- 4 gyünk, nem győzzük. 4 Valaki odasúgja: nem cso- 4 ez, hiszen a telepvezető ha- í vi fizetése 800 forint, kérte a fizetésemelést, ma is ab- í ban az ügyben tárgyal Pesten. '4 Nem nehéz hát megállapf- ^ tanunk, igaza van Józsa Já- í nosnak, ilyen körülményeik között csakugyan könnyebb '4 megtermelni, leszedni, négy- '4 öt kilométerről gyalog, ke- '4 ^kpáron behozni a termést, '4 mint a gyors teherautókkal el- '4 juttatni a vásárlókhoz. '4 Mit mondjanak az illetéfee- í K°llár József, a Ceglédi '4 F°ldművesSzövetkezet felvá- '4 sárlási osztályvezetője: 4 — Sajnos, mi is tisztában 4 vagyunk vele. hogy ez az ál- 4 lapot tarthatatlan. A szűk kis (udvar sem területileg, sem 4 egészségügyileg nem felel '4 meg. Cegléden több ezer olyan '4 kistermelő van, aki a háztáji- 4 bol, meg a termelőszövetke- '4 zettől vállalt százalékos sző- '4 lökből értékesítheti a feles- 4 leges gyümölcstermést. Itt 4 azonban zavartalanul nem ;: tudjuk lebonyolítani a felvá- ;sárlást. Júliusban például negyven vagonnyi gyümölcsöt vásároltunk fel a környékből. Kellene egy tágasabb felvá­sárlótelep, de a tanács elzár­kózik. Revuczky Gyula, a városi (Folytatás a 2. oldalon.) Elindult a Ranger 7 Az Egyesült Államok flori­dai rakétakísérleti terepéről Cape Kennedyről kedden, ma­gyar idő szerint 17.50 órakor, elindították útjára a Ranger 7 elnevezésű holdrakétat. A uanger 7-nek az a rendelteté­se, hogy becsapódjék a hold felszínére, s előzőleg több ezer fényképfelvételt készít­sen ^ a holdról. Az amerikai tudósok azt remélik, hogy a Ranger 7 megtöri az eddigi holdrakéta-kísérletek siker- telenségi sorozatát. : GYŰJTIK A LUCERNÁT »1U ----u---- __ k és aranybányára való felfi­gyelést jelzi, hogy egy másik ceglédi közös gazdaságban, az Alkotmány Tsz-ben százezer forint költséggel juhhodályt építenek. A megye másik ré- »zén, Vácegresen azonban még a törzsállomány sem kapta meg a kellő gondozást, s kö­(Foto: Gábor) ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom