Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

1964. JÚLIUS 3, PÉNTEK Alti. )&túrik»p NEHÉZ ÚCS Ú A végrehajtó bizottság tag­jai már elköszöntek Klics Gyulánétól. Mindenki meg­ölelte és mondott valamit: — Pihenj nyugodtan. — Élvezd a nyugdíjad. — Nem feledkezünk meg rólad. — Segíts nekem az első Idő­ben a munkában. Klics Gyuláné sápadtan hall­gatott. Tizennégy esztendő minden napját itt töltötte a gyömrői tanácsházán. A tanácsok megalakulásakor választották elnöknek. És ő, a munkásasszony, aki soha nem álmodott ilyen nagy tisz­tességről, majd másfél évtize­dig egyfolytában ugyanazon a helyen elnökösködött. Talán országosan sem találni sok hozzá hasonlót. — Egyszer sem lépett ki a sorból. Soha nem hivatkozott arra, hogy nő. Ment éjjel és nappal. S ha valami nem si­került — újra megpróbálta, Ha megfázott, figyelmeztettük, hogy nem neki való lázasan dolgozni — meg sem hallotta. Szijjártó Lajos, a Monori Járási Tanács elnöke kísérli meg összefoglalni egy ember jellemét. Keresi a szavakat. Mindent szeretne elmondani és hiába beszél, úgy érzi, nem lehet minden jót egyszerre összefoglalni, amit tizennégy esztendő alatt tett ez az asz- szony. Így kísérleteznek hiá­ba a többiek is. Radványi Bar­na, a község párttitkára a sok veszekedést idézi: — Mindig vitatkoztunk. Né­ha vertük az asztalt is. Az utóbbi időben már jobban fájt neki a vita — azt hitte őt bán­tom. Pedig kevés embert tar­tok ilyen sokra — és Radvá­nyi Barna, bár férfi, elérzéke- nyedik. — A legnehezebb időt vál­lalta. Beadás ... ellenforrada­lom ... tsz-átszervezés ... Mennyi értetlenséggel küzdött és mégsem bántotta azt, aki nem érdemelte. Azért hallgat­tak rá, mert egyszerű, közvet­len munkásasszony maradt. — Én tizenhárom esztende­je dolgozom vele — olyan hi­hetetlen, hogy elmegy. Szabó Lászlóné valóban nem hiszi még és szomorú. Hiába, tizen­három év!... — Mende, Péteri volt a leg­nehezebb község a tsz-átszer­vezéskor. Klicsné türelmesen, halkan, ígérgetés és nagy sza­vak nélkül agitált. — A községben az ő jelölő­gyűlései voltak a legnépeseb­bek. — Nekem ugyan nem tudta elintézni, hogy állásba kerül­jek — említi a gyömrői cuk­rászdában a pénztárosnő —. de azért nagyon tisztelem. Akik itt beszélgetni szoktak róla, soha nem mondtak rá rosszat. Legtöbben a tizennégy év munkáját emlegetik, hiszen a gyöm- rőiekkel ez alatt forrott össze. Klicsné munkássága azonban már régen, sokkal régebben kezdődött. — Az édesanyám 1921-ben sóért küldött le a boltba és csak késő este találtam haza. A barátnőmmel munkát lellem a Ratio cigarettagyárban. Ti­zenkét éves voltam cikkor. Az­óta dolgozom. 1929-től elisme­rik a nyugdíjamat is. * Tizenhét é\;es korától nem­csak magáéit, hanem már másokért is tevékenykedett. Először szakszervezeti bizalmi lett, tagja a vasasszakszerve­zetnek. És azóta mindig, min­dig valami. Még amikor Ko- burg hercegéknél napszámos- kodott Méndén — akkor sem nyugodott. Hogyan kezdődött a tanács- elnökösködése? Erre így gon­dol vissza: — Egyszer azért szidtak, miért vágyók az irodán, men­jek az életbe. Akkor megfo­gadtam a szót. Sokat jártam a község lakosai között. A fel­sőbb szervek újra veszekedtek: a tanácselnök ne az utcán sé­táljon, legyen az irodán! Ami­kor kértem, tanítsanak, mit hogyan tegyek, azzal intéztek el: tudod magad is, okos asz- tzony vagy. Fog az menni! Menni ment, nem is rosszul. A munkatársai is az utolsó pillanatig segítették. Garam- völgyi István tanácstitkár vé­gig mellette volt. A lakosság­gal sem volt nehéz. — Vannak, akik jönnek, mennek a községben — ezek. különböző emberek. Volt olyan, aki lakást kért és ha nem' kapott, az asztalt boro­gatta volna. Nem értette, hogy nincs. A törzslakók rendesek, azok mindent megértenék, csak őszintének, megértőnek kell lenni hozzájuk — dicsé­ri övéit Klicsné. .Legnehezebb az utolsó esz­tendő volt. Kicsit lassabban ment az ügyintézés. Elfáradt. Bizonytalanabb, érzékenyebb lett, többször beteg skedett is. Fájt neki, hogy a nyugdíj előtt nem sikerült megoldani a mo­zit, s a strandot. — Az én legnagyobb kudar­com az volt, hogy nem tudtam úgy tanulni, ahogy kellett vol­na — mondja. — Felnőtt fej­jel végeztem el a hetedik és a nyolcadik általánost. Voltam államigazgatási tanfolyamon is, de az kevés. Nagyok már itt a feladatok, nagyobb tudás kell hozzá. Előbb a fiam ne­veltem egyedül, özvegyen, most már itt az unokám, nem láttani ki a munkából — nem tanulhattam. Igaza van a nyugdíjba vo­nuló elnökasszonynak: Török Mária, az újonnan választott elnöknő — Gyomron nem fogynak ki a nőuralomból — képzettebb, fiatalabb nála. Nyugodtan adhatja át neki a stafétabotot. Klics Gyu­láné pedig pihenhet. Most kicsit úgy érzi: egye dűl áll a rengetegben. Körü­lötte mindenki tanult, fejlő­dött, csak ő maradt el. Nem meri egészen elhinni: akik va­lóban elhagyták, mert többet tudnak nála, több az iskolá­juk — ma is fejet hajtanak előtte. Tudják, sokaknak kel­lett úgy élmök, gürcölniök, minta Klicsinének, hogy ők ta­nulhassanak. S ha nem is néz­ték el a hibáit, észrevették, ha valami rosszul sikerült, azért a döceenőket nem ítélték olyan súlyosan, mint Klicsné, aki a maga munkáját mérte a legszigorúbban. Ma ül össze a tanácsülés Gyomron. Ma búcsúztatják a régi elnököt és köszöntik az újat. Nehéz lesz ez a búcsú, mindenki tudja. A járási or­vosi rendelő, a sportpálya, a mezőgazdasági technikum, az iskolák, a bölcsődék, az óvo­dák, a napközik, a politechni­kai műhelyek, a szociális ott­hon, a tsz, ahol sokan csak az elnöknőnek írták alá a belé­pési nyilatkozatot, a villamo­sítás, a tíz kilométer betonjár­da, a parkok, az árnyas fák... mindenhez van valami köze. Hiszen tizennégy esztendő alatt Gyömrő sokat fejlődött. Az etóökasszony munkája, szorgalma az emberekben ki­törölhetetlenül megmarad. Sági Agnes a Film készül Kőszívű ember fiai“-hói Jókai Mór népszerű ifjú­sági regényéből, „A kőszívű ember fiai”-ból filmet ké­szítenek. A forgatókönyvet Erdődy János írta. A Barad- lay-testvérek történetéből két­részes, színes, szélesvásznú filmet forgatnak; A forgató­csoport sökáig kereste a fel- vételekriek 'légmégfelelőbb helyszíneket. Végül Sopront, Ónodot, Szentendrét, Velen­cét és Gödöllőt jelölték ki a külső forgatások színhelyéül. A szentpétervári jeleneteket Leningrádban veszik majd fel. A regényben oly emlé­kezetes budavári ostrom pe­dig a budai körbástyán ele­venedik meg. A filmbeli „csatákban” több száz lovas csap össze. A lovasokat sportolók, kato­nák „alakítják” majd. Az aj*« kotásban 15 000 statiszta sze- T repel. Az előkészületi mun­kákhoz tartozik a farkasok idomítása, mivel mint is­meretes, a regénynek 30 far- rkas „szereplője” is van. (MTI) KÖNYVESPOLC Hatvány Lajos: EMBEREK ÉS KOROK „Regényes korrajzok, nap­lók, cikkek” — ez az alcíme a kétkötetes gyűjteménynek, mely a magyar irodalom nem­rég elhunyt „nagy öreg”-jének széles skálájú életművéből tartalmaz írásokat. Az első kötet nagyobb léleg­zetű korrajzai közül kiemelke­dik a „Draheim nemzetség” krónikás története. Ebben egy Magyarországra szakadt sötét­múltú kalandorlovag homá­lyos eredetének és a Habs- burg-ura.om idején történt érvényesülésének kulisszatit­kait bogozza ki az író. Meg­tudjuk, hogy a család ősany­ját boszorkányságért megéget­ték a német birodalomban. Leszármazottjai a Habsbur­goktól nemességet, domíniu­mot és vagyont szereztek, pusztán azért, mert híven ki­szolgálták a Habsburg-uralom feneketlen étvágyú vezetőit. A „Gyalu grófnő” című regé­nyes história a polgárosodó Pest múlt század eleji felfelé kapaszkodásának egy epi ód- jával foglalkozik. A történel­mi és emberi emlékek gazdsg ismeretéről tanúskodnak a Széchenyi-nemzetség felemel­kedéséről, Kossuth és Görgey viszonyáról, a száműzött Sza- lay Lászlóról írt fejezetek. A második kötetben ezernyi újságcikk, annak idején a „Jö- vendő”-hen napvilágot látott 1918-as terjedelmes forradalmi napló, a kortársakról írt mél­tató cikkek és a polgárság csődjét illusztráló feljegyzések kaptak helyet. Ezek közül köz­vetlenségével és szuggesztivi- tásával kiemelkedik az 1918- as októberi polgári forradalom színes krórrkája. Szinte ta­pintható közelségben láthat­juk az Astoriában székelő Nemzeti Tanács sodródását a forradalom felé, kis és nagy szereplőinek bátor vagy fog­vacogó szereplését, s főiként Károlyi Mihály roppant em­berien meglátott és megfor­mált alakját. Felbukkannak a naplószerű írások között Hat­vány emigrációs életének, majd a Horthy-börtöntoen való raboskodásának érdekes epi­zódjai, kortársairól írt szemé­lyes megemlékezései. Irodalomtudósokon, történé­szeken kívül minden érdeklő­dőnek sok tanulságos olvasni­valóval szolgál az „Emberek és korok” két gazdag kötete. (Szépirodalmi Kiadó) (P. T.) mm nap 1964. július 3, péntek, Kor­nél napja. A nap kél: 3.51, nyugszik: 19.45 órakor. A hold nyugszik: 12.30 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, kisebb esőkkel. Lassan mérséklődő északias szél. Hűvös marad az idő. 80 ÉVE 1884 július 3-án halt meg Fran­kenburg Adolf író, szerkesztő, humorista, a tárca műfajának megteremtője a magyar sajtó­ban. Fiatal korában Széchenyi István titkára volt. A Kossuth Lajos szerkesztésében 1841-ben meginduló Pesti Hírlap munka­társaként. a lap Újdonságok ro­vatában olyan elmés frisseség­gel tájékoztatta az olvasókat a fővárosi eseményekről, hogy nagyban növelte az újság nép­szerűségét. Utóbb Garay János Regélő című lapjában írta ..Bu­dapesti levelek” címen szellemes tárcáit. 1843-ban megindította a Magyar Életképek című havi fo­lyóiratot. amely a köveik#tő év elejétől Életképek elmen már he­tilapként Jelent meg, s hasáb­jain teret adott a fiatal demok­ratikus íróknak is. A lap szer­kesztését 1847 tavaszán átadta Jbkninak. Több könyvalakban kiadott műve (elbeszélések, sza­tirikus és humoros írásoki mel­lett hét kötetnyi emlékirata a kor irodalom- és kortörténeti adatainak érdekes tárháza. — Arató Jenő megyed ta­nácstag ma délelőtt 10 órá­tól 13 óráig Nyársapáton ta­nácstagi fogadóórát tart. — Átadta a kormányt — villanyoszlopnak rohantak. Csütörtökre virradó hajnal­ban, ittas állapotban, Pálos Antal ráckevei lakos motor- kerékpárjának vezetését át­adta Kovács Rozália kiskun- lacházi lakosnak, az 501-es országúton, Ráckeve és Kis- kunlacháza közt. A vezetői igazolvánnyal és vezetési gyakorlattal nem rendelkező Kovács Rozália villanyosz­lopnak rohant, s mindketten súlyosan megsebesültek. A mentők a Szabolcs utcai kór­házba szállították őket. Az anyagi kár 500 forint. — Nedim Erincer, a Török Köztársaság magyarországi követe csütörtökön átadta dr. Fekete Lajos akadé­mikus, egyetemi tanárnak a török történelemtudo­mányi társaság tisztelet­beli tagjává történt meg­választásáról szóló okle­velet. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Reggeli hangverseny. 8.55: A csodálatos elektron. VIII. Lát­hatóvá teszi az atomot. 9.10: Köny- nyűzenei híradó. 10.10: Az óvodá­sok műsora. 10.30: Kórusok, hang­szerszólók. 11.00: Népi zene. 11.30: Folyók. Kiss Jenő verse. 11.35: Tánczene. 12.15: Manón Lcscaut. Részletek Puccini operájából. 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. 14.10: Mozart: B-dur di­vertimento. 14.40: Országjárók ka­lauza. 15.04: Népi zene. 15.34: A varázslattól a művészetig.XI. rész. A szép. 16.10: Ifjúsági Magazin. 16.35: A moszkvai rádió műsorá­ból. 16 50: Ötórai tea. 18.10: Villa­nófényben ... a szerszámgépipar. 18.15: Üj Zenei Ü.fság. 18.50: Az ügynök és az orvos. Sándor Kál­mán: A legsovánvabb tehén esz­tendeje c. regény részletének rádióváltozata. 19.00: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 19.25: Fjodor Saljapin énekel. 20.25: Egy szemtanú elmondja . . . Szirmai Rezső dokumentumjátéka a franknerről. 21.20: Zenés posta. 22.25: A Nemzetközi Zenei Neve­lési Társaság konferenciájáról je­lentjük . . . 22.45: A müncheni oneraház történetéből. 23.35: One- rettrészletek, 0.10: Éji zene Schu­bert műveiből. PETŐFI RADIO 14.00: Gyulai Gaál Ferenc: Divat- bemutató — szvit. 14.25: Operett­részletek. 15.05: Válaszolunk hall­gatóinknak. 15.20: Bartók művek. 16.08: A tavaszi kék-fehér ég alatt! Dr. Gulyás János finnországi ze­nés utijegyzete. 16.30: Liszt Ferenc ifjúsága III. Folytatásos életrajz. 17.05: A Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakiskola növendékeinek mű­sora. Brahms: a-moll trió klari­nétra, zongorára és gordonkára. 17.30: Nyár a földtekén. Az If­júsági Rádió műsora 17.50: Bé­lyeggyűjtők! 17.55: Balázs Béla megzenésített versei. 18.10: Glyn- denbourne-től Liberpoolig. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: A Pénzügyőrzenekar játszik. 19.41: Láttuk, hallottuk . . . 20.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kima­rad (ism.) 21.05: A liofilizfiás az orvosi gyakorlatban. Beszélgetés dr. Szendey Adám adjunktussal. 21 15: Bach hangverseny. 22.18: Tánczene. URH 18.30: Hírek. 18.40: Zenekari hangverseny. 20.02: Tánczene. 20.40: Janacek operáiból. 21.29: Égy kis groteszk. Szatirikus iro­dalmi műsor. 22.30: Hírek. TELEVÍZIÓ 9.30: Tv-híradó. (ism.) 9.40: A Franchise-ügy. Magyarul beszélő angol film. (ism.) Csak 14 éven felülieknek! 11.05: Telesport (ism.) 11.20: A jövő hét műsora. 19.30: Kapcsoljuk a Zeneakadémiát. . . A 6. Nemzetközi Nevelési Konfe­rencia tiszteletére rendezett dísz- hangverseny I. része. — Plusz 100 000 forint. Ta­valy a jászkarajenőí központi iskola tanulói 210 ezer fo­rintos takarékbetét-állomá­nyukkal országos első helye­zést értek el. A most zá­rult tanévben 310 000 forin­tot takarékoskodtak össze a jászkarajenői pajtások, s iz­gatottan várják a kiértéke­lést, vajon a túlteljesítés elegendőnek bizonyult-e or­szágos elsőségük megőrzé­sére. — — Szerdán, a reggeli órák­ban, az isaszegi MÁV-állo- máson tehervagonban szal­mabálák gyulladtak ki. Az önkéntes tűzoltók gyorsan közbeléptek, s így csak je­lentéktelen kár keletkezett. — Ikertekepályát építenek Isaszegen. Építési költségei­hez a Gödöllői Járási Test- nevelési és Sportszövetség 5000 forinttal járul hozzá. — A Pest megyei Tanács pénzügyi állandó bizottsága csütörtökön délelőtt a dabasi járási művelődési házban ülést tartott. Megtárgyalták a bizottságnak a szakigazgatási szervekkel való kapcsolatát, az elmúlt időszakban végzett vizsgálatok tapasztalatait, majd meghallgatták a dabasi járási pénzügyi állandó bi­zottság elnökének beszámoló­ját végzett munkájukról. — Kis ABC-áruház épül jövőre Szobon, az újonnan megnyílt, átépített Halász- csárda szomszédságában. Ma Balatonlellén sorsolják a lottót A hónap első lottósorsolá­sát, a 27. játékhét nyerő­számainak húzását, ma dél­előtt 10 órai kezdettel Ra- latonlellén rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság. (MTI) — Európai körutazás — temetés után. Az amerikai utazási irodák vezetői új nyereségforrásra leltek. Az úgynevezett végrendeleti uta­zást találták ki. Ha valaki nem is éppen „örök”, de többé-kevésbé kellemes em­léket akar maga után hagy­ni, befizethet egy jókora ösz- szeget az utazási iroda pénz­tárába. A férj halála után özvegye megkapja a meg­halt utolsó meglepetését: egy kifizetett európai kör­utazást. —■ Harminc négyzetméte­res „pancsolót” készített a gyömrői építőipari ktsz a helyi bölcsőde számára. — Figyelmetlenül vezetett, nem csökkentette sebességét Solymáron kedd délután te­hergépkocsijával Szurdi Ist­ván dorogi lakos és a Ter- sánszky Józsi Jenő u. 68. számú ház előtt elütötte az úttesten áthaladó tízeszten­dős Bús Évát. A kislányt sé­rülésekkel a Madarász utcai gyermekkórházba szállítot­ták a mentők. — A balesetvédelmi felelőst keresem... — Én vagyok! (Komádi István karikatúrája) — A nagykovácsi termelő­szövetkezet vezetősége a fő­városból biztosítja a tsz-ta- gok háztáji malacainak mos­lékellátását. A porciót na­ponta Budapestről szállítja s a házak előtt adja le Szabó László fogatos. — Világszerte egyre na­gyobb síikért aratnak a Ceg­lédi Szeszipari Vállalat szá­rított zöldség- és gyümölcs­különlegességei. Japántól Amerikáig eljutnak az apró kockákra vágott hagyma és különféle szeletelt gyümölcs „szárítmányok”. Az exportált szárított zöldség- és gyü­mölcsáru értéke immár az évi 80 millió devizaforint fö­lé emelkedett. — Gyújtogató szomszéd. Csemőn, keddre virradó éj­jel, éjfélkor, az I. kerület 403. számú ház udvarán, Tú­ri Ferenc portáján, az égjük szomszéd, Görög Benő fel­gyújtotta a szalmakazlat. Harminc mázsa szalma és három mázsa törek égett el. A tűzoltóság lokalizálta a tü­zet, a rendőrség pedig letar­tóztatta a gyújtogató szom­szédot. — Jácint — osztályelső. Juhász Jácint, aki Mogyoród községből került a Színmű­vészeti Főiskola hallgatói so­rába, s akinek eddigi pálya­futásáról nemrég lapunk is megemlékezett, ismét „ki­vágta a rezet”. A gyakorlati és elméleti vizsgákon kitű­nőre vizsgázott, a harmadik évfolyam osztályelsője lett. ' — Ittas volt, s motorke­rékpárjával átment az út­test baloldalára kedden, a kora délutáni órákban, Mo- noron, Szondi Endre har­minckilenc éves nyáregyházi lakos és összeütközött az al- bertirsai Paulinusz Pál ál­tal vezetett személygépko­csival. Szondi Endrét sérülé­sekkel a mentők a Kohói Anna úti kórházba szállítot­ták, az anyagi kár 3300 fo­rint. — A Magyar Államvas­utak 3 és félmillió forint be­ruházással rendezi az aszódi állomás környékét. Az állo­más mögül már eltűnt a sártenger, és megépítik a raktárhoz vezető utat is. Az állomáshoz vezető útvonal szélén pedig már állnak az ostornyeles oszlopok, rövide­sen neonfénybe öltözik az aszódi állomás körnj'éke. — Képzőművészeti repro­dukciós kiállítás vándorol a szentendrei járásban. A ki­állítást a járási tanács műve­lődési osztálya a Képzőmű­vészeti Alappal közösen in­dította útnak. Eddig már Bu- dakalászon, Tahitótfalun, Dun a bőgd á nyban, Leányfa­lun és Csobánkán jártak a reprodukcióki Mindazok a rokonok. Jó szomszé­dok, munkatársak és Ismerősök, akik felejthetetlen Jó férjemnek, Idős Ocsal Ferencnek temetésén megjelentek, részvétükkel fájdal­munkon enyhíteni Igyekeztek, sír­jára koszorút és virágot helyeztek fogadják hálás köszönetünket. özv Ocsai Ferencné és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom