Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-24 / 172. szám

1964. JÚLIUS 33, CSÜTÖRTÖK írlap 3 plusz 32 fok árnyékban plusz 32 fok árnyékban plusz 32 fok árnyékban plusz plusz 32 fok árnyékban plusz 32 fok árnyékban plusz 32 fok árnyékban plusz Kubai orvosvendégek a megyei tanácsnál Szerdán délelőtt európai tanulmányúton levő három ku­bai orvos, dr. Rafael Figueredo tartományi egészségügyi igaz­gató, dr. Eduardo Muzio és dr. Rolando Espinosa tartományi egészségügyi aligazgatók keresték fel a Pest megyei tanács­házát, ahol Varga Péter megyei vb-elnök fogadta őket. A fo- gadáson Szabó Sándor vb-elnökhelyettes is részt vett. Később három kubai kollégáját dr. Békés Zoltán megyei főorvos tájé­koztatta osztálya ügyviteléről és a megye egés~ségüqyi szer­vezetéről. A tájékoztatót a kubai vendégek annál is nagyobb érdeklődéssel fogadták, mivel mindhárman hazájuk egy-egy vidékén hasonló munkakört töltenek be. Megtekintették az­után a vendégek a megyei kórházat is. Ma Pest megye kubai orvosvendégei a megye területén tanulmányozzák az egész­ségügyi szervezetet és több egészségügyi intézményt keresnek fel. _________________________ ­V édekezés a nyári fertőzések ellen A Meteorológiai Intézet 7 órakor kiadott jelentése már 23 fokot jelzett. Igazi kániku­lai nap ígérkezett. Reggel, mi­előtt vidékre indultam volna, egy hivatalban akadt dolgom. A gépírónő a ventillátor mel­lett pihegett: — Ez kibírhatatlan ... Ez már a pokol. Ma talán 30 fok is lesz. Jóslata igaznak bizo­nyult. A déli jelentés 32 fokról számolt be. Az egyik szentendrei eszp­resszóban 34 fokot mértek, kint, a kerthelyiségben pedig harminckettőt. Árnyékban. Ez valóban kibírhatatlan ... 45 fok Ennyi a hőmérséklet a du- nabogdányi péküzemben. Per­sze ott is csak az árnyékban, mert a vörösen izzó kemence­ajtóktól eltántorogva, ez a 45 fok hűvösnek tetszik. A fal mellett hatalmas fa­polcokon áll a frissen kisze­dett kenyér. Ez is szórja, le­heli a 340 fokra hevített ke­mence melegét. A vetők közvetlenül a ke­mence torkában dolgoznak. Napi kilenc órát töltenek itt. — Hogyan bírják? — kér­dezem Pistyur János csoport­vezetőt. — Csak megszokás dolga az egész. Ilyenkor sajnálnak minket,, télen meg irigyelnek. Pedig akkor is ugyanilyen a meleg, és épp ennyire kelle­metlen. Egy biztos. Amikor délben kimennek az utcára a hőségtől szinte tántorgó, kókadozó em­berek közé, ők jól érzik ma­gukat. Mert nagyon üdítő szá­mukra ez a friss, 32 fokos hő­mérséklet. 50 fok Persze a szabadban sem mindenütt 32 fok mérhető. Van, ahol 50 fokra szökik a higanyszál. Ez a hely számom­ra a pokol. Dunabogdányban évtizedek óta bontják a he­gyet. Az oldalban óriási kat­lan. Körül száz méternél ma­gasabb a kőfal. A katlanban vibrál a levegő. Szellő sem mozdul. Sütnek a falak. A kő hőfokát a kéz nem bírja el. Itt dolgozik 34 éve Fodor Károly kőhasító. Szerszáma egy ötkilós kalapács és egy ék. Ezzel hasítja az óriási kőtöm­böket. Izmos, inas, sovány em­ber, kezében frissen táncol a kalapács, ütemesen csap le a kőre. A falak visszaverik a csengő hangot. Télen, nyáron kint dolgozik a szabadban. — Sokkal jobb a tél. Olyan­kor, ha az ember nagyon fá­zik, gyorsabban mozog. A hi­deg ellen lehet védekezni. A meleg ellen sehogy. Bizony, sokszor levert a lábamról a hőség. Ilyenkor minden elfe­ketedik, az ember utolsó pilla­natban lerogy egy kőre ... Egy műszakban 5—6 liter vizet iszik, és ezt vissza is izzadja. Ha szabad ideje van, lemegy a Dunára, de a hideg vizet nem szereti. Sokkal inkább a hideg sört... 55 fok Visegrádnál dolgoznak az útépítők. Gép teríti a forró aszfaltot. Emberek simítják az egyenetlenségeket, lapáttal igazítják az utat. Lábuk alatt 100 fokos az út. A ceglédi Gépjavító Válla­lat Pionír 25-ös aszfaltkeverő gépe ügyes masina, összeke­veri a bitument, a zúzalék követ, a mészkőlisztet és na­ponta 15—20 vagon aszfaltot ad. De bizony a két etető, Simon Elemér és Pongor Miklós, akik a hatalmas bi­tumenes hordókat gurítják az olvasztóüst feneketlen gyom­rába 55^-60 fokos hőségben dolgoznak. Nem is a legbizto­sabb körülmények között. Amikor ottjártam, éppen meg­történt a baj. Egy ügyetlen mozdulat és a kifreccsenő 145 fokos bitumen leégette Pongor Miklós kezefejéről a bőrt. — Miért nem a lábával csukja rá a fedelet? — ripa- kodott rá a mérnök. — Hiszen azzal csuktam, így is a kezemre freccsent — védekezik a szerencsétlenül járt ember. A balesetet lehet, hogy az ő gondatlansága is okozta, de az is felelős, aki nem látja el őket megfelelő hőszigetelő kesztyűkkel. Markó Béla üzemvezető mérnök másért is panaszko­dik: — Védőitalként sótartalmú ásványvizet kapnak. De ezt nem lehet meginni, mert nem tudjuk hűvösen tartani. In­kább elmennek a forráshoz és azt a vizet isszák. Ebből vi­szont több liter kell. Hát nem lehetne naponta néhánv táb­la jeget kihozni? 60 fok A Dunai Cement- es Mész- mű klinker forgó kemencéje mellett 60—70 fokos a hőmér­séklet. Bent a kemencében 1400 fokon hévül a cement és a kémlelőnyílás felé közeled­ni csak védőálarccal lehet. Az eddigi munkahelyeken fe­ketére égett félmeztelen em­bereket láttam. A klinker ke­mence mellett dolgozó Kom­játhy József vastag szövetin­get hord. — Nem meleg? — kérde­zem naívul. — Kénytelenek vagyunk ezt viselni, különben leég az ember bőre. Jöjjön egy kicsit közelebb ... Néhány bizonytalan lépés után menekülni kell. Kom­játhy mosolyog, de aztán meg­vigasztal: — Rövid idő alatt hatan el­mentek innen, mert nem bír­ták ezt a poklot. A nyáron én is öt kilót fogytam. — De legalább télen nem fázik — próbáltam „szellemes- kedni”. — Télen pufajkában dol­gozunk. Amint látja, a csar­nok nyitott Az ember elől sül, hátul fagy ... 35 fok Váltás van a DCM-ben. Az emberáradat megindul. Leg­többen a Duna felé fordítják a biciklikormányt. Mit tehet a riporter? Elindul a hűs víz­szagot lehelő folyam felé. De mondhatnánk úgyis: kimegy a tömegek közé. Mert a tömegek ez idő sze­rint a váci Pokolcsárda mel­letti strandon vannak, vagy a munkaidő lejártával éppen ide igyekeznek. A Duna-par- ton azonban még egy „meleg­üzemet” találtam. A homokos fövényen két csónak pihent. Mellette három fiatal nő pas- kolta a vizet. A férfinem há­Az alkoholizmus _ mint ideg-elmekórtani, akár mint társadalmi-jogi problé­ma — egyre jobban foglal­koztatja hatóságainkat, kü­lönböző társadalmi szerve­zeteinket és nem utolsósorban a sajtót is. Van olyan véle­mény, hogy az alkoholizmus világprobléma, mint ahogy laz ellene folyó harc is az — noha más és más alapon folyik a szocialista és kapi­talista országokban. Ez, a szo­cialista erkölccsel és maga­tartással összeegyeztethetet­len jelenség, kétségtelenül megtalálható nálunk is. Az ellene folyó harc széles kö­rűen szervezett és nem min­den eredmény nélküli. Szük­séges is ez a küzdelem, hiszen a szocializmus építése az élet minden területén életerős, egészséges embereket kíván; azokat is számba veszi, akik­nek a kezét még most meg kell fogni az alkoholizmus elleni küzdelem során. Az alkoholizmus társadal­mi problémái címmel a TIT által a közelmúltban rende­zett országos előadói konfe­rencián is ismertették az aláb­bi statisztikai adatokat: A halálos balesetek 65 szá­zaléka alkohol fogyasztásával van összefüggésben. A bűnö­zők 50 százaléka alkoholista; a szemérem elleni bűntettek 10 százalékánál, a hatóság el­leni erőszak 60 százalékánál az alkoholtól destruált szerve­zet az ok még akkor is, ha nem éppen heveny alkoholhatás alatt követték el a bűncselek­ményt. rom áldozatkész, hősi példá­nya pedig egy rögtönzött tá­bori konyha tüzét igazgatta. Egy rövid nyilatkozatot akar­tam kérni tőlük, de értetlenül néztek rám, majd az egyik megszólalt: — Nem tudom ... Csehek voltak és hatalmas kondérban rotyogtatták a ma­gyar üveges készételt. — Jó étvágyat és jó utat — mondom mosolyogva, hogy lássa baráti indulataimat. — Rákotkápostá — olvassa le a választ az üveg címké­jéről. 22 fok A Duna vize kellemes. Egy fekete bőrű strandlakó sze- | rint 22 fok, ami a beavatottak I szerint a Dunától szép telje­sítmény. A part mellett gyors járatú kishajó közeleg. A fö­vényen fekvők felpattannak. — Jön a hullám — hang­zik a kiáltás és a viz megte­lik. A vízben találtuk vidám hancúrozás közben a képen látható két fiatalt. A fiú nya­kig ült a hús vízben, de ha jól tippelek neki, azért így is melege lehetett. Kép és szöveg: Ősz Ferenc Az elmúlt év első felében a közösség megsértésének bűntette miatt összesen 19 személyt ítélt el a Fővárosi Bíróság — ezek közül 14 fő volt alkoholos befolyásoltság alatt. Hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt ugyanezen időszak alatt 67 személyt ítéltek el, akik kö­zül negyvenkilenc volt alko­holos állapotban. Garázdaság büntette miatt ugyanezen idő­szakban 88 személyt ítélt el a bíróság, közülük 58 sze­mély volt alkoholos befolyá­soltság alatt a bűncselekmény elkövetésekor. Sorolni lehetne még a pél­dákat, a statisztikai adato­kat, amelyek rámutatnak az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseire is, de fel­hívják a figyelmet az alko­holellenes küzdelem rendkí­vül jelentős társadalmi és jogi szükségességére. Hiszen a bűnözésen túl az alko­holizmus kihatása egészség- ügyi téren, a család- és if­júságvédelem terén és a munkaképesség csökkenése, a munkafegyelem területén is károsan jelentkezik. Az a küzdelem, amely az al­koholizmus ellen folyik, csak az egész társadalom tevé­keny közreműködésével ve­zethet eredményre. Éppen ez szabja meg a különböző tár­sadalmi erők bevonásának elsődleges fontosságát. Olyan közfelfogás, olyan’ közhangu­lat kialakítására van szük­ség, amely morálisan elítéli a túlzott mértékű szeszesital­Hogyan védekezhetünk a nyári fertőzések ellen? — er­ről nyilatkozott dr. Rudnai Ottó, az Országos Közegészség- ügyi Intézet osztályvezetője az MTI munkatársának: el­mondta, hogy a meleg időszak­ban leggyakrabban a bélfer'cő- zések fordulnak elő. A dizen­téria, a hastífusz és a bélben tenyésző vírusok okozta fertő­zések elleni védekezés legfőbb feltétele: fokozott tisztaság, gyakori kézmosás, általában a személyi higiénia követelmé­nyeinek szigorú megtartása és az élelmiszerek higiéniájának biztosítása. — Nagy melegben termé­szetszerűen sok gondot okoz az élelmiszer-tárolás. Ezért külö­nösen ügyelnünk kell arra, hogy a tárolás lehetőleg hűtés­sel legyen összekötve. A házi­asszonyokat arra kérjük, hogy nyáron alaposan süssék, főzzék meg az ételeket, hiszen a hő elpusztítja a kórokozókat. — Nagyon jelentős az ivóvíz higiénéje, de tegyük hozzá, hogy nemcsak az ivó-, hanem Kedden délután 4 óra előtt néhány perccel a ceglédi vas­útállomástól B0Ö méterre, a vasiét és a Nagykátai út ke­reszteződésénél a Budapest­ről érkező 7414. számú sze­mélyvonat beleszaladt egy lovaskocsiba, amelyet Király Mihály, 60 éves földműves, Cegléd, Kozma-dűlői lakos vezetett. Király és felesége a helyszínen meghalt. Ugyan­akkor arra kerékpározott Zsigmond József, 11 éves, ceg­lédi iskolás fiú, s a vonat őt is elkapta. A kisfiút a ceglédi baleseti kórházba, majd Budapestre, a Trauma­fogyasztást és társadalmi rosszallással sújtja az alko­holistát. Mindezek mellett széles körű és hatásos ok­tató-nevelőmunkát is igényel az alkoholizmus elleni harc, mind a fiatalok, mind a fel­nőttek körében. Szakszerve­zeteink, a KISZ, a Magyar Vöröskereszt, a TIT és még egy sor társadalmi szerveze­tünk eredményesen is dolgo­zik ezen a téren. A társadalmi erőkön túl jelentős szerepet töltenek be az alkoholizmus elleni küz­delemben a rendelkezésre álló jogszabályok is. Büntető Törvénykönyvünk 62. §-a szabályozza bűntett el­követése esetén a törvény által elrendelhető kényszer- elvonó-kezelést, amely intéz­kedésnek az a célja, hogy a bűntettet elkövető alkoholis­ta életmódját megváltoztassa, káros szenvedélyéről leszok­tassa. Ugyanez a törvény mondja ki más helyen, hogy az a személy, aki a bűn- cselekményt önhibájából ere­dő ittas, vagy bódult álla­potban követi el, nem men­tesül a büntetőjogi felelős­ség alól. A kényszerelvonó kezelés­nek két módozata van. Egyik: ha az elkövetőt szabadságvesz­téssel nem járó büntetésre ítélték, a kezelést rendelőinté­zetben, vagy zárt gyógyinté­zetben kell foganatosítani. A másik: ha az elkövetőt szabad­ságvesztésre ítélték, a kény­szerkezelés foganatosítására a büntetés végrehajtása alatt ke­a fürdővíz is terjesztője lehet a fertőzésnek. Különösen veszé­lyesek ebből a szempontból az eredetileg nem fürdés céljait szolgáló kis állóvizek, például gödrökben, mélyedésekben összegyűlt víz. Hogy csak egy példát említsek: a közelmúlt­ban 40 gyerek kapott enyhe lefolyású agyhártyagyullsdást, akik ilyen fertőzött állóvízben „strandoltak”. A magyar jár­ványügy történetében egyéb­ként még nem fordult elő, hogy a kijelölt helyeken, stran­dokon való fürdőzés komo- í lyabb járványt okozott volna. — A nyári fertőzések, meg- j betegedések elleni védekezés aranyszabálya, hogy óvakod­junk mindenféle túlzástól. Ez vonatkozik a sportolásra, a na­pozásra, strandolásra és termé­szetesen a táplálkozásra is. A túlerőltetett, szokatlanul nagy megterhelésnek kitett szerve­zet ugyanis a szokásosnál jó­val könnyebb zsákmánya lehet a kórokozóknak és a különféle betegségeknek. (MTI.) tológiai Intézetbe szállítot­ták. Állapota életveszélyes. 1 Az azonnal megindított, vizs­gálat során a rendőrség ed­dig a következőket állapí­totta meg: a kereszteződés­nél szabályosan leengedett sorompó mellett haladt Ceg­lédről Budapestre egy te­hervonat. Amikor a tehervo­nat elhagyta a keresztező­dést, a sorompóőr felnyitot­ta a sorompót, nem véve fi­gyelembe azt, hogy ellenkező irányból mór jön is a Bu­dapestről érkező személyvo­nat. A sorompóőrt, Tóth Já­nos 43 éves, ceglédi lakost a rendőrség őrizetbe vette. rül sor. Az 1962. évi 18. tör­vényerejű rendelet az alkoho­listák elleni intézkedéseket foglalja magába, és jelentősek a társadalmi bíróságokról szó­ló 1962. évi 24. törvényerejű rendeletnek az alkoholisták elleni intézkedésekről' szóló rendelkezései, valamint egyéb államigazgatási jellegű jogsza­bályi rendelkezések is. E jogi eszközök kétségtelenül hatásosak, szükségszerinti al­kalmazásuk nem marad ered­mény nélkül. A kérdés azon­ban — mint ahogy a fentebb idézett konferencián is elhang­zott — nincs-e valamiféle szen- timentalizmus abban, ahogyan az alkoholistákat kezeljük? S mindjárt egy példát is ugyan­innen: „Egy ismerősöm — mondta az előadó —, aki két hónapot tartózkodott Helsinkiben, el­mondotta, hogy ott éjjel-nap­pal zsupkocsiszerű autók cirkálnak. Akit az utcán ré­szegen találnak, azt tekintet nélkül arra, hogy kicsoda — fél évre munkatáborba helye­zik, ahol csak kosztat kap. Ennélfogva Helsinkiben és Finnországban nem ajánlatos házon kívül leittasodni. Ezt nem ok nélkül mondom. Finn­ország kapitalista társadalmi berendezkedésű ... Ha Helsin­kiben, kapitalista világban ilyen intézkedés tehető, nem kell nekünk sem szentimentá­lisnak lenni.” A finnországi példa kissé bizarrnak tűnik valóban — de a társadalom védelmének, az új szocialista embertípus for­málásának nálunk folyó nagy munkája sem egyszerű fel­adat, bár csak egy területről, az alkoholizmus elleni harcról van szó. D, F. Sújtsuk társadalmi rosszallással I rto*8tai és i&V€BSkoCSÍ öss&ewktké&ése CetpBéden

Next

/
Oldalképek
Tartalom