Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

így épül az 55 lakásos társasház

VIII. ÉVFOLYAM. 170. SZÁM

1964. JÚLIUS 22, SZERDA

Mi lesz, ha jön az ősz?

Ma már nehéz lenne eldönteni, ki és hány évtizeddel ezelőtt adott engedélyt néhány cigánycsaládnak arra, hogy az Üjárok partján üssön tanyát. Felépültek a putrik és a családok ott tengették az életüket. Nem tudtak beljebb kerülni, a város húzódott ki hozzájuk. Most azután a telep lakói életében döntő fordulat következett be.

Két hónappal ezelőtt megkezdődött az Üjárok szabályozása és a családok felszólítást kaptak: záros határidőn belül költözzenek el. Igen ám, de hová? Vajon melyiküknek volt annyi pénze, hogy lakást vegyen magának, vagy hirtelen másutt építsen házat?

A városi tanács vb a segítségükre sietett. Előnyös feltételek mellett telekhez juttatta a cigányokat. Részletre fizetik a telek árát s azonnal megkezdték az előkészületeket az új ház felépítéséhez. Az itt lakó családok többsége becsületes dolgozó ember s szívvel-lélekkel szeretne kiemelkedni jelenlegi helyzeteoől.

A cigánytelep ügye látszólag lezárult. Megjelentek a földmarók, dőltek a putrik, magasodott a gát. De mi lesz ezután?

Erről beszélgettünk a napokban néhány új telektulajdonossal az összedőlt putrik tövében.

— Nagyon örültünk a seMi les* az újvárosszéli cigányokkal ?

Van telek, de... - Hogyan épülnek

az ú) házak? ■ Beszélgetés az illetékesekkel

gítségnek — mondja Lajos Imre, a ceglédi TEFU-telep fűtője. — Nekifogtunk közösen, megkezdtük a vályogverést, sőt már olyan ház is van, amelynek félig felhúztuk a falát.

De mi lesz tovább?

Elkeseredten elfullad a hangja egy pillanatra.

— Nekünk nincs tartalékunk. Nincsenek rendes bútoraink, nincs kitartásunk addig, amíg az új ház felépül. Viszont sok a gyerekünk. Van telkünk, vagy egy csomó vályogunk és azután mi lesz?

A többiek nem nagyon szólnak bele a beszélgetésbe, helyeslőén bólogatnak. Pedig nekik is lenne mondanivalójuk. Makula János munkaképtelen, Rendkívül nagy gondot jelent neki a házépítés. Vállalja ugyan, de még több segítséget vár. Rafael István és a többiek nagyon szeretnének biztos fedelet maguk és népes családjuk feje fölött. De nem bírják saját erőből. Igen találóan jegyezte meg egyikük: „Mit ér el azzal a tanács, hogy telket ad, de többet nem? A modern házak közé épülnek a putrik. Többre nem telik az erőnkből”.

Takarékoskodjunk a vízzel!

Tekintettel a rendkívüli meleg időre, a lakosság ivó- vízellátásához fűződő általános érdekekből a városi tanács vb — a Pest megyei Tanács ivóvízszolgáltatásáról szóló 1955/ IX. 27. számú szabályrendeletének 8. § (4) bekezdésében foglaltak alapján — törvényes hatáskörében elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.

A rendelkezés értelmében:

1. A vízmű által szolgáltatott vizek csak háztartási fogyasztásra (ivás, főzés, tisztálkodás és egyéb egészségügyi, élelmezési célra) lehet felhasználni.

2. Udvarok, kertek, utcák, terek, parkok stb. locsolása, a víznek ipari célra való fölhasználása szigorúan tilos!

3. A 2-es pontban megjelölt célokra a vízmű által szolgáltatott 'vizet 23 órától 5-ig terjedő időszakban lehet igénybe venni.

4. Pénzbírsággal sújtható az a fogyasztó, aki a vizet pazarolja, elfolyatja és a fenti rendelkezésben meghatározott ivóvízhasználat feltételeit nem tartja be.

A végrehajtó bizottság a rendelkezések betartását hatósági közegein keresztül ellenőrizteti, és egyben felhívja a lakosságot, hogy azokat a fogyasztókat, akik a fentieket megszegik, és így az ivóvíz ellátást veszélyeztetik, jelentsék a Pest megyéi Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi kirendeltségének (Cegléd,

Pesti út 65.)

A városi tanács végrehajtó bizottsága felkéri a tanácstagokat, hogy körzetükben szintén ellenőrizzék a víz célszerű felhasználását,

Szelepcsényi Imre

vb-elnök

— Fontos napirendi pont

szerepel a járási tanács legközelebbi ülésén. A járás állattenyésztési és állategészségügyi problémái kerülnek megvitatásra.

— 1963- október 2-i számunkban Szabálysértők cím alatt megjelent Téglás József- né Cegléd, Irinyi út 21. szám alatti lakos és Mari Ferencné ceglédi lakos vitás ügye, melyet a városi tanács szabálysértési hatósága tárgyalt. A Pest megyei Bíróság Téglás Józsefnét pf- III—21309/1964/ 10- számú végzésében a vád alól felmentette- így a Téglás Józsefnéra vonatkozó megállapításokat hatálytalanították.

Pihenő a zsákokon

Közel 150 iskolás gyerek tölti munkával a szünidő egy részét a Cegléd—Csomói Állami Gazdaságban A faiskolában, kombájnszérűn, gyümölcsösben, mindenütt ott vannak, mint láthatjuk, az árpás zsákokon is!

Nagy gond ez a tanácsnak, az érdekelteknek egyaránt. Igen jó lenne hamarosan megnyugtató megoldást találni.

Most még „csak eső idején” hiányzik a tető a fejük fölr* Mi lesz, ha jön az ősz? Az pedig már nincs messze...

Opauszky László

Ünnepelt a Volán-brigád

A ceglédi TEFU-telepen csajádias vacsorával egybekötött’ találkozót rendezett szombaton este a Volán-brigád. A szorgalmas gépkocsivezetők Borbás Antal vezetésével ez év tavaszán 110,5 százalékos teljesítményükért és az egyéb feltételek végrehajtásáért elnyerték a „szocialista” címet. Most a félév végén összeültek s megbeszélték a további feladatokat.

Elhatározták, hogy a második félévben is tartani fogják ezt a szintet, sőt, igyekeznek még nagyobb eredményeket elérni. A brigád további munkájához sok sikert kívánunk.

A szakember szemével:

A legfontosabb

a számszerű és minőségi fejlesztés

Rengeteget hallunk és olvasunk az újságokban az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében tett újabb intézkedésekről. Badacsonyi Sándor, az inszeminátor szemével tájékoztatásul a következőket mondotta:

— Állattenyésztésünk egyik legfontosabb megoldásra váró feladata termelőszövetkezeteink közös szarvasmarhaállományának számszerű és minőségi fejlesztése. Emellett

természetesen szükséges a háztáji és egyéni gazdaságok szarvasmarha-tartásának támogatása is— A tenyésztő kedv fokozását célozza a termelőszövetkezetek részére az üsző leellése- kor eddig nyújtott 2500 forintos hitelkedvezménynek 4 ezer forintos közvetlen állami támogatássá történt átalakítása.

Valamennyi tenyésztő részére új, kedvezőbb te- nyész-szarvasmarha árakat állapítottak megA háztáji és egyéni szarvasmarha-tartók minden 6 hónapos vemhes tehenük, illetve vemhes üszőjük után 70 kg abraktakarmányt kapnak. A vemhességet állatorvos vagy mesterséges megtermékenyítő állomás szakállatorvosa által díjmentesen kiállított és a tanács vb mezőgazdasági szerve által záradékolt bizonyítványnyal igazolják. A takarmányt a megyei malomipari és terményforgalmi vállalatoknak a lakóhelyhez legközelebb eső telepére szolgáltatják ki a takarmány ellenértékének előzetes, illetőleg egyidejű befizetés mellett.

— Sajnos, a járásban az állattenyésztés higiéniájával nem vagyok elégedett.

A tisztasággal többet kellene törődni,

és ha már nem törődnek megfelelően, akkor legalább sűrűbben kellene ellenőrizni, hogy ennek hatására megtörténjen például a legyek elleni DDT-zés. Sűrűbben kellene fertőtleníteni. Az istállók tisztasága sem megfelelő. Előfordul, hogy hiányzik a tiszta kötény, fej kendő, tőgymosó vödör. ' , A Szilágyi vasbetonszerelő brigád már háromszor nyerte el a -szocialista címet. Jelenleg a brigádvezető és Zsikla Dénes a födémet szerelik. Háttérben a kétemeletes lakóház

A Táncsics Mihály út oldaláról nézve így néz ki az első 37 lakás építése

(Foto, szöveg: Kecskeméti)

— Felkészülve várja a Ceglédi Földmüvesszövetkezet áruháza a kibővített OTP-hi- teiakción belül vásárolható árucikkek vásárlóit. Ennek keretében már kapható 250 köbcentis Pannónia motorkerékpár, törpe centrifuga és gyapjú velurszőnyeg isEMBEREK - SORSOK

A szociális otthon két lakója elmondja ..

A szociális otthonban gond nélkül élnek az emberek. Hogy milyen embertelen körülmények között éltek azelőtt, azt tőlük tudhatjuk meg a leghitelesebben.

A még egészen fiatal Biró János alig töltötte be a 25. évét, mégis egyhelyben üldögélve tengeti életét.

!rét—olvasó találkozó:

Csoóri Sándor és Tornai József költők Cegléden

A Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság és a ceglédi járási könyvtár rendezésében hétfőn délután író-olvasó találkozóra városunkba érkezett Csoóri Sándor költő és szo- clográfus. valamint Tornai József költő.

A találkozót a költők személyes tolmácsolásában ■‘előadott költemények vezették be. Csoóri Sándortól többek között az „Anyám fe'kete rúzsa”, a Háborús óda” és a „Futamok” című költemények találtak lelkes fogadtatásra. Tornai József a „Sárga porfelhők” és a „Pesti költő” versével aratott nagy sikert.

Ezt követve a modern költészet kérdéseiről alakult ki élénk vita. Csoóri Sándor szerint a költészet a társadalom kísérletező kamrája, mert a világ kizárólag nagy tudományos rendszerekből nem ismerhető meg. Az emberi világnak van olyan része, amely csak a költészet eszközeivel fejezhető ki. A megismerés vonatkozásában a költészet mérce is. Olyan, amely nem ismer taktikát. Erre Ady Endre vagy József Attila költészete a legjobb példa.

A továbbiakban kifejtette, hogy a képnek egyre nagyobb szerepe van a költészetben. A kép a lényeg igazi sűrítésére szolgáló eszköz, egymagában is önálló kifejezési forma. Ez a modernség lényeges jellemzője.

Tornai József szerint a költészet, mint az ember legősibb kifejezési formája nagy változásokon ment ál az idők folyamán. A különböző művészeti ágak kialakulása sok kifejezési formát „elvett” a költészettől.

Ezért a költészetnek szüntelenül új kifejezési formákat kell keresni, amelyek ma még sokszor szokatlanok és meghökkentők. A modernség nem szükségszerűen értelmetlenség. A jó modern vers első olvasásra bármilyen meghökkentő is, megfelelő elmélyüléssel érthető. Csak a rossz vers érthetetlen.

Az élénk vitába számosán bekapcsolódtak a hallgatók közül is. Így Szári Lajos, Farkas László, Baldavári László és Maczelka Tibor boncolgatták nagyon érdekesen a mai költészet és a modernség problémáit.

Az író-olvasó találkozó a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi és a Ceglédi Vendéglátó Vállalat szakszervezeti bizottságai által felajánlott jutalomkönyvek kisorsolásával és dedikálásával fejeződött be. —- Zoltán —

— 15 éves koromban történt. Vasadon laktam szüleimmel együtt. Nap, mint nap pásztorkodtam, jószágokra vigyáztam, mezítláb. Egyszercsak nagy-nagyszemű jég kezdett esni, a jószágot nem hagyhattam ott és a nagyszemű jégdarabokon csupasz lábaim nagyon átfáztak. Utána örültem, ha forró homokba léphettem.

— Bár nagyon hasogatott mindkét lábam, még elmentem dolgozni az állami gazdaságba. Rövid időn belül észrevettem, hogy erőm elhagy és akkor már össze is roskadtam. Azóta nem is tudok lábra állni. Az István kórházban töltöttem két évet, aztán hazaküldtek. Szüleim nem tudták gondomat viselni a sok munkától, meg aztán sokan vannak még így is otthon, hát idekerültem a szociális otthonba.

Nagy János 54 éves, az ő sorsa is szomorú, de egészen más.

— Én cseléd voltam sokáig a tanyán, majd a piacon segítettem a kofáknak kosarakat cipelni. Szüleim régen elhaltak, nem volt nekem senkim és ma sincs az otthonon kívül. Aludni is hol itt, hol ott aludtam, ahol éppen helyet kaptam. Ezért is fáztam meg, mert bizony sokszor az utcán töltöttem az éjszakát. Dolgozni már nem tudok, cssak kisebb kerti munkát, vagy udvart söpörni. Ezeket szívesen csinálom itt az otthonban, mert nagyon jól érzem magam, van rendes ruhám, ágyam, ebédem, szóval minden, amit eddig nem is igen ismertem.

— Nagyon fáj, hogy nem tudok tartásdíjat fizetni, mert nincs miből. Apámnak volt régen egy kis szőlőcskéje, de eladta, mert öt pici testvérem meghalt csecsemő korában és kellett a pénz a temetésre.

— A ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban tegnap befejezték a mintegy 1400 hold kukorica cimerezését. A munkában nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdasági technikum hallgatói. A gazdaság ezzel egy időben megkezdte az istállótrágyázást 750 holdon, amit négy hét alatt be is fejeznek.

— A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet a napokban 12 export extrémmar- hát adott át az Állatforgalmi Vállalatnak— 360 ezer forintos költséggel az Örkényi úti és a Cigányszéki legelőn, az állatállomány részére modem nyári szállást épít a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet.

— A „Vendéglátás” című.

lap júliusi számában érdekes ismertetés jelent meg a 600 éves Cegléd vendéglátásának történetéről munkatársunk, dr- Zoltán Zoltán tollából— A MÉH július 15-től augusztus 15-ig rongygyűjtő hónapot tart, nyeremé- nyes sorsolással. A nyereménytárgyak között bútorok, műszaki tárgyak, rövidáruk, egyéb használati cikkek és vásárlási utalványok találhatók. Bővebb felvilágosítás a ceglédi MÉH-telepen kapható (Széchenyi tér 5.).

— A TÜZÉP-telep vezetősége értesíti a lakosságot, hogy Cegléd, Déli út 57. szám alatt (a Berg-féle udvarban) új fatelepet létesített. Július 20-tól a Deák téri telepen a kicsinyben árusítás megszűnik. Az 5 mázsa alatti tételek a Bajcsy-Zsi- linszky úti, vagy a Déli úti telepen szerezhetők be.

— Július 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Házban az Abonyi Fmsz öntevékeny művészegyüttese bemutatja Heltai Jenő: Néma levente című három fel vonásos színművét. Rendezte: Márky Péter. Helyárak 6—14 forintos árban a művelődési ház irodájában kaphatók.

— A KGV Dózsa Kultúr- otthonában (Vigadó) jó idő esetén szombaton táncest a kerthelyiségben. A hangulatos összejövetelen a zenét a Holdfény-együttes szolgáltatja.

— Járásunk KlSZ-alapszer- vezeteiből négy sportvezető vesz részt továbbképzésben a királyréti táborban.