Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

MM. JTTLICS 1, SZERDA uecrei *zfCírhm Határidők, akadályok, építkezések Irány: Érd, Szigetszentmik- lós, Bugyi, Dabas. Cél: a me­gyei tanács beruházási terve teljesítésének ellenőrzése. Ta­nulhatnak-e a diákok ősztől az új érdi tizenhat, a da- basi nyolctantermes gimná­ziumban, a bugyi kéttan- termes iskolában. Mikor köl­tözhet új épületébe a Dabasi Járási Pártbizottság és ta­nács, mikor ad már kenye­ret a szigetszentmiklósi sü­tőüzem, mikor nyit a bugyi üzlet..; Erdeit — közel a vasút és az autóbusz végállomásához, emelkedik a modern, szép iskola vakolatlan fala. Mun­kást alig látni a környéken. Nem a rekkenő hőség elől bújtak el valahová — kény­szerű pihenő az övék. A Fémmunkás Épületlakatos- ipari Vállalat hónapok óta halasztja a szükséges ajtók, ablakok leszállítását. Addig pedig az ott dolgozó építő- munkások is csak találgatni tudják: készen lesznek-e szeptemberre. Minden elodá­zott nap megsokszorozza a kérdést, a költségeket. Az elhúzódás nem az ÉM 25-ös Építőipari Vállalatot terheli. Nekik is az lenne a céljuk, hogy szeptemberre a gim- názisták birtokukba vegyék új iskolájukat. Szigelszenlmiklósón serényen építik a lakásokat. Az ez év­re előirányzott szigetszent­miklósi építkezések utoljánál tartanak. Ami a lakásépítést illeti. A sütőüzem azonban árva, elhagyatott. Szanaszét, őri­zetlenül hevernek a gépek, a pallók — az a csoda, ha nem akad meg rajtuk valakinek a szeme. Munkás sehol. Kí- vül-belül üres minden. Május 15-re kellett volna elkészül­ni, de ahogyan haladnak, nem valószínű, hogy az újabb határidőt ne kövesse majd másik. Még a tetőt sem fed­te be az ÉM 25-ös Építő­ipari Vállalat, így az idő­járás szeszélyére bízzák mit rombol, mit nem a felhú­zott falakon. A döntő bizottság is tár­gyalta már a vízellátás ügyét — de még sehol semmi ered­mény. Hétszáznyolcvanezer fo­rintjába kerül a megyei ta­nácsnak, hogy megfelelő és elegendő vizet adhasson a szigetszentmiklósi lakosok­nak. A meglevő víz rossz, fertőzött, nitráttartalma van. Nem lenne szabad használni! Bugyin majdnem készen áll az üzletház. Csinos, takaros kis épület, örömük lesz benne a bugyiaknak. Az is­kolával kicsit megkéstek, de azért, ahogy mondják, szep­temberben már ott tanulnak a nagy ablakos, csupa fényes iskolában a kisdiákok. Bahason az új tanácsháza egybeépült a pártbizottság székházával. Előttük ízléses, tarka virágoskert ékesíti a környéket. Közös lesz a fű­tés, a vízellátás — ahol lehe­tett, ott takarékoskodtak. Be­lül is szépek az épületek. Ké­nyelmes, barátságos szobák várják a munkatársakat és az ügyeiket intéző lakosokat. Bár a forma önmagában nem döntő, az azonban nem két­séges, hogy a dabasiak szí­vesen lépnek majd be ezek­be az épületekbe. A tanács­háza átadása több hónapot késett, a pártbizottság épüle­tét azonban előreláthatólag határidőre elkészítik. Nagyobb baj van azonban az iskola építésével. A típus­tervek alapján emelt falak a tanácsháza szomszédságában magasodnak. Szépen illesz­kednek az egységes képbe. A három épület együtt szinte megváltoztatja a község ar­culatát. Az iskola befejezésé­vel azonban késnek. Nem hogy az augusztus elsejei ha­táridőt nem tudják betarta­ni, hanem még az is kétsé­ges: szeptemberre minden rendben lesz-e? Az építésve­zető nem is nagyon biztatja a megyei tanács illetékeseit. Szerinte, ha úgy alakul, szep­temberben tanulhatnak itt a gyerekek, de az .építőmunká­sok addigra még nem vonul­nak el. Mint mondja: nagy az anyaghiány, kevés a szak­ipari munkás. Nem dolgoznak a burkolok. A szakipari munkák elmaradása miatt nem vakolhatnak az építők. Ahol mégis előrehaladtak a munkával, ott újra fúrni kezdenek a szakipariak. Így van ez, ha nem tartják be a technológiai sorrendet. A munkások is panaszkodnak: jobban szerettek volna gyor­sabb és tetszetősebb munkát végezni. Mindenütt akadály, aka­dály... És sok-sok kérdés: miért késlekedik a Fémmun­kás? Mire várnak a kútfúrók Szigetszentmiklóson? Miért nyugszunk bele a határidő tologatásba? Miért természe­tes, hogy mire elkészül va­lami, december helyett augusztust vagy szeptembert írunk, ha ugyan rosszabbak esetben nem köszönt ránk újra a tél. S még egy kérdés: ha a megyében zömében az ÉM 25-ös Építőipari Válla­lat dolgozik és kapacitása legnagyobb részét a megye köti le, nem lenne-e hasz­nosabb, ha a megyei pártbi­zottsághoz tartozna, onnan kapná pártirányítását? Le­het, hogy mindent ez sem ol­dana meg, a munkát azon­ban meekönnyítené. Haszna lenne ebből az építőipari vál­lalatnak épp úgy, mint azok­nak, akik valamilyen módon érdekeltek a megye építkezé­seiben, Érden, Szigetszent­miklóson,. Bugyin. Dabason és szerte a megyében. S. Á. — Bélésfalat építenek 600 ezer forintért a péceli állo­máson. Ezzel erősítik a bé- dőléssel fenyegető támfalat, a téglagyár felé vezető útnál. A bélésfalépítés javában tart. Mérleghiánytól a tartalékig Kedvező előjelek a maglóéi Micsurin Tsz-ben Fantáziára, merészségre nagy szükség van a szövet­kezeti gazdálkodásban, de a lehetőségektől való elrugasz­kodás előbb-utóbb megbosz- szúlja magát. így történt ez Maglódon is három évvel ez­előtt, amikor a Micsurin Termelőszövetkezet akkori elnöke „vagy sikerül, vagy nem” alapon irreális vállal­kozásba kezdett. Ügy vélte, a spárgamagonc-termesztés milliókat hozhat a gazdaság­nak, érdemes hát vállalni a nagyobb kockázatot. A pró­bálkozást azonbán nem ko­ronázta siker, sőt, 800 ezer forint mérleghiányt okozott a még meg sem szilárdult termelőszövetkezetnek. Mag­lód a monori járás egyik leg­gyengébben működő közös gazdaságát valihatta magáé­nak. Nehéz feladat várt az új vezetésre: meg kellett szerez­ni a tagok közös iránti bizal­mát, tekintélyt kivívni, fő­ként pedig a gazdasági ered­ményekkel megmutatni, hogy a község többre is képes. Jó­zsef Sándor, agrármérnök­közgazdász nagy ambícióval látott munkához, sokat vár­tak tőle. hisz kitűnő szakem­ber hírében állott. Ismerte a nagyüzemi gazdálkodást, elő­zőleg a Törökbálinti Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. Álló Ferenc főag- ronómus, a Kisbéri Állami Gazdaságból jött. Rövid Im­re pedig a Gödöllői Gépál­lomást cserélte fel a magló- di termelőszövetkezet fő­könyvelőségével. A vezetőség újjáválasztása, a három szak­ember beállítása biztosítékul ígérkezett arra, hogy a mag­lóéi Micsurin Tsz elmozdul a mélypontról. Tennivaló bő­ven akadt. Mindenekelőtt a szövetkezeti demokráciát kellett helyreállítani. Aztán kialakítani az adottságokhoz igazodó termelési ágazatokat, ösztönző jövedelemelosztási formákat bevezetni, s a jobb munkafeltételek biztosításá­val megszilárdítani a mun­kafegyelmet. A korábbi mulasztásokat máról holnapra azért nem lehetett megszüntetni. Ám a szívós, és kitartó munka már az új vezetés első esztendejé­ben éreztette hatását. 1962- ben még ugyan volt mérleg­hiány, de tavaly jól sáfárkod­va az állam segítségével, a 30 forintos munkaegység mellett 58 ezer forintot tud- tartalékolni erre az tak évre. Az előző rossz vezetési módszerek mellett, súlyosbí­totta az előrehaladást a tag­ság közönye. Tavaly ez a probléma is a múlté lett, 6 p most már a 374 tagból 240 szövetkezeti gazda rendszere- ^ ssn, 110 pedig alkalomsze- í rűen részt vesz a közös mun- ^ kákban. Ez azt jelenti, hogy íj Maglódon a munkaerőhiány íj megszűnt, a legsürgősebb íj tennivalókat is gyorsan el 3 tudiák végezni. Hozzátartozik 1 A logarlécek mestere Mwm. :||W|J: • $*$0: — Amit fabrikálunk, első osztályú ... (Foto: Gábor Viktor) ^ az igazsághoz, hogy a tsz ve- jj zetői a gépesítésre is mind ^ több gondot fordítanak. Je- ^ lenleg már tizenhárom erő- í gépe van á szövetkezetnek, í emellett jónéhány munkagép, í teherautó könnyíti a legne- ? hezebb murikat. Az is az ^ előbbrelépés mellett tanúsko­dik, Hogy az elmúlt két év- ^ ben negyven, túlnyomórészt ^ fiatalember lépett be a szö- í vetkezetbe, közülük többen '] üzemekből jöttek vissza. ?! Maglódon egyébként to­jj vábbra is kettős nehézség gá- í tolja még a szövetkezet gyor- j: sabb fejlődését: a föld és a ^ víz hiánya. Háromszázhetven- j négy tagra 1700 holdnyi szán­ni tó jut. Leszámítva a háztáji jj területeket, a közös szántó í mindössze 1400 hold. öntözéses £ kertészkedésre a gyér vízlelő- ■ j helyek miatt nem gondolhat- 2 nak. y ‘ j A járás területén egy szö- í vetkezeti tagra az elmúlt év- ' í ben 7—8000 forint átlagjövede- ? lem jutott. A Micsurin Terme­* lőszövetkezetben tavaly 6500 forint volt az átlag. Most, " j hogy a tsz kijutott a hullám­• v. völgyből, megalapozta \ az egyenletes fejlődés s j lehetőségét, a vezetőség leg- í j fontosabb feladatának azt te­- jí kinti, hogy minél jövedelme­zi zőbb üzemágakat alakítson , ^ ki. Ehhez megtették az első lé- r íj péseket. Mivel kevés a föld, t j inkább az állattenyésztést- ^ szorgalmazzák. Százhúsz tehe- iíjnük van már, (a fejési átlag -feléri a háromezer litert). Jól rí bevált a baromfitenyésztés is, '• az idén 30 ezer továbbtenyész­j már tésre szánt hempshire tyúkot nevelnek fel más gazdaságok­nak. Az állattenyésztés mel­lett megkülönböztetett gondot fordítanak a takarmányter­mesztésre, de azért kisebb mé­retekben a kertészkedésről sem mondanak le. A falu zöldségellátása mellett a fő­városba is szállítanak zöldség­félét. Tervükben egyébként a jövő év végéig száz hold őszi­barack telepítése és egy me­legház felépítése szerepel. Maglódon a tespedést, a ki- látástalanságot felváltotta a bizakodás és a tenni akarás. Bódis János a járási pártbi­zottság munkatársa öt éve tart szorosabb kapcsolatot a szö­vetkezettel, s ő mondta el, hogy az utóbbi két esztendő változásait, eredményeit noha a számok még ezeket szeré­nyen jelzik — össze sem lehet hasonlítani a korábbi zilált ál­lapotokkal. A tsz vezetőit a tagok szeretik, bíznak bennük, tisztelik őket. Igen, mert nem nagy szavakkal, üres Ígéretek­kel, de tctte'tkel bizonyítják, többre képes a Micsurin Tsz. Visszaállították a munka be­csületét, megteremtették a to­vábbi sikeresebb gazdálkodás feltételeit. Ezen a nyáron Maglódon is gazdagabb aratásra készülnek. A szövetkezet gazdáinak, ve­zetőinek összefogásaként —, a kedvező időjárás mellett — bőségesebb termést ígér a föld. A legutóbbi tervfelmé­rés, amely az első félév mun­káját elemezte, arról tanúsko­dik, hogy pénzügyileg is ked­vezőek a kilátások, teljesíteni tudják a tervet. Az elmúlt két és fél esztendő munkája pedig biztosíték arra, hogy a Micsu­rin Termelőszövetkezet ha­marosan kikerül a gyenge kö­zös gazdaságok sorából. Súlyán Fái Nem változnak a gépjárművezetői alhhsssági vizsgálatok A közelmúltban közle­mény jelent meg a sajtóban arról, hogy a gépjárműveze­tők alkalmassági vizsgálatát az Egészségügyi Miniszté­rium, a Belügyminisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium együttes ícn- delete alapján a tanácsok egészségügy intézményei fog­ják végezni. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az új rendszer élet- beléptetését július 1-ről ké­sőbbi időpontra halasztották. Kisfilm a válóperekről A Magyar Filmgyártó Vál­lalat dokumentum filmstúdió­jában .befejezték a Válás Bu­dapesten című alkotás for­gatását. A kisfilm szereplői nem színészek, hanem ma­gán személyek, azaz valódi válófelek. A felvételek több­ségét a bíróság épületében készítették a válóperi tár­gyalásokon. Az érdekes dokumentum­filmet Szemes Mariann ren­dezte. Operatőr: Szabó Ár­pád. (MTI) (Folytatás a 2. oldalról) 27343 01—50 200 28769 01—50 100 27353 01—50 100 28867 Ül—50 100 27378 01—50 200 28921 01—50 200 37385 01—50 100 28943 01—50 100 27445 01—50 100 29025 01—50 100 27492 01—50 200 29034 01—50 200 275ü2 01—50 200 29067 01—50 100 27564 01—50 100 29097 01—50 100. 27699 01—50 200 29139 01—50 100 27709 01—50 100 29183 43 50 000 27711 01—50 500 29183 01—50 200 27754 01—50 100 29272 01—50 200 27825 01—50 100 29292 01—50 100 27857 01—50 100 29293 01—50 100 27905 01—50 100 29307 01—50 100 28071 01—50 200 29322 13 10 000 28077 01—50 100 29322 01—50 200 28106 01—50 200 29325 01—50 200 28127 01—50 100 29428 01—50 100 28168 01—50 100 29432 01—50 100 28185 01—50 100 29554 01—50 100 28368 01—50 100 29572 01—50 100 28488 01—50 100 29575 01—50 100 28465 01—50 200 29589 01—50 100 28490 23 5000 29600 01—50 200 28490 01—50 200 29609 01—50 100 28544 01—50 100 29772 01—50 200 28574 01—50 100 29916 01—50 100 28642 01—50 100 29958 01—50 100 28663 01—50 200 30085 01—50 100 28673 01—50 200 30107 01—50 200 28689 01—50 100 30184 01—50 200 28741 01—50 500 30218 01—50 100 28767 01—50 200 30236 01—50 100 30259 30o31 30342 30386 Í0529 30558 30620 30750 30779 30783 30825 30826 30830 30398 30986 31028 31043 31132 31159 31190 31256 31289 31319 31378 31413 31443 31467 31488 31536 31544 31685 31741 31754 31730 31789 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—60 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 200 31804 01—50 200 31814 01—50 500 31847 01—50 100 31848 01—30 200 31871 01—50 100 31880 01—50 100 31884 01—50 100 31912 01—50 100 32017 01—50 100 32044 01—50 200 32082 01—50 200 32110 01—50 100 32118 01—50 100 32258 01—50 200 32267 01—50 100 32269 01-*-50 200 32286 01—50 200 32302 01—50 100 32304 01—50 200 32307 01—50 KM) 323-16 01—50 100 32354 01—50 100 32396 01—50 200 32512 01—50 100 32527 01—50 200 32534 01—50 500 32553 01—50 100 32636 01—50 100 32653 01—50 100 32654 01—50 100 32676 01—50 200 32698 01—50 200 32807 01—50 200 32811 01—50 200 32840 01—50 100 100 10Ű 200 100 100 200 100 100 100 100 100 100 100 100 200 200 100 200 200 100 100 100 200 200 100 100 500 100 100 100 100 100 100 100 32930 32952 32955 32963 32985 33025 33029 33081 33103 33332 33333 33361 33412 33423 33474 33518 33(530 33632 33641 33648 33717 33739 33776 33824 33842 34007 34012 34026 34035 34088 34170 34182 34201 34318 34326 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 200 200 200 200 100 200 100 200 100 100 200 100 100 100 100 200 100 200 200 200 200 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 200 100 500 200 34341 34347 34425 34548 34606 34664 34688 34691 34707 34714 34729 34745 34836 34942 34974 35025 35036 35101 35103 35123 35184 35227 35230 35234 35275 35382 35426 35510 35604 35692 35730 35776 35798 35835 35924 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50' 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 100 36073 01—50 100 37795 100 36077 01—50 100 37803 100 36114 01—50 100 37805 100 36176 01—50 100 37854 100 36219 01—50 1000 37910 100 36236 01—50 100 37920 100 36276 01—50 100 37963 100 36294 01—50 200 38002 200 36311 01—50 200 38164 100 36321 01—50 100 38284 100 36374 01—50 200 38289 200 36619 01—50 100 38289 200 36622 01—50 100 38303 100 36760 01—50 100 33412 100 36793 01—50 1Ö0 38486 100 36812 01—50 100 38514 500 36831 01—50 200 38517 100 36879 01—50 100 38534 200 37020 01—50 ■ 100 38596 100 37081 01—50 200 38681 200 37096 01—50 200 38893 100 37147 01—50 200 38803 100 37167 01—50 100 38820 100 37204 01—50 100 38349 200 37296 01—50 10 0 33911 200 37363 01—50 100 38920 100 37371 15 5000 38920 100 37371 01—50 200 38989 100 37423 01—50 100 38989 100 37440 01—50 100 39056 100 37518 01—50 100 39124 200 I 37530 01—50 200 39130 200 37676 01—50 * 100 39155 200 37679 01—50 100 39201 200 I 37684 01—50 200 39242 — S mi volt érte a hono- ráció? — Hárman kaptunk 46 ez­ret... — Mire változott ez a né­hány keszeg forint? — Mire költöttem? Nem a kocsmában! (Előre nevet egyet.) Kidobtuk az öreg, po- loslcás bútort, s vettünk újat. — Kettesben az asszony­nyal? — Nem kérem, nőtlen va­gyok, agglegény — így is mondhátnám. Még idejében láttam Az ember tragédiá­ját. Hiábavaló lenne a vita, akár tréfára hangolva, akár komolyra fordítva. így hát jókívánság helyett kölcsönö­sen abban maradunk, hogy a legközelebbi 46 ezret közö­sen ünnepeljük — egy pohár málna mellett. sináink, mint néhány évvel ezelőtt. Fordítva dicsérem jó kon­dícióját: — Látom, egyre fogy a lo­garlécek mestere! — Mit tegyek, ha egyszer olyat is kapni a pénzért, ami­től az ember megtartja a ki­lóit? Nem kérdem, mit mutat a mérleg, ha rááll, a másik té­ma, a pénz, ennél érdeke­sebb. — Van-e elegendő? — A pénzből sosem elég. De én azért ezt nem pana­szolom. Volt itt a raktáron rengeteg logarléc, amit nem adtak el. Selejt volt, meg­mondom, úgy, ahogy van. Nekiláttunk harmadmagam- mal, s egymilliós értéket megmentettünk belőle. — A gazda itthon? A mester előrebillenti fe­jét és szemüvege fölött jobb- ra-balra kutat a szobában. Komolyan csinálja, de sze­mei már elárulják a tréfát. — Keresem, keresem ... Nem folytatjuk tovább a játékot, hanem jó ismerő­sökként derekas kézfogással üdvözöljük egymást. A gaz­da nemcsak hogy odahaza i van, de itt van előttünk és ; megszokott humorával kérdi, ; hogy ceruzát koptatni jöW ; tem-e? I — Valamilyen írnivaló csak |akad! j — Nekem az is elég, hogy i amit fabrikálunk, majd mind | első osztályú! i Csak aki tudja, mennyit ; kínlódtak Monoron a logar- ; lécek gyártásával, az érti i és becsüli igazán, mit je- I lentenek ezek a szavak. A ; mester és üzemvezető Gas- \ paries Sándor csakugyan i csodát művelt, i — Mi a receptje? : — Minden műveletet lelki­i ismeretesen ... ; — És itt, ahol a század­i milliméterek is fontosak, ■ mennyire alkalmasak erre a ;gépek? j — Amennyire pontos em- ; bér dolgozik rajtuk, i — Hát ezt hogy értsem? \ — Maga is tudja, minden­1 ki tudja, hogy a maszek ócs- : ka gépen is jó munkát ad : — ha ügyes. Én nemcsak : mondom, de tudom is, hogy : a hibát bele kell kalkulálni. : Ha valaki ismeri, hogy erre : vagy arra túloz, vagy sán- : tít a gépe, mindjárt úgy i kezdjen hozzá és akkor so- ; hasem éri meglepetés. De I azért az is igaz, hogy ma ■ már egészségesebbek a ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom