Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csonka aratócsapat AZMSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Is A MEGYEI TANÁCS LAPJ A 1 vin. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. JÜLIUS 17, PÉNTEK Ülést tartott az MSZMP Pest megyei bizottsága Július 16-án, a Pest megyei Tanács épületében ülést tartott a Pest megyei Pártbizottság. Az ülés első napirendjeként a jelenlevők előtt Cservenka Fercncné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára ismertette az MSZMP KB július 10-i ülésén elhangzottakat. Ezután Szakali József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság 1964. második féléves munka- tervét terjesztette a megyebizottsag tagjai elé. A jelenlevők mind Cservenka Ferencné beszámolóját, mind a második féléves munkatervet elfogadták. Százezres tömeg kísérte utolsó útjára Maurice Thorezt Közel 40 kommunista és munkáspárt küldötte a temetésen Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt elnökét csütörtökön kísérték utolsó útjára a párizsi Pére Lachaise- temetőbe. A francia főváros régen nem látott ilyen nagy temetést. A rekkenő hőség ellenére több százezres tömeg adta meg a végtisztességet a kommunista mozgalom és az egész francia nép nagy halottjának. A gyászmenetnek 3 órakor kellett volna elhagynia a párt központi székházát, a gyászoló tömeg azonban annyira megtöltötte a Párizson keresztül vezető több mint öt kilométer hosszú utat, hogy a menet eleje már a temető kapujához érkezett, amikor az oszlop vége még el sem mozdult a pártház elől. A menetet Thorez szülőföldjéről, az észak-franciaországi szénmedencéből érkezett bányászok csoportja nyitotta meg. Utánuk a virágokat, koszorúkat vivő ifjúkommunis- ták és úttörők végeláthatatlan Ki mit tud? Nem a népszerű tv-játékról van ezúttal szó. Bár ez is népszerű, de játéknak igazán nem, mondható. Sőt, nagyon is nem játék. Hogy mégis e vidám játékra utaló „nevet” kapta, az kizárólag a véletlen műve. Minden bizonnyal valami jó kedélyű ember volt a „keresztapa”. Tény az, hogy jobb elnevezést keresve- kutatva sem lehetne találni rá. Miről is van szó? Arról a munkamódszerről, amelyet napjainkban ismét felelevenítettek megyénkben a mezőgazda- sági munkák, közelebbről az aratás, tarlóhántás és a a másodvetés meggyorsítására. Lényege: az irányító szervek — pártbizottságok, tanácsok — vezetői, munkatársai a helyszínen győződnek meg arról, hogyan halad a munka. A községi tanácsok és a községi pártszervezetek vezetői a termelőszövetkezetekbe látogatnak. A korábbi gyakorlattól eltérően a járási szervek nem hívják be megbeszélésre a járáshoz a községi vezetőket, hanem a járásiak mennek ki a községekbe. Itt a helyiek elmondják tapasztalataikat, majd ezt a megbeszélést rendszerint határlátogatás követi, bár azt meg is előzheti. A megye vezetői ugyancsak a helyszínen győződnek meg — a járásokban — a munka előrehaladásáról. Tehát a községiek beszámolnak a járásiaknak, ők a megyeieknek. A dolog természetéből ered, hogy a láncolatnak a megyénél nincs vége, hiszen a megye is további beszámo- fei kötelezettséggel tartozik. Amint mondottuk, nem most először kerül alkalmazásra a „Ki mit tud?”. Tavaly ősszel a szántásvetés, betakarítás idején honosodott meg megyénkben, s hogy eredménynyel, azt éppen az idei jó gabonatermés is bizonyítja, mert soha nem került földbe az őszi kalászosok magja — mint tavaly — október végére. Szó sincs róla, hogy a „Ki mit tud?”-ot az egyedül üdvözítő munkamódszernek kiáltsuk ki. De az tény, hogy olyan nagy munkacsúcsok idején, mint a nyári betakarítás, számos olyan előnye van, amellyel a hagyományos irányítás módszere nem rendelkezik. Az egyik a gyorsaság. Két nap alatt átfogó képet kapnak a megye vezetői a megyében végzett munkáról, míg egyébként legalább négy nap kell hozzá. A másik: a helyszínen értékelik az aratást, a talaj munkákat, tehát nincs mód arra — anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk sérteni —, hogy „szépítsenek” az eredményeken. S ami ugyancsak nem lebecsülendő: a járási és a megyei vezetők a helyszínen nyújthatnak segítséget a helyi szerveknél dolgozó vezetőknek. A kenyércsata idején tehát vezető és a vezetett kint van a területen, s munkakörének megfelelően tevékenykedik a siker érdekében. Az elmondottakon túlmenően ebben rejlik e módszer legnagyobb jelentősége. A vezetők nemcsak a jelentésekből, az értekezleteken szerzett tapasztalatok alapján tájékozódnak, hanem a területről, s ezúttal nyugodtan leírhatjuk: az életből. S hozzá kell tenni: nagyon-nagyon szívesen veszik a kombájnosok, traktorosok, s mindazok, akik az ország kenyeréért fáradoznak, hogy választott vezetőiket ugyancsak a „fedélzeten” látják. Bár a „Ki mit tud?” általában a hét két napjára, szerdára és csütörtökre szorítkozik — szerdán a községi vezetők számolnak be a járásiaknak, majd csütörtökön a járásiak a megyei vezetőknek — előnyös hatása a hét minden napján érződik. Mert nemcsak a „Ki mit tud?”-ért, de valóban igyekszik mindenki minél többet tudni! S ez a célja a „Ki mit tud?”- nak. Mihók Sándor sora következett. A gyászkocsi ^ előtt a pártszervezetek és tö- 4 megszervezetek zászlóit vitték, ? A koporsó mögött haladtak az ^ elhunyt hozzátartozói, a Fran- ^ cia KP Politikai Bizottságá- ^ nak, Központi Bizottságának ^ tagjai, a kommunista képvi- ^ selők és szenátorok, a francia ^ nemzetgyűlés küldöttsége, a ^ szocialista országok diplomá- j ciai képviselői és közel 40/j kommunista és munkáspárt küldötte. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja vezette. A temetőhöz vezető útvonalon végig leállt a forgalom és a párizsiak sűrű sorfala között haladt a néma gyászmenet. A Pére Lachaise bejáratánál emelvényre helyezték Maurice Thorez vörös zászlóval és a francia tricolórral borított koporsóját. A gyászoló család, a pórt vezetői, a testvérpártok küldöttei a disztri- bünön foglaltak helyet. Elsőnek M. Szuszlov, az SZKP elnökségének tagja, a szovjet küldöttség vezetője búcsúztatta Maurice Thorezt. A szovjet kommunisták és a Szovjetunió népeinek testvéri részvétét tolmácsolta a francia munkás- osztály mély gyászában. Benoit Frachon, a CGT főtitkára régi harcostársai nevében búcsúztatta Maurice Thorezt. Méltatta az elhunyt érdemeit a Francia Kommunista Párt felépítésében és a párt egységének megszilárdításában. A gyászünnepséget Waldeck Rochet beszéde zárta be. A Francia Kommunista Párt főtitkára ismertette Maurice Thorez harcos életét, kimagasló szerepét a Francia KP történetének legfontosabb szakaszaiban, a marxista—leninista elmélet gyakorlati alkalmazásában és fejlesztésében, a nemzeti egység megteremtésében. Maurice Thorez koporsóját a késő esti órákban a közvetlen hozzátartozók és a párt vezetőinek jelenlétében helyezték nyugalomra. A tápiószelei Tápiómenti. Tsz-ben kézzel aratják a rozsot. A megdőlt gabonatábla nagy gondot okoz a tsz-nek, mivel kevés a kézi aratáshoz szokott ember. Képünk: egy csonka aratócsapatot ábrázol: a marokszedő, kötélterítő és kötöző — egy személy. (Gábor felv.) a\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\^^^^ A SZÉLSÓKONZERVATÍVOK DIADALA: . Goldtratera köztársasági párt elnökje Tüntetés San Franciscóban — „Meghalt a szabadság“ ■ A francia közvélemény aggódik Az amerikai köztársasági párt elnökjelöd.0 kongresszusa ülésének kezdetén Dirksen szenátor hivatalosan a kongresszus elé terjesztette Gold- water jelöltségét, majd félórás beszédében buzdította a delegátusokat, az „arizonait” válasszák meg. Scrantont hivatalosan Milton Eisenhower „nevezte be”. Előterjesztették még Rockefeller New York-i kormányzó és Margaret Chase Smith asz- szony nevét is. ' A jelölő beszédek megtartása után került sor a szavazásra. A már alaposan „megdolgozott” delegátusok túlnyomó többségükben Goldwater- re szavaztak. Az 1308 küldött közül 883 küldött foglalt állást Gold- water mellett, Scranton kaA Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a betakarítás menetéről előterjesztett tájékoztatóját. Az aratás az ország egész területén jó ütemben halad, a mező- gazdaság dolgozói elismerésre méltó munkával, eredményesen fáradoznak a termés mielőbbi és gondos betakarításán. A tervezetthez képest országszerte javult a gépek kihasználása, most elsősorban a kombájnok teljesítményének növelésére kell nagy gondot fordítani. A kormány megállapította: a betakarítás mielőbbi befejezése mellett nagy fontosságú, hogy a mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárás lehetőségeit hasznosítva, minél nagyobb területen végezzenek másodvetést, ilyen módon is gondoskodjanak a közös- és a háztáji állatállomány jobb takarmányellátásáról. A munkaügyi miniszternek, az , Országos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok munkaerőgazdálkodási feládatairól és hatósági jogkörének bővítéséről. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter javaslatára határozatot hozott a Képző- művészeti és az Iparművészeti Főiskola új képzési rendjéről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI), csak 214 szavazatot pott. Rockefellernek 114 voks jutott, Smith asszonynak 27 és Romney michigani kormányzónak 41. A többi néhány szavazattal „kedvenc fiúkat”, helyi politikusokat ajándékoztak meg. A szavazás után hivatalosan bejelentették, hogy Goldwa- ter a köztársasági párt elnök- jelöltje, ő veszi fel majd a harcot a demokrata párti Johnson elnök ellenében a novemberi elnökválasztásokon. Mint a Reuter tudósítója rá mutat, Goldwater jelölésének olyan politikai következményei lehetnek, amelyek egy nemzedékre kihatnak. 4 köztársasági pártban nem csupán a szenátor egymaga diadalmaskodott, hanem a szélsőkonzervatív erők ültek diadalt. A kongresszuson megtartott szavazással egyidöben tüntető tömegek jelentek meg San Francisco utcáin, tiltakoztak a fajüldözők ellen és elítélték Goldwatert, mert a szenátusban a polgárjogi törvény ellen szavazott. A kongresszus színhelye előtt a tüntetők koporsót állítottak fel és ráírták: „Meghalt a szabadság!’’ A francia politikai körökben általában nem adnak komoly esélyt Goldwatemek Johnson- nal szemben, de rendkívül veszélyes jelenségnek tartják, hogy az amerikai választóknak egy jelentős része olyan felelőtlen embert támogat, aki az atomháborútól sem riad vissza és katasztrófába döntheti a vi- got. A Les Echos, a francia nagytőke lapja is Goldwater ellen fordul és rámutat: a köztársasági párt választási programja nagyfokú felelőtlenséget tükröz és a hidegháború felélesztését jelentené valameny- nyl fronton. Goldwater a szakadék szélén táncoló antikommunista, a Foster Dulles-i politika apostola — írja Jean Mauric- Hermann a Libérationoan. Miller a republikánus alelnök-jelölt Goldwater — miután számos „röpgyűlésen” tárgyalt az a1- élnök-jelöltség kérdéséről és az üresedő párttisztségek betöltéséről — már jóval a jelölő kongresszus utolsó ülése előtt, szóvivője útján nyilvánosságra hozta, hogy Will'an E Millert, a köztársasági pár országos elnökét, New Yo.ri állam képviselőházi tagját vészi maga mellé, mint alelnók jelöltet. Megválasztásához természetesen nem , fér Kétség,. hiszen a küldöttek már hagyomány szerint is azt az al- elnök-jelöltet hagyják jóvá, akit a már megválasztott elnökjelölt két. A 44 éves Millert kíméletlen rőszakosságáról, jó vitakészségéről és — akárcsak Go’d- watert — szélsőjobboldali nézeteiről ismerik.
