Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

\ Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1964. JÜLIUS 15, SZERDA V. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA TERMÉKEIK ELLEN kifogás sem itthon, sem külföldön nem merült fel Bemutatjuk a Szentendrei Háziipari Szövetkezetei Az idén a Szentendrei Házi­ipari Szövetkezet benn dolgo­zóinak száma 38-ról 52 főre, a bedolgozók száma 250 főről 300 főre emelkedett. A szövet­kezet anyagellátása nem száz százalékig biztosított, ezért sa­ját erőből is állít elő nyers­anyagokat. A szövődé exklu­zív mintájú és minőségű anya­gaiból csak kis szériát gyárt. Ezzel a választék bővítésére és különlegességére törekednek. Országos jelentőségű a poli­etilén-hulladék feldolgozása is. Jelentős valutamegtakarí­tást jelent az import nyersanyag minél gazda­ságosabb felhasználása, annál is inkább, mivel az ebből gyártott termékek nagy részét exportra vi­szik. Folynak a kísérletek a felira­tokkal szennyezett anyagok tisztítására is. A hulladék mennyiségének növekedése új gép konstruálását tette szük­ségessé. Munkába állítása után 100—150 tonnányi nyersanyag regenerálását tudja a szövet­kezet elvégezni. Kész -termékeket állít elő a konfekcióosztály, amely kizá­rólag exportra dolgozik. Jó munkáját jellemzi, hogy áruik ellen kifqgás sem a hazai export vállalat, sem a külföldi átvevő ré­széről nem merült fel. A PVC műselyemszálból készült szatyrok egy részét Svájcba, Hollandiába, Auszt­ráliába, Egyiptomba, Indoné­ziába, Ghánába és a Mali Köztársaságba exportálják, másik része a hazai piac kere­sett cikke. Ezt jelzi, hogy 1964. III. és IV. negyedében 80 000 darabra kaptak megrendelést. A PVC esőkabátok gyártása a műanyagrészleg legtöbb valu­tát hozó munkája. Valutamegtakarítást jelent a szigetelőkötél-gyártás is, amely igen bevált import­anyag-pótló. A folyó évre be­tervezett mennyiségen kívül 2 millió métert kell gyártaniuk, amihez új épületre lesz szük­ség, s ennek építése hamaro­san elkezdődik. A részleg szö­vőgyári hulladékot dolgoz fel, így szinte értéktelen anyagok válnak értékes importpót­ló anyagokká. A többi részleg nem hoz említésre méltó hasznot gaz­dasági téren, de igen nagy szo­ciális jelentősége van, mert sok csökkent munkaképességű ■ szentendrei lakost foglalkoztat és biztosítja számukra a meg­élhetést. A szövetkezet dolgozói lelki- ismeretes munkát végeznek. A Szentendrei Háziipari Szö­vetkezet évi tervét előrelátha­tólag teljesíteni fogja, s ezzel jelentősen hozzájárul váro­sunk ipari hírnevének öregbí­téséhez. Mezei Zsuzsa Óvatosabban locsoljanak! A múlt vasárnap este két­ségbeesve fordultak hozzám | Jókai utcai szomszédaim. Szombaton szépre meszelt, ap­ró kis házukat vasárnap reg­gel a városi öntözőautó úgy. végiglocsolta, hogy vasárnap — pihenő helyett —, károm­kodva és fogcsikorgatva újból végig kellett meszelniük. Most újra rettegnek, mikor éri is­mét „köztisztasági fürdő’“ a fa­lakat. Magam is tapasztalom, hogy a járdára ömlő vízsugár feles­leges sarat is termel. Tiszta városunk jó hírnevének to­vábbi fenntartása, de elsősor­ban házaink tisztasága és a lakók lelkinyugalma érdeké­ben óvatosabb locsolást ké­rünk! —H— KÉPES HÍRADÓ NYÍRSÉGIEK PANASZA: Száraz, hideg ételen él a munkás- szállások lakóinak többsége HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — Elindultak nyári tábo­rozásra a szentendrei álta­lános iskolák diákjai is, kö­zel másfélszázan. A fonyód- ligeti tábor felkészülten vár­ta a kis úttörőket. Remél­jük, az időjárás is kedvez gyermekeinknek. KULTURÁLIS HÍRADÓ Megnyílt a Szentendrei fes­tészet című kiállítás a székes- fehérvári István Király Mú­zeumban. A tárlaton 27 szent­endrei alkotó művész képei szerepelnek. A kiállítást a Ma­gyar Nemzeti Galéria munka­társa, Haulisch Lenke művé­szettörténész rendezte és Per- neczky Géza művészettörté­nész nyitotta meg. Televíziós filmet írt Rabi Mátyásról, a magyar felvilá­gosodás korának üldözött hő­séről Barabás Tibor. A két­részes televíziós film felvéte­leit az eredeti színhelyen, Szentendrén és környékén for­gatják majd. A készülő film rendezője: Hintsch György. — A járás kenyérellátá­sáról, az élelmiszer-kiskeres­kedelmi egységek áruellátá­sáról tárgyalt az elmúlt na­pokban a járási tanács vég­rehajtó bizottsága. A végre­hajtó bizottság, Varga Pé­ter, a megyei tanács vb-el- nökének jelenlétében e nagy fontosságú napirend kapcsán több fontos határozatot ho­zott. — A filmszínház műsorán július 15-én az Úri muri, 16-tól 19-ig a 8 és fél, a kert­mozi műsorán július 19-én a Három ember és az erdő, 16-tól 19-ig a Kéz kezet mos című szélesvásznú film sze­repel. — Folyó hó 24-én, pénte­ken, 20 órak kezdettel ^ „Gengszterek és filantrópok” című lengyel filmszatíra ke­rül bemutatásra a József At­tila Művelődési Otthonban. Sok építkezés folyik a vá­ros területén. Épületeket ta­taroznak, új létesítményeket építenek, kábeleket fektetnek, utakat köveznek. A munkát szinte egytől egyig családjuk­tól távol élő emberek végzik, akik hetenként, kéthetenként térnek haza szeretteikhez. Általában munkásszállásokon laknak. Nyilvántartott és ál­landó munkásszállásaink meg­felelőek, a legalapvetőbb dol­gok — a tiszta ágynemű, - a mosdási lehetőség — ezeken a helyeken biztosítottak. Nem mondható ugyanez '&z!“ideigle­nes munkásszállásokra, ahol mostoha körülményeit ítőzöít élnek az emberek. A minap három nyírségi fia­talemberrel beszélgettem. Át­lagkeresetük 1600 forint kö­rül mozog. Általában elége­dettek körülményeikkel, csak azt panaszolják, hogy ritkán — csak ha esténként főznek — jutnak meleg ételhez. Általá­ban száraz, hideg koszton élnek napszámra, hiszen a vendég­lők ételárát nem fizethetik meg, akkor nem jutna a csa­ládnak semmi. A három fiatal munkásember a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat szentendrei részlegénél dolgo­zik. Rendszeres étkeztetésükről senki sem gondoskodik. Nem új jelenség ez. Ugyan­ezzel a problémával találkoz­tam hetekkel korábban a Pest megyei Építőipari Vállalat al­kalmazottai körében, akik a szentendrei építkezéseken dol­goznak. Nincs ez így jól. A feladatok elvégzése munkáskezeket kí­ván, ezért országszerte tobo­roznak, hogy szakembereket, segédmunkásokat kapjanak, A bérek kifizetésével azonban nincs még minden megoldva. A munkásokról gondoskodni is illene a szóban forgó válla­latok vezetőinek vagy a telep­vezetőknek. A legelemibb, ami a felelős vezetők kötelessége, hogy tegyék lehe­tővé a családjuktól távollevő dolgozóik rendszeres étkezteté­sét. A város területén, de a járásban is számtalan módja van annak, hogy a közétkezte­tést az üzemi konyhákon meg­oldják. Miért nem intézked­jék akkor é föritós kérdés megoldására? ¥ ’A ■munkaügyi szervek és a szakmaközi bizottság figyel­mébe ajánlom e pár gondolá- tot abban a reményben, hogy közbelépésükkel megoldódik a városban dolgozó, mostoha kö­rülmények között élő munká­sok ellátása. Szocialista el­veink ezt parancsolóan követe­lik- — i — c — Készül az új benzintöltő állomás melletti motor-presszó. A Kocsigyár által gyártott elemekből épülő házacska mind­addig betölti majd szerepét, amíg állandó épületre beru­házást nem kap a város — Sok külföldi kereste fel már ebben az évben a szentendrei campinget. A ta­valyi 388 fővel szemben jú­nius 30-ig bezárólag 2434 külföldi vendég vette igény­be a camping szolgáltatásait és közel 3500 vendégnapot töltött itt. A külföldiek zöm­mel csehek, lengyelek, de szép számmal akad közöttük svéd, dán, német,' angol, francia és holland nemzeti­ségű is. A szolgáltatásokért az első félévi adatok alap­ján a külföldi vendégeiből több mint 88 000 forintot szedett be az Idegenforgal­mi Hivatal. Ez a Dumcsa Jenő utcai ház is megérett a tatarozásra. Sok ilyen „seb” éktelenkedik még a város arcán. Úgy gondoljuk, ideje lenne érvényt szerezni a városi tanács tatarozási szabályrendeletének. Építési szabályrendele­teink a kényszertatarozás fogalmát is ismerik, ezzel is élni kellene. (Kurtz István felvétele) Tönkrement a széna A járási vezető szervek min­dent elkövetnek, hogy a já­rás állattenyésztését, a meg­felelő takarmánybázis meg­teremtésével elősegítsék. Nagy gond az ország megfelelő hús­ellátása és ezt a fontos nép- gazdasági problémát min­denütt kötelesek vagyunk elő­segíteni. Ezért támogatták a pomá- zi Petőfi Termelőszövetkeze­tet abban a törekvésükben, hogy a nagy kiterjedésű szi­getmonostori határban lege­lőhöz és kaszálóhoz jusson. Néhány héttel ezelőtt a köz­ségben működő szakszövet­kezet közgyűlésén szenvedé­> ..........................................— í A múlt pénteken délelőtt 11 óraikor pödört bajszos, régi ; egyenruhás kalauz trombita- ! szavára komótos pöfögéssel ; indult ki a Margit-hídi álló- j másról az „ősvonat”. Az a pi- ; ci gőzmozdony húzta, amely \ 75 évvel ezelőtt vitte a szent- ! endrei szerelvényeket. Köny- \ nyes szemmel néztük ezt a je- \ lenetet jónéhányan, akiket \ még ez a liliputi mozdonyocs- i'ka is szállított. \ 1887-ben alakult a Budapes­\ ti Helyiérdekű Vasutak Hész- \ vénytársaság 2 500 000 forint ; alaptőkével. Első vasútvonala l a 15 km hosszú Budapest—So- ! roksár—Haraszti, második a 11 ! 'km-es cinkotai, harmadik pe- tdig a 17 km-es szentendrei \ volt, Filatorigát végállomás- ! sál. Az első vonatok Óbuda— í Főtérig közlekedtek, később a • vonal a Pálfy térig hosszab- ! bodott, majd 1934-től a Mar- ; git-híd lett a végállomás. A \ személyforgalom — egykorú \ írások szerint-— már 1892-ben j „óriási” arányokat fpltött. A j három HÉV-vonalon egy év \ alatt 1 336 000 fő utazott, leg- ; nagyobb forgalmú a haraszti, \ legkisebb a szentendrei vonal volt. Hihetetlen számok ezek, amikor ma már napi 3—4000 fő jár be csak Szentendréről, az alkalmi utasokról, vasár­napi kiránduló és egyéb for­galomról nem is szólva. A mostani TÜZÉP-telep he­lyén volt a kis mozdonyok fű­tőháza. Az évforduló alkal­mával meghatott szívvel emlé­kezünk a régi vasutas dolgo­zókra: Farkas és Párvy moz­donyvezetőkre, Portsch bácsi­ra, aki évtizedekig adta ki jegyeinket, a néhány éve el­halt Kern Józsefre, aki a re­miz teljhatalmú főnöke és te­lepvezetője volt és a sok fel- sorolhatatlan kedves arcra, akik egyben megegyeztek: kedvesek voltak és összeforr­tak bejáróink napi életével. Közülük sokan végigkísértek bennünket tanulóbérletes diákkorunktól napjainkig. Köszöntjük HÉV-vonalunk minden egyes dolgozóját, to­vábbi jó munkát kívánunk, ne­kik. Köszöntjük továbbá HÉV- vonalunk korszerű fejlődését, az ősszerelvény mellett pén­teken látott gyönyörű új sze­relvényt, amelyen ugyan egyelőre „Csepel—Boráros- tér” tábla füQg, de hisszülk, hogy nemsokára mi is ilyenen fogunk utazni. Az évforduló alkalmából ré­gi újságsorokat idézek. 1910. november 27-én a Szentendre és Vidéke című helyi újság így írt: „Szentendre és vidé­ke minden mesterséges fej­lesztési politika és milliós be­fektetés dacára fejlődhetni nem fog, míg a fővárossal ol­csó és gyors közlekedés össze nem köti. Közlekedésünk azon­ban oly lassú, hogy csak uta­zási időre másfél óra kell, míg a Pálfy térre érünk. S amíg e tárgyban radikálisan nem teszünk valamit, a fejlő­dés érdekében hozott milliók cs^M: sárba dobott pénzek le: I nek!” 1880-ban, hogy a filoxéra : kipusztította a város nagyhírű \ fő jövedelmi forrását, a szőlőt,; a város hanyatlásnak indult s \ ez időtől kezdve minden erő-; feszítés megtörtént, hogy a ] fővárossal kiépítendő vasút : hozzon újabb lendületet fej- ■ lődéséhez. 1886-ban történt: meg a képviselőtestületi elő- : terjesztés és a „közigazgatásiI ,bejárás” a Közúti Vaspályai Társaság (a mai Fővárosi Vil- \ lamos Vasút elődje) által Őbu- \ dóról Szentendréig építendő \ helyiérdekű vasút tárgyában. \ 1887. június 5-én kelt Pest \ megye Nagyságos Alispánjá- \ nak végzése a vasút átépíté- \ sértek engedélyezéséről. Egykorú nyomtatott adatok ; szerint 1888. augusztus 17-én ! indult meg a Helyiérdekű Vas- í út Szentendréig. Ezek szerint j nem hetvenöt, hanem ma hét- \ venhat éve történt a tényle-; ges indulás. A vonal villamo-; sítása pedig nem 1909-ben tör-; tént, mint az Esti Hírlap köz-í, zétette, hanem pontosan há- í rom hónappal az első világ- í háború kitörése előtt, 191f. í márciusában. g Horváth Levente í lyes viták után Siffer elv­társ, a pomázi Petőfi Tsz elnöke, megnyerte a csatát és közel 50 holdnyi terü­let került az általa veze­tett gazdaság használa­tába. Csak azt nem tudjuk, miért harcolt olyan szenve­délyesen a kérdéses terüle­tért. Az történt ugyanis, hogy a terület első kaszálásából származó széna — holdan­ként mintegy 20 mázsa — levágott állapotban a hely­színen tönkrement, elrohadt. Ez testvérek között is közel 100 000 forint értéket képvi­sel! i Mennyi húst dobtak ki az J ablakon e gondatlanság kö- í vetkeztében? y £ Szóvá kell tegyük mind- ^ ezt nemcsak a bekövetke- £ zett kárért., de azért is, mert í a pomáziak gondatlansága í í a járás vezető szervei­y £ nek a tekintélyét is sérti, ", £ hiszen közreműködésük és £ alapos meggyőző munkájuk, melyet a szigetmonostoriak körében végeztek, nem talált támogatásra a pomáziak ré- széről. ÉLESLÖVÉSZET \ A városi tanács-vb értesíti : a város és a szomszédos köz- ! ségek lakosságát, hogy Szent- ! endrén az izbégi katonai lőté- ; ren f. évi július hó 16, 17, 18, ; 20, 21, 22, 23, 24, 25, 27, 28,- 29, 30. és 31-én reggel 7 órá- ! tói este 11 óráig éleslövészetet : tartanak. A lőtér veszélyességi : határán felállított figyelmezte- | tő táblák mögötti területre a ; megjelölt napokon belépni szi- ' gorúan tilos és életveszélyes. Egy kis várostörténet: HÉV- vonalunk jubileumára SZÓVÁ TESSZÜK... I ... hogy változatlanur el- ; lepi a gaz a 11-es műút men- \ tén az üdülőtelepet, a járdá-; kát és a közterületet. Tud- > juk, kevés a munkáskéz. Úgy; gondoljuk azonban, hogy a j vegyszeres gyomirtás e téren i is alkalmazható lenne és je- í lentősebb költségbe sem ke- j rülne. Figyelmébe ajánljuk! tehát a tanács építési és: közlekedési osztályának ezt: a megoldást, amit akár a ter- j melőszövetkezet tagjai, akár j a Községgazdálkodási Válla- \ lat emberei elvégezhetnének;; ... hogy július 10-cn, pén-1 teken délután 17 óra kö-| rül a tahitótfalui Vöröskő! Étteremben részeg, illetőleg i erősen italos embereket isi kiszolgáltak. Ez önmagában; is büntetendő dolog, de ezen-; kívül nincs szüksége ennek; a nagy forgalmú és közked-; veit étteremnek *a rossz hí­rét keltő, izgága emberekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom