Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
#* VIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1964. JULIUS 14. KEDD A HATÁRBAN LÁTTUK HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA HOL A HIBA? Sikerük titka: a szorgalom és a jó összhang Nagykőrösiek látogatása a galgahévizi Rákóczi Termelőszövetkezetben A viharok jelentős károkat okoznak a villamosvezetékekben. Csibrán László, a DÁV villanyszerelője végzi a hibafelvételeket a hely- i színen. (Papp felv.) * NAPIRENDEN: AZ ARATAS- CSÉPLÉS ÉS A RAKODÁS Szerdán a városi pártbizottság végrehajtó bizottsági Ülésén a mezőgazdasági osztály. tájékoztató jelentést ad a nyári aratás-cséplési munkákról, és az őszi munkákra való felkészülésről. ■ A ipari bizottság képviseletében Leskó László arról Számolt be, hogy a vasút helyi vezetői miként készültek fel a nyári, őszi szállítási, rakodási feladatokra. Ezenkívül a városi tanács MSZMP-alapszervének munkájáról adnak tájékoztatót. ★ Török és görög szakmunkásküldöttség látogatta meg a konzervgyárat, és ismerkedett az üzem és a dolgozók életével. •k A Hunyadi Termelőszövetkezet a hét végén, de legkésőbb a jövő hét elején megkezdi a gabonák cséplé- sét. ★ Könyvjutalmat kaptak a tizennegyedik vasutasnap alkalmából a különféle helyi társadalmi szervektől jó munkájuk elismeréséül Bene Balázs, Csorba Antal, Józsa László, Hertling Ferenc, . Bakó Ambrus]' Patonai Sándor, Péczeli Dénes, Kolompár István, Berki Gyula, XJgrai Árpád és Tóth-Zöldi József. A növényápolást cserélte fel az állatgondozás ügyesbajos dolgaival Bök György, a Hunyadi Termelőszövetkezet tagja. A gondjaira bízott százhatvanhat sertés szépen fejlődik. ★ Az állami gazdaság és a göngyölegtelep áruinak kies berakodása példamutató — kaptuk a vasúttól a tájékoztatót. Ugyancsak időre Üríti ki a vagonokat a Dózsa és a Petőfi termelőszövetkezet * kollektívája. Sajnos, a többi termelőszövetkezetek kirakodásáról, szállításáról aligha lehet ilyen jót mondani. ★ A művelődési otthonban kapott helyet a Kinizsi Sportkör vívószakosztálya. Két tanfolyamon harmincnyolc tanuló tett sikeres vizsgát. A konzervgyár anyagi támogatásával harminchárom nagykőrösi termelőszövetkezeti tag látogatta meg autóbusszal a galgahévizi Rákóczi Termelőszövetkezetet a napokban. Gádor Mihály, a galgahévizi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke fogadta a küldöttséget. Elmondotta, hogy hét éven át gyenge volt a termelőszövetkezet, egészen 1960-ig. 1960- ban másik termelőszövetkezet is alakult Gaigahévízen, és ettől kezdve nemes verseny indult á két szövetkezet között. A termelőszövetkezet taglétszáma hatszázötven fő. Nyolcvan munkanap felett teljesített az. elmúlt évben négyszázhatvan fő. Területük 3453 hold, ebből 2365 hold a közös szántó. A háztáji kukoricát közösen művelik és átlagtermés alapján osztják el. Területükből 151 hold rét, 127 hold legelő, 92 hold szőlő, 176 hold erdő. A szántóterület 33 százalékán termeltek a múlt évben’ kenyérgabonát, ez évben 32,4 százalékán. Takarmánygabonát az elmúlt évben a terület 23 százalékán, ez évben 27 százalékán termeltek. Elmúlt évben 19,5 mázsa/hold volt a kukoricatermésük májusi mor- zsoltban számolva. Ipari növényt a terület 7 százalékán termeltek, úgyszintén pillangóst is. Cukorrépa-átlagtermésük holdanként 193 mázsa volt 110 holdon. Kertészet 426 hold területen volt, ez évben 440 hold területen működik. Elmúlt évi borsó-átlagtermésük 40 mázsa, az uborkáé 69 mázsa volt holdanként. Állattenyésztésük állománya 272 szarvasmarha, 100 anyakoca, 88 ló, 314 juh. 1963- ban 535 hízósertést adtak le, ez évben 600-at adnak át. 1963-ban 8,9 millió forint volt a tervezett bevételük, ezzel szemben a tényleges eredmény 15,5 millió forint volt, így kétmillió forint készpénzt tartalékba helyeztek. Legnagyobb bevételüket a zöldborsó és az uborka adta. Borsóból holdanként 11 000 forint, uborkából 16 000 forint volt a bevétel. A termelőszövetkezeti tagok vagyona 16,5 millió forint, ebből tehermentes 13 millió forint. Az elmúlt évben 9,5 millió forintot osztottak ki a tagoknak, egy munkaegység értéke 68 forint volt, ebből 11 forint volt a térNyolcezer hold betakarítása vár a IVagykórösi Gépállomásra — Fontos a szántás, halaszthatatlanul sürgős a vetés, nem lehet várni a növény- ápolással, de embertől, géptől egyaránt a legnagyobb erőfeszítést a betakarítás követeli meg — mondotta Bimbó János, a gépállomás főművezetője. — Ha kell, tizennyolc- húszórás üzemet tartanak a kombájnok, aratógépek, a szemszállító erőgépek, műhelykocsik. Állandóan? üzemben vannak az aratás megkezdésétől annak befejezéséig, tekintet nélkül ünnepre vagy pihenőnapra. — Ugyanez áll az emberekre, a gépvezetőkre és a kiszolgáló személyzetre egyaránt. Nyújtott műszak — állandó ügyelet. — Büszkén mondhatom, hogy ebben a rendkívüli erőfeszítést igénylő munkában egyetlen fegyelmezetlenségre sem került sor. Dolgozóink példásan ellátják feladatukat. Soha nem panaszkodnak, pedig bizony a napi tizennyolc- húszórás munka nem ritka, s a dolgozók igen gyakran csak hideg, száraz koszton vtannak, és heteken keresztül nélkülözik az otthon melegét. — A nagy munkáról azonban szóljanak a számok. A nagykőrösi határban nyolcezer katasztrális hold betakarítását végezzük el. Körülbelül nyolcvanezer mázsa gabonát szállítunk. Négy-ötezer holdon kell elvégezni a szalmalehúzást és körülbelül négyezer holdon vár ránk a tarlohántás. Emellett vannak feladatok, amiket szintén határidőre kell elvégezni. Hogy nagyon fontos dolgot említsek, megjegyzem, hogy még most, az aratás idején sem hanyagolhatjuk el a forgatást, amit az őszi telepítések számára vállaltunk. — Befejezésül ne feledkezzünk eS a műhelyek munkájáról sem. A legkisebb hiba esetén azonnal indul a műhelykocsi, amelyen két szerelő siet a helyszínre. Mindenféle alkatrészt visznek magukkal és a legrövidebb időn belül elvégzik a javítást. — Én magam is terepjáró kocsin mindennap meglátogatok egy-egy brigádot. Szerelővel megyek, és miután minden gépet, kombájnt, aratógépet gondosan megvizsgálunk üzem közben, a kisebb hibákat azonnal rendbehozzuk. — Mi lelkesíti ezeket az embereket a páratlan erőfeszítésre? — kérdezem, miközben búcsúra nyújtok kezet. — Mindenekelőtt az a felelősség, amellyel az ország kenyerét igyekeznek biztosítani. Egy kicsit pedig az is, hogy az" egyhónapos kampányban könnyen meg lehet keresni a négy-ötezer forintot. mészetbeni, a többi készpénz. Ez évben havonta 25 forintot osztanak készpénzben munkaegységelőlegre, az idei eső- és jégkár ellenére is 60 forint körüli munkaegységei osztanak. Az egy tagra jutó átlagkereset a közösből 16 900 forint volt az elmúlt évben. Zömében eredményességi munkaegység-módszert alkalmaznak. Minden 100 forint termelési érték után 0,8 munkaegységet adn’ak, tehát az elmúlt évben 54,4 forintot adtak 100 forint termelési érték után. A termelőszövetkezet dolgozóinak zöme nő, akik egész nap dolgoznak, átlagban 1,2 munkaegységet keresnek 10 órára. A galgahéviziek eredményének titlca a szorgalom, a jó összhang. Csapadékuk 10 éves átlaga 550 milliméter. A nagykőrösi csapadékátlag 540 milliméter. A galgahéviziek évente 20— 30 új házat építenek, olyan házakat, amilyeneknek párja alig álcád Nagykőrösön. Az építkezők zöme termelőszövetkezeti tag. A galgahévizi termelőszövetkezeti tagok lelkesedése, jó munkafegyelme, a vezetők és a dolgozók közötti jó kapcsolat a biztosíték a további jó eredményekre. Mint megtudtuk: több mint egymillió forintos költséggel rövidesen hozzákezdenek új ter- ■melösziWetkezeti székházuk megépítéséhez. Dr. Konrád Zoltán A Dózsa Termelőszövetkezetben két UTOS—45 traktor húzza össze a kombájnszalmát. (Fehér és Papp felv.) ítélet a sertésüzérek ügyében Szigorúan megbüntették az üzéreket Nagy port vert fel február elején az az üzérkedés, amelyet Kovács József és Bűz Ferenc követtek el. Megegyeztek, hogy a Dunántúlról hoznak hízott sertéseket, s azokat drágábban adják eh a város piacán.;. Kovács József feladata volt, hogy felhajtsa az ügyfeleket, tőlük az előleget bevasalja és általában az üzletet lebonyolítsa. Először Kakasdra látogattak el, nem is hiába, mert /i ntcf/rendeiók óvatosak voltak... Húsz mázsa jég készül naponta — Könnyen elromolhat a hűtőgép, az áramszolgáltatásban is lehet valami hiba, és ilyen esetben kéznél van a jég.- Ha nem is éppen a legideálisabb megoldás, de igen jó, hogy van — mondja Nagy Ambrus, a jégüzem egyM: gépkezelője. — A napi termelésünk húsz mázsa. Nem sok. Többet is el tudunk adni, különösen a meleg napokban. De hát a hiba nem a gépekben van. A megrendelők túl óvatosak. Kevesebb jég vásárlására szerződtek, bezzeg most kapkodnak, szívesen átvennének sokkal többet. Kérésüket azonban nem tudjuk teljesíteni, mert az üzem — a megrendelések birtokában — csak két műszakra tervezte a termelést. KIPRÓBÁLTAM. Nem adok borravalót és kész! Egyszer úgyis el kell kezdenem. Legfeljebb görbén néz rám. Na és? De ő nem. Éppen olyan mosolygósán számolgatta a tíz-húsz filléresekből álló négy nagyadag fagyi árát, mintha előre érezte volna kezében a kétforintos súlyát. Az arcomon pedig láthatta, hogy megtagadom a borravalót. Fizetés közben arra gondoltam, hogy mi, fogyasztók, vendégek kényeztetjük el borravalóval a felszolgálókat. Ha annak idején ősanyáink vagy ősapáink nem kezdték volna el a borravalózást, most talán eszünkbe sem jutna. Valahogy úgy vagyok ezzel a dologgal, hogy mind a két fél feszélyezve érzi magát. Nekem, mint vendégnek lelkiismeretfurdalásom van, hogy már megint megsértettem egyik embertársamat azzal a nyomorult borravalóval, aki nincs ugyan rászorulva az effajta „prémcsire”, de azért elfogadja. Miért sértse éppen ő a kedves vendéget?! ÉPPEN elege van a másik félnek, a borravaló elfogadójának. Nekik sem lehet kellemes. El tudom képzelni, hogy vannak közülük, akiknek godolataikban az kavarog, hogy már megint képes megsérteni a kedves vendég a borravalóval. De előfordul ilyen is. Milyen sóher tag! Képes a szemem kiszúrni nyomorult két forinttal! Persze, nekem könnyű. Nem kell senkitől sem elfogadni még csak öt fillért sem, borravaló címen. MINDEZT most azért írtam le, hogy ünnepélyesen kijelentsem: leszoktam a borravalóról. Eddig két-há- rom forinttal is megsértettem felebarátaimat. Sohasem volt merszem visszakérni azt a visszajáró néhány fillért, inkább azt mondtam: — Hagyja csak! Hát most már ennek vége! Mit furdalja a lelkiismeretemet az a nyomorult borravaló. Nem elég, ha másét furdalja?! DIÁKOK A GYÁRBAN A nyári szezonra a konzervgyárba sok diák szerződött. Somodi Ilona nyolcadik osztályos tanuló például június 15- től július 31-ig dolgozik a gyárban, négyórás műszakban. Az első fizetést már megkapta. 207 forintot vitt haza, szüleinek nagy örömmel. Minden vágya volt, hogy divatos szemüveget vegyen és nyári ruhát. Édesapja motorkerékpár túrával lepte meg. Pozsár Piroska nyolcórás műszakban dolgozik már negyedik éve. Most érettségizett, s mint régen, most is szívesen dolgozik, hogy édesapját, ugyanakkor saját magát is anyagilag segítse. Egész nyáron itt dolgozik, majd irodagép-műszerész lesz. — szabados — ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Pál Gyula és Kádár Margit leánya: Katalin, Kása Ferenc és Bálint Erzsébet fia: Ferenc. Névadó ünnepség: Tóth Ferenc és Szántó Mariann leánya: Mariann. Házasságot kötöttek: Nyerges István és Balogh Rozália, Pap Ambrus és Szabó Ilona, Forró Pál és Szőke Krisztina, Koffer Dénes és Bakos Judit, Nagy Gyula. és Kenyeres Erzsébet. ünnepélyes esküvők: Barna István és Joó Éva. Szilágyi Sándor és Oláh Erzsébet, Fehér Imre és Hoffmann Anna. Elhunytak: Halasi Ilona két napos, Boros Rozália 84 éves, Szües Jánosai Dőia-Tóth Eszter 60 éves. tizenhárom kövér jószággal tértek haza. A második úton tizenöt sertést vásároltak. Az utolsó útra január 30-án került sor, ekkor is tizenöt hízott jószággal tértek haza. Az első út után a közös pénzből három-háromezer forintot osztottak el és ugyanannyit a második próbálkozás után. A harmadiknál azonban rajtavesztettek. Nyolc disznót Nagykőrösön helyeztek el, héttel pedig Cegléden próbálkoztak. Két jószágot eladtak, ötöt pedig a rendőrség lefoglalt, amikor a két társat őrizetbe vette. Lefoglalta a rendőrség a letartóztatásnál megtalált fuvarleveleket, járlatleveleket és a Kovács J0z.setnél talált huszonkilencezer forint készpénzt. De őrizetbe került az öt lefoglalt sertésért befolyt tízezeregyszáz forint is. A városi bíróság a tanúk tömegét hallgatta ki. Mindkét vádlott őszintén beismerte a cselekményt. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak a sertésekéit az eladóknak többet fizettek, mint az Állatforgalmi Vállalat és a vevőknek olcsóbban adták a nagykőrösi piaci árnál. így úgy tűnhet, mintha cselekményükkel kárt nem okoztak volna. De az ilyen munka nélküli és az árkülönbözetre spekuláló tevékenység ellenkezik a szocialista erkölccsel és büntetendő is. A vádlottak egyébként a közellátásnak tényleg kárt okoztak, mert ha nem vásárolják meg a sertéseket, akkor a termelők azokat a sertéseket eladták volna az Állatforgalmi Vállalatnak és a sertések növelték volna a köz- fogyasztás alapját. A városi bíróság Kovács Józsefet és Bűz Ferencet üzérkedésben mondotta ki bűnösnek és ezért Kovács Józsefet egyévi szabadság- vesztésre, Bűz Ferencet tízhónapi szabadságvesztésre és két-kétezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az őrizetbe vett pénzből 39 443 forintot elkobzott. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Sodrásban. Magyar film. Főszereplő: Moór Mariann. Szélesvásznú. Tíz éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Móricz Zsig- mond. Hetven hold lucerna kaszálását fiefejezték a Hunyadi Termelőszövetkezetben. A lucerna kazlazását elevátor segítségével végzik a tagok. Borravaló
