Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-14 / 163. szám

1964. JÚLIUS 14. KEDD rtat NIC) ^Mírlap Kisnémedi jubileuma dő nem kevésbé» érdekes, mint a középkor — mondja az igaz­gató.. — Alig egy évtizeddel a fényes pompával megünnepelt millennium után, a ferencjó- zsefi „minten nátyon széb, minten nátyon jo” korszaká­ban egyre több nincstelen tán­torgott ki Amerikába: 1922-ig összesen tizennyolc család. (Közülük már öten küldték el a készülő monográfia árát, bi­zonyságul: máig nem feledték, szülőfalujukat!) A harmincas években pedig Örszentmiklós- ra költözött el harminc csa­lád, hogy ,közelebb lakjon a segédmunkási kenyeret bizto­sító fővárosi üzemekhez. A lé­lekszámúnk azóta is ezer alatt van. Az amatőr történészből most el!őbújik a hivatásos pedagó- [ gus, s gondterhelten hozzáte­szi: — Sajnos, egyhamar nem érjük el a „bűvös” ezret. Jú­niusban még 27 nyolcadikos gyermektől búcsúztunk, de szeptemberben már csak 9 el- *sős kisdiákunk lesz. Az augusztus 20-ra terve­zett, nagyszabású jubileumi ünnepségre tereljük a szót. Meg kell adni, okosan kiíun- dálták! AZ ÁLTALÁNOS iskola egy része a volt Gosztonyi-kas- télyban talált otthonra. A hoz­zátartozó másfélholdas par­kot jóidéig düledező mellék- épületek csúfították. Ezeket nemrégiben lebontották. A szülői munkaközösség tagjai vállalták, hogy a lebontott épületek helyét, s a park elő- kertjét megtisztítják a ter­méskövektől. Több mint 40 köbméter követ ástak ki és értékesítettek. A felásott te­rületen az igazgató és növen­dékei kertészetet létesítettek, a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás céljaira. Csakhogy, a jövő az öntözéses kertésze­té!. Ha pedig már úgyis kive- zenk a vizet a kertészetbe, miért ne lehetne azt — szét- Ibcsolák'előtt -»-egy szökőkút» nál hasznosítani?... A 900. évfordulót úgyis emléktáblá­val akarják megörökíteni, an­nak pedig éppen méltó helye lenne a szökőkút medencé­jén ... A költségeket bőven fedezi a terméskövekből szer­zett bevétel... Magángyűjteményből múzeum Ne szaporítsuk a szót: a szö­kőkút elkészült, s augusztus húszadikán kigyúlnak a me­dencébe beépített színes vil­lanyégők. Azt mondják, hogy az em­lékbizottság ülésein egyik öt­let szülte a másikat. Sáfár György igazgatóhelyettes fel­vetette: az ünnepséget össze kellene kötni a járási spar- takiád döntőjével. „Mindösz- sze” egy szabvány méretű kézilabdapálya hiányzik hoz­zá. A bizottság tagjai bó­logattak: mindössze. Dehát azt meg lehet csinálni. S már diktálták is a jegyző­könyvbe: kézilabdapálya-épí­tés, társadalmi munkában, felelős: Sáfár György. Az igazgatóhelyettes lendületbe jött: mit szólna a bizott­ság, ha az iskolában hely- történeti kiállítást rendezné­nek az évfordulóra? Az ama­tőr régészeti ásatások már eddig is sok érdekes lelet­tel szolgáltak, a többit meg összehordják a gyerekek. Aki I régi szerszámot, bútordara­bot, paraszti munkaeszközt, népművészeti emléket hoz, az kap egy piros ötöst lakó- heiyismeretből. A bizottság megszavazta a kiállítást s az ötösöket. Hol tartsák a nyilvános, ünnepi tanács­ülést? Berkó Árpád erre is tudott „receptet”: az iskola parkjában, a társadalmi mun­kával épített szabadtéri szín­padon. Szebb környezetet keresni sem kell, mint ezt, ahol az iskolások által ül­tetett 120 rózsatő 53 fajta virága illatozik. Itt rende­zik a délutáni kultúrműsort is; az MHS pemutatóját pe­dig a sportpályán. És este, mi legyen a szép nap befe­jezése? Természetesen — táncmulatság. Előtte meg tű­zijáték: az MHS helyi cso­portja azt is vállalja.- aztán nem fogtok-e fél­ni,. hit., .nagyot,.-pukkan a pe­tárda? — ugratták az MHS helyi vezetőjét. Az válaszra sem méltatta a csipkelődő- ket Félni? ök, akik a lövé­szetben második helyezést ér­tek el a megyében?! Nyíri Éva Tápiószelén Blaskovich János háza valóságos múzeum. 1912-ben vásárolták meg a házat bátyjával együtt. Mindket­ten régiséggyűjtők és vadászok’voltak. Néhány év alatt való­ságos múzeummá varázsolták a lakást. A felszabadulás után a Nemzeti Múzeum hivatalosan is múzeummá nyilvánította a magángyűjteményt. Blaskovich János bácsi egyedül él, mint múzeumvezető, az értékes emlékek, képek, trófeák között, és szeretettel fogad minden látogatót. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága elé terjesztették az űj tagfelvételi kérelmeket A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bi­zottsága a MÉMOSZ székhá­zában folytatja tanácskozását. N. Diongue Babacar, a DÍVSZ helyettes főtitkára előterjesz­tette a napirend második pont­járól, az új tagfelvételi kérel­mekről szóló beszámolót, be­jelentette; hogy a Réunioni If­júság Demokratikus Szerveze­te, a Dahomeyi Parasztfiatal­ság Szövetsége, az Angolai Munkásfiatalság Mozgalma, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom Ifjúsági Szervezete, az Indonéziai Marhaeni Ifjú­sági Mozgalom, a Kanadai .Demokratikus Ifjúság Klubja, az Argentínai Haladó Párt If­júsági Szervezete és a Görög- országi Grigorisz Lambrákisz Ifjúsági Szövetség kérte tel­jes jogú tagként történő fel­vételét a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetségbe. Kincsem, a híres magyar versenyló Tápiószelén szüle­tett, a múzeumban őrzi Blaskovich János a paripáról készült képeket és szobrot. (MTI Foto — Kovács Sándor felv.) Kik vezethetnek gépkocsit? Elkészült a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát szabályozó rendelet végrehajtási utasítása Az Egészségügyi Miniszté­rium, a Belügyminisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közös rendelet­ben szabályozta a gépjármű- vezetés engedélyezésével és íolytatásával kapcsolatos orvo­si vizsgálatokat. A rendelke­zés, amelynek a napokban el­készült • végrehajtást’’utasítása is, több vonatkozásban módo­sítja az eddigi gyakorlatot. Az alkalmassági vizsgálato­kat eddig Budapesten és a megyeszékhelyeken rendőror­vosok végezték. A jelentkezők nagy száma miatt — évente 270—280 ezren jelentkeznek ilyen vizsgálatra —, azonban így már nem tudják lebonyo­lítani a vizsgálatokat. Az új rendelet ezért kimondja, hogy a jövőben mintegy 800 he­lyen adhatnak ki a jelent­kezőknek orvosi véle­ményt gépjárművezetésre való alkalmasságukról. A vizsgálatokat általában a tanácsok által kijelölt egész­ségügyi szervek, többnyire a rendel '(intézetek vég­zik... Olyan üzemekben, ahol legalább napi 3 órában foglalkoztatott üzemi orvos van, az üzemi orvos látja el ezt a feladatot is. A hivatásos gépjárműveze­tő-jelöltek alkalmassági vizs­gálata a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium pályaal­kalmassági vizsgáló állomásán történik. A fegyveres testüle­tek tagjait a Belügyminiszté­rium, illetőleg a Honvédelmi Minisztérium orvosai vizsgál­ják- Az utasításban foglalt or­vosi útmutató részletesen fel­sorolja a gépjárművezetést ki­záró okokat. Ilyenek: a szív és a keringési rendszer meghatá­rozott betegségei, magas vér­nyomás, a légzést akadályozó légzőszervi megbetegedések, például légszomjat okozó ro­hamokkal járó asztma, súlyo­sabb anyagcsere-megbetegedé­sek, mint epekő, vesekő, cu­korbaj, továbbá elmebetegség, epilepszia, szellemi fejletlen­ség, súlyos pszihopátia — ide tartozik a kábítószerek élveze­te és az alkoholizmus is —, a látásélesség csökkenése és a színtévesztés, bizonyos fokon túl, valamint olyan mozgás- szervi betegségek, amelyek a biztonságos Vezetést lehetet- I lenné teszik, csonkolt, vagy I hiányzó végtag, végül nőknél ! a terhesség is. Ezenkívül ki- j záró ok minden olyan ideg- j rendszeri, érzékszervi, mozgás- : szervi vagy más megbetege- j des, amely a figyelem ossz- j pontosítását, az elhatározó és j ítélőképességet, a ' mozgások összhangját, az izmok, érzék­szervek működését lényegesen, a közlekedés biztonságát ve­szélyeztető mértékben korlá­tozza. A végrehajtási utasítás különbséget tesz a csopor­tos közlekedést lebonyolí­tó járművek — autóbusz, trolibusz — vezetői, más hivatásos vezetők és nem hivatásosak között. A feltételek a legszigorúbbak az első kategóriában, a cso­portos vezetőknél. A nem cso­portos hivatásos vezetőknél már bizonyos engedmény van a látásélesség, a vérnyomás vonatkozásában. A legenyhéb­bek a feltételek a nem hivatá­sos vezetőknél. Itt például a szív és érrendszeri betegsé­gek közül csak a szív- és ke­ringési elégtelenség jelent kizáró okot, magasabb a meg­engedett vérnyomás-szint, ki­sebb a követelmény a látás- élesség vonatkozásában, és csak a szín tévesztés bizonyos fajtája esetén nem lehet gép- i járművezetői vizsgát ténni. ! Nem hivatásos vezetői enge- j délyt cukorbajos is kaphat, I feltéve, ha betegsége nem igé­nyel inzulinkezelést. A rendelet megszabja az időszakos ellenőrzővizsgák rendjét is. Az orvos szükség esetén a KRESZ-ben megálla­pítottnál sűrűbb időközökre is előírhatja az ellenőrző vizsgá­latot. Az időszakos vizsgálat feltételei általában enyhébbek, figyelembe véve a hosszabb gyakorlat és a hibátlan veze­tés által nyújtott garanciákat, így még csoportos vezetőknél is enyhébben ítélendő meg a látásélesség és a vérnyomás. Alapelv, hogy csak olyano­kat zárjanak ki a forgalomból, akiknek egészségi állapota ve­szélyeztetné a biztonságot. Az elsőfokú határozat elleni fel­lebbezés esetén a rendőrható­ságok a Budapesten és a me­gyeszékhelyen felállított má­sodfokú bizottságoktól kérnek véleményt. Az ennek alapján hozott határozat végleges. Kü­lönleges esetek elbírálására szakértői bizottságokat is hoz­nak létre. Ha a szakértő bi­zottság megállapítása szerint az illető vezető összes körül­ményei (vezetési rutin ja, egyé­nisége stb.) megnyugtató ga­ranciát jelentenek a biztonsá­gos vezetésre, a vizsgáló orvos kedvező véleményt adhat olyan esetekben is, amikor a megszabott feltételek nem mindegyike áll fenn, például a vezető egy alsó végtagját el­vesztette. Az új rendszer augusztus l-én lép életbe. Új üzemrésszel bővült \ a Diósdi Csapágygyár j A Magyar Gördülőcsapágy; Művek diósdi gyárát nemré- í gén új feladattal bízták meg,! a Csepel tehergépkocsikban és; a Pannónia motorkerékpárok-; ban használt tűgörgők, hen- 5 gergörgők gyártásával. A Mi-: niszter tanács és a SZOT vö- ; rös vándorzászlójával kitün- $ tetett üzemben azonban nem; volt megfelelő hely a terme- j kék készítésére, ezért új üzem- J részt építettek erre a célra. A / fiatal részlegben ötven dolgo- \ zó, — többségük nő — már / meg is kezdte a próbagyártást. /------------ 1 E lutazott az Olasz Szocialista Párt Sj küldöttsége Hétfőn reggel elutazott £ Magyarországról az Olasz $ Szocialista Párt küldöttsége, J amely Giorgio Guerrini kép- ^ viselő vezetésével látogatott í hazánkba. í ’ y A küldöttséget a Ferihegyi ^ repülőtéren dr. Dési Frigyes, í y az Interparlamentáris Unió jí magyar csoportja magyar— j olasz tagozatának elnöke és í y több országgyűlési képviselő^ búcsúztatta. (MTI) I-----------------------------------------­ő t elképzelni férjemnek. Ta- ^ Ián inkább azt nem, hogy ^ mossak, főzzek rá. Későbbi már bántam az egészet, már? látszott, hogy rosszul érinti.^ Könnyes volt a szeme. Azt fj mondta: — hát te csak így ... £ csak ezért? — Miért? —^ kérdeztem —, nem válaszolt^ csak annyit: te még láthatsz^ engem, de én soha többé ^ nem akarlak látni. Azt hit- ^ tem áthelyezteti magát egy ^ másik műszakba, mert odáig ^ együtt dolgoztunk. Sóhajt. 'j — Akkor este haraggal vál-^ tunk el. Másnap nem jött be^ dolgozni. Különös rossz ér-^ zés fogott el, kéredzkedtem ^ a művezetőmtől — nem en-? gedett. Valakit elküldött a? lakására. Az hozta a hírt, ^ hogy.. 1 | Nem tudja folytatni a mon-^ datot. Pettyes kendős kerek ^ arcán értetlenség. — Én nem tudom... nem^ értem... én ezt nem így ^ akartam... < Csak a fjjj akarta gt égé- szén, becsületesen és őszin-^ tén. S a csalódást — a köny-^ nyelmü játékot a nagy ér-^ zésekkel — nem tudta el- ^ viselni... ^ Bende Ibolya í alább vegyük meg a gyűrűt. Ha ezt nem forszírozza, ta­lán nem történik semmi. De én húzódoztam. — Miért? — Én szeretem a társasá­got, a mozit, a szórakozást. Ú meg nem szerette. Mi lesz később — gondoltam, ha ar­ról beszélt, hogy a tánc az csak bolondság, ugrándozás. Ö nem is tudott táncolni. Es egyáltalán. Gondoltam, mi­nek siessek? Nem sürgős semmi. Anyámnak volt sür­gős annak idején, aki nem dolgozott és kellett az el­tartó. Nekem meg annyi minden jöhet még. Annyi változatosság. A szüleim nem kérnek haza semmit a fize­tésemből, amit keresek, ma­gamra költhetem. Oda me­gyek, ahova akarok, senki nem kéri számon. A főbérlő néni morog egy kicsit, ha későn érek haza, de ő még­sem egy férj. A férj azt mondja, joga van. Ezt min­dig meg is akartam mon­dani neki, de ha a komoly arcára néztem, elhallgattam. Aztán egyszer, egy este erő­sebben szóltam egy kicsit. Azt mondtam: nem tudom Elhallgat. Lehajtja a fejét, úgy beszél tovább. — Három hónapig jártunk együtt. Szerettem? Amíg ott éreztem magam mellett, biz­tosan. Tetszett, hogy olyan komoly és mégis meg lehet bolondítani. Eddig csak en­gem akart mindenki. Ne higgye, hogy ez jó. Megunja az ember, ha egy szombat este után mindjárt eltűnik az illető, ó nem ilyen volt. Néha meg is ijesztett a ko­molysága. Féltett mindenki­től. Ha ránéztem valakire, baj volt. Nekem meg szoká­som, hogy viccelődöm, nem értettem, miért baj ez. ösz- szevesztünk, kibékültünk. Ki­tartott mellettem. Jó volt tudni, hogy van, hogy meg­vár munka után. Amit mon­dott, azt fixre vettem. Nem csapott be soha, nem ígér­getett, nem kezdett ki a barátnőmmel. A fejét még mindig nem emeli fel. Könnycsepp fut végig az arcán. — Egyre csak azt akarta, házasodjunk össze, de leg­xxxxxxxxxxxxxxxXXXXXXXXXXXXXXV\XV-C*vV\.\N.\X\NX: A krónikás ezúttal igaz tör­ténetet dolgozott fel. Szerep­lőinek nevét szándékos;m néni említi — egy édesanya örö­kös gyásza s egy fiatal leány életének nagy árnyéka miatt. Ügy fiú megölte magát egy lányért. Huszonhárom éves volt, azt mondják csen­des, zárkózott, senki nem tudott a bánatáról. A lányt is kevesen ismerték a gyár­ban. Közepes szövőnő, nem szép, nem is csúnya. Tizen­hét esztendős. Faiuról jött fel Pestkörnyékre — Sza­bolcsból. Szigorú erkölcsű fa­lu, az anyja már évekkel ezelőtt kijelölte otthoni jö­vendőbelijét. Hiába. — Megmondtam anyámnak, hiába erőltetnek, nem me­gyek ahhoz a fiúhoz... — Miért? Vállatvon. — Úgy gondolkoztam, ez­zel az egésszel még ráérek. Annyi minden más van. Anyám ezt nem érti. ö még ott tart, hogy jegygyűrű, meg templom, mirtusz meg ilyesmi. — És maga? — Nekem a tánc a min­denem. A szórakozás. Majd­nem minden este elmentem valahová, amíg itt Pesten vele meg nem ismerkedtem. Vele — a fiúval, aki meg­ölte magát. KI HAtiora Kri, , apátságnak? Mostanáig én sem hallot­tam. Minap azonban saját sze­memmel láttam a XI. század­beli alapítólevelének hiteles íenyképmásolatát. Ki tudja, hol porlad a kéz, amely kilencszáz esztendővel ezelőtt papírra vetette a ci- komyás betűket? A falu azon­ban, melyet — többed magá­val — a szazdi apátság birto­kául adományozott a király ma is áll. A neve: Kisnémedi. A Jankás hegyek lábánál megbúvó falucskán nem lat­szik meg a kora: megszépülve, megfiatalodva készül születé- senek kilencszázadik évfordu­lójára. •^zf> hogy nagyon régi község lehet a miénk, eddig ts tudtuk. De a kilencszáz évet csak szóbeszédnek hittük A bogarat az tette a fülünkbe, ?1yaftuk a hatszázeves Cegléd jubileumi ünnepségé­nek előkészületeit: hátha mi mégis „öregebbek” vagyunK háromszáz esztendővel? József községi ta­nácselnök a felfedezők izgal­mával folytatja: ,wi7lIdel1, hnnepeljük közsé­günk -elszabadulásának hu- szadtk évfordulóját. Arra gon­doltunk, milyen szép is lenne egyszerre ünnepelni a két nagy történelmi eseményt' tek ,teltek követ­f4*0 lépésként községi emlékbizottságot alakította^ rozotfillCtWlyÍitaÄiiit megnato­rozott teiadatoskai bíztak meg. a legszebb - s egyl^n legnehezebb — feladat Bernó Árpád általános iskolai igaz­gatónak es Pásztor Pál katoli- kusieikésznek jutott: «Ä nek bizonyságot a talu kelet­kezesének idejéről. Az eredmény? Négy ív ter­jedemu község-monográfia ameíy Kisnemedi 900 éve cím- ^hrovide*» elkészül a vad nyomdában. rú^rLteirrLÍ’ r°PPant egésze- zuík>k_ emleket idéző latin ÄÄ “*b“‘ lde,ü­ASZÁIAT^^ voit megtalálni, a százdi apat­sug alapítólevele a környező joobagyiaivak pontos l^eiof h em hagyott kétséget reofő v, éy a hegben sze­replő Nywyg _ azonos a mai Ktsnemedivel. De kés/thK ahogy előrehaladtak a ^_’ 52*“}- W bonyölediák kSä^tf nLha ca*áí bűj­fcürn akarja érniük, a község szinte minden évszázadban ne- vet változtatott. Nywyf — Ufíl~fVWe°tl — ^ ftnegy iVeicej/i — Pelsőnémedi — hemedi - Kisnémedi: ez volt a „névmagyarosítás” útja Ne­to^ímar ,Ciuk földesurai vál­toztak gyakrabban: kilencszáz aLfrán ^kilencszer. Az- apátság után a Rátát nemzet- '• A bán horvátországi birtokait i erte' de rosszul tét- i 3?ltán ^rein- j S, nélkül’kisajátította i hódoltság u^Srün^íS! egymást a falu hűbénirí S a^téczp család bi£ j kér Beik* élorféne|ém ke,e-: saink k^L Pad- ~ Kutatá-Í * f közben ugyanis egy eddig ismeretlen i felfedezésre bukkantunk: egy: okmányra, amely tudatja, hogy- a G/ieczy család egyik tagját CnZ°nay , J“nosné született : Jullanna „kalandos , múltú női személyt” az Ur i‘i- esztendejében felségáru- í las miatt Győr városában ki- í végeztek. Az esemény vala-! honnan ismerős volt ne-: kunk... : — Csak nem?... — De igen! a' „kalandos1 múltú női személy” nem lehet mas, mint Jókai regényhősnő­je: a lőcsei fehér asszony. A falu XX. századi történe­te pedig így alakult: urai vol­tak a Rudnayak, a Goszto- nyiak, s végül — a kisnéme- diek... — Az elmúlt hatvan észtén­-A fiú és ci (cínij

Next

/
Oldalképek
Tartalom