Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-12 / 162. szám
10 1964. JÚLIUS 12, VASA KNAP JAPAN, A XVIII. OLIMPIA ORSZÁGA 131000 tonnás hajó és 10 dekás rádió Kétségtelen, hogy Japán — amelyet az elmúlt évtizedekben a „Távol-Kelet Angliájának“ is nevezték — ma már nem a cseresznyevirágzással, az aranysuj lásos selyemkimo- nókba öltözött gésáival kelti fel a világ érdeklődését, hanem óriási méretű ipari fejlődésével. Bár a számok unalmasnak tűnnek, érdemes né- hánnyal érzékeltetni a legutóbbi évtizedben végbement gyors ütemű ipari előrehaladást. (Elöljáróban megjegyezzük, hogy Japán ipara ^951-ben érte el az 1934—36-os békeévek színvonalát, de a háború után jelentős strukturális változásokon ment át. A textilipartól a nehézipar, elsősorban a szerszámgépgyártás, a kész ipari berendezések gyártása irányában változott meg a japán ipar szerkezete, figyelembe véve, hogy a függetlenné vált ázsiai országok — a japán ipar legfontosabb felvevő piaca — elsősorban gépi berendezéseket, kész ipari termékeket vásárolnak.) 12 millió tranzisztoros készülék Japán acéltermelése az 1952. évű hét millióról 1961-ig 28 millió tonnára növekedett, s ezzel a vas- és acélgyártásban a világranglista negyedik helyére került. Néhány más termék összehasonlító adatai: ra, a kapitalista országokra egyáltalán nem jellemző mértékben. A fejlődés üteme azonr ban az utóbbi három esztendőben egyre inkább lefékeződik. Japánban gyártják ma a világ legnagyobb hajóit, s minit a többi iparágak, a hajógyártás is elsősorban kivitelre termel. 1962-ben Japánban bölcsé tolták vízre a 131 ezer tonnás Nissho Mám nevű olaj- szállító hajót, amely a világ legnagyobb hajója. S ki ne ismerné a mellényzsebben is elférő, még tíz dekánál is köny- nyebb tranzisztoros rádiókat? Újabban női táskában is elférő „táska-tv" gyártását készítik elő. Az autógyártásban elérték az évi egymillió daralllllllllililllllilllllllllllllllllll IMEX, 1964 1950. 1961. Megmunkáló gépek 4 039 114 000 db Villanymotorok 417 000 6 557 000 db Mosógépek 2 328 2 371000 db Tranzisztoros készülékek , 0 12 194 000 db Tv-készülékek 0 4 608 000 db Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a második világháború után Japán nyers- ainyagimportja, az energia előállításához szükséges fűtőanyagok behozatala szempontjából a korábbinál sokkal rosszabb helyzetbe került. Az amerikai monopóliumok köz- beavatkozására Japán elszakadt természetes ázsiai nyersanyag-szállítóitól, s az ócskavastól, széntől, ércektől, olajtól kezdve az élelmiszer-ellátásban oly fontos szójababig nagyrészt a közel tízezer kilométernyire fekvő egyesült államokbeli kikötőkből szá'~ lit ja a szükséges anyagokat. De nemcsak, a szállítási költségek drágítják meg a japán nyersanyag-behozatalt, hanem az amerikai monopóliumok diktálta magas árak is. Hogy a japán export mégis fenyegető versenytársként fölemlíti meg az amerikai, angol, nyugatnémet kivitelt, annak több oka is van. Mindenekelőtt a rendkívül alacsony munkabérek, s a japánok által korábban meghódított, de a háború után a megszállás alól felszabadult országokból visszaáramlott közel 6 milliónyi japán, akiknek nagy részük szakképzett ember volt. Áz állandóan meglevő munkanélküliség miatt a nagytőke alacsonyan, tudta tartani a béreket, ugyanakkor kevesebbet kellett költeni a munkások szakképzésére, de a kísérletezésre is. Japán ugyanis (és ezért heves támadások érték különösen a ' nyugatnémetek részéről), egyszerűen átvette a bevált nyugati termékek gyártását. Bár a modem vállalatok munkásai hosszú harcok árán 48, sőt 42 órás munkahetet is kivívtak maguknak, s bizonyos szociális jutta tásokban is részesülnek — a japán munkások többsége még ma is az úgynevezett „bedolgozó kisvállalatoknál” keresi a megélhetést, nagyon mostoha körülmények között, általában napi 10—12 órát dolgozva. A nagy „injekció“ Az ipar korszerűsítésében szerepet játszottak az amerikai monopóliumok, amelyek részvények vásárlásával érdekeltek lettek bizonyos iparágakban, . Ugyanakkor nagy. „Injekciót” jelentett a koreai agresszió (1950.) után az amerikaiak részéről eszközölt egy- milliárd dolláros hadfelszerelési megrendelés. Ugyanakkor érdekes megemlíteni a New York Times egyik 1963-as cikkének megállapítását: „Olyan jövedelem mellett, amely más fejlett ipari országok képzett munkásait csak tiltakozásra késztette volna, a japánok keresetük 18,5 százalékát takarékba tették és ezt a pénzt a bankok kölcsön formájában az iparvállalatok rendelkezésére bocsátották.” Mindehhez hozzátehetjük, hogy a japán katonai kiadások viszonylag alacsony színvonala (a háború utáni alkotmányban Japán lemondott arról, hogy hadsereget szervezzen, de a legutóbbi esztendőkben már nyíltan hozzáláttak a japán katonai egységek felállításához) is elősegítette a nagy beruházások megvalósítását, az ipar korszerűsítését. Ilyen körülmények között fejlődött gyors ütemben a 95 —96 milliós szigetország ipaj Magyarországról éppúgy, ij mint külföldről, napról-napra ^ nagyobb számban érkeznek a ^ levelek, érdeklődések, jelent- ^ kezesek az idén szeptember ^ 2—10. között megrendezésre í kerülő budapesti nemzetközi g motívum- és, sportbélyeg ki- í állítás rendezőbizottságának g címére. A jelentkezők száma ^ mind belföldről, mind külföäd- ^ ről minden várakozást fe’ül- | múl és a rendezőibizottságnak komoly gondot okoz majd annak eldöntése, kinek a gyűjteményét, illetve a gyűjtemények mekkora részét állítsák ki a tablókon. A jelentkezők között jelentős számban szerepelnek külföldiek a népi demokratikus országok gyűjtőin kívül Svájcból, Svédországból, Dániából, Norvégiából, az NSZK-ból és tengerentúlról is. Luxembourg nem nagy országa Európának, de a kiállítás jelerftkezői között nyolc gyűjtővel igen szép arányt mutat. Már eddig is nagy számban érkeztek levelek a legkülönbözőbb országokból, amelyeknek küldői jeFényképezőgépek gyártásában a világranglista egyik első helyére küzdötte fel mag' japán ipar bot, bér a személygépkocsik száma továbbra is elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól, s a gépkocsik ára egyre feljebb megy ... RizsVés szójabab — Amerikából Röviden a mezőgazdaságról: Japán területének mindössze 16,6 százalékát művelik meg mezőgazdaságilag, alig többet, mint 6 millió hektárt. A 12 millió tonnás évi rizstermelés nem elegendő a lakosság élelmezéséhez, félmillió tonnát importálnak. Gabonafélékből csaknem 4 millió tonna az évi behozatal! De cukorból, szójababból is jelentős behozatalra szorul. Ráadásul az élelmezéshez szükséges anyagokat is elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából importálják. A japánok 30 százaléka él az iparból, ugyanennyi a mezőgazdaságból élők száma. Érdekes az iparban dolgozók részaránya: 533 ezren a bányászatban, 10 millió gyáriparban, s közel 3 millió az építőiparban keresi kenyerét. Hétmillióan élnek a nagy- és kiskereskedelemből. Az „ipari rabszolgaság egy fajtája“ A japán — szorgalmas nép, a munkások, együtt az értellezték, hogy nemcsak gyűjteményeiket küldik el, hanem személyesen is el szándékoznak látogatni hazánk fővárosába és szeretnének megismerkedni országunkkal. A kiállításon csaknem 800 tablón — amelyekre egyenként 12 albumlap kerül — mutatják be az érdekes témájú, változatos gyűjteményeket. A keretek technikai előkészítése szorgosan folyik és más tekintetben is teljes erővel tevékenykedik a kiállítás rendezőbizottsága. Ezzel párhuzamosan nagy aktivitással dolgoznak a motívumgyűjtők nemzetközi szervezete, a FIPCO kongresszus előkészületein is. Gazdag programot állítanak össze a kongresszusi küldöttek részére, de hasonlóan bőséges és sokoldalú látnivalók várják a kiállítás minden külföldi és hazai látogatóját. A kiállítás alkalmával megjelenő sorozat és blokk nyomdai munkálatai már szintén előrehaladott állapotban vannak. Tíz őre eltérés — 9520 dollár! Egy londoni árverésen több érdekes syéd ritkaság talált új gazdát igen magas árakon. Egyik ilyen érdekes bélyeg volt a Zumstein-katalógus szerinti 22 I. számú svéd bélyeg, amely a 20 őre névértékű bélyeg tévnyomata, szövege ugyanis a „TRETIO” (30) őre, 20 őre helyett. Ezt a bélyeget a katalógus használva és használatlanul is 3500 frankra értékeli. (A ritkaság a 13 fogazató vörös példány.) Ebből a bélyegből egy használatlan példány 1120 dollárért kelt el, míg egy használt példány borítékdarabon, egy 5 öres bélyeggel együtt 1400 dollár árait ért el. Használt példány teljes borítékon 1680 dollárért, míg egy függőleges pár — az egyik a jó 20 őre példány, a másik a tévnyomat — ugyancsak teljes borítékon 9520 dolláros áron kelt elf\\'\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\V<^\V^\\\\\VCÄ\V^\VÄ\\\^^ í Vasárnaptól — vasárnapig. Mai rejtvényünkben ízelítőt adunk arról, hogy egy héten belül (július 12—19), milyen fontos dátumokról emlékezik meg a haladó világ. A nemzetközi eseménynaptár tükrében állítottuk össze ezeket a fontos dátumokat. A rizspalántázás hagyományos ünnepén VÍZSZINTES: 1. Botrányos dolog. 8. ízesítő a páros-debreceni mellé. 10. 1004. július 15. Híres orosz író halt meg e napon. Első színműve az Ivanov volt. 15. 1864. július 17. Kiváló magyar történetíró halálának napja. 17. Az érzékiség hivatalos neve. 18. Külföldi dohány. 19. ,.Disznó” a kártyában. 20. Csak-csak. 22. Előbb-utóbb fizetnie kell. 23. Háromnegyed volt?!? 24. Fejedelmi cím egyes ázsiai országban. 26. Tüzes trónon végezte életét. 29. Grófi cím Angliában. 30. Többnej üségben élő — görög elnevezése. 33. Modem főzőeszköz. 34. Üt — latinul. 35. Hírlap fajta. 36. Elrendeli, hogy kenjen valamit. 38. A földdel kap* csolatos, görög összetételekben. 39. 1374. július 18. Olasz humanista és költő, halálának napja. Szerelmes szonettjeit Laurához írta. 42. Német jég. 44. Bécsi sas. 46. Hirtelen elá/raszt. 47. Idegen női név. 49. Ingmárka. 50. Gyalázatos. hitvány. 52. Uralkodó volt a feudális-monarchikus Oroszországban. 53. A sör népies neve. 54. Ugrásra való felszólításként használatos szó. 55. Divatos, könnvű zeneszám. 57. Ügy görbíti arcát, orrát, száját, hogy az eltorzul. 59. Az O-Testamentumban Magóg -királya. 61. Fordítva áss!!! 62. O Z. J. 63. Vallásos. 64. É. L. — fonetikusan. 65. Egy áttekinthetetlen ügy jelzője lehet. 66. a származásra vonatkozó személyi adatok összessége. 67. Község Nógrád megyében. 68. Félrevezetés, rasze- dés. Kétbetűs szavak: ÜR — HS — ER. FÜGGŐLEGES: 1. 1924. július 14. Kiváló tehetségű operaénekesnő halálának dátuma ez a nap. 2. Harcias berber törzs Észak-Afrikában. 3. Nyugati gót király volt. 4. Részes rag. 5. Alája. 6. Figyelmeztető utalás a könyvben. 7. A sportolók családjába tartoznak. 8. Mozdonyfajta. 9. Mégnyúlt kezdetleges hajtás. 10. Croydon egy része?! 11. Vészjel a tengeren. 12. Állami felhatalmazással működő. 13. Réges-ré- gi. 14. Tanúvallomást tesz. 15. 1814. július 15. E napon indult útjára ennek az angol mérnöknek a ,,My lord” nevű gőzmozdonya. 16. Több évtizeden át volt sakkvilágbajnok. 17. 1834. július 19. Kiváló francia festőművész születésének napja. 21. Járom. 22. Valamely szertartás megszabott rendje, formája. 25. Déligyümölcs. 27. Monoton hangot ad. 28. Körülvesz. 29. Egyetértés S. C. — régi sportklub. 31. A föld istenasszonya. 32. Testrész. 35. Goethe „könig”-je. 37. Ételízesítő. 39. 1789. július 14-én lerombolták a Bastillet a politikai foglyok börtönét. Hol állt az épület? 40. A hajnal költő neve. 41. 1944. július 17-én halt meg a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcos* (Gyula). 43. Európai ország. 45. Rádai Aladár Imre. 46. R. Á. R. 48. Kevésre becsült ember jelzője lehet. 51. A hó fonetikus német neve. 52. 1814. július 19- én született a forgódobos revolver feltalálója, amerikai technikus. 56. Ezen hónap. 58. Német tea. 60. Labdia a hálóban. Kétbetűs szavak: DY — MZ — MR — ET — AG — TA — VÁ — VC — SÁ. A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését kérjük 1964. július 20- ig beküldeni a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki: Az 1964. június 28-i rejtvényünk helyes megfejtése: .,A rab írót oly örömmel s diadallal hoztuk el. Aminőt ez az öreg hely Mátyás alatt ünnepelt.” Könyvet nyertek: Gulyás Ilona. Ráckeve. Kossuth L. u. 95. — Nagy Gyuláné, Vecsés. Kinizsi u. 40. — Janovszky János- né, Pécel, Kossuth L. u. 18. — Zóka Vilmos. Öcsa. Vasút u. 65. — Lázár Ilona, Monor. Landler J. út 23. — Kákonyi Ferenc. Budapest. IV.. Baross u. 100. — Kiszelj' Rezső. Vác, Thälmann tér 12. n. 6. — Gelencsér Lajos. Alsógöd December 8. u. 11. — ifj. Tank’ó Istvánná. Budaörs. Tavasz u. 43. — Lédeezi Istvánná. Cegléd, Puskin u. 52. A könyveket postán küldjük el.--_ A bélyeg története gramofonlemezen Az amerikai bélyegalapít- í vány 1962-ben kezdte meg ne- i velőirányú működését az ifjú- jság körében, amellyel elsősor- í ban a tanárok felé fordult. : Most fog megjelenni tanítási i célzattal A bélyeg története ; három lemezen. PLAGIUM Magyar vonatkozású érdekes bé- ; lyegplágium viharáról érkezett hir ; Nigériából. Az ország független- i ségének évfordulóján bélyegsoro- I zat jelent meg, amelyet egy Goa- \ man nevű grafikus tervezett. Ki- ' derült azonban, hogy a sorozat S ; pennys értékének eredetijét — a ; nigériai nemzeti emlékművet áb- í rázolja — egy magyar származású művész, Bodó Sándor néhány je- ! lentéktelen különbséggel röviddel ' előbb a nigériai nemzetközi vá- ; sárra megtervezte. Az ő bélyegét ; azonban nem adták ki. Hasonló a í története a sorozat 5 pennys bé- í lyegének, amely egy jellegzetes í afrikai bronzfigurát ábrázol. A í különbség csupán annyi, hogy azt (egy Harrison nevű grafikus nyo- ' nián ,.tervezte” Goaman. A bélyeg ; azért természetesen forgalomba í került, a nigériai kormány azon- } ban vizsgálatot indított a szokatlan / plágium ügyében. miségiekkel* állandó harcot vívnak a létért, a magasabb bérekért és az állandó áremelkedések megszüntetéséért A japán dolgozók asztalára rendszerint egyszer sem kerül hús, az olcsó halból is keveset ehetnek, s cukorból például a japán munkás csak negyedannyit ehet, mint a hozzá hasonló angol dolgozó. Bár a japán ipar igen fejlett, a temérdek érték előállítói, a japán munkások, csaknem olyan életkörülmények között élnek, mint az iparilag elmaradott Mexikó vagy Salvador munkásai. Ezt egy neves amerikai publicista állapította meg, aki a japán gyári munkások életkörülményeit az „ipari rabszolgaság egyik fajtájának" nevezte három évvel ezelőtt... S, T.
