Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-12 / 136. szám
MEGYEI K^CíHap i9#4. jCniüb is, péntek A Belügyminisztérium szervei tiltott határátlépés kísérletéhez külföldi állampolgár részére nyújtott segítség miatt őrizetbe vették Christian Reuter nyugatnémet és kanadai állampolgárt. Az üeyben a vizsgálat folyik. (MTI) A férfiak figyelmetlenebbek, mint a nők Érdekes statisztika az otthoni sérülésekről, a sport és kirándulás baleseti veszélyeiről Országúti kaland, Altona foglyai Több nagy sikerű külföldi film forgalmazási jogát vfisárolla meg a HUNGÁROF1LM Cserbenhagy (a áldozatát Még az elmúlt héten történt egyik este, 11 óra után, Budaörs határában: egy motorkerékpáros belerohant az út mellett álló másik motorba, amelyet tulajdonosa teljesen szabályosan, jobboldalon, éppen üzemanyaggal töltött meg. A gyanútlanul foglalatoskodó Csiszár János budapesti lakos súlyos sérüléseket, lábtörést szenvedett és kórházba kellett szállítani. A gázoló azonban nem nyújtott segítséget áldozatának, vább hajtott. A rendőrség rövid nyomozás után megállapította kilétét: Pócz Nagy László 34 éves budapesti műszerész személyében, aki tettét kölcsönmotoron robogva követte el. A lelkiismeretlen gázolót őrizetbe vették. A Központi Statisztikai Hivatal beszámoló rendszerében — a halálos baleseteken kívül — elsősorban az üzemi, továbbá a közlekedési balesetek adatait dolgozzák fel. Az Állami Biztosító kimutatásai alapján azonban a közelmúltban a statisztikusok behatóan vizsgálták az otthoni sérülések, a gyermekek tipikus baleseteinek, a sport- cs kirándulás sérülést veszélyeinek adatait, kor és nemek szerinti meg- ' oszlását. A biztosítottak egy Fertőzés vagy ételmérgezés? Szombat este a túrái szociális otthonban egymás után to- I lettek rosszul az emberek. A görcsös tüneteket hasmenés és rossz közérzet kísérte. A helyszínre érkező orvos a mentüket hívatta és tizenkét gondozottat a fővárosi László korházba szállítottak. . Mit mond az esetről szerda délután az otthon helyettes vezetője, Tóth Józsefné. FILMEKRŐL: A PÁRDUC tek, szerencsétlenségek jóval az otthoni sérülések előtt vannak. Az egyes baleseti típusok adatainak részletes feldolgo- zásából az is kitűnt, hogy a különböző sportágak közül a labdarúgás jár a legtöbb sérüléssel. Igaz, ebben szerepe van annak is, hogy ezt űzik legtöbben. Jóval kevesebb ugyan, de számszerűleg mégis sok sérülést, törést, ficamot stb. szenvednek a téli sportok kedvelői, a síelők, ródlizók, korcsolyázók. Érdekes, hogy a baleseti ranglistán ezután a kézilabda következik, s az ökölvívás csak a negyedik helyen szerepel. A „legveszély felettébb” sportágak közé tartozik a kosárlabda, a turisztika és a vadászat. Feldolgozták az iskolás korú gyerekek baleseti adatait is. Ezek szerint a tanintézetekben elsősorban tornaórákon, az óraközi szünetekben, a különféle játékok alkalmával kell ügyelni a gyerekek testi épségére. A baleseteknek több mint fele iskolán kívül történik, ami arra figyelmeztet, hogy a szülőknek is több gondot kell fordítaniuk a felügyeletre. A balesetet szenvedettek kor és nem szerinti megoszlása arról tanúskodik, hogy a férfiak jóval vigyázatlanabbak, mint a nők. A sérülések S3 százalékának ugyanis az erősebb nembeliek a szenvedő alanyai. A felnőttek között egyébként, valamennyi baleseti típusnál a férfiak vezetnek: az üzemi és sportbaleseteknél 90, a közlekedési baleseteknél 70 százalék a férfiak aránya, sőt, az otthoni balesetek kétharma is férfiakkal történik. A gyermekek sérülésveszélye a hetedik életévben hirtelen megnő — ez alighanem azzal kapcsolatos, hogy ebben a ykqrban már megszerzik a nagyfokú mozgékonyságot, ítélőképességük azonban még nem fejlődik ki kellőképpen. Kezdetben az otthoni gyermekbalesetek a leggyakoribbak, később fokozatosan emelkedik a közlekedés és játék, illetve kirándulás közben bekövetkező balesetek száma. Megvizsgálták azt is, hogy a szerencsétlenségek, balesetek alkalmával milyen testrészek sérülnek meg leggyakrabban. Megállapították, hogy főként a kéz- és alsókar-sé- rülések száma magas, ezután a lábakat ért kisebb-nagyobb sérülések következnek, s viszonylag alacsony a koponya-, a szem- és törzs károsodások száma. Az utóbbi hetekben több új külföldi filmet vásárolt meg a HUNCAROFILM. Magyarországon is bemutatják a can- nes-i fesztiválon nagy sikert aratott Siltoly című csehszlovák alkotási. A Német Demokratikus Köztársaság és Kuba film művészeinek közös munkája a. Preludio akció című izgalmas történet. A drá- ma forgatókönyve az ismert kalandregény író, Wolfgang Schreyer munkája. A filmet Kurt Mr,°tzig rendezte. A két főszerepet Simon Günther és Armin Mueller-Stahl játssza. A HÜNGAHOFÍLM .megvásárolta a szovjet filmművészek Országúti kaland, című produkcióját is. A szatirikus történet arról szól, hogyan készül a filmvígjáték. A főszerepet a hazai közönség által már jól ismert Ludmila Gurcsenko alakítja. Az őszi hónapokban kerül a mozik vásznára SziKönyvespolc M. Harrington: A másik Amerika Visco-nti színes történelmi tablót rajzol fel, de ezen a tablón inkább a sziliek, s nem a történelmi eseménye?: dóm?- ! nálnak. A regényben lejátszó-1 dó tragédiák, drámai össze- : ütközések a filmben hanga- i lattá. szelídülnek és éppen ! ezért több helyű:,); nem érez- i zük a cselekménysor drama- • turgiai megalapozottságát, j Visconti nemcsak a könyv be- ! fejezését másította meg — ott j Salina meghal, a filmben élei- i ben marad —, hanem más tó- j nitst ,kap.ott_a társadalmi rajz,! is. s ezért a szemlélő másként f nézi, mint a regényben körvo- j nalazottat. 1 Ami ott finom, itt elnagyolt, | ami a könyvben csendes gúny, j a filmben — olykor — bántó j vaskosság — pl. a polgármes- | tér alakja — s elsikkad a lírai ! tusrajz is, Angelicából, a pol- i gárlányból a filmben közepes ' rutinszerep lesz Claudia Car- dinale számára. A film tehát alatta maradt a i várakozásnak. Mégis: jelentős ! afkotás, ami azonban magán j viseli az „átültetés” felemás jegyeit. Ungvár Mária — Igen, voltak panaszok... De nem tudom, hogy ez a hírlapba való-e? — Feltétlenül. Vagy nem történt meg? — De igen, megtörtént, de akkor nem én voltam idehaza. Csak úgy hallottam róla. Ezért nem tudok róla sokat mondani. Végül annyit megtudtunk, hogy az elmúlt napon már nem panaszkodtak fájdalomról, vagy rendellenességről a kórházba szállított otthonlakók. — Mire gyanakszanak? — Az ételeket felülvizsgálták és megfelelőnek találták. A Pest megyei KÖJÁL vezetője, dr. Sólyom Sándor igazgató .főorvos így vélekedik: — Hogy milyen étel okozta vagy egyáltalán mi okozta a rcsszuiiétet, arra csak akkor adhatunk megbízható választ, ha rendelkezésre állnak a Iábora tori umi -ba k teorol ógia i vizsgálatok eredményei. — Még csak gyanú sem merült fel? — Gyanúba fogtuk az elfogyasztott disznófő-sajtot. Ennek elkészítése, jó kiiózésq és tárolása még télén iá gófld, nemhogy meleg időben. Mindez most még csak feltevés. ___________(t. gy ) D ráma Pennsylvaniában A pennsylvaniai Zlalovich család házi perpatvara véres tragédiához vezetett. A 24 éves családanya, Mary, miután összekapott férjével, revolverrel meggyilkolta négy alvó gyermekét. Az ötödik gyermek a golyózáporból az utcára menekült. A kicsinyek egyike sem volt ötévesnél idősebb. Megértették szavát Rózsa Richárd születésének 60. évfordulója gánszorgalomból zenét tanult, később már tanított is. Tanárai figyelemre méltó tehetségnek tartották. De minden rátermettsége ellenére sem teremtett magának úgynevezett biztos egzisztenciát: a szenvedőkért, a nyomorgókért való kiállást érezte a legnagyobb és legméltóbb tettnek. Az ország mind mélyebbre zuhant a válságba, így történt, hogy a budapesti munkások körében már nemcsak fuvolájának szavát ismerték, egyre inkább megértették szavait, tanításait is, amelyekkel a dolgok, az események, a viszonyok rejtettebb összefüggéseire hívta fel figyelmüket. Az Újlaki Téglagyárba ment dolgozni: akkor már az illegális if júmunkás mozgalom egyik vezetője volt. Azon a télen — 1929-ben — került először börtönbe ötvened magával, s hogy milyen edzett, menynyire elszánt volt, arról maga Schweinitzer József főkapitányhelyettes, a politikai osztály főnölte állított ki bizonyítványt, amikor a belügyminiszterhez küldött jelentésében azt írta róla és társairól: Minden eddigi tapasztalatot. felülmúló konok- sággal hallgatnak ... Egy évvel később három és fél esztendei börtönre Ítélték. Míg raboskodott, helyébe állt az öccse, Ferenc, a magyar munkásosztály másik nagy harcosa és mártírja. Mert végül is mindketten életüket áldozták azért, hogy a ma élő emberek boldogabbak lehessenek, békében éljenek, jövőjüket képességeik szerint formálhassák. Amikor Richárd kijött, öccsét ott találta maga mellett az illegális munkában, ö volt Feri mestere, elindítója, s példaképe is: Richárd, vagy ahogy a mozgalomban hívták, Diki. Ma is mintha itt állna előttünk, derűsen, fiatalosan mondják a régi harcosok Újpesten, Óbudán, Kalocsán, Baján és mindenütt, ahol megfordult. Sok helyütt járt — ez idő tájt főleg vidéken'—, építette a KMP üzemi és falusi sejtjeit, sztrájkharcokra vezette a kisemmizetteket. Harmincöt tavaszán újra letartóztatták. Ezúttal hetvenü- ket fogták el, többségük földmunkás volt. Az előző fogságot még ki sem pihente, újabb négy és fél esztendőt szabtak ki rá. Ez sem tudta megtörni. Éppen huszonöt éve: har\ I monov Silók és holtak című nagysikerű regényének zovjet I filmváltozata. Verne Gyula népszerű ifjúsági regényéből, a Sándor Mátyásból az olasz és a francia művészek készítettek közösen j színes, látványos filmet. A jé- j szerepekben Louis Jordánt és Bernard Bliert láthatja viszont a hazai közönség. A népszerű ! csehszlovák rendezőpár. Elmar | Klos és Jan Kadar ezúttal if l- I nőiteknek szóló modern mese- filmet készített A három kí- i vánság címmel. Magyarországon is bemuts- j tásra kerül Vittorio De Sie» i rendező Altona foglyai című 1 játékfilmje. Az alkotást, Sartre ! drámájából forgatták. A két | főszerepet Sophia Loren és , Maximilian Schell játssza I Sőhell ezért az alakításáért a múlt, évbén Oscar-díjat kapott. | (MTI) Kennedy elnök és utóda, 1 Johnson is erre a könyvre hi- j vatkozott. Vihart kavart a könyv, megdöbbentette Ame- j rikát. A másik Amerikát,! azt, amely büszke gazdagságára és hátalmára, amelynek képviselői előszeretettel nevezik hazájukat" „a világ léé- j gazdagabb országának”. Ez az Amerika megdöbbeni, hogy létezik egy másik Amerika, az, amely Harrington könyvének főszereplője, a nyomor, a nélkülözés, az embertelen élet Amerikája. M. Harrington könyve most eljut a magyar olvasókhoz is. Dokumentum? Több annál. Korkép századunk második felének Amerikájáról és kórkép a monopóliumok Ameri- j kajáról. Harrington becsületes j ember. Nem kommunista, nem ( is szimpatizál a szocializmus ! eszméjével. Katolikus, egész ! közéleti tevékenységére ez j nyomja rá bélyegét. A kép, amit a másik Amerikáról fest, mégis megdöbbentően reális, semmit el nem takaró, semmit el nem hallgató'. Ilyen a mi országunk — ez a mondanivalója a könyvnek. Ilyen a föld leggazdagabbnak tartott országa: szemkápráztató gazdagság kévéseknek, tisztes megélhetés valamivel többnek, tisztes szegénység sokaknak és nyomor, nélkülözés nagyon sokaknak. A szerző tárgyilagos és pontos. Alig kommentál. Adatokra, tényekre hivatkozik, mert tisztában van vele, hogy a tények minden más érvnél hatékonyabbak. A tények pedig azt mutatják, hogy az Egyesült, Államok lakosainak negyedrésze képtelen a létminimumot elérni. Képtelen arra, hogy legalapvetőbb emberi szükségleteit kielégítse. Munka nélkül, időszaki munkán. vagy éhbérért végzett roboton — mennyit lehet keresni? Hogyan lehetne centekből eltartani családokat, amikor nagy a lakbér, amikor méregdrága a szolgáltatás? Pedig még csak a fehérekről szóltunk. A színes bőrűek, elsősorban a négerek még ennél is nehezebb helyzetben vannak... Harrington beszámol saját tapasztalatairól is könyvében. Elment a hírhedt nyomornegyedekbe. s járt a „nyomor- vidékeken" is, ahogyan az Egyesült Államok egyes részeit nevezik. Beszélt azokkal, akik szenvedő alanyai az amerikai életformának, s akik egyetlen menekülési utat ismernek: az alkoholt. Könyve higgadt hangú és mégis szenvedélyes vádirat a szegénység, s a szegénység okozója, a kizsákmányolás ellen. Ott szerepel vádlottként az amerikai adórendszer, amely leginkább a kiskeresetűeket sújtja, s ott a lelketlen. a nyomorral nem törődő önigazgatás, s ott azok is, akik a csúcson vannak, akik a mammutmonopóliumokat irányítják. Harrington könyve nyomán kampány indult a szegénység ellen. Kennedy és Johnson is Amerika lelkiismeretére apellált. A könyv négy éve jelent meg, négy éye, hogy hallatlanul nagy vihart kavart. Négv év alatt álig történt valami. Vajon a következő négy évek mit hoznak a másik Amerika nyomorgói,' nélkülözői számára? (Kossuth Könyvkiadó.) (m. •.) minckilenc tavaszán indult \ Moszkvába, tele harci kedv-\ vei, tudásvággyal, elszántság-j gal. Tanult, dolgozott a habo- ■ rú kitörésének napjáig. Ak- \ kor katonának jelentkezett.- \ Híradóalakulatba osztották \ be, mgjd rádiós, ejtőernyős • lett. Várta a pillanatot, ami-: kor fegyverét a magyar nép \ elnyomóira szegezheti. Kegy-', vénhárom ban, úgy érezte, kii-, zeledik e pillanat. A Volgái ; nagy győzelem óta egyre ma- ; gasabbra csajxytt a partizán- • háború lángja, a frontokon iá-; madásba lendültek a szovjetj seregek. Horthy-Magyarországj továbbra is híven kitartott HU- \ ler mellett, jóllehet a náciknak j a történelemben páratlan rém- : tettei világszerte mélységes \ megvetést és gyűlöletet vál- i tottak ki a becsületes emberekből, akik mind szilárdabban hitték: a fasiszta harami-: aktiak el kell bukniuk. A szovjet had vezetőség el- \ fogadta Rózsa Richárd je-: lentkezését, hogy ossza be ,öt j is partizáncsoportba, küldje i az ellenség hátába, haza Ma-; gyarországra. 1943. június 2-i an került sor erre: Rózsa Rí-! chárd és két társa a lengyel í erdők fölött, valahol Varsó', közelében kiugrottak a szállító \ repülőgépből. Társai sokáig ; keresték, de nem találtak rá. \ Elesett a fasizmus elleni \ harcban, mint testvéröccse. Rózsa Ferenc, s népünk sok \ más felejthetetlen hőse. Vadász Ferenc j Nagy Bercsényi Miklós sir- dogál magában, — Elfogyott szegénynek minden katonája... — játszotta a fuvolás fiú és az idős munkások közül még ma is sokan emlékeznek rá. Ha élne, már ő is hatvan éves lenne. Járta a munkásotthonokat, rövid fuvolája sírt mint a tárogató. A kuruc dalokba fojtott népi fájdalom nem volt ismeretlen a későbbi korokban sem: a szegények hol bánatosan magukba roskadtan, hol kitörő szenvedéllyel vágytak a szabadságra, az emberibb életre. Rózsa Richárd már gyermekkorában az iskolai szünetekben megemelte odalent Csongrádban a kubikostalicskát. Édesapja vasútépítő munkásokat vezetett, fia korán megismerte a szentesi, a kiskunhalasi, a kalocsai és vásárhelyi kubikosok sorsát, egész szívével melléjük szegődött. Evekkel később, pártszervező munkája közben gyakran megfordult otthonaikban, bízott bennük, s azok szerették őt, hallgattak rá. Előbb gimnáziumba került, ; aztán átiratkozott a techno- i lógiára, vegyész lett, s maNéhány éve a Világkönyv-1 tar sorozatban jelent meg és szinte napok alatt elfogyott Giuseppe Tomasi di Lampedusa A párduc című regénye. : A könyv megérdemelt nagy j sikerét sajátos hangvételének, jelentős művészi értékeinek köszönhette. A regény és a belőle készült film is a leg- űjabbkori olasz történelem legjelentősebb ötven évét mutatja be, egy arisztokrata család életének eseményein átszűrve. Ez az ötven esztendő, az olasz városállamok megszűnésének, illetve az egységes olasz állam létrehozásának időszaka volt. A városállamok megszűnése egyet jelentett a ■ feudalista viszonyok fokozatos felszámolásával, a polgári fej- j lödéi' útján való elindulással. A film főhőse dón Fabrizio di ] Salina herceg. Már nem fiatal ember. Osztálya többi tagjaival ellentétben nem félti ki- j váltságait, nem áll szemben a polgári átalakulással, s abból \ sém csinál ügyet, hogy unokaöccse, Tancredi a felkelők —1 Garibaldiék — oldalára áll.! Beletörődése életszemléletéből fakad: kicsinyesnek, kiábrándítónak találja a világot, amelyben addig élt és ezért ■wem is sajnálja annak összeomlását. Saját életéből, a ma- j, ga sorsának tapasztalataiból | tudja, mennyire hazug, ál-^ szent, képmutató ez a világ, J mennyire rabja a tartalmatlan £ formalitásoknak, az üres csil- ^ lógásnak. Ezért nem bánja, # hogy mindez történelmi múlt- ^ iá lesz. Egy dolgot sajnál csak:^ megzavart nyugalmát. A két ^ világ határán álló Salina her- 'j cég számára nem marad másj: megoldás, mint a kompro- j misszum az új társadalommal,% amely szerkezetében a régi ^ sok vonását őrzi. Ez a könyv £ — és a film mondanivalója is. ^ Luchino Visconti az 1983. évi} cannes-i filmfesztivál nagydí- ^ ját kapta a filmért. ^ A várakozás tehát indokolt j volt, ám indokolt némi csaló- 'í dásunk is. Érdekes, látszólag gos ellentmondás: jó film, de$ — unalmas. Enyhébben: von-f látott. Visconti nem tudta át- \ menteni a regény finom, filo- zófikus szövevényét, s ezért a J filmben szereplő figurák is — J Salina herceg kivételével, akitJ Búrt Lancaster alakít meg- J kapó művészi erővel —, nél- J kötözik az árnyaltságot, elég- J gé egysikúak. Különösen állj ez az új társadalmat képvise-J lő Sedera polgármesterre — az J űj gazdagok megtestesítőjére J — Pabló Stoppá —, s a re-í gényben kiválóan megrajzolt, í a filmben viszont sajátos vo-; nását nélkülöző papra — Ro-; molo Valii —, de a második! •főszereplőt játszó Tancredire, | Salina unokaöccsére is, akit \ pedig a nagyon tehetséges! Alain Delon kelt életre. \ esztendei baleseti krónikáját felölelő vizsgálódás jónéhány figyelemre méltó, tanulságos eredményt hozott. Kiderült például, hogy az üzemi balesetek után számszerűleg az otthoni sérülések foglalják el a második helyet, míg a közlekedési balesetek száma csak ezután következik. A további sorrend: kisebb-nagyobb iskolai sérülések, sport, kirándulás és játék közben előforduló balesetek. A kép teljességéhez azonban hozzátartozik. hogy súlyosságukat tekintve, a közlekedési balese-
