Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

PEST MEGYEI «LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BESZÉLNI... BESZÉLNI... AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 136. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1964. JÜNIUS 13, PÉNTEK Hasznos kirándulás Amilyen hirtelen jött a medárdi eső, olyan gyorsan derült ki az ég és szerdán délben már ismét melegen sütött a nap Cegléd felett is. Egy farmotoros Ikarus autó­busz utasai vidáman, ingre vetkőzve nézegették az eső­cseppektől ragyogó tájat a Kossuth Tsz 1-es számú üzemegysége felé robog-va. Szíves vendéglátásban ré­szesültek ott. Tokaji András tsz-elnök és a többi vendéglátó már korábban értesültek arról, hogy kik látogatják meg a tsz-t. Borsod megye szerencsi járásának tsz-elnökei és a járás több tanácsi ve­zetője ejtette útba a ceglédi Kossuth Termelő­szövetkezetet országjárá­suk során. A vendégek elmondották, hogy már tavaly kezdődött a kollektív kirándulás-soroza­tuk. Tavaly Szolnok és Haj­dú megyében jártak, az idén pedig Heves és Pest megye került sorra. A háromnapos túra első két napját Heves megyé­ben töltötték. Két termelő­szövetkezetet látogattak meg, de idejük nagy részét a Bör­zsöny és a Mátra bujazöld szépségeiben gyönyörködve töltötték el. Pest megyében Borsodiak Cegléden Egyformán szorít a cipő Tapaszlalaicsere a Kossnlh Tsz-bcn Kitüniutésvk A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ivánovics György Kossuth-dijas akadémikusnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanárának, kiemelke­dő tudományos munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke nyújtotta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gervai Bélának, a Kisiparosok Országos Szer­vezete elnökének, eredményes munkája elismeréséül, 50. szü­letésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend arany /oko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetési Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke nyújtotta át. (MTI) Dán parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Csütörtökön az országgyűlés elnökségének meghívására Gustav Holmberg képviselő vezetésével dán parlamenti képviselőkből és közéleti sze­mélyiségekből álló küldöttség érkezett Budapestre. A dele­gáció előreláthatólag 19 napot tölt hazánkban. Nem titok: szeretünk be­szélni. Még akkor is, ha felesleges. Mert — sokszor az. Hovatovább csak az számít „valaminek”, ahol beszéd is volt. Beszéd nél­kül semmi nem ér semmit. Új üzletet nyitnak meg? Beszéd kell! Tapasztalat- cserét rendeznek a maglu- cerna-fogásról? Ott is be­szélni kell. „Megnyitotta”, „hangsúlyozta”, „kiemelte” s így tovább, a végtelen­ségig. Sok beszédnek, sok az alja. Közmondás. Olyan köz­mondás, amit emlegetünk, csak éppen figyelmeztető mondandóját nem tartjuk szem előtt. Igaz, egy új üzlet megnyitásakor is le­het néhány szavas köszön­tőt mondani, de minek kell belekeverni ebbe egész fejlődésünket, miért kell pdacjtálni nem odaillő, sú­lyos, komoly szavakat, amelyek nagyobb dolgok kifejtésére alkalmasak? Miért kell egy-egy tapasz­talatcserekor az egész mezőgazdasági politikával foglalkozni, miért kell általánosságokat mondani adott dolgok kapcsán? Beszélni... beszélni.. Sokszor annak a legkelle­metlenebb, aki beszél. Ma­ga is tudja, hogy akik hall­gatják, alig kíváncsiak ár­ra, amit mond. Dehát „fel­kértek”, mi mást tehet? Beszél. Így szokás. Szokás, hogy megnyitónak kell len­ni. majd bevezető előadás­nak ... A szokás olykor a szük­ségre cáfol. Nem minden szükséges, ami szokás. Ami rossz szokás. A szükségtelen beszéd nemcsak időt rabol el, ha­nem rontja a szükséges beszéd hitelét is. Mert van, amikor beszélni kell, az .... . . okos szóra szükség van. Olykor még a közhelyként ható, újat nem mondó sza­vakra is. De mindig? Éppen elég a dolgunk. Attól, hogy sokat beszé­lünk, még nagyon keveset cselekedhetünk. S nem egyszer többet beszélünk, mint amennyit cselek­szünk. A holnap tettekkel s nem szavakkal épül. Szavakban minden szép, minden jó lehet. Szavak­ban festhetjük olyannak a valóságot, amilyennek lát­ni szeretnénk, s nem ami­lyen. De ettől még nem változik meg. A tények tények maradnak, csak a tettek változtatnak a való­ságon. Az okos szavak irá­nyította tettek, s nem a fe­lesleges szavakkal gúzsba- kötött akarat. Életünk mind jobban a realitásokra épül, s a párt politikája nemcsak ideha­za, határainkon túl is ki­vívja a mind erőteljesebb elismerést. A jó politika jó módszereket kíván. És a jó módszerek megtalá­lásának egyik vadhajtása - a felesleges beszéd! Nem, nem ellentmondás. Csak annyi, hogy vannak, akik azt hiszik, ha érte­kezleteket szerveznek, ha mind több ankétot tarta­nak — nem mérlegelve azok szükségességét, fon­tosságát — máris új mó­don, új módszerekkel dol­goznak. A dolgok értékét mindig tartalmuk szabja meg. A tartalom nélküli forma lehet kipipált mun­katervi feladat, de mint előre lendítő erő, semmit sem jelent. A forma ked­véért beszélni, beszélni és semmit nem mondani — olyan anakronizmus, amelynek ma már semmi helye megváltozott, s vál­tozó közéletünkben. Mészáros Ottó J is elsősorban a Dunaka­nyart és a fővárost kíván­ták látni, de a ceglédi Kos­suth Tsz-ben módosították programjukat. A csaknem hétezer holdas gazdaság eredményei, gaz- { dálkodása és a vendéglátók baráti udvariassága annyira j lekötötte a vendégeket, hogy alig tudtak továbbutazni. ! Különösen a munkaszerve­zet, az elnök, valamint a mezőgazdászok vezetési mód­szerei érdekelték a Borsod megyei tsz-elnököket. Tokaji András, vendéglátó tsz-el­nök alig tudott válaszolni a ! kérdésekre. Érdeme® idézni i néhány kérdést, amely arról tanúskodik, hogy a Borsod j megyei tsz-elnököknek sok olyan gondja van, amely Pest megyében sem ritka. Mennyi az egy holdra jutó húsárutermelés? Az elnök ho­gyan tájékozódik a napi munkaproblémákról? Fix-fi- zetést, vagy munkaegységet kapnak a vezetők? Milyen mértékben alkalmazzák a nádudvari módszert ? Hogyan bérezik az állattenyésztési dolgozókat? Milyen arányú a természetbeni juttatás a termelőszövetkezetben? Hány szakemberük van? Ezenkívül még számos kér­dés volt, s mindegyikre kész­séggel és részletesen vála­szolt a vendéglátó tsz elnöke. Sok kérdésre Mikolai Ferenc, a megyei tanács Xőállatte- nyésztője válaszolt, aki a Bor­sod megyei vendégeket ka­lauzolta. így például, a bor­júnevelő megtekintésekor ar­ra a kérdésre válaszolt, milyen rangja van a Kossuth Tsz állattenyész­tési munkájának a me­gyében? — El is hisszük! — jegyez­ték meg a vendégek, amikor megtudták, hogy a Kossuth Tsz állattenyésztési eredmé­nyei a megye legjobbjai kö­zé tartozik. A délutáni órákban került sor a búcsúzásra, s a ven­dégek nevében Bárány Ist­ván, a Szerencsi Járási Ta­nács vb-elnökhelyettese kö­szönte meg a vendéglátást. Mint mondotta, a rövid lá­togatás is elég volt arra, hogy meleg baráti kapcso­latot teremtsenek a ceglédi Kossuth Tsz tagjaival és ve­zetőivel. Amikor ezeket a szavakat mondta, több tsz- elnök vendég közbeszólt és baráti viszontlátogatásra in­vitálta a ceglédieket. A de­rűs, hangulatos búcsú per­ceiben meg is született a megállapodás: néhány hét múlva a ceglédiek is szer­veznek tapasztalatcserével egybekötött kirándulást és akkor ellátogatnak a szeren­csi járásba. N. I. Több mint 50 000 középiskolás vesz részt nyári termelési gyakorlaton kon szerzett ismereteiket, tan­műhelyben, illetve üzemben oldják meg a tantervben előirt feladatokat, A negyedikesek érettségi előtt két hetet tölte­nek gyakorlati munkával. Az öt plusz egyes rendszerű szakmai előképzésben része­sülő diákok közül a III. osztá­lyos gimnazisták mennek ter­melési gyakorlatra. Az idén több mint ötven­ezer középiskolás diák vesz részt nyári termelési gyakorla­ton. A szaktárcák irányításá­val működő technikumok fia­taljait több csoportban oszt­ják be gyakorlati munkára, A szakközépiskolák 1., 2. és 3. osztályos tanulói a tanév végi, úgynevezett szakgyakor­laton fejlesztik tovább az őrá­JELENTÉS AZ ÜZEMEKBŐL: Munkaerő- és anyaghiány, kooperációs gondok Nehézségek a féléves terv teljesítése körül gerfejek azonban megmunká­lás után sajnos, nem ütik meg az előírt keménységi fo­kot. A sok gond közepette bizta­tó, hogy az exportterv telje­sítésével jól haladnak. Ezen a téren viszonylag egyenletes a termelés és biztosan állít­hatják, hogy időre elkészül­nek az első félévben külföld­re szállítandó gyártmányok­kal. összegezve a jelenlegi hely­zetet, a gyár illetékes vezetői úgy vélekednek, hogy lehető­ség van a féléves terv telje­sítésére. Sajnos, a nagymére­tű munkaerőhiány jelentős túlórafelhasználást kényszerít a vállalatra. Éppen a munka­erőhiányból következik, hogy féléves termelékenységi mu­tatójuk kedvezően alakul, nem valószínű azonban, hogy önköltségi tervüket teljesíte­ni tudják. A Mechanikai Művekben biztatóbbak a kilátások- Az első negyedévi tervét teljesí­tették, a teljes termelés vi­szont kooperációs gondok miatt csorbát szenvedett. Je­lenleg is vannak kooperációs gondjaik. Például az Ipari Szerelvény és Gépgyár fontos alkatrészekkel adósuk. A Mo- gyar Adócsőgyárból a villany- boylerek higanykapcsolóit nem kapják meg időben. Némi ja­vulás a Népszava néhány nap­pal ezelőtti bírálata nyomán mutatkozik ugyan, de még mindig nem kielégítő a hely­zet. A gondok ellenére sokkal több olajkályha készül az idén, mint tavaly, s közölték, hogy a negyedik negyedévben elkezdik az újtipusú olajkály­hák gyártását. Villanyboyler- ből is jóval többet adnak át a (Folytatás a 2. oldalon.) ban kihasználni a nap min­den percét. Nehezíti a hely­zetet, hogy elég sok munkás­kéz hiányzik. Helyenként je­lentős anyaghiány is gátolja a folyamatos termelőmunkát. A nagyobb gondok közé tar­tozik, hogy a kooperációban : készülő alkatrészek nem ér- | keznek meg időben. Emiatt sajnos, sok túlórát igényelnek az elvégzendő feladatok. A gondok ellenére mindhárom gyárban úgy nyilatkoztak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a féléves terv--: feladatok teljesítése érdeké­ben, mert csak így biztosít­hatják az év második felében előttük álló célkitűzések si­keres elérését. A Csepel Autógyárban 101 százalékra teljesítették az év első három hónapjának tervfeladatait. Rövid három héttel a félév vége előtt azon­ban még elég sok a tartozás. A legnagyobb gondok közé tartozik a nagymértékű mun­kaerőhiány. Csupán a jármű­gyárban 150 emberrel keve­sebb dolgozik, de a többi részlegben is sok munkáske­zet kénytelenek nélkülözni. Főként lemezlakatosokra, he­gesztőkre és betanított segéd­munkásokra lenne szükségük. Nem kevesebb fejtörést okoz az anyaghiány. A cementszál­lító kocsik tartályait például egy szombathelyi tanácsi vál­lalat készíti. Sajnos, későn kapták meg a szükséges le­mezmennyiséget, s így késik a szállítás. Most tárgyalnak kooperációs partnerükkel an­nak érdekében, hogy a késés ellenére igyekezzenek mielőbb elkészíteni a szükséges tartá­lyokat. Győrből, a korábbi tapasz- ! tálatokkal ellentétben eiég tervszerűen szállítják az al­katrészeket az autógyárba. A csepeli öntödéből érkező hen- j Három nagy megyei válla­latunknál kérdeztük meg, mi­lyenek a kilátások, teljesí­tik-e a féléves tervet? Mind­három gyárban feszített mun­kát végeznek az emberek. Igyekeznek a lehető legjob­--­A DCM — a Duna menti óriás

Next

/
Oldalképek
Tartalom