Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

Térzene C E G L E D I JÁRÁS É S CÉG L É Ö\ VÁR O S RÉSZÉR E VIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1064. JÚNIUS 10, SZERDA Ha a menetirányterv jó. fennakadás nem lehet Hogyan készült fel a gépállomás ? Zavartalan lesz-e az aratás ? Beszélgetés a gépállomás igazgatójával Rövidesen itt van a mező- gazdasági munkák egyik leg­szebb és legfontosabb része, az aratás. Az évszázadok óta legnehezebbnek ismert aratási munkát a korszerű mezőgaz­daságban gépóriások végzik. Többnyire a múlté már a ka­sza, és a nehézkes mozgású, zajos cséplőgép is. A gépjavító üzemek télen hozzák ezeket a kombinált gé­peket — kombájnokat — olyan állapotba, hogy a nagy nyári munkák idején kifogástalanul dolgozhassanak. Az előző évek tapasztalatai szerint a téli gépjavítás nem min­denhol ment szervezetien, zavartalanul. A Ceglédi Gépállomás igazga­tójához, Joó Ágostonhoz for­dultunk felvilágosításért: vé­leménye szerint a ceglédi ha­tárban megindulhat-e időben az aratás? Hozott-e a gépállo­mások átszervezése Cegléden lényeges változást a nyári munkák szempontjából? — Az átszervezés még fo­lyamatban van — halljuk a választ. — Július 1-től leszünk mezőgazdasági gépjavító üzem. Az átszervezés eredményeit azonban már most fel lehet mérni. A kevés szerszámgép­pel rendelkező alkatrészgyártó üzemünk korszerű forgácsoló-, esz­terga-, gyalú-, marógépe­ket kapott és rövidesen új épületbe köl­tözik. Ennek megfelelően mi­nőségileg jobb és lényegesen több munkát tudunk elvégez­ni. Erre szükség is van, mert a tsz-eknek ma már annyi a gépük, hogy javításukat csak jól felszerelt üzemben lehet időben elvégezni. Milyen aratógépek ma­radtak a gépállomás birtoká­ban? — Kezelésünkben marrdt többek között tizenha t SZK—3 és SZK—54 kombájn, ezen­kívül hat rendré-arató gép. Hamarabb kijavítottuk, mint tavaly, így abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy már 12-én megtarthatjuk a gépszemlét, ami után a gépek munkába állhatnak. — Lesz-e elég gépkezelő? — Tizenharmadikán, tehát a gépszemlét követő napon, az úgynevezett menetirányterv megbeszélésére, kombájnos ér­tekezletet tartunk. Ez a terv tulajdonképpen a nyári mun­kák programja, ütemterve. Ha ez a terv jó, a mun­kában fennakadás nem le­het. Ugyanakkor ellenőrizzük a balesetvédelmi, tűzrendészet! felkészülést is. Magunk részé­ről emellett személyesen se­gítjük szakmailag a mezőgaz­dasági üzemek házi gépszem­léjét is. — Akadályozza-e még vala­mi a gépjavításokat? — A gépállomásnak ma már vannak képzett művezetői, ki­emelt csoportvezetői. A hat­vanegy szakmunkást a fő­mérnök közvetlen munkatársa­Mit kell tudni a bértárolásról? A nedves gabonát a tsz-nek kell szárítania Munkatársunk felkereste a járási tanács felvásárlási cso­portját és a felvásárlás idő­szerű kérdéseiről érdeklődött. — Legfontosabb feladatunk­nak tekintjük — mondotta Széchenyi János csoportveze­tő — a gabonatermés szám­bavételét. A tapasztalatok alapján ugyanis kenyérgabo­nából kedvező termés várható és a raktározásnál problémák adódhatnak. A csopprt tagjai a tsz-ek vezetőivel a helyszí­nen megbeszélik és ismertetik a bértárolási szerződésből eredő előnyöket. A tárolásért a tsz-ek má­zsánként 6 forintot és he­ti 18 fillért kapnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy tsz tíz hétre tíz vagon kenyérga­bonát tárol, ezért 7800 forin­tot kap. Az is előnyös még a bértárolási szerződéseknél, hogy a pénzügyminiszter ren­deleté alapján, ezen összeg után forgalmi adót nem kell fizetni. Eddig a jászkarajenöi Lenin, a törteti Rákóczi és az albertirsai Dimitrov tsz kö­tött .összesen hetvenöt vagon­ra tárolási szerződést. A kö­téseknél az volt az akadály, hogy a tsz vezetői nem ismer­ték megfelelően a szerződés­nek azon részét, hogy a tárolt gabonák tényleges nedvesség­százalékát fizeti a vállalat, és így a tárolásból eredő káló nem a tsz-t, hanem a vállala­tot terheli. — A bértárolás ismertetésén túlmenőleg felmérjük a gabo­naraktárakat. Erre azért van szükség, mert a Meteorológiai Intézet jelentése alapján az aratás napjaiban esős idő várható. A Terményfelvásárló Válla­lat csak tizenhat százalékos nedvesség alatt veszi át a ga­bonát. A nedves gabonát a tsz-nek kell szárítania az át­adásig. Szükségesnek látjuk tehát felmérni azon raktára­kat, melyek ilyen esetben Igénybevehetők. További kérdésünkre elmon­dotta Széchenyi János azt is, hogy a felvásárlási tervek tel­jesítésének egyik akadálya, hogy a tsz-ek nem rendelkez­nek megfelelő, illetve elegen­dő süldő alapanyaggal. Már a tervtárgyalásnál is felhív­ták a tsz-vezetők figyelmét, hogy az Állatforgalmi Válla­lat nem tud biztosítani alap­anyagot. Ütemtervünk teljesí­tésének érdekében szükséges az alapanyagok szabadpiac­ról való felvásárlása. Sertés­ben gazdagabb megyék terü­letéről több tsz már tudott is alapanyagot megfelelő áron beszerezni. Nincsenek megfe­lelően kihasználva a háztáji gazdaságokban levő lehetősé­gek, mert a tsz-ek, takar­mányjuttatással. a háztáji gazdaságokban levő süldőket is le tudnák szerződni s ezzel az ütemtervüket is be tudnák tartani. Az esztelen bürokrácia legfrissebb fintora Hétfőn és kedden hosszú diáksor állt a városi tanács kataszteri hivatala és igazga­tási osztálya előtt. Csodálko­zásunkra a fiatalok elmon­dották, hogy a nyári szünidő­ben néhány hétig a mezőgaz­dasági üzemekben szeretné­nek dolgozni. Ám, a Kísérleti Gazdaságban azt a felvilágo­sítást kapták, hogy csak akkor veszik fel őket munkára, ha igazolják, hogy vagyontalanok és nincs, aki eltartásukról gondoskodjon. Ha ezt követelik, minden bizonnyal, van is ilyen igazi, kövér bürokrácia szülte ren­delet. amelyik az iskola iga­zolásán, a körzeti orvos egész­ségügyi javaslatán kívül még vagyoni bizonyítványt, ingat­lankimutatást kér az ideig­lenesen munkába álló fiata­loktól. Véleményünk szerint: örülni kellene, hogy munkás­kezek jelentkeznek a sürgős nyári munkákra. Ezért úgy gondoljuk: ha van is ilyen rendelet — értelme semmi­esetre sincs. Mi a véleményük az illeté­keseknek??? ként hét műszaki ember, töb­bek között a gyártástechnikus és egy mérnök irányítja. A műszaki felkészültség és a jó szakmunkás gárda megvan. Az utánpótlásról sem feledkez­tünk meg. Negyvenöt ipari ta­nulót mezőgazdasági gépsze­relőnek nevelünk. De a javí­tást akadályozó tényezőként mint legégetőbbet meg kell említenem az alkatrészhiányt. Például az IJTOS traktorok­hoz nincsen sebességváltó fo­gaskerék, és az UE—28 erő­géphez nem kapható hűtő. — Zavartalan lesz-e tehát az aratás? — tesszük fel az utolsó kérdést. \ — A magunk részéről az aratás időbeni és jó minőségű elvégzéséért mindent megtet­tünk. Dajka János Városunk lakóinak szép élményben volt része szombaton este. A Szabadság téren az Országos Pénzügyőr Zenekar adott térzenét. A népes közönség nagy tapssal jutalmazta a zenekar minden számát, Strauss, Lehár, Kodály és más zeneszerzők örökszép műveit. Észrevettük — szóvá tesszük Menetrend-toló? — Sóder — Egy ostoba ember „műve* VÁLASZ CIKKÜNKRE Vasárnapi számunkban kö­zöltük Tóth Péter levelét, amely a vasútállomás melletti bolt problémáiról íródott. A földművesszövetkezet illetéke­sétől, Járdány Gyulától ma kaptuk az alábbi választ: „Az előző boltvezető, Bures elvtárs váratlanul megbetege­dett” — írja többek között Járdány elvtárs. — „Azonnali intézkedésre volt szükség. Az új boltvezető, Kássa kartárs családi okokból csak úgy tud­ta elvállalni a bolt. vezetését, ha hat órakor kezdheti a j munkát. A lakosság kérésére j a napokban új boltvezetőt ál- j Ütöttünk be, aki biztosítani j fogja az öt órai nyitást. Ezen- ; kívül a boltot is kibővítettük j és átalakítottuk, tehát azon igyekeztünk, hogy a 23-as szá­mú boltunk az eddiginél job­ban működjék. Aláírás. KÉT HÍD már elkészült Aratás előtt mindig az az egyik legnagyobb gond, hogy a külterületi hidak jó álla­potban legyenek. Egy-egy rossz híd, a balesetveszély mellett, lényegesen meghosz- szabbítja a behordás, betaika- rítás útvonalát. Régi hídjaink az új, nehéz mezőgazdaságii gépeket nem bírják el. A termelőszövetkezetek és a városi tanács összefogása nyo­mán igen értékes eredmények I születtek a most folyó hidja- I vítási munkálatoknál.. A Vö- I rös Csillag és ' a Dózsa Népe termelőszövetkezet - vállalta, hogy munkáskezet ad a javí­tások elvégzéséhez. A városi tanács adta a szükséges anya­gokat. A közös munka nyo­mán két híd, a Posta dűlői és Zsengellér dűlői máris elké­szült. A próbaterhelés szerint a hidak teherbírása az eddi­ginek többszöröse lett. tonoznak, a sódert hely hiánya miatt az utcában tárolják. Az arra járó te­herautók az udvarra be- és kihajtáspál egyre többet nyomatnak a sáros úttest­re. Az utca felét már a kitaposott sóder borítja. Még egy kis cement kell hozzá és máris betonúton futhat­nak a teherautók. No, nem... Ez csak tréfa. Rossz tréfa. Hogy mennyire az, azt mond­ja meg az, aki az építkezé­sekhez ném tud sódert kap­ni. Kérdezzük meg tőle. Csak köszönet illeti a ceg­lédi MÄVAUT vezetőségét, hogy az utasok tájékoztatá­sára a megállóhelyeken me­netrendeket helyeztek el. A Rákóczi út és a Széchenyi út sarkán ezt a gondosko­dást valaki feleslegesnek tartotta és a menetrend fél sarkát letépte. Vajon miért? — Sz — Rangjukon alulinak tartották a továbbképzést? Egy-kél gondolaf a futballedzők részére A magyar labdarúgósport világviszonylatban is kitűnő hírnévnek örvend. Ezt részben labdarúgó játékosaink ráter­mettsége és 'a kitűnő szakve­zetés, szakoktatás biztosította. Mint minden, a labdarúgó­Olcsón hizlalnak, a melléktermékek nem kerülnek sokba Láíoguiás a wtjlvtli sovivsltislaltlában A Húsipari Vállalat ceg­lédi üzemét sokan ismerik, de azt kevesen tudják, hogy az üzemtől egy kilométer­re, a Bürgeház dűlőben 2000 férőhelyes, modern eszközök­kel felszerelt hizlaldája van. Felkerestük a sertéshizlaló­telepet', hogy a hallottakról és a látottakról olvasóinkat is tájékoztassuk. — A Húsipari Vállalat ke­belében működünk — tájé­koztat Kisgyörgy János te­lepvezető. Tíz éve alakul­tunk, a telep a jelenlegi ideális környezetben három és fél éve létezik. Mun­kánk célja az, hogy az em­beri fogyasztásra alkalmat­lan húsipari melléktermé­keket, az elkobzott húst, a beteg állatok húsát, a prés- tepertőt, a húslét, a vért, továbbá a tejipari mellék- termékeket, a savót, az írót, a fölözött tejet, a romlott túrót, valamint a malomipari melléktermékeket, a láblisz­tet, a korpát, az ocsút és a közraktárak gabona rostal­ját állati etetésre hasznosít­suk. Ezenkívül Budapestről a KÖZÉRT-ekből is kapunk száraz kenyeret stb. Amint ezekből látszik, igen sok olcsó táplálékot ete­tünk fel a jószágokkal. — A hizlalda az Állatforgal­mi Vállalat útján kapja a malacokat. Hozzánk süldő­korban érkeznek. Először a „fogadószállásokon” karan­ténban tartjuk a sertéseket. Sajnos, nincs törzstenyésze­tünk, így csak szedett állo­mányt hizlalhatunk. Sok rodsz tulajdonságú sertés is bekerül ide, amely vagy nem jól eszik — pocsékol — vagy rosszul hasznosítja a takarmányt. Az elmúlt ősz­től kezdve feltöltési nehézsé­geink vannak. Nincs malac és süldő. Az a hiba, hogy a termelőszövetkezetek­től csak ritkán kapunk hízóanyagot. Azért vannak jelenleg a nagy súlyú sertések is a hizlaldá­ban, mert nincs utánpótlás, és ha leadnánk őket, nem tudnánk feltölteni a meg­üresedett helyet. így inkább tovább hizlaljuk a sertése­ket az előírt súlyhatáron fe­lül. A tsz-ekből kapott hí­zóanyaggal igen szép ered­ményeket tudnánk felmutat­ni. Ezek a falkák kiválóan értékesítik a feletetett táp­lálékot. Most pedig, hogy csökkent a tsz-ek szállítása, túlsúlyba kerültek az egyé­niektől felvásárolt malacok, amelyek lényegesen rosszab­bak. De a félévi ráhizlalási súly tervünket így is teljesí­teni fogjuk. Havonkénti rá- hizlalásunk 220—240 mázsa. Olcsón hizlalunk, a mellék- termék nem kerül sokba. — Sajnos, zöld takarmány­ból hiányunk van. Egy hold lucernánk van, holott sok­kal több kellene. A’ hizlal­dában huszonkilenc ember dolgozik. A munkások napi tíz órát végzik lelkiismere­tesen munkájukat. Szép öl­töző- és ebédlőhelyiség áll rendelkezésünkre. Van rá­diónk, hideg-meleg vizes für­dőnk. Vasárnaponként napos szolgálatot tartunk. A mun­kások között igen jó a mun­kaszellem. Felügyeleti szer­vünk, az Országos Sertés­hizlaló Vállalat, sertéstele­pünkön tenyészetet kíván létesí­teni, mintegy 300, anya­kocával. • Akkor majd nem lesznek feltöltési gondjaink. Szó van a hizlalda bővítéséről és to­vábbi gépesítéséről is. Évről évre mind jobban gépesít­jük az emberek munkáját. Beszélgetésünket körsétával fejeztük be. Közeledett az etetés ideje. A gondozók a kevert moslékot — pontosan betartva az etetési időt — a vályúba „tálalták”. • *" A sertések szállásai a leg­nagyobb rendben és tiszta­ságban vannak. Hetenként fertőtlenítik, meszelik az óla­kat, védik őket a fertőző betegségek okozói — főleg a légy ellen. Végezetül Kisgyörgy János telepvezető megmutatta a kis adatkertet, amelyet a cég „va­dászai” létesítettek. Róká­kat és ragadozó madarakat is tartanak. Az ősszel újabb állatokkal bővül a kis li­get. Ezt is fejlesztik, mint­egy szórakozásképpen. Az etetés befejeződött, a mun­kások is lemosakodtak és a megterített asztaloknál eszik a finom, bőséges ebédet. Mi pedig a látottak után. ame­lyekről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk, „jó étvágyat” kívánva léptünk ki a „fertőtlenítő”-küszöbön. Bujáki Gyula sport is állandóan fejlődik. Megyénk sportjának felsőbb vezetősége a fejlődés érdeké­ben az elmúlt napokban Mo- noron kétnapos továbbképző tanfolyamot rendezett me­gyénkben működő labdarúgó- edzőink részére. — Az elmúlt napokban hat­vanöt meghívót küldtünk ki a megyénkben működő labdarú- göedzűk részére — mondja Barna József, az MTS Pest megyei elnöke. — Továbbkép­zésre hívtuk őket. Előadónak Lakat Károly szakoktatót kértük fel, aki igen nagy nemzetközi ta- paszta’aUal rendelkezik és a iabdarügósportban kiválóan képzett, kitűnő előadó. Mégis, mi történt? Megdöbbentő volt, hegt' hatvanöt meghívott közül mindössze tizennégyen je­lentkeztek. A többiek, úgy látszik, rang­jukon alulinak tartották a to­vábbképzést. — A labdarúgósport óriási léptekkel fejlődik, minden nap hoz valami újat. Még annak is, aki két-három éve szerezte meg edzői képesítését. Ügy gondoltuk, hogy nem árt me­gyénkben egy kissé felrázni az edzőket, hogy szakítsanak a már elavult, korszerűtlen ed­zési módokkal, legyenek jó nevelők és ne maradjanak el a fejlődéstől, ismerjék meg a modern fejlődés és felkészülés formáit. 1 Nem vagyunk hajlandók olyan edzőket szerződtet­ni, akik csökönyösen ra­gaszkodnak gyatra, ósdi módszereikhez. Viszont ragaszkodni kívánunk olyan edzőkhöz, akik felelős-, séget. éreznek a fiatalok neve­lésében. akik hajlandók bizo­nyos tudományos szintet is el­érni és akik magatartásukban szilárd alapokon állnak, ami a magyar sport felvirágoztatá­sát illeti. Az úgynevezett „vándor edzőkről”, akik min­den évben más egyesületben folytatják áldatlan, rossz mun­kájukat* mondjuk ki kereken: örülünk, ha mielőbb megsza­badulhatunk tőlük! — Sz — MEGÉRDEMLIK A DÍCSÉRETET! Sok az idén a mezei munka Vajon kik azok, akik a já­rás területén az átlagosnál i: jobb munkát végeztek? A bri­gádok közül külön dicsérete-: érdemel az abonyi József At- I lila Tsz Pásztor-, Molnár- ét I Juhász-brigádjai, a Kossuti í Tsz-ben a Petőfi-, a borjúne­velő és a Zrínyi-brigád. E-Iis | mérésre méltó módon vettél | ki a részüket a nagy tavasz ! kampánymunkákból a cegléd j berceli Egyetértés Tsz Nag\ \ Jánosné, valamint a kocsér Üj Élet Boly os-, Országh- é a Petőf i Tsz Járvás- és Urbán brigádja. A traktorosok közül is szá­mosán végeztek kiemelkedő munkát. Az abonyi József At tilában Kovács Pál, Borbá- István, a Kossuthban Duda- János, a Leninben palóny Károly, az Újvilágban Aszta los József. Kocséron az Ű Életben Kőházi Mihály é: Csák Albert, a Petőfiben Bir kás László és Laczi Nándor valamint a nyársapáti Kos­suthban Ondó István. Újságunk hasábjain már jelent meg írás arról, hogy a ceglédi vasútállomáson a i menetrendtáblázatok igen magasan lógnak. A jó sze­mű utas az alsó sorokat el tudja olvasni, a magasab­ban levő rubrikákat pedig — kitalálja. A vonatcsatla­kozásra kíváncsi utas kény­telen az ott levő padra állni, holott ez tilos. Kedves MÁV! Nem le­hetne esetleg a /táblákhoz egy hóríhorgas „feMIágosí- lót” odaállítani, aki elmon­daná az utasoknak, hogy mit lát ott fent? Nem??? Ak­kor hát nem lehetne a táb­lákat kicsit lejjebb kitenni? Sóder nincs, vagy kevés van. KörüUnényesen lehet hozzájutni,. Mégis mit lá­tunk? A Szőlő utca és a Beloiannisz utca sarkán le­vő tejcsarnoknál, ahol be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom