Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

1964. JÚNIUS 9, KEDD ««CUE 1 A KULCSKÉRDÉS Mezőgazdasági termelé­sünknek ma kétségtelenül az állattenyésztés a kulcskérdése. Megyénk termeüőszövetkeza- teiben erőfeszítéseket tesznek a jövedelmező gazdálkodás megszervezésére, de a legtöbb helyen az állattenyésztés még nem kapta meg jogos helyét. A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén is érrel volt szó, amikor megállapították, hogy a hozamok 45 százaléka szár­mazik csak az állattenyésztés­ből a megye termelőszövetke­zeteiben. Noha szavakban sokan vall­ják, hogy meg kell fordítani azt az arányt, amely az állat- tenyésztés és a növényter­mesztés részesedése között van a termelőszövetkezeti gazdál­kodás hozamaiban, tettekkel kevesen igazolják véleményü­ket. Emellett jelentős azok száma is, akik kifejezetten a ■növénytermesztés elsődlegessé, gét vallják. Vajon igazuk van-e? Mi szól az állattenyész­tés fejlesztésének elsődleges­sége mellett és ellen? Azok, akik gyors, kiugró si­kerre törnek, könnyen esnek abba a kísértésbe, hogy a nö­vénytermesztésben keressék azt. Ez a csábítás azért erős, mert ma még a növényter­mesztés lehetőségeit sem ak­názzuk ki kellően, sok a fehér folt, vagy a szószerinti, ille­tőleg a jelképes parlag terület. Ha ezeket a jelenlegi adottsá­gok szerint kihasználjuk, lé­nyegesen nő a hozam. Emellett az is tény, hogy a növényter­mesztés gépesítése, kezmizáiá- sa gyorsabb ütemben nő, mint az állattenyésztés és viszony­lag korszerűbb, termeléke­nyebb a munka az előbbi üzemágban. Ha azonban a dolog lénye­gét nézzük, ha a holnapra is gondolunk, elveszti vonzóere­jét ez a csábítás. Kiderül, hogy a mezőgazdálkodásban nem szabad elvonatkoztatot- tan csak az egyik, vagy csaik a másik fő üzemágat látni, s nem: is leh.et azokat egymástól függetlenül fejleszteni. A vita kedvéért egy pillanatra en­gedjünk azoknak, akik hisznek a növénytermesztés egyoldalú fejleszthetőségében és nézzük meg, igazuk van-e? Aki valóban fejleszteni akarja a növénytermesztést, annak öt alapfeltételt kell biztosítania: termőföldet, vető­magot, talajerő-visszapótlást, munkaerőt és jó időjárást. Termőföld van. A vetőmag mennyisége és minősége nagy­részt a növénytermesztőn mú­lik. A gépesített és kemizált növénytermesztés magasfokú munkatermelékenysége mel­lett a munkaerő sem jelent megoldhatatlan problémát. Az időjárás szeszélyeit is nagy­mértékben ellensúlyozhatjuk — ellenálló fajták, öntözés, stb. Marad a talajerő «vissza­pótlás. Ismeretes, hogy a növény- termesztés hozama dőntő mér­tékben függ a talaj tápanyag- tartalmától. Noha évről évre több műtrágyát kap a mező- gazdaság, a termőtalajok nit­rogén-, foszfor-, kálium- és egyéb növéhyi tápsó tartalma alig, vagy egyáltalán nem nö­vekszik. Mivel tudjuk, hogy egyre sürgetőbb a termőtala­jok növényi tápanyagtartal­mának lényeges növelése, a je­lenlegi helyzettel nem lehe­tünk elégedettek. Ahhoz, hogy korszerű színvonalra emelhes­sük a növénytermesztést, még sokkal több műtrágyára van szükség. A műtrágya azonban önma­gában koránt sem elégíti ki a növénytermesztés tápanyag­igényeit. Ahhoz, hogy a mű­trágyák kifejthessék teljes termésfokozó hatásukat, meg­felelő mennyiségű szerves anyagnak is kell lennie a ta­lajban. A talaj szervesanyag­ellátásának legősibb,. legjobb módja az istállótrágyázás, amely nélkül elképzelhetetlen a jó termés. Az istállótrágya ugyanis amellett, hogy javít­ja a talajszerkezetet, rengeteg szerves kötésű nitrogént, fosz­fort és egyéb növényi táp­anyagot is tartalmaz. Kétség­telen tehát, hogy az iistálló- trágya-termelés • és felhaszná­lás növelése nélkül nem nö­velhető lényegesen a növény- termesztés hozama. Eljutottunk tehát oda, ahol kellettük is volna: soíc áilat- neíkül nincs korszerű növény- termesztés, nincs belterjes mezőgazdalkodas. Hiba lenne azonban a kérdést úgy felfog­ni, hogy az állattenyésztésre csak a növénytermesztés trá­gyaigénye miatt van szükség. Éppen az a baj, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem akarnák ennél nagyobb jelen­tőséget tulajdonítani neki. Az igazság az ezzel kapcsolatban, hogy a két fő üzemág szerves egymásrautaltsága mellett az állattenyésztésből nyerhető a legnagyobb jövedelem. A jövedelmezőség fontos szempontjain túl az is döntő érv az állattenyésztés mellett, hogy a legértékesebb emberi táplálékokat szolgáltatja ez az üzemég. A sok kalóriás élel­miszerek (tej, tejtermék, hús, tojás) fogyasztása egyre nő, s a jövőben még többet igé­nyel a belföldi és a külföldi piac. Ha tehát az értelmetlen „termelés a termelésért” elv helyett a „termelés a nép ér­dekében,” elvet követjük, ak­kor a jelenleginél gyorsabb ütemben kell fejlesztenünk az állattenyésztést. Mihelyt elismerjük ezt, nyomban felmerül a kérdés: mit lehet és kell most tenni az állattenyésztés fellendíté­sére? Először is a helyi adott­ságokat keli alapul venni. Tudnunk kell azt, hol, milyen állatfajokat, milyen arány­ban tenyésszünk. Ezit főként a takarmány, az alapanyag, a férőhely, a mikroklíma és a munkaerő-helyzet szabja meg. Természetesen e feltételek kö­zül többet magunk is megte­remthetünk, ezért nem me­chanikusan kell vizsgálni az adott helyzetet, hanem a meg­teremthető feltételekre is gon­dolnunk kell. Egy-egy adott tsz állatte­nyésztési lehetőségeit nem központilag, felülről, hanem helyben lehet jól látni. Az okoskodás veszélye nélkül nem is adhatunk senkinek konkrét tanácsokat! Azok a megyei adatok azonban, ame­lyeket a statisztika mutat, helyi vizsgálatokon alapulnak. így például tény, hogy a me­gyében több állati férőhely van, mint amennyire a legkö­zelebbi két évben szükség lesz. Ennek ellenére sokmil­liós állami kölcsönre tartanak igényt a tsz-ek istállóépítés céljaira. Mit bizonyít ez az egyetlen példa? Elsősorban azt, hogy nem teljesen indokolt az az igény, amelyet az isíállóépítésekkel kapcsolatban támasztanak ál­talában a tsz-ek. Vajon nem lenne helyesebb főként ott növelni az állatállomány:, ahol leginkább adottak a fel­tételek? Vajon a mindenütt jelentkező igények közül a járási tanácsok és bankok nem válogathatnák ki a legreáii- sabbakat? * Ebben a cikkben nem cé­lunk minden részletre kiter­jedően boncolgatni a szóban forgó kérdést. Célunk csak az volt, hogy felhívjuk a figyel­met az állattenyésztés szere­pének lebecsülésére. Vélemé­nyünk azoknak a szakembe­reknek és dolgozóknak a vé­leményével azonos, akik az állattenyésztés nagyobb ará­nyú fejlesztésében látják a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének módját. Őket kí­vánjuk támogatni, segíteni. Nagymiklós István Átadta megbízólevelét a svéd nagykövet Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke hétfőn fogadta Harry A. M. N. Bagge rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Svéd Királyság első magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízólevelét. Harry A. M. N. Bagge nagy­követ megbízólevele átadása­kor beszédet mondott, melyre Kisházi Ödön válaszolt. (MTI) Magyar kulturális küldöttség utazott Finnországba A magyar—finn kulturális egyezmény végrehajtására alakult magyar—finn vegyes- bizottság kulturális albizottsá­gának küldöttsége vasárnap Helsinkibe utazott az 1964—65. évi munkaterv megtárgyalásá­ra. A küldöttség vezetője ár. Ortutay Gyula akadémikus, a magyar—finn vegyesbizottság elnöke, tagjai: Beck István nagykövet,' a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Pataki János, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének főtitkára, dr. Zsebdk Zoltán egyetemi ta­nár és Lörinez Andorné, az al­bizottság titkára. A küldött­séggel utazik dr. R. S. Palas, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, (MTI) Kis film Szentendréről és Sao Pauláról Hogyan keletkezik a villám - A festők városa A Magyar Filmgyártó Vál­lalat riport- és dokumentum- filmstudiójában több kisfilm forgatását fejezték be. A Du­na völgy egyik legszebb tájá­ról, Szentendréről készített rö­vid filmet Mészáros Márta rendező és Zöld Iván opera­tőr, A festők városa című al­kotás bemutatja a kisváros művészeti és építészeti emlé­keit, természeti szépségeit. Knoll István, a Magyar Filmhíradó operatőrje Brazí­liában a Sao Pattiéban rende­zett magyar ipari kiállításról forgatott filmet. Munkája nemcsak a kiállítók legszebb termékeit, hanem a város for­gatagát, lüktető életét is meg­örökítette. György István ren­dező érdekes, tudományos is­meretterjesztő filmet forgatott Miért, hogyan? címmel. A rö­vidfilm a különböző anyagok halmazállapotait szemlélteti. Érdekesnek ígérkezik Dé­vényi László Százmillió volt című munkája. A film a vil­lámok keletkezését, ezek „kü­lönböző típusait” örökítette meg filmszalagon. A film ta­nácsokat ad, hogyan lehet vé­dekezni a természet eme je­lenségének pusztítása ellen. Nincs többé családi jelenet! Egy külföldi cég olyan ké­szülékeket dobott piacra, amely megszünteti a családi jeleneteket. A készülék „nyugtató” üzemanyagot tar­talmazó kis tartályból és szó­rófejből áll. Családi jelenet esetén a nyugodtabb fél a „technika” segítségéhez fo­lyamodik. Megnyom egy kis gombot* mire a szórófejből nyugtatószert lövell ki és a családi béke — a készülék reklámja szerint — azonnal helyreáll. Semmi pénzért nem eladó? Kisoroszi nagyon tetszik és méltán Biai Föglein István neves festőnknek. Négy esztendeje, kora tavasztól késő őszig ott lakik és vásznain innen örökíti meg a Dunakanyar ter­mészeti szépségeit. Képeiről még külföldön is sokan gyönyör­ködnek a szép vidékben, s megismerik a kisoroszi tájat. A községben azonban nem sokat törődnek a művésszel, sem a munkájával. Másutt talán ottmarasztalnák, de Kisorosziben négy éve sem akarják eladni neki az omladozó ódon viskói, amit magának kiszemelt. Ez az a házikó. Pár éve hivatalos becslés szerint 12 ezer forintot ért az épülettel együtt is mindössze 96 négyszögöles ingatlan. Az épület évtizedek óta lakatlap, sőt lakhatatlan. Düledező tűzfalán a roskatag tető alatt a képen is látható tá­tongó lyuk évről évre nagyobbodik. A festő már 14 ezer forintot ígért érte, de tulajdonosa, a községi tanács felügyelete alatt álló legeltetési bizottság, négy év alatt még nem döntött az adás-vétel kérdésében. Holott semmire sem használja és semmi haszna sincs a kunyhóból. A csákányra váró máladozó falak anyaga is mindennap értéktelenebb lesz. ma már ha fel is tesszük, hogy még két­ezret ér. akkor a puszta telek ára négyszögölenként 125 forint lenne. Ami akármilyen kies fekvésű is, a Dunakanyarban szintén horribilis pénz üres falusi házhelyért. Ennyit csak könnyelmű művész adna érte. Am a művészetek iránt nyilván fogékony legeltetési bizottság lehet, hogy semmi pénzért sem adja... Gondok a DCM-ben Miért áll a kettes kemence? - Még mindig rosszuk a győri dömperek — Erőfeszítések a kőbányában Csak zsákban kell a cement? Ifjúsági táncverseny Vasárnap, június 7-én rendezték meg a megyei amatőr társastáncbajnokságot. A Csepel Autógyár művelődési házában gyűltek össze a versenyzők és nézőik. Korábban a kulturális szemle keretében alap­szervezeti, járási, illetve területi bajnokságokon dön­töttek: kik versenyezhetnek a megyei döntőn. Húsz pár mérte össze tudását. A többi között Cegléd városi, Cegléd járási, monori, gödöllői, ráckevei és váci járá­siak vetélkedtek. A táncosok ízléses ruhában, felkészülten jelentek meg, s jó tánctudásukról tettek tanúbizonyságot. Tán­cukat háromtagú zsűri értékelte. Az eredményt Kocsis György a MŰD ŐSZ tánc­osztály titkára, a zsűri elnöke hirdette ki és köszön­tötte a versenyzőket. Végezetül az első hat helyezett­nek kiosztották az oklevelet, jelvényt, arany-, ezüst-,' bronzfokozatot. Az első helyet a Szokoly Mária—Szak­szik Zoltán táncospár szerezte meg (Vác), a második helyezett Kállai Erzsébet és Kállai Gyula Abonyból, a harmadik díjat Kós István és Krausz Zsuzsa kapta. A zavartalan verseny menetéről a Csepel Autógyár művelődési házának vezetői gondoskodtak, a jó ered­ményben része volt Tézli Károly versenyvezetőnek is. A szépen táncoló fiatalok kellemes élményt nyújtot­tak nézőiknek. Ny. P. Ahogy korábban terveztük s ahogy a Dunai Cement- é Mészmű építőinek és szerelői nek vállalása is tartalmazta,, jóval a határidő előtt elké­szült és megkezdte a'termelést hazáink legnagyobb új ce­mentgyára. A Naszály-hegy oldalából fejtik a követ, mű­ködik a kötélpálya, amely az anyagot a gyárba szállítja, dü­börögnek az őrlőmalmok, fo­rognak az égető kemencék, telnek a zsákok és a vagonok cementtel. Látszólag minden a legna­gyobb rendben. Am amikor megkérdezzük Dobrányi Lász­ló főmérnököt, elégedett-e az új mű termelésével, mély rán­cok futnak homlokára. Elmondja, hogy az idén kap­ta az első jelentősebb tervet a DCM. Tavaly 180 000 tonna cementet írtak elő számukra, s 201415 tonnát teljesítettek. Ebben az évben 520 000 ton­nás tervet kaptak. Ha az egy­millió tonnás kapacitáshoz ha­sonlítjuk ezt a számot, nem sok, s mégis: — június elsején 16 000 ton­na cementtartozásunk volt az arányos tervhez képest —- mondja. — Ügy terveztük, hogy ebben a hónapban meg­szüntetjük az adósságot, telje­sítjük a féléves tervet és most itt az újabb akadály; leállt a kettes kemence. Legalább öt napig nem forog és nem ter­mel. — Miért kellett leállni? — Erős, úgynevezett por­gyűrű képződött benne, ami nem engedte keresztül a lán­got a kemencén. Ilyen hiba máskor is előfordult már. Né­ha le tudtuk égetni a kemen­ce faláról ezt a ráégett, vas­tag réteget, de újabban ezzel a módszerrel nem boldogu­lunk. Nem ismerjük a hiba okát. Sajnos, le kell hűteni a kemencét, mert csak így le­het bemenni. Mindenesetre a laboratóriumban vizsgáltatjuk a nyersanyagot. Ha sikerül rá­jönnünk a dolog nyitjára, nem érhetnek bennünket ilyen meglepetések. Még ennél is izgalmasabb témára térünk át, s ez a bá­nya helyzete. Sajnos, itt sem halad úgy a munka, ahogy kellene. Távolról is jól lehet látni, hogy különböző szinte­ken fejtik a követ a hegyol­dalban. Ezeken a szinteken egyforma mértékben kell elő­rehaladni a fejtéssel, külön­ben a robbantások, a gépek munkája omlásveszélyt idéz élő. A körülményektől függő­en 10—15—20 méter széles padkákon szabad csak dolgoz­ni, s jelenleg helyenként csak hat méter szélesek a padkák. Ez az egyik oka a bányá­ban uralkodó nehéz helyzet­nek. Nem magától, istencsa­pásként keletkezett, hanem egy korábbi mulasztás okoz­ta. Köztudomású, hogy ilyen külszíni bányaművelést csak úgy lehet zavartalanul foly­tatni, ha folyamatos a lefe­dés, azaz a meddő rétegek eltávolítása. Nos, ez a mun­ka nem kapott kellő teret a korábbi tervekben, s az­óta sem halad megfelelően. Most elhatározták, hogy a DCM önköltségi tervének rovására ötvenezer köbmé­ter meddőt fejtetnek le a Földmunkát Gépesítő Válla­lattal. Addig, amíg ez a munka tart, a bánya jobb oldalán kezdenek új nyitáso­kat. Nagy baj még a kőbányá­ban, hogy kevés a szállító- eszköz. Annak idején Tátra billenő kocsikat terveztek ide, s a felettes hatósá­gok úgy döntöttek, hogy a Győrben készülő Rába-döm- pereket állítsák munkába. Tizenhatot kaptak ezekből a jobb sorsra érdemes jármű­vekből. Rövidesen kiderült, hogy nem váltják be a hoz­zájuk fűzött reményeket. Ez­zel a gonddal korábban so­kat foglalkozott a rádió, a sajtó. Mi magunk is írtunk róla. A győri gyárban több ízben megígérték, hogy se­gítenek a bajokon. Ennek ellenére most is szóvá kell tenni a régi hibákat. Igen, a régieket, mert most is a hidraulikával, a gumikkal és az alvázzal van baj. Nincs is remény rá, hogy végre egyenesbe jönnek? — Nem sok — mondja a főmérnök. — A tizenhat dömper közül általában csak 4—6 üzemképes. A többit folyton javítani kell. Nem­rég született egy újítás a győri gyárban, amely állítólag meg­bízhatóvá teszi a hidrauli­kát. Négy kocsin megkez­dődtek a szerelések. Majd meglátjuk... Maradjunk ennyiben? Nem lehet, hisz volt idő megszün­tetni a dömperek , hibáit. Egyáltalán, ideje lenne, ha valamelyik illetékes szerv vég­re megkérdezné: hogyan történhetett, hogy egy eleve rossz konstrukciót sorozat­ban gyártottak. A jövő évre már 800 000 tonnás termelést előíró ter­vet kap a Dunai Cement- és Mészmű. Ha nem szün­tetik meg sürgősen az em­lített gondokat, semmi biztosíték sem lesz a nagyobb terv teljesítésére. S még valamit, ami már az építőipar vállalatainak szól. A DCM nem tudta teljesíteni múlt havi cement­kiszállítási tervét. Az oka? Nem kellett a cament a vál­lalatoknak. Azaz hogy kellett volna, zsákokban. Ellenben ott még nem tartunk, hogy az egész cementtermést zsák­ba tudják rakni. 20—25 szá­zalékát ömlesztve kell ki­adni. Talán felesleges épí­tőipari szakembereknek ma­gyarázni, hogy az ömlesz­tett cementet is pontosan úgy lehet használni, mint a zsákoltat. Ha nem akarják megérteni, talán a minisz­térium megérttethetné ve­lük... F, I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom