Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST. MEGYEI. BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS tAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM ÁRA «O tHIÍSt 1964. JŰNTTtS 7, VASÁRNAP Köszöntjük a pedagógusokat ELSŐ: CSIKÓS SÁNDOR MÁSODIK: CSIKÓS BENEDEK (eglrdrn fariul fák a meg'vei szán lóversenyt Köszöntjük Pest megye minden pedagógusát ezen a júniusi napon, amikor min­denki figyelme, szeretete, meg­becsülése feléjük fordul és árad. Hagyomány már, hogy a vizsgák izgalmát, a ballagás dallamát, a tanévzáró tenni­valók lázas ritmusát megsza­kítja egy ünnepélyes pillanat: a nevelők köszöntése. Üj színfolt ez népünk életében, új öröm megcsillanása a pedagó­gusok szemében. Virágcsokrok erdeje indul el apró lábakon az iskolák felé, ünneplőbe öl­tözött felnőttek sodródnak közéjük vegyülve, mert „isko­lás nemzet” lettünk és min­denki köszönteni akarja óvó­nőjét, tanítóját, tanárát, neve­lőjét. Virágot lobogtat az a tizen­ötezer óvódás, aki cipőjének befűzésétől a szocialista gyer- mekközösségek együttélésének szabályaiig sok-sok újat tanul megyénk hétszáz óvónőjétől. Virágot vesz át ötezer általá­nos iskolás nevelő százhúsz­ezer mosolygó gyermektől. A köszönet szavait fogadják ta­náraink hétezer középiskolás­tól és még csaknem tizenöt­ezer félnőttől, akik közép- és általános iskoláinkban tanul­nak, művelődnek. Köszöntjük pedagógusain­kat, mert tanítanak kicsit, nagyot, fiatalt és korosat. Ta­nítanak a természettudomá­nyokra, az irodalomra, a mű­vészetekre. Felszabadult társa­dalmunk embere mindent egy­szerre szeretne elérni. Minden egyszerre nem megy! Meg kell tanítanunk mindenkit először helyesen ta­nulni. Nemcsak az iskola pad­jaiban, hanem ezer változatát kell megkeresnünk az új for­máknak, hogy differenciáltab­ban és hatékonyabban tanít­hassunk még tömegesebb mé­retekben. A mai napon kitün­tetett, vagy az év végén meg­jutalmazott pedagógusaink már keresik,, kutatják ezeket az új formákat. Kutatják, mert megértik, hogy a társa­dalom, a tudományok és a technika forradalmát éljük. A fejlődés olyan gyors, hogy csak gazdag fantáziával képzelhet­jük el azt a kort, amelyre ta­nulóinkat felkészítjük. Az is­meretek köre ugrásszerűen bővül, s az atom, a világűrku­tatás, az automata gépek kor­szakában mi sem rekedhetünk meg pedagógiai módszereink­kel a faekénél. Mélyebben és gyorsabban kell szántanunk, mint eddig. S ezt csak kor­szerű eszközökkel, s módsze­rekkel érhetjük el. Köszüntjük pedagógusain­kat, mert szocialista társa­dalmi és gazdasági rendünk erősödése, hazánk nyugodt politikai légköre, s az ő ne­mes akarásuk és erőfeszítésük lehetővé tette, hogy céltudato­sabban és eredményesebben növeljék ifjúságunk világné­zeti, politikai műveltségét és vonzóan tudják megfesteni fejlődésünk távlatait. A ta­nulók ezreiben ébresztették már fel azt az igényt, hogy tudományos ismereteiket, a tanult marxista—leninista el­veket, erkölcsi-politikai né­zeteiket összefüggéseikben, gyakorlati megvalósulásukban és alkalmazásukban is meg­beszéljék velük. Az osztályfő­nöki órák egyre inkább az őszinte megnyilatkozások, a színvonalas fejtegetések, az aggályok és kételyek megbe­szélésének fórumaivá vál­nak. Köszöntjük pedagógusainkat a könyvtárakban, művelődési házakban és a népművelés minden posztján, mert segí­tik formálni a szocialista falu arculatát. Ott állnak késő es­téken a kórusok előtt, kultú­rát sugároznak az irodaimi színpadokon, a szakkörökben, a munkás- és paraszt akadé­miákon. # Ki tartja számon túlóráikat és ki jegyzi'fel érdemeiket? Számon tartja és feljegyzi a mi társadalmunk. Számon tartja és tudja, hogy milyen utat tett meg ezer és tízezer nevelő, néha botladozva és bizonytalanul, de most már egyenesen, célratörőbben, hogy útján hogyan vitt magával tíz­es százezreket, akiknek nem­csak ismereteket, tudományt, történelmet nyújtott, hanem kommunista eszmét, öntudatot, tettrekészséget, harci szelle­met és távlatainkban való hi­tet is sugárzott. Ezt a kisugár­zott energiát, a szétszórt fényt igyekszik pótolni társadal­munk azzal a figyelemmel, el­ismeréssel és köszönettel is, amellyel ma a pedagógusok fe­lé fordul. De nemcsak ezzel, mert tudja a mi társadalmunk, hogy a megbecsülés hangjai­ból, a köszöntők és az újság­_ (Foto: Kotroczó)'' cikkek szavaiból nem lesz ke­vesebb túlóra, nem kisebb a megterhelés és nem lesz több a fizetés. Számon tartja azt is, hogy ezen a napon csak min­den ötödik pedagógus része­sülhet anyagi elismerésben és csak száz juthat ebben az év­ben jobb lakáshoz, pedig mindannyi kiérdemelte, hogy megterhelése csökkenjen és anyagiakban erősödjék. S tud­juk, hogy ez így is lesz! A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága elismerését és megbecsülését tolmácsolofrn a pedagógusoknak egész évi eredményes munkájukért. Ez is legyen egy szimbolikus vi­rágcsokor, amelyet a megye vezetői nyújtanak át népünk megbízásából. Kívánjuk, hogy a tanév eredményes lezárása után kellemesen töltsék sza­badságukat! Dékán Antal, a megyei tanács mű­velődésügyi . osztályá­nak vezetője Ragyogó napsütésben — ká­nikulai melegben — tartották meg tegnap a megyei szántó- versenyt. Cegléden a Cifrakerti Állami Gazdaságban, a járási és a városi vetélkedők legjobb eredményt elért résztvevői kö­zül 26-an álltak rajthoz, míg Árvái Sándor a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet tö­rökbálinti gazdaságának trak­torosa, a legutóbbi országos szántóverseny győztese verse­nyen kívül indult. A gondosan előkészített vetélkedőt Kusza Béla megyei főagronómus nyi­totta meg, köszöntötte a ver­seny résztvevőit, s a vendége­ket. Ezt követően dr. Dajka Balázs a megyei tanács vb. el­nökhelyettese tartott rövid ün­nepi beszédet. Elmondotta, hogy a megyei szervek Cegléd város 600 éves fennállásának tiszteletére választották a ver­seny színhelyéül a Cifrákéra Állami Gazdaságot. Hangsú­lyozta. milyen fontos' szerepük van a traktorosoknak ma már a mezőgazdaságban, s beszélt a traktorosokra há­ruló, egyre felelősségteljesebb munkáról. Pontosan tíz órakor megkez­dődött a traktorosok felvonu­lása, majd a kijelölt parcellá­kon zöld színű rakéta jelzésre megkezdődött a verseny. A ti­zenhéttagú versenybizottság­ban megyénk legjobb gépállo­mást, termelőszövetkezeti szakemberei foglaltak helyet. Eltérően a nemzetközi szántó­versenyek követelményeitől, itt nem barázdás, hanem úgy­nevezett terített szántást kel­lett végezniök a traktorosok­nak. Főként a minőségi köve­telményeket vették figyelembe. ■Egy-egy traktorosnak két óra 15 perc alatt száz mé­ter hosszú és ekefejenként húsz méter széles parcellát kellett felszántania. A versenyt nagy érdeklődéssel kisérték mind a vendégek, mind pedig a bíráló bizottság tagjai. A vetélkedő a kora délutáni órákban ért véget. A bíráló bi­zottság döntését Prezenszky Gábor, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezető­je hirdette ki. Örömmel vették tudomásul, hogy a -versenyzők közül a legtöbb pontszámot Csikós Sándor, a ceglédi Kos­suth Termelőszövetkezet dol­gozója érte el. (Pontszáma 77,7) A második helyre ugyan­csak termelőszövetkezeti trak­toros került: Csikós Benedek, előbbi öccse, aki 70.46 pontot szerzett. A harmadik helyre: Ko-uács József, a túrái Galga- menti Termelőszövetkezet traktorosa került. Prezenszky Gábor örömének adott kifeje­zést, hogy ma már a termelőszövet­kezeti traktorosok is helyt­állnak a legnehezebb gépi munkákban és méltó versenytársai a gép- állomási traktorosoknak. A versenyben egyébként a ne­gyedik helyet Lelkes Gyula, a szigetbecsei új Élet Termelő- szövetkezet traktorosa sze.ez- te meg, ötödik helyre Kusiár Géza, a Nagykőrösi Állami Gazdaság traktorosa került. Árvái Sándor, a legutóbbi or­szágos szántóverseny győztese hírnevéhez méltóképpen ma ] is, bár versenyen kjvűl indult, I a legmagasabb pontszámolt ér- ; te el. (79 pontot). Ez azt je­lenti, hogy a megyei verseny két legjobb helyezettjével, Csikós Sándorral és Csikós Benedekkel ő képviseli Pest megyét a június 11—12-én sor­ra kerülő harmadik országos szántóversenyen. Itt dől el egyébként, hogy a szeptember­ben sorra kerülő világverse­nyen — amelyet Ausztriában rendeznek meg — kik képvi- I selik majd a magyar színeket. A megyei szántóvarseny be- | fejezáse után az első és máso­dik helyezett Csikós Sándor, j valamint Csíkos Benedek el­mondotta, hogy mindketten közel másfél évtizede dolgoz­nak már traktoron, korábban a Ceglédi Gépállomás alkal­mazottjai voltak és nagyon örülnek, hogy termelőszövet­kezetüknek, a ceglédi Kos­suth Tsz-nek újabb dicsőséget szereztek. — s. p. — Az üzemi demokrácia fontos tényezője Intézkedések a termelési tanácskozások hatékonyságának növelésére A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság jelentését a ter­melési tanácskozások vizsgála­tának eredményéről. A 150 vállalatra kiterjedt vizsgálat annak megállapítá­sára irányult, hogyan töltik be fontos szerepüket a termelési tanácskozások. Ezeknek rend­szeres megtartásáról egy ré­gebbi kormány- és SZQT-liatá- rozat intézkedik, amely hang­súlyozza, hogy a termelési ta­nácskozások a termelés irá­nyítása és ellenőrzése szem­pontjából az üzem dolgpzóU nak legfontosabb fórumai, az üzemi demokrácia jelentős té­nyezői. A vizsgálat megállapította, hogy a termelési tanácskozá­sokra vonatkozó határozat el­érte célját: egyre általánosab­Kitüntetétt pedagógusok fogadása a Pest megyei Tanácsnál Szombaton délelőtt 11 óra­kor rendezték meg a Pest me­gyei Tanács vb termében az 1964. évi pedagógusnap al­kalmából kitüntetett pe­dagógusok és népműve­lők fogadását. Szabó Sándor vb-e 1 nők helyettes köszöntötte a meghívott pedagógusokat, népművelőket. Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke ünnepi be­szédében méltatta megyénk pedagógusainak áldozatos, szép sikereket, szép eredmé­nyeket elért munkáját. Az ünnepi megemlékezés utam a kitüntetések átadására került sor, Az idei pedagógus- nap alkalmából a Munka Ér­demrend bronz fokozatát kap­ta Winkler Nándor, a gödöllői általános iskola énekszakos tanára, Bocskoros István, a nógrádvenőcei általános iskola tanára, és Szabó Sándor, az abonyi zeneiskola igazgatója. Jászberényi Károlyné ceg­lédi tanítónő, kiváló tanító; Angyal József, a Váci Siket­némák Intézetének igazgatója, és Pálfy Gyula, a Fóti Gyer­mekváros általános és szak­középiskola vezetője pedig ki­váló tanár kitüntetésben ré­szesült. A kitüntetéseket a Parlament kupolacsarnokában nyújtották át. Az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést Mészáros László szakfelügyelő (Vác, gimnázium), Jónás Gyu­la technikus (Cegléd), Nádasdi Ottó■ igazgató (Acss), Solymári Béla igazgató (Gyál), Stumpf Ferenc (Nagykőrös), Gyu­lai Sándor tanár (Érd), Borsai György szakfelügyelő (Albertirsa), Terhes Lajosné tanár (Szentendre), Pálinkás Jenő (Vác), Márton János igazgatóhelyettes (Monor). Var­sányi Rezső igazgató (Nagy- káta), Hollósy Tibor igazgató (Pilisszentkereszt) kapták. Népművelési munkájuk el­ismeréséül Varga Lászlónak, a tinnyei művelődési otthon igazgatójának, Lenkei Elvirá­nak, a tápiógyörgyei községi könyvtár vezetőjének, és Tóth Imrének, Valkó község nép- { művelési ügyvezetőjének, a I szocialista kultúráért kitünte- : tést adományozta a művelő­désügyi miniszter. Miniszteri dicsérő oklevél­ben részesült Kántor Lajos ta­nító (Dunavarsány), Tokodi Antalné nevelő (Péteri), Har­gitai Ferenc napköziotthon- > vezető (Sződiiget), Soós Zoltán nevelő (Budakeszi), Tóth Im­révé tanítónő (Valkó), dr. Chi- kán Pálné nevelő (Vác), és Benke Lajosné igazgató (Ceg­léd). öten kiváló dolgozó kitün­tetésben részesültek. Müller János hivatalsegéd (Vác), Var­ga Pálné főzőnő (Főt), Haug Sándorné főzőnő (Szigetszent- miMós), Lestük Jánosné dajka (Albertirsa), és Csorvás Már­tonná hivatalsegéd (Nagykő­rös). A kitüntetéseket és a pénz­jutalmakat Varga Péter vb- elnök és Dékán Antal, a mű­velődésügyi osztály vezetője nyújtotta át. A meleg hangulatú ünnep­ség befejező számaként úttö­rők köszöntötték a pedagógu­sokat, majd baráti beszélgetés kezdődött a megye vezetői, és a kitüntetettek között. (I. i.) bá válik az a felismerés, hogy a szocialista üzemek ve­zetése, irányítása eredménye­sen csak a dolgozók széles körű bevonásával valósítható meg. A tanácskozásokat az előírá­soknak megfelelően általában negyedévenként tartják és műszaki konferenciákon, aktí­va- és bizalmiértekezleteken készítik elő. A legtöbb vállalatnál a ren­delkezéseknek megfelelően a termelési tanácskozáson dön­tenek a dolgozók kitüntetései­ről, jutalmazásáról, a „szo­cialista brigád” cím odaítélé­séről. A vizsgálat feltárta a terme­lési tanácskozások megtartása körül észlelhető fogyatékossá- gokat is. Egyes vezetők a ta­nácskozások megtartására vonatkozó kötelezettségeiknek csak formailag tesznek ele­get, a tanácskozásokat nem készítik elő megfelelően, a dolgozókat nem értesítik elő­re a megbeszélés napirendjé­ről. Akadnak vezetők, akik nem készülnek eléggé gondo­san a beszámolókra, nem tár­ják fel kritikusan és önkriti­kusan a termelésiben adódó problémákat. Előfordul az is, hogy a dolgozók jogait meg­sértve, a termelési tanácskozá­sok helyett a vezetők ítélik oda a kiváló dolgozó kitünte­téseket és a .szocialista bri­gád” címet. A kormány határozatában kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a SZOT és a KNEB jelentését a legközeleb­bi kollégiumi ülésen — az ille­tékes ágazati szakszervezetek bevonásával — vitassák meg tegyenek megfelelő intézke­déseket; a hozzájuk tartozó középirányító szerveket és vál­lalatokat időközönként szá­moltassák be arról, hogyan hajtják végre a termelési ta­nácskozásokról szóló határo­zatot, hogyan valósítják meg a dolgozók helyes javaslatait. A kormány felkérte a SZOT elnökségét, hogy a termelési tanácskozások eredményessé­géhez és színvonalának eme­léséhez intézkedéseivel nyújt­son hatékony segítséget. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom