Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

1964. JÚNIUS 6, SZOMBAT r»»r HECVet kiírtán Az építészkongresszuson tárgyalták Betonszerkezetek alkalmazása Tihanyban, a Nemzetközi Építész Szövetség kongresszu­sán, pénteken az ipari épü­letek kivitelezési munkáiról tanácskoztak. Német, szovjet és amerikai szakemberek tar­tottak előadást a vasbetonszer­kezetek alkalmazásáról és egyéb tartórendszerek beépíté­sének lehetőségéről. Az elő­adásokat filmvetítés kísérte. . Főmechanikusok tanácskozása Pénteken a Gépipari Tudo­mányos Egyesület rendezésé­ben a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kultúrtermében ta­nácskoztak a főmechanikusok. A részvevő mintegy 400 szak­ember Prockl László gépész- mérnöknek, a rendező egye­sület főtitkár-helyettesének megnyitója után Gede Miklós, a minisztérium főmérnöke, Széhelyi Emil főmechanikus és Kóícai János gépészmérnök előadásai alapján vitatta meg az időszerű szakmai kérdése­ket. (MTI) GYÖMRŐI VÁLTOZÁSOK A község csupa ellentmon­dás. Van olyan része, amelyet nyugodtan Pesthez lehetne kapcsolni, de olyan őslakói is akadnak — vagy legaiábbis akadtak a közelmúltban meg­halt öregek között —, akik soha nem jártak Pesten, de még a szomszédos Monornál sem jutottak tovább. Aztán a tízezer. lélekszámot is megha­ladó, hosszában öt, széltében négy kilométernyi óriáslelepü- lés még nem mondható ugyan városnak, de már a szorosan vett községi kereteket is ki­nőtte. A község első tsz-e még negyvenkilencben iétrejött, nem sokra rá megalakult a második. Tapasztalatok hiá­nyában, méginkább a gyakori elnökváltozás miatt ezek a szövetkezétek nem példázhat­ták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A hajdani jobbágyok leszármazottai a Czövekek, a Kovácsok, a Matyók és a Füs- i ■tösök ügyesen gazdálkodtak, í tíz-tizenöt holdjaikon, s joggal | •kérdezhet'ék, vajon a közösben j megtalálják-e számításukat? j A válasz hosszú ideig vára- j tett magára. Felelőtlen kezek- ‘ és a korábbi esztendők sok mulasztása még súlyos gondo­kat okozott, másfél millióra növekedett a mérleghiány. Nem volt népünnepély az 1962-es zárszámadás sem, de már kibontakoztak az előre­haladás azon körvonalai, ame­lyek tavaly végre meghozták a fordulatot Gyömrőn. Amit a megyei, de még a járási szervek sem mertek remélni, a Petőfi Termelőszövetkezet a múlt évben kigazdálkodta a mérleghiányt, az előző évek 12—15 forintos munkaegységé­vel szemben 23 forint jutott már egy-egy, munkaegységre, s a tehermentes tiszta vagyon 2 millió 347 ezer forinttal nö­vekedett. Győri Sándorné paradi­csomtermesztő munkacsapata hajnali 3 órakor kel, s amíg a harmat fel nem szikkad, a lucernát gyűjti. Ugyanígy a többiek sem nézik már, hogy mikor kezdődik a „hivatalos” munkaidő, 4—5 órakor látnak munkához. Leginkább ez mu­tatja a gyömrői változást. Igaz, az elnök őszülő hajszá­lai alaposan megszaporodtak az elmúlt két esztendőben, de már nyugodtan tud aludni, a gazdaság túljutott a mé'ypon­ton, bízhat az emberekben a vezetőség. Megmutatkozott ez a kora tavaszi munkák idején is, amikor az összetorlódott tennivalókkal április 28-ra az elsők között végeztek a járás­ban. Nemsokára megvalósulnak azok a merész elképzelések is, amelyeknek eleinte bizony még sok kétkedője, ellenzője akadt. A tófürdő melletti öt hold tőzeget a szövetkezet most kitermelteti — ebből több mint egymillió forint haszna lesz — s a tőzeg he­lyére halastavat telepít. Felnyitják a lefojtott forráso­kat s' a felesleges vizet csator­nán át eljuttatják a kertészet­nek. Az üvegházból már ezen a tavaszon is nagyobb meny­iwmit években még nagyobb gondot fordítanak a. prím őrtermesz­tésre. Sokat várnak az állat- tenyésztéstől, s az új telepí­tésű szőlőktől is. Summa summárum, sok kedvező jele mutatkozik Gyömrőn a továbbhaladásnak. Nem titkolja az elnök, hogy ha csak nem jön közbe vá­ratlan természeti csapás, a munkaegység 30 forintra kere­kedik. Szíjjártó Lajos, a já­rási tanács vb-elnöke is meg­erősítette: nincs messze az idő, hogy a gyömrői Petőfi rermel őszövetkezet .felzárkóz­zék a járás jól gazdálkodó tsz-ei közé. Súlyán Pál ... hetek... napok... Az elmúlt években mind sűrűbben találkozhatunk a címben foglalt szavakkal: ilyen és ilyen napok, oiyan meg amolyan hetek. Félre­értés ne essék: csak helye­selni és támogatni lehet — kell is — azokat a kezde­ményezéseket, amelyek cél­ja a helyi hagyományok ápolása, illetve azok meg­ismertetése a szélesebb nyilvánossággal, öröm te­hát, ha — például — olyan kisebbnek’ számító közsé­geink, mint Pécel vagy Isa- szeg, kulturális napokat rendeznek, s annak is, hogy a Székely Be'rtalan emlékét oly szere lettel ápo­ló Szada a nagyobb nyil­vánosságot is foglalkoztató programot állít össze. Napok és hetek között azonban sok a különbség. Időben és másban is.. . Tartalomban például. Van olyan tapasztalat, hogy nyúlfarknyi programot he­tekre nyújtanak, el, s ami jó, színvonalas lenne egy­két napra, az he lekre elhú­zódva unalmasnak, semmit­mondónak hat. Ez az egyik. A másik: napok és napon között is sok a különbség. Mert ahogy helyeselni le­het a kulturális napok megtartását, már annyira kétséges — például — a kereskedelemben tartott „napok” létjogosultsága. Az idényvégi kiárusítás termé­szetes. De az, hogy hol „üvegnapok”, hol „iehér- hetek” kívánják a vásárlót vásárlásra ösztönözni, ko­rántsem az. Van már „hal­kóstoló nap”, „édességbe­mutató nap”, s hovatovább annyi nap lesz, hogy egy — napra kettő is jut belő­le ... Jó forma, jó kezdemé­nyezés veszti el így lénye­gét: a tartalmat. Rosszul értelmezett reklám ez, s igazság szerint nem is rek­lám. Nem, mert nem kelti fel a figyelmet, hiszea a mennyiség ez esetben az érdektelenség „minőségé­be” csap át. Nem szólnánk igazat, ha csak a kereskedeunet ma­rasztalnánk el e hibában. Másutt, egészen más terü­leteken is megtalálható a formalizmusra, az üres lát­ványosságra való törekvés, amikor a rendezők azt hi­szik, hogy a mutatós meg­hívó, a tetszetős dekoráció egyet jelent a sikerrel. An­ikótokat tartanak, s néhány valóban jól sikerült anké­tet félig, vagy sehogysem sikerültek követnek. Bizott­ságok szállnak ki ide vagy oda, jegyzőkönyveket vesz­nek fel — a tonnával te­hát semmi baj — csak ép­pen a jegyzőkönyvek nyo­mán nem történik semmi, marad minden a régiben, tapodtat sem mozdul, előre a lényeg! A túl sűrűn használt „napok” vagy „hetek” ki­csit tükrözői annak, hogy sok még a formalitás mun­kánkban, s annak is: szép számmal vannak olyanok, akik a tényleges munka he­lyett a „kirakatot” részesí­tik előnyben, úgy véleked­ve, hogy ami színes, ami szemre tetszetős, az elta­karja a tartalom hiányát. Elválasztani a lényegest a lényegtelentől, a jelen­tőst a jelentéktelentől, nem nehéz dolog. A tapasztala­tok azt mutatják, sokaknak mégis nehezére esik. Ezért kellene a felügyeletet gya­korló szerveknek — értve ez alatt a kereskedelmet, de minden más területet is — nagyobb alapossággal megrostálni az ilyen termé­szetű kezdeményezéseidet, megértetve, hogy úgy is ■ szerezhet egy község, egy kisebb kollektíva nevet és rangot, még a szélesebb nyilvánosság e ott is, ha „napok”, „hetek” rendezése 'helyett — mindennap be­csületes, szorgos munkát végez ... Mészáros Ottó A MÁV több újítási javaslatot be került a megnövekedett termelőszövetkezet vezetése. ígéreten kíviii nem sokat kaptak a tagok, a pöffeszkedő elnök a fél-, egy évenként megfuta­modó elődeihez hasonlóan csak a régi nótát fújta: a gyömrői parasztok nem alkal­masak közös összefogásra, a bajok fő oka a tagság értetlen­ségében rejlik. Gyömrő sajátos adottságok­kal rendelkezik. Lakóinak négyötöde bejáró, kimondó t mezőgazdálkodással csak négyszáz ember foglalkozik az öreg faluban. A háború előtt a Teleki uraság birtokolta a ha­tár túlnyomó részét, a vegyes­értékű földeken külterjes gaz­dálkodást folytattak. Arra is jól emlékeznek még a gyöm- rőiek, hogy a tövesi torzderes | tehenészet európai hírnevet | szerzett. i Az • első termelőszövetkezet- j ben a volt cselédség próbálko- j zott jobb életét teremteni. I Ami az összefogást illeti, azzal nem is volt baj. Sokkal inkább I megbénította az alkotó ke de- ményezést a parancsolgató el­nök, a tapasztalatlan agxonó- mus és a túlkapásokra hajla­mos főkönyvelő. Előleget nem fizettek, a föld gazos rriaradt, a termést nemegyszer a hó is kint a földön érte. Gyömrő rossz szimbólummá lett a me­gyében, jelképe az egyről ket­tőre sem jutó életképtelen kö­zös gazdaságnak. 1962 februárjában aztán egy viharos közgyűlésen — a ta­gok kívánságáig — helyi szü­letésű mezőgazdász. Hajt Fe­renc vette át -a Petőfi Terme­lőszövetkezet. ' irányítását. Akik ismerték az itteni álla­potokat, nem sok jót jósol­hattak az új elnöknek. „Örök­ségként” ugyanis 800 ezer fo­rint mérleghiányt,’ zilált veze­tést, kiábrándult embereket kapott. Hajt Ferencet mégsem tudták elriasztani a nehézsé­gek. Hamarosan bebizonyítot­ta, hogy a iáitok közönyé, ér­dektelensége nem oka, csak következménye az előző, hoz­zá nem értő vezetésnek. Ar­ra törekedett hát, hogy minél előbb megnyerje az emberek bizalmát a közös ügynek, visszaszerez­ze a szavak, az ígéret hitelét A vezetőség újjáválasztása, a szövetkezeti demokrácia ér­vényre juttatása, az anyagi érdekeltség felkeltése, s ami ezzel szorosan összefügg, a munkafegyelem helyreállítása jó alapként kínálkozott a vál­ságból való kijutáshoz. Az első esztendő rosszul si­került. Az aszályos időjárás Elismerés és ajánlat A laikus is, ha a Siemens nevet hallja, tekintélyes márkát ért alatta szinte az egész világon. A Siemens rádiókat, televíziókat, de más gyártmányokat is szí­vesen vásárolják. Érthető tehát az izgalom, ami a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában keletkezett, amikor a múlt év végén rendelés érkezet ettől a tekintélyes cégtől: 1964-ben szállítsanak 200 000 garnitúra televíziós fern­tet címükre.' Már az is lázba hozta a f iatal magyar híradás- technikai alkatrészgyárat, amikor tavaly Franciaor­szágból, Olaszországból és Dániából kaptak rendelése­ket, de ez a legújabb, szinte rendkívüli eseményszám­ba ment. Hat esztendeje egy pincében, kezdetleges eszközök­kel kezdték el a ferritgyártás kísérleteit. Igaz, azóta hazai híradástechnikai iparunk létezése elképzelhetet­len az itt készülő alkatrészek nélkül és számos külföl­di céggel is versenyre kelnek, de a Siemensnek szállí­tani nagy felelősség. A Siemens-ferritek húszéves múltra tekintenek vissza. Megél-e mellettük a váciak szerény gyártmánya? Az elsikszállítmányok az év elején útnak indultak. S most, a Budapesti Nemzetközi Vásár idején hírt hal­lottak sorsukról, a róluk alkotott véleményekről. A Kohó- és Gépipari Minisztérium egyik vezetője járt a Siemens-cég vásári kirendeltségén. Egyebek mellett a váci ferritek is szóba kerültek. — Jók ezek a gyártmányaik — vélekedett a cég vezető szakembere. Amikor a minisztériumi vezető a fogyatékosságok iránt érdeklődött, így toldotta meg előző véleményét: — Ha nagyobb gondot fordítanak a külszínre, egész komoly versenytársak lesznek. Sok mindenről szó esett még ezen a beszélgetésen, de a végefelé visszakanyarodott a Siemens-szakember a ferritekhez: — Külön örülünk annak, hogy Siemens-típusú fer- ritekként propagálják gyártmányaikat. Ez jó propa­ganda a mi készítményeinknek. Ha megengédi, tennék egy ajánlatot: szeretnénk, ha közelebbi nexusra lép­hetnénk. Kooperálnánk az önölz, gyárával. Itt véget ér a történet. Illetve nem, mert a váci gyárban nagy örömmel fogadták a hírt. s örömmel együttműködnek a tekintélyes cégnél. Reméljük, ha­marosan úop fob'trrtódik a történet, hogy megvalósul a sokat ígérő együttműködés ... F. I. 40000 VIZSGÁLAT Bevált az alkoholszonda A volán mellett ülők egyik legnagyobb ellensége az alko­hol. Az alkohol kimutatására szolgáló vizsgálati módszer eddig hosszadalmas és nehéz­kes^ volt, Dr, Nagy. János egyetemi tanár és munkatár­sa, dr. Zsigmond Klára néhány évvel ezelőtt újszerű megol­dást talált, az alkoholszondát. Ez egy kis üvegcső, benne kü­lönleges kristály. Alkoholgőzt j tartalmazó lehelet hatására a | kristály barna színe — az al­koholgőz telítettségtől függően — sárga, Illetve zöldesszínűre változik, Másodpercek alatt ' kétségbevonhatatlanul meg­állapíthatják, hogy a vezető a | szondázás előtt egy-két órával to^yasztott-e alkoholt és mennyit. Az országutakon ed­dig 40 000 alkalommal végez- i tek alkoholszondázást. Újabb talajvízdúsíló medencerendszert építenek a Szentendrei-szigeten — avagy ahogyan a rajzoló képzeli (Komádi rajza) szivattyúkkal emelik át a Du­na vizét — sikerül a kutakban nagyobb hozamot elérni. A korábbi évek kezdetleges talajvízdúsítása után az idén korszerűbb megoldást alkal­maz a vízművek. A nagy fel­színi vízmű környékén három : óriás medencét építettek. Az : egyikbe, a középsőbe emelik i át a tisztítatlan Duna-vizet, ; amelyben a víz megülepedik, ; majd a szennyeződéstől többá- • kevésbé megtisztult víz a má- : sík két medencébe jut. A két : medence alján át a víz a ta­lajba szivárog, onnan a termé­szetes szűrőrétegen át most már teljesen megtisztulva a kutakba. A számítások szerint a dúsítási eljárással a környé­ken levő kutak naponta 14 0C0 —15 000 köbméterrel több vi­zet adnak A dúsítómedence­rendszert hamarosan átadják rendeltetésének. Már szerelik azokat a műszereket is, ame­lyek megmutatják, vajon va­lóban a vártnak megfelelően növekszlk-e a kutak vízhoza­ma. Hamarosan megkezdik a Szentendrei-szigeten is ha­sonló talajvízdúsító medence­rendszer építését, amely augusztus végére készül el, te­hát az őszi alacsony Duna- vízállás idején segíti a fővá­ros vízellátását. (MTI) Leugrott a vár fokáról Hajdú Ferenc 20 éves sik­lósi fiatalember családi viszály miatti elkeseredésében a vár fokáról levetette 'magát. A szerencsétlen fiatalember ször- nyethalt. Sokéves tapasztalat szerint: alacsony Duna-vízáliás esstén a folyópart mentén a kutak ! vízhozama erősen csökken, j Abban az esetben azonban, ha j mesterséges tavat létesítenek j a kutak környékén, ahová I — A Párducot, a VI/b-ben. Jól kijövünk egymással. Az ember arra vár, hogy a nagyrészt őrsve­zetőkből álló és komoly rendészeti feladato­kat ellátó közlekedési őrsöt valami megfon­tolt és határozott VIlI-os férfiú vezeti. Erre kiderül, hogy lány a főnök, a VIl/c-s Rosta Éva. Különböző okok miatt őszinte híve va­gyok a nők egyenjogúságának — de most bi­zonyos provokatív célzattal nem átallom megkérdezni: — Lány? Egy lány parancsol nektek? Pista és Zoli azonban nem hagyja magát ugratni. Megmondják: nem parancsol — és nem azt kell nézni, hogy lány-e valaki, vagy fiú. hanem azt, hogyan tanul és miként vi­selkedik. — Éva okos lány —. teszik hozzá a végén. — Megmagyarázza rendesen, mit hogyan kell csinálni. S ha már a hölgyeknél tartunk, csapatve­zetőjüket. Tamási Györgynét is megemlítik. Szereti őket, az őrsöt — de amikor magyar órát tart, egyetlen közlekedési úttörővel sem : kivételez. Ezt Pista és Zoli nagyon jó. igazsá- \ gos módszernek tartja — meg különben is. ; aki az őrsben van. annak jól kell tanulnia. \ Befejezésül megkérdezem, melyikük mi; akar lenni? Kecskés Zoli: — Én elektromérnök. És addig is. amíg el j nem jutok az egyetemre, itt megtanulom a '• KRESZ-t. I Balogh Pista válasza: \ — Az a számításom, ha a katonaságtól ki- \ lövök, elmegyek rendőriskolára. Az őrsben tizenhármán vannak. Legtöbbjük : tizenhárom éves — de nem babonásak. Cél- í tudatosak és megfontoltak — amikor szolga- j 'atban vannak. 1 És eleven gyerekek akkor, ha letették a í tárcsát. Murányi József í czCendiil ci tárcád Lendül a tárcsa, az autók megállnak, s az i iskolások rendben átvonulnak az úttesten, a i napközibe. ■ j — Minden gépkocsivezető megáll? — kér- i dem a forgalomirányítókat, akik ugyancsak < diákok, a Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános : Iskola VII. osztályos tanulói, . j A gyerekek bólintanak, s egyikük hozzá­teszi: — Persze némelyik ezt mondja: Minek áll- i tok íj itt, csak rontjátok a közlekedést. i Szerencsére, ilyen sérelem csak néhanap- f ján éri őket. Ez kiderül akkor, amikor a s szolgálat letelte után a közlekedési őrs életé­ről folytatunk gyümölcsöző eszmecserét. — Ki lehet tagja az őrsnek? c A járőr egyik embere, a VII/c-s Balogh Pista — jórendű tanuló különben — nagy z lélegzetet vesz és megfontoltan mondja a vá- i laszt. £ — Akik jó tanulmányi eredményt értek el. rendesen viselkednek, meg azok, akik nem £ szélhámoskodnak és nem vagánykodnak. c — Kik azok a vagányok? — Mondjuk, akik verekedösek, meg akik a • a lányoknak elkezdenek vagánykodni, hogy ők a nagyfiúk... T — ... az atyaistenek — toldja hozzá a I VII/b-s Kecskés Zoli, a járőr másik és szin­tén jórendű tagja. — Közöttetek nincs ilyen vagány? | — Nincs hát! De nem is lehet, mert mi kü­lönben is rendesen viselkedünk. Még nem t zártunk ki senkit az őrsből. A legtöbben őrs­vezetők vagyunk a kisebbeknél és előttük pél- f' dát kell mutatnunk. & — Te, Pista, melyik őrsben? ,.. — A VI/a-ban, a Gagarin őrsöt vezetem. ti — És te, Zoli?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom