Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 131, SZÄM ARA SO FIIJ.EH 1934. JÚNIUS 6, SZOMBAT Ma véget ér a tanítás Szombaton országszerte be­fejeződik a tanítás az általá­nos- és a középiskolákban. A következő héten az igazgató, vagy helyettese vezetésével osztályértekezleteken állapít­ják meg a diákok tanév végi jegyeit, majd tantestületi ér­tekezleten döntenek az osz­tályzatokról. Június 13-án és 14-én tart­ják a tanévzáró ünnepélyeket, s osztják ki a£ év végi bizo­nyítványt. Az ezt követő két munkanapon kerül sor a be­iratkozásokra. Az általános- és a középiskolákban csak az új elsőosztályosokat, illetőleg az iskolát változtató tanulókat kell beíratni. A most végződő oktatási év­ben az általános iskolákban csaknem másfél millió gyer­mek tanult, a VIII. osztályo­sok száma meghaladja a 156 ezret. A- középiskolák nap­pali tagozatán több mint 210 ezer volt a tanulólétszám. A dolgozók általános isko­láiban 116 000 felnőtt gyara­pította az idei tanévben isme­reteit, a középiskolák esti- és levelező tagozatainak pedig csaknem 175 000 hallgatója volt. A statisztikai adatok össze­sítése arról tanúskodik, hogy hazánkban az 1963—1964-es tanévben több mint kétmil- lióan részesültek szervezett iskolai oktatásban. (MTI) Alapos aratási felkészülést! Járási és városi tanácselnökök értekezlete Tegnap délelőtt, a megyei tanács székházában értekez­letet tartottak a járási, vá­mosi tanácsok vb-elnökei. Az értekezleten részt'’ vett Varga Péter, a megyei tanács vb-el- nöke, dr. Dajka Balázs, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Prezenszky Gábor, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetője, Légrádi^László, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságának vezetője, valamint dr. Pálosi Miklós, a megyei tanács fel- vásárlási osztályvezetője. Az értekezlet napirendjén az időszerű mezőgazdasági mun­kák helyzete, s ezen belül fő­ként az aratásra való felké­szülés szerepelt. Prezenszky Gábor, a napirend előadója bevezetőül hangsúlyozta, hogy napjainkban teljes erő­vel az aratásig még hátra­levő növényápolási, széna­betakarítási munkák befe­jezésére kell törekedni. A megye termelőszövetkeze­tei jelenleg a terv szerinti cu- korrépasarabolás 98,3 száza­lékát, az egyfelés 90 százalé- i kát, az első kapálásnak pedig ! csak 52,2 százalékát teljesítet- ! ték. A járások és a városok között jó eredménnyel dicse­kedhet e munkákban a ceglé­di és a dabasi járás, valamint Cegléd és Nagykőrös város. Erősen elmaradt viszont a bu­dai és a váci járás. Elmaradás tapasztalható a burgonya ka­pálásában és töltögetésében, valémint a kukorica első ka­pálásában is a megyében. A lucernabetakarítás ered­ményeit vizsgálva kitűnik, hogy hét járás még a kaszá­lást sem fejezte be. Az út­menti füvek lekaszálása is megyeszerte vontatott, főként a ráckevei és a szobi járásban, valamint Cegléd város hatá­rában. Az aratási munkák előké­születeiről szólva elsősorban a gépi aralás megszervezésének fontos­ságát < hangsúlyozta. Elmondotta, hogy felül kell vizsgálni a gépállomási gabo- betakarító-gépekre kötött szer­ződéseket, s ahol még szabad kapacitás mutatkozik, arra pótszerződést kell kötni. Ál­talában az a követelmény, hogy egy-egy kombájnra napi 12,5 hóid gabona betaka­rítását, egy-egy aratógép­re pedig hat hold ara­tást kell számítani. Gondoskodni kell a táblák kijelöléséről, az aratási sor­rend megállapításáról, az osz­tott aratás megszervezéséről, valamint a kombájnnal, ara­tógéppel nem aratható gabona kaszálásáról. Meg kell szer­vezni az aratócsapatokat, s ahol csak lehet, fűkaszával is vágják a magasra nőtt rozsot. A cséplőmunkások szerződte­téséről, valamint a szalmale­húzó brigádok megszervezésé­ről is idejében kell gondos­kodni. A részletes, minden mun­kafolyamatra kiterjedő elő­adás után a járási tanácselnö­kök számoltak be arról, járá­saikban hogyan halad a mun­ka. A beszámolókból kitűnt, hogy általában bíznak a si­kerben, bár a késői tavasz ne­hezítette a növényápolást és a szénabetakarítást. Biró Fe­renc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője azonban óvatosságra intett a túlzott bizakodással kapcso­latban. Rámutatott arra, hogy a növényápolás és a szénabe­takarítás késedelmessége máris előre látható nehézsé­get okoz. Várható' például, logy a lucernák második ka­szálásának jelentős része egy­beesik majd az aratással. A továbbiakban az aratási szemveszteség csökkentésére, a tarló gyors ütemű lezárásá­ra, valamint a másodvetések­re hívta fel a figyelmet Bíró slvtárs. Emlékeztette a járási tanácsok vezetőit arra is, hogy a tsz-elnököket, íőmező- gazdászokat a csúcsmun­kák idején csak igen ki­vételes esetben szabad ér­tekezletre hívni, ! akkor is csak megyei enge- léllyel. Varga Péter, a megyei ta- íács vb-elnöke az ellenőrzés szigorúságára hívta fel a fi- lyelmet. — Azt a kialakult gyakorla­tot tartjuk, helyesnek — mon- lotta Varga elvtárs —, hogy mnyi gabonát adjanak a tsz- agoknak, amennyi jogos csa- ádi igényeik kielégítéséhez szükséges. így a felnőtt csa- ádtagonkénti kiadandó meny- íyiség 220 kilogramm körül legyen, természetesen a vég­zett munka mennyiségét és minőségét is figyelembe véve. Az értekezleten felszólalt dr. Dajka Balázs, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese is. Dajka elvtárs az aratási mun­kákkal kapcsolatban a traktorosok kettős mű­szakjának megszervezését sürgette. Elmondotta, hogy a hiányzó gépkapacitást csakis ezzel a módszerrel lehet jelentősen csökkenteni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az aratási munkák idején minden járási és helyi vezetőnek megnöve­kedik a munkája és a felelős­sége. A járási és a községi ta­nácsok vezetői sokat segíthet­nek ebben a munkacsúcsban és ezt meg is követeli tőlük az ország érdéke. (n. i.) „VAGYOK OLYAN LEGÉNY...“ Megyei állami és párt­vezetők, paraszti újságolva­sók néha háborognak ne­ves karikaturisták rajzai miatt. Az egyiken csinad- rattás, zenés, énekesnővel díszített utánfutót húz egy traktor. Mögötte vonulnak a kultúrára éhes fiatalok. „Különben nerh jönnek dolgozni!” — mondja ró-' luk a tsz-elnök. Egy má­sik rajzon hízott kocát cse­rélne egy parasztember — Skoda személyautóért... Egy harmadikon édesdeden alszik egy... No, de hagy­juk! Itt-ott van ilyen is, de... Az igazság, az élet való­sága általában más képet mutat. A magyar paraszt­ság 1963. őszén csinadratta nélkül is túlteljesítette a vetési tervét. Az időben ágyba rakott mag jól te­lelt át s noha a tavaszi idő­járás kissé hátráltatta a munkát, mindenütt kerék­páros, motoros, vontatós se­regek lepíék el a földe­ket — sehol egy Skoda- aytó, amint éppen a város­ba tart... Gyors ütemben fejtrágyáztak, féregtelení- tették a vetést, aranyat érő májusi eső öntözte a* nép kezemunkáját, s az ered­mény: tömött, nyílegyenes gabonatáblák olyan rend­ben, ahogyan - még sohasem láttuk a közös gazdálkodás győzelme óta a szökülő ka­lászokat. Most igazán öröm­teli és várakozó hangulatú a megállapítás: három hét múlva aratunk! Sokat aka­runk betakarítani és vesz­teség nélkül. Jó pár esztendeje már, hogy egy filmüqfcben fe­lejthetetlen emléket állí­tott a hazai filmművészet a minden vészen-bajon át ■ diadalmaskodó magyar pa­rasztembernek. Az öreg tsz-gazdának, aki a termé­szeti csapások ellen, kezé­ben az e?v szál kaszával felveszi a harcot, amíg sze­mélyes példájával társait is maga mögé állítja az éjsza­kai szép aratásban. Az az­óta eltelt években már mezőgazdasági gépek ezrei álltak a filmbéli öreg pa­raszt elébe. Régi tízezrek munkáját végzi el ebben az évben is a több mint fél­százezer traktor, a több mint 7300 kombájn. És mégis, arra is készülünk, hogy felhangzik a régi dal: „vagyok olyan legény, mint te ..Mert ebben az évben sok helyen nemcsak a sár1- kokat kell kaszával eligazí­tani a gépi motolláknak: a kövér, sok esőt kapott ga­bona itt is, ott is nagy fol­tokban földnek eresztette a fejét. Szükség lesz kaszára, aratópárra, aratóbrigádra, kévekötőkre, kombájnokra egyaránt! Készülődik hát az egész ország. Most. most jöjjenek új­ból az írók, rajzolók a ma­gyar vidékre, a szocialista összefogás hadszínterére. Hadd lássa majd általuk az egész ország, milyen vi­dám, noha verejtékes harc folyik a nép kenyeréért. A teljesebb élet magvaiért. Legyen mindannyiunk örö­me az a sok kis hétköznapi hőstett, amely egy-egy ter­melőszövetkezetben dom­bok, hegyek, vizek, között megszületik. Megkezdődött o szezon VÍZ, víz, víz Nagy forgalom a vízi országúton — Mennyit isznak az emberek ? - Sok a füidőző, kevés a víz A legkellemesebb téma ilyentájt legalább beszélni a víz­ről. A forróság beköszöntővel ismét megállapítjuk, hogy a víz mennyi jót, mennyi áldást tartogat a szomjúság és forróság ellen menekülő ember számára. Fussunk ki a szabad vizek­re! Közhely, hogy a Duna vízi országút. Méghozzá elsőrendű! Természetesen nem azért, mert pormentes, hanem mert jó közlekedést biztosít sok nemzet íjainak, hazánkon ke­resztül. Nem marad hasz­nosítatlan a hosszabb-rövi- debb útra induló magyar ál­lampolgárok számára sem. A Pest megyei Kishajózási Vál­lalat azt jelenti, hogy min­den eddiginél nagyobb for­galmat bonyolít le, s hozzá nem is hosszú távon, hanem csak két part között. — Az átkelő járatok utas- és. járműforgalma emelkedik. Különösen nagy Vácnál és Nagymarosnál. Az eddigiek negyedével több az átutazás — mondja a megyei kishajózási vállalat igazgatója. Rövid in­formációjához hozzáírhatjuk, hogy új vízijárművek kerül-’ nek a Dunára. Három, egyenként negyvenkét szemé­lyes kishajót építenek Horány- szigeten. Áz első vízrebocsátá- sa a hónap utolsó napjaiban történik. Mindez sajnos nem a gya­rapodás örömhíre, de kétség­kívül korszerűsítés: az új kis­hajók régiek helyébe lépnek. Nagyobb motorral felszerelt, szebb kivitelű járművek s magában ez is nyereség. Ha­sonló rendeltetéssel építik a húsz tonnás átkelő kompot. esztendő? Ennyit tudunk meg a megyei kereskedelmi fő­előadótól Blága Árpádtól: — A tavalyi szezonban há­rom vállalatunk százhatvan- nyolcezer üveg gyümölcslét- és egymilliószázezer üveg szén­savas italt adott el. A iöld- művesszövetkezeti üzletháló­zatot nem számoltam ide. A legszerényebb számítások sze­rint is öt-tíz százalékkal töb­bet nyelhetnek le idén a szom­jas emberek. A megyei szikvízipar gond­ja kettős. Kevés a járműve, ezért nehezen vagy egyáltalá­ban nem tudja megvalósítani, hogy kétnaponként betérjen az elárusítóhelyekre. Ezért adód­hat, hogy itt-ott kifogy a kész- iet. A Vác—Nagymaros közöt­ti útszakasz lezárásával nehe­zebb lett Nagymaros ellátása. A váci központból először a túlsó partra leéli átkelni, majd Visegrádnál ismét kompra szállni, hogy elérjék a célt. A Pest megyei Szesz- és Szíkvíz­Lesz-e elég? ] ipari Vállalat vezető szakem- j béréi különben helyszíni szem- ; léken keresik a legjobbnak | ígérkező megoldást. I Jó lenne fü:deni! Tízezrek óhaja a napi iz­zasztó munka közben, de hatá­rozott kívánsága is, amikor a saját ideje s az időjárás is megengedi. Négy városunk ezt jelenti erről: Cegléd. — Egy strandunk működik. Forgalma nagy s bizony már rászorul a bővítésre. Vác. — Tavaly huszonegyezer ember járt uszodánkban. Elég nagy szám, ha azt vesszük, hogy mellettünk a Duna s a Pokol-sziget. Szombaton nyi­tunk. Szentendre: — A Szentendreirszigeten június közepén nyitjuk a strandot. Nagy parkijai, öltö­zőkkel, zuhanyozókkal. Itt aztán sokan elférnek! Nagykőrös. — Bevezették a termál­vizet. Ezért már május tizen­öt óta használják a strandot az emberek. A gyógyvíz miatt még többen járnak ki, mint azélőtt s így nagyon szűk lett a medence. Bővíteni kell s több kabint felállítani... (t- gy.) Megszűnt a vízijártassági vizsga Az országos rendörfőkapitányság közleménye Minden idénynyitásnál dés. Az is marad még ideig. Elhangzanak ígéretek, hogy „idén több lesz az üdítő­ital” s valóban többet is pa­kolnak kocsikra. De szomjas ember úgy látszik mindig több jelentkezik, mint amennyivel több italt szorítanak a palac­kokba. így feltehető, hogy lesz még 1964-ben is mérges ember, akit nem érdekelnek a magyarázatok, ha nem ihat kedvére egy jó Bambit, vagy őszi baracklevet. Nézzük mégis, mit ígér az A napokban megjelent a belügyminiszter és a közleke­dés- és postaügyi miniszter 1/ 1964. számú együttes rendele­té. A rendelet megszüntette a vízijáríassági vizsgáztatást. A jövőben nem kell vizsgát ten­nie annak, aki emberi erővel meghajtott vízijárművel, 125 kér- j köbcentimétert meg nem ha- egy (iadó hengerűrtartalmú motor­ral meghajtott motorcsónak­kal, továbbá olyan vitorlás kis hajóvá! közlekedik, amelyen a vitorla területe 8 négyzetmé­ternél nem nagyobb. A ko­rábban kiadott vízijártassági vizsgabizonyítvány továbbra is érvényes olyan vízijármű vezetéséve, amelynek vezeté­sét a rendelet vizsgához köti. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ székhazában tartotta a Szakszervcze- ,ek Országos Tanácsa teljes ülését. Az ülést Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyi­totta meg. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja tartott beszámolót a nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról. (MTI) A frissen főtt zöldborsó illata mindent betölt a környéken. Hacsak elsétál valaki a Nagykőrösi Konzervgyár mellett, már innen is megtudja a hírt: hozzákezdtek az idei zsenge zöld­borsó tartósításához. Az első szállítmányok ládában „elcsépeletlenül" érkeznek. Ezek tisztogatását a borsóhüvely szétbontását és kifejtését a konzervsor indító berendezései végzik. Szalagra ömlik a friss zöldáru, s onnan a mosásig, főzésig és üvegbezárásig minden szabályszerűen halad a maga, útján. Ember alig —, borsó rengeteg! És remélhető, hogy még sokkal több lesz. Az elkövetkező napokban egyre nagyobb a gond: fogadni és útjára indítani a sok zöldfélét. De mindez természetes az első primőr-konzervmél. A gyár hűséges munkatársai a szövetkezetek, állami gaz­daságok, amelyek jóelőre írásban kötelezik magulcat több­féle áru szállítására. A Dózsa Termelőszövetkezetben mond­ják: Termékeink háromnegyedét a gyárnak adjuk. Százötven hold zöldborsó, 120 hold paradicsomunk, 20 hold paprikánk lesz konzerv az idén. Az indítás után már nem győzné másként a gyár, csak úgy, hogy aratógépek szedik fel a termést, csépelik el, s csak a szemestermény érkezik a nagykőrösi üzem címére. Odabenn, a tartályok mélyén fortyog a forró víz. Aztán ugyancsak a víz sodró erejével zúdul tovább a borsó, végső céljához. A töltőgépek pedig szünet nélkül nyelik az apró zöld szemeket. Odakinn hőség, idebenn forróság. A vastag fehér gőz las­san gomolyog az alacsony mennyezet alatt, szinte égeti azt a néhány embert, akinek itt van dolga. Tegnap reggel megkezdődött a szezon. áz első zöidborsószáliítmány megindul a szalagon (Foto: Gábor Viktor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom