Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-05 / 130. szám
1964, JÚNIUS S. PÉNTEK r*ff mectfi Wiírkm 3 ORSZÁGOS NÖVÉNYVÉDELMI ANKÉT ! A Keszthelyi Felsőfokú Me- | zőgazdasági Technikumban \ csütörtökön kétnapos növényvédelmi ankét kezdődött, az ország 7.5 legkiválóbb szakemberének részvételéve}. Dr. Szepessy István kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartott vitaindító előadást a növényvédőim,! szakmai oktatás helyzetről es feladatairól A SZOCIäliZIMUS építése, a népgazdaság nagyarányú fejlesztése megszüntette hazánkban a munkanélküliség veszélyét. Ma már egyre nagyobb mértékű a munkaerő hiánya. A munkalehetőségek növekedésével mind gyakoribbá váltak a vállalatoktól való ki- és belépések. Sok szó esik manapság arról, hogy a munkaerő- hullámzás — a munkahelyekén egymást, felváltó munkáAz állattenyésztés fejlesztéséről tárgyalt a megyei pártbizottság kibővített ülése . (Folytatóa az 1. oldalról) millió tojást kell eladni az állami felvásárlási szerveknek. A munkatermelékenység növelése A termelőszövetkezetekben az épületek korszerűsítésével, a gépesítéssel, valamint a munkaszervezés ■ megjavításával kell növelni a munka termelékenységét. A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésében 1970-re egy tehenészre legalább évi 45 ezer liter tej termelése, egy hizlaló gulyásra legalább évi 130—150 mázsa hús termelése, egy sertéshizlaló dolgozóra pedig legalább évi 200—220 mázsa hús termelése jusson. A fejlődés feltételei A kibővített ülés elé terjesztett anyag ezután azokat a feltételeket ismerteti, ámeA napirenden szereplő kérdés fontosságának megfelelően élénk vita kerekedett az előterjesztés után. A tizenhat felszólaló közül alig akadt egy is, aki ne hangsúlyozta volna a megyei pártbizottság irányelveinek alaposságát és realitását. A vita érdekességét és hasznosságát kiemelte a felszólalók tudományos képzettsége, tekintélye, illetőleg gyakorlati tapasztalata. így a többi közt felszólalt dr. László Domonkos, a zsámboki Petőfi Tsz elnöke, dr. Baintner Károly, a gödöllői Agrártudományi' Egyetem professzora, Guba Pál, a Monori Járási Párt- bizottság titkára, dr. Petöházi Gábor, a Gödöllői Baromfitenyésztő Felsőfokú Technikum ig’azgatója, Pólya Gyula, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főállattenyésztője, dr. Jánossy Andor, az Országos Agrobotanikai Intézet igazgatója, Tokaji András, a ceglédi Kossuth Tsz elnöke és dr. Lőrincz József, a Pest— Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője. Valamennyi felszólaló pártos felelősségérzettel, hozzáértően mondotta el a véleményét. Többen is rámutattak arra, hogy az állattenyésztés fejlesztésének kulcsa az emberek kezében van. s ezért annak fő feltétele az állattenyésztőikről való fokozottabb gondoskodás. Bírálták az állattenyésztési épü etek tervezőit, mert sok építmény drága, nem felel meg tökéletesen céljának. így például egyetlen istállóhoz sem terveztek fürdő-, öltöző- és pühe- nőhelyiséget. holott a dolgozók ma már igénylik ezt. Általában is törekedni kell arra — hangsúlyozták a felszólalók — hogy gyökeresen megjavítsák az állattenyésztésben dolgozók munkafeltételeit. Az anyagi érdekeltség fokozása mellett elsőrendűen fontos a szabadnap, a szórakozási és tanulási idő biztosítása. Gépesítéssel és egyéb múnkaköny- nyítéssel kell vonzóvá tenni az állattenyésztési munkát a fiatalok előtt. Ezért nem kell sajnálni azt a pénzt — akár saját erőből is — amibe az öltözők, zuhanyozók, pihenőszobák, váltótársak biztosítása stb. kerül. Szó volt a vita során az állattenyésztési szakemberek fokozottabb megbecsüléséről is. így elsősorban arról, hogy a növénytermesztőknél általában több ideig dolgoznak és kevesebbet keresnek. Egyesek a rólak, legelők, generális javításának szükségességét hangoztatták, mások a korszerű tenyésztési és hizlalási eljárások elterjesztéséi« hívták fel a figyelmet. Különös jelentőséget tulajdonítottak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének, s nemcsak az élelmiszer-, hanem a trágyatermelés, illetőleg a növénytermesztés fejlesztésének szemszögéből. Érthetően sok szakmai jellegű probléma, javaslat is felmerült az értekezleten. így például rámutattak arra, hogy a kukoricatermesztés növelése önmagában nem oldja meg az állattenyésztés abrak-, illetve takarmányozási problémáját, mivel a kukorica nagy energiatartalmát csak megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjedús takarmánnyal együtt lehet hasznosítani. Érdekes javaslatként merült fel a többi köat tanácsadó szakember-hálózat létesítése, a termelésben foglalkoztatott szakemberek segítségére. Egyesek javasolták, hogy a teheneket az átlagosnál hosz- szabb ideig tartsák tenyésztésben, mert így nemcsak a felnevelés! költség csökken, hanem a létszámnövelés is meggyorsul. Sokan hangsúlyozták, hogy nem szabad túlságosan elaprózni a mezőgazdasági beruházásra szánt pénzösszegeket, hanem azokat a legalkalmasabb helyeken kell összpontosítani. így például konkrét javaslatként hangzott el, hogy a víziszár- nyas-telepeket a völgyzárógátas halastavaknál létesítsék. mert így jól érvényesül a kombinatív hatás. Több órás Vita után került sor Jámbor Miklós zárszavára. Jámbor elvtárs összegezte a vita tapasztalatait, majd arra kérte a kibővített ülésen megjelent állattenyésztési szakembereket, hogy az irányelvek megvalósításában is ugyanolyan felelősségérzetet tanúsítsanak, mint a vita során. A meghívott vendégek nem késlekedtek támogatásukról biztosítani a megyei pártbizottságot. y I ezen minden felelősséggel dől- j gozó munkás és gazdasági ve- ^ I zető. Nem lehet eléggé hang- ^ j súlyozni, hogy a vállalatoknál, ^ ! a munkahelyeken a vezetés ^ | színvonalának emelésével, a ^ I jó üzemi légkör megteremtésé- ^ | vei a dolgozókkal szemben ta- í I nusított emberséges bánásmód- 4 | dal, a munkafegyelem szigo- ^ j látásával, a szocialista juttatá- ^ j sok igazságos elosztásával, ^ j olyan körülmények megterem- fj | tése szükséges, ami az indoka- $ I lattanul munkahelyet cserélők | j számának lényeges csökkenté- £ lséhez vezet. Ezt kívánja meg£ ! tőlünk a népgazdasági és az f, I egyéni érdek egyaránt. ^ Dr. Magyar Lajosné í - ' A lengvel nagykövet í y búesúSogadása í Henryk Grochulski, a Len- gyei Népköztársaság rendkí- ^ vüli és meghatalmazott nagy- í y követe, a diplomáciai testület ^ doyenje a közeljövőben „tör-^ ! ténő végleges elutazása al- ^ í kalmából csütörtökön este bú- ^ j csúfogadást adott a Lengyel ^ Kultúra helyiségében. A ío- Jj I gadáson jelen volt Púja Fri- | | gyes, az MSZMP Központi ^ Bizottsága külügyi osztályá- $ j nak vezetője, Szarka Károly és | Böjti János külügyminiszter- j helyettes, valamint az ^ , MSZMP Központi Bizottságá- I nak és a Külügyminisztérium- ^ ! nak több vezető munkatársa. ^ ; Részt vett a fogadáson a bu- ^ : dapesti diplomáciai képvisele- í y tek számos vezetője. í sok igen magas száma — nagy kárt okoz a népgazdaságnak és érzékenyen érinti közvetlenül a dolgozókat is. Vállalatainknál rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyekből a munkaerő-hullámzás mértékét — egy adott időszakra — meg lehet állapítani. Ezek a szamok sok helyen igen szomorú képér mutatnak. A vállalatok egy részénél a kilépett és újonnan felvett munkások Száma, megegyezik, tehát a felvételeket kizárólag a kilépők pótlása tette szükségessé. Találkozunk olyan eseteikkel is, ahol a kilépett munkások száma meghaladja az újonnan felvettek számát, mert csak részben találtak pótlást. A vállalatoknál kilépések és belépések —*■ egy év alatt — több százezer esetben fordulnak elő. Vagyis több százezer szoknak a munkásoknak a száma, akik egy év alatt különböző munkahelyeiken „váltják egymást”. Vannak nagy számmal olyanok is, akik egy év alatt többször csereinek munkahelyet. Az észlelhető munkaeirő- huliámzasnak csak kisebb hányadára van elfogadható ok. Indokolt a váltás, pl. ha a termelés érdekében az üzemek egymásközt megállapodnak a munkások . áthelyezésében vagy — ritkább esetben — a munkások cseléjében. Szükségszerű az új dolgozók iéivé- tele, pl. nyugdíjasok pótlására is. Ezek az esetek azonban a munkahelyüket cserélő dolgozók számához viszonyítva elenyészők. A felesleges váltást elsősorban az önkényesen és a hozzájárulással kilépők okozzák. Gyakori az olyan' eset, amikor a lei lép ni szándékozónak nincs elfogadható indoka és mégis megkapja a vállalat hozzájárulását. A felesleges létszámmozgás zavarja a termelés folyamatosságát, mennyiségi és minőségi károkat okoz és a termelési költségek növekedését idézi élő. Az újonnan belépő munkavállaló- a kezdeti időben általában alacsonyabb munkateljesítménnyel dolgozik, mint aki huzamosabb -ideje van munkahelyén. Ez a lemaradás több üzemben végzett vizsgálatok tapasztalata alapján sok esetben a 30%-ot is eléri. A munkahelyét változtató legtöbb dolgozó nem gondol arra, hogy új üzemében a begyakorlást idő heteket, sokszor hónapokat is igénybe vesz. Ezért sokan elkeseredetten tapasztalják, hogy a remélt magasabb jöiredelem helyett hosszabb-rövidebb ideig a korábbinál alacsonyabb lesz a keresetük. Az alacsonyabb kereset mögött szükségszerűen kisebb termelés van, így a vállalatot is jelentős termelés- kiesés sújtja. Ez a termelés- kiesés csak egy fő váltásra számítva évente több ezer forint kárt jelent. Az egész ipart tekintve százmilliókat. Vagy lássuk a másik komoly gondot: a minőség ügyét. Bizonyos, hogy azok a munkavállalók, akik huzamosabb ideje egy munkaterületen dolgoznak, jobban, tudják teljesíteni a minőségi követelményeket is. A munkahelyüket gyakran változtató dolgozóknak is sok közük van ahhoz, hogy gyakran minőségileg hibás termékek kerülnek ki a gyárakból. Nem is beszélve a selejtes termékek gyártásáról, ahol a felhasznált anyag és munka is kárbavész azáltal, hogy a munkadarabot a munkafolyamat egy bizonyos szakaszában — a gyakorlatlanság miatt — hozzá nem értő módon munkálták meg. Üzemi szakemberék véleménye szerint az újonnan belépett munkavállalók 10—15%-fcttl több selejtet gyártanak, mint a régi gyakorlott dolgozók. Tovább lehet még sorolni azokat a károkat, amelyeknek együttes összege — egy munT kahelyet változtató dolgozóra vetítve — az iparban meghaladja évenként az ötezer forintot. Ennek népgazdasági hatása pedig kétmilliárd forint. Kimondani is döbbenetes. Ekkora veszteséget még, ha nagyon gazdagok lennénk sem engedhetnénk meg magunknak. El kell hogy gondolkodjon Megérett már a híres dunabogdányi cseresznye. Először természetesen vontatottan indult meg a szállítás. A harmadik napon azonban már egy egész vagont adtak át a termelők a felvásárlóknak. Az elkövetkezendő napokban, amíg csak le nem szedik az egész termést, naponta több vagon exportcseresznye gyűlik össze, nem beszélve a belföldi forgalomra szánt, de azért még mindig nagyon szép és ízes cseresznyéről (Gábor felv.) 3 .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Gazdaságosak-e az épüíetfelújííások ? Egyszobás lakás: 85 ezer forint — Másfél millió a lebontandó iskolára — Fekete beruházások A népi ellenőrzés megállapításai A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúlt- báfi ffikgyaita meg azt á jelentést. amelyet a költségvetésekben szereplő épület- és lakóhá z-felú j ításök tervezésé - nek és gazdaságosságának vizsgálatáról készítettek. A nép! ellenőrök a budai, ceglédi, gödöllői, monori, ráckevei és szentendrei járásokban, és Vác városban 13,1 millió forint értékű költségvetés fel- használását vizsgálták meg. Megállapították: általában az épiiletfelújí- tásoik előkészítése megfelelő volt az elmúlt évben, a legtöbb létesítményen a munkálatok elvégzése gazdaságosnak, célszerűnek és szükségesnek mondható. Az ellenőrzés azonban az épületfei.újí- tások egy jelentős hányadánál olyan hiányosságokat tárt fel, amelyeket mielőbb fel kell számolni. Ugyanis az építkezések 28 százalékát, összesen 3,8 millió forint értékben, fele részben gazdaságtalannak, másik részében pedig szabálytalan beruházásnak minősítették. A jelentés többek között tényként állapítja meg, hogy a lakásfelújítási keretek elosztását a megyei tanács építési és közlekedési osztálya nem a ténylegesen felmerült szükségletek alapján, hanem a lakások számának arányában osztja el. A művelődési célokat szolgáló épületfelújításokra beérkezett igényeket — még a nagyobbakat sem — a művelődésügyi osztály, műszaki képesítésű dolgozó hiányában, helyszíni vizsgálattal nem ellenőrzi: Megállapították azt is, hogy a helyi tanácsok, mint felújító szervek, általában ritkán veszik igénybe műszaki dolgozók segítségét az igények összeállításakor és a felújításra kijelölt épületek állagvizsgálatánál. Ez az oka annak, hogy az előre tervezett feladatokban sokszor nem azok az épületek szerepelnek, amelyek felújítása a legidőszerűbb és leggazdaságosabb. Nem határoznak meg sürgősségi sorrendet, ennek a következménye az. hogy az arra legjobban rászoruló épületek nem mindig kerülnek első-, sorban felújításra. Komoly hiba az is, hogy az elvégzenlebontásra ítélték. Túlságosan sokba perült Szentendrén az Április 4. utca 2. szám alatti ház. felújítása, ahol az eredeti 337 ezer forintos előirányzat 607 ezer forintra emelkedett. Az egyenként egyszobás, összesen hét lakásból álló épületben az egy lakásra jutó felújítási költség átlagosan 85 ezer forintot tett ki. Szódon pedig megtörtént, hogy három lakás felújítása címén öí lakást építettek oly módoh, hogy az eredeti épületet az alapokig lebontották. A megyei népi ellenőrzési bizottság az érdekelt szervek képviselőinek, vezetőinek jelenlétében vitatta meg a jelentést és több javaslatot tett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve a Pest megyei Tanács VB-nek az épületfelújításoknál tapasztalt hibák megszüntetése érdekében. Többek között javasolta: a harmadik ötéves tervidőszakra 'érvényesíteni kell, hogy azokon az épületeken, amelyeken a felújítás elvég-, zése a leromlott állapotok miatt nem gazdaságos, csak a szükséges állagmegóvásokat végezzék el és kellő időben gondoskodjanak az illetékesek beruházások útján új, korszerű épületek létesítéséről. __________fh. f. P) A holland királynő fogadta távozó hágai követünket A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Révész Gyula rendkívüli követet és meg • hatalmazott minisztert — érdemeinek elismerése mellett —, felmentette a Magyar Nép- köztársaság hágai követsége vezetésének megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Barta Lajost rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a hágai magyar követség vezetésével. Julianna holland királynő búcsúlátogatáson fogadta Révész, Gyulát, hazánk hágai követét. ( 1 dő felújításra előzetesen tételes jegyzéket nem készítenek, ilyen körülmények között az építtetők nem ellenőrizhetik, hogy felvették-e. a költségvetésekbe az összes szükségleteket. Ez történt az érdi orvosi rendelő felújításakor,, amelyhez nem készítettek tételes jegyzéket. Az elmaradt előzetes felmérés miatt Pécelen, a j Kossuth tér 3. alatt levő lakó- i ház felújítása a költségvetés- j ben szereplő 117 ezer forint- I tai szemben 461 ezer forintba került. A népi ellenőrök Cegléden megállapították, hogy a város 22 létesítménye közül a tételes előzetes felmérést csak négy esetben végezték eL Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a Pest megyei Tanács illetékes vezetőinek többszöri szigorú fellépése ellenére sincs jelentős ja-, vulás, a szabálytalan fekete beruházások terén, amelyekkel terv- és pénzügyi fegyelemsértést követnek el. Ez a tevékenység ugyanis végső fokon elvonja a tervbe vett szabályszerű beruházások elől az építőanyagot és lassítja az új beruházások befejezését, üzembehelyezését. Az egyik legszemléltetőbb példája ennek a zsámbéki művelődési ház 1,2 millió forintos felújítása. Az építkezés 1961 óta tart és csak az idén fejeződik be amiatt, mert csak éves ütemekre készítették a költségvetéseket. Egyébként itt közel 300 ezer forint értékben bővítés címén szabálytalan beruházást is végeztek. A végeredmény mégis az, hogy az egész felújítás, a korszerűtlen megoldás miatt gazdaságtalan. Hasonló a helyzet a pusztazámori általános iskolánál is, amelynek felújítási, munkálatai 1960 óta tartanak. Nem volt gazdaságos a gödöllői fiúiskola és napközi másfélmillió forintot kitevő építkezése, amelyet annak ellenére végeztek el. hogy az épületet városrendezés miatt lyek az irányelvekben megjelölt normák teljesítéséhez szükségesek. Így például részletesen foglalkozik a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásával, a takarmány- ellátás gyökeres megjavításával, az állatállomány minőségének megjavításával, az építkezésekkel, az állategészségüggyel, valamint az állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok szakképzettségének fokozásával. Ezeket a feltételeket, elsősorban a termelőszövetkeketek vezetőinek, tágjainak kell biztosítaniuk, de komoly é§ felelősségteljes feladat hárul a járási, megyei irányító szervekre is. A megyei pártbizottság ülése eié terjesztett anyag részleteiben is megjelöli az állattenyésztés fejlesztésében közreműködő dolgo- . zók. szakemberek, vezetők fel- i adatait. A VITA A munkaerőhullámzás ára AZ ELSŐ VAGON KÜLFÖLDRE
