Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-05 / 130. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Külcsín, belbecs VIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM ARA 50 FILLER 1964. JÚNIUS 5, PÉNTEK >lz akarat és a cselekvés egységére van szükség Az állattenyésztés fejlesztéséről tárgyalt a megyei pártbizottság kibővített ülése Csütörtökön délelőtt a megyei tanács székhazában tartotta meg kibővített ülését a megyei pártbizottság. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjai, a járási pártbizottságok titkárai, neves mezőgazdasági kutatók, tapasztalt szakemberek, állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetők vettek részt. Képviseltette magát az MSZMP KB mezőgazdasági osztálya, az Országos Tervhivatal, valamint az FM Állattenyésztési Főigazgatósága. Az ülés elnökségében Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke, Szakali József, Jámbor Miklós, Ku- rucz Béla, a megyei pártbizottság titkárai, valamint dr. Dajka Balázs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese foglalt helyet. Az ülés napirendjén legfontosabb kérdésként a megye állattenyésztési helyzetének ismertetése és a távlati fejlesztés irányelveinek megvitatása szerepelt. A megyei párt-végrehajtóbizottság nevében Jámbor Miklós terjesztette elő a napirendi pontot ,.Irányelvek Pest megye állattenyésztésének fejlesztéséhez” címmel. Előterjesztő bedészében Jámbor Miklós a többi között a következőket mondotta: — Ma már senki sem kételkedik abban, hogy a mezőgazdasági termelés gyors ütemű, biztonságos növelésének egyik legfontosabb alap- feltétele a fejlett módszerekkel termelő állattenyésztés. A mezőgazdasági termelés gazdaságossága, a hozamok növelése és az önköltségcsökkentés elképzelhetetlen korszerű, nagyüzemi állattenyésztés nélkül. — Megyénkben lényegében most fejeződött be a nagyüzemi állattenyésztés alapjainak megszervezése, azaz most fogunk hozzá annak gyors ütemű fejlesztéséhez. Mielőtt bármit is tennénk a további fejlődés után, szükséges felmérni az adottságokat. — Az állatállomány hozama körülbelül azonos az országos szinttel. Kedvezőbb a helyzet a tej- és a tojástermelésben. Megyénk termelő- szövetkezeteiben például az egy tehénre jutó évi tejtermelés 2454 kilogramm, szemben az országos 2124 kilogrammal. Jóval felülmúlja az országos átlagot a 100 tehénre jutó borjúszaporulat (90,1) is, míg a száz kocára jutó malacszaporulat (1170) valamivel rosszabb az országos átlagnál. — Nem kielégítőek a hizla- lási eredmények. * A termelő- szövetkezetek 1963-ban egy kilogramm húst a szarvasmarha-hizlalásban 6,9 kilogramm keményítő értéknek megfelelő takarmánnyal, a sertéshizlalásban 5,2 kiló abrakkal, a pecsenyecsirke hizlalásban pedig 4,3 kilogramm abrakkal termelte még. — E hibák okai különbözőek. A közös tenyészetek kialakításakor sok nehézség jelentkezett. A tagok általában a gyengébb termelőképesség'ű állataikat vitték a közösbe, az ideiglenes jellegű istállókban rosszul tartott állatok közül sok elhulott, nem kielégítő a takarmányellátás, nem eléggé érdekeltek anyagilag a termelésben az állat- tenyésztők, hiányos a szakképzettségük stb. A megye állattenyésztését belterjesebbé, gazdaságosabbá kell fejleszteni. Növelni kell a termelőképességet, az egy állatra és az egységnyi mezőgazdasági területre jutó állati termék termelést és az árutermelést. Csökkenteni kell az egységnyi termékre fordított takarmány, illetve munkaerő mennyiségét. Törekedni kell arra, hogy száz hold mezőgazdasági területre a jelenlegi 10—11-ről 1970-ig 12—13 szarvasmarha jusson. Megyénk tanácsi szektoraiban addigra legalább 85 ezer szarvasmarha legyen, amelyből 50 százalék legyen a tehén. A szarvasmarhatenyésztésen belül a fő feladat a tehenészetek, illetőleg a tejtermelés fejlesztése. A megye mintegy 260 ezres sertésállományát, s ezen belül a mintegy húszezres koca- állományt meg kell tartani. A sertéstenyésztés fejlesztése elsősorban nem létszámnövelést, hanem a hizlalásban forgási sebesség, a tenyésztésben pfedig malacszaporulat növekedést jelent. A megye baromfiállományából főként a tojóállományt kell fejleszteni. A fejlesztést az egy tyúkra jutó tojáshozam nagyarányú növelésével, a csirkehlzlalás intenzitásának fokozásával, valamint az elhullás csökkentésével kell elérni. A száz hold mezőgazda- sági területre jutó törzsba-. romfi létszámot tanácsi szektorokban 240-ről háromszázra kell növelni 1970-ig. Meg kell szervezni a gazdaságos nagyüzemi víziszárnyas tenyésztést I A juhtenyésztés fejlesztésé- I nek nagy lehetőségeit is ki kell használni. Valamennyi mezőgazdasági üzemben gazdaságosan lehet , tenyészteni juhokat, amelyek jól hasznosítják a növénytermesztés, illetőleg a kertészetek hulladék termékeit. , A hozamok növelése 1970-re legalább 3000 kilogrammra kell növelni az egy tehénre jutó tejtermelést a megyében. A hizlalásra szánt bikaborjak 16—17 hónapos korban érjék el az 500 kilogrammos élősúlyt. A levágásra kerülő selejtüszők és tehenek általában feljavítva kerüljenek értékesítésre. A száz tehénre jutó évi borjúszaporulat legalább 90 legyen. A borjúelhullást 6—7 százalékról 2—3 százalékra kell csökkenteni. Egy koca után legalább 13 malacot kell felnevelni. A levágásra kerülő sertések átlagosan 8—10 hónapos korban érjék el a száz kilós élősúlyt. A malacelhullást 8—10 százalék alá kell szorítani. Az egy tyúkra jutó tojáshozamot legalább 150-re kell növelni, az ezután létesítendő tojásgyárakban pedig legalább 200-ra. Növelni kell a gyapjútermelést is, mégpedig minimálisan juhonkénti négy kilóra. A takarmdny- felhasználás A hozamok növelésével, a létfenntartásra jutó takarmányhányad csökkentésével el kell érni, hogy o termelő- szövetkezetekben 1970-re az egy liter tej termeléséhez felhasznált’' keményítőérték ne haladja meg a 800 grammot, az emészthető fehérjefelhasználás pedig a 130 grammot. A szarvasmarha-hizlalásban egy kilógramm hús előállítá- I sához a jelenlegi 6,9 kilogram- nál jóval kevesebb keményítőértéket tartalmazó takarmányt használjanak fel a megyében. A sertéshizlalásnál egy kilogramm húst 4—4,2 kilogramm abrakból, a pecsenyecsirke- hizlalásban pedig 3,1—3,3 kilogramm abrakból állítsanak elő a megye termelőszövetkezetei. Az árutermelés normái A megyében a tavalyi évhez képest 1970-re a vágómarha-termelést mintegy húsz százalékkal, azaz 900 vagonról legalább 1100 vagonra, a hízói (ser íés-áru termelést ugyancsak 20 százalékkal, azaz 700 vagonról mintegy 850 vagonra kell növelni. Ez idő alatt a vágóbaromfi-árutermelést legalább 25 százalékkal, azaz 150 vagonról 190 vagonra, az árutejtermelést mintegy 30 százalékkal, azaz 31 millió literről legalább 40 millió literre kell növelni. Az árutojás termelését 1970-re meg kell duplázni és legalább 12—14 (Folytatás a 3. oldalon.) FESTIK AZ ERZSÉBET-HIDAT Az Erzsébet-híd pályaszerkezetének fele már helyén van, az utóbbi időben gyorsabb ütemben haladt a munka, mert az egyes hídtesteket már szinte teljesen felszerelve szállítják a lágymányosi szerelőtelepről előbb a Lánchíd melletti budai rakpartra, onnan pedig a hídhoz. Egy-egy hídtest elhelyezése után megváltoztatja formáját a két part között kifeszített tartókábelpár. Minden egyes pálya- szerkezet elhelyezése után fontos és pontos geodéziai méréseket folytatnak annak megállapítására, hogyan viselkedik maga a hídszerkezet. A parti nyílások beemelése folyamatban van, előreláthatóan júliusra—augusztusra befejezik. Az egyik fontos munkához, a híd festéséhez a jövő hónapban látnak hozzá. A végleges határozat szerint a híd színe majdnem fehérbe hajló, halvány pasztellszürke lesz. A finom árnyalatú híd szép színfoltja lesz a fővárosnak. Megnyitásáig azonban csak a pályaszint feletti hídtesteket mázolhatják be, így a kapuzatot, a tartó- és függesztőkábeleket, a korlátokat, stb. A híd teljes bei'estése áthúzódik a jövő évre. (MTI) A tréfás „magyarítás” arra utal, olykor elmarad a külső a tartalom mellett, vagy éppen megelőzi azt. Külső és belső változása, arányos egymáshoz igazodása: hasznos, s mindenképpen említésre méltó. Volt idő, amikor úgy tettünk, mintha restellnénk: az államigazgatás költségeiben az is benne van, hogy a tanácsházákat rendben kell tartani, vagy éppen újakat kell emelni. Hallgattunk erről, s nem is sokat cselekedtünk. Nem volt ritka a beázott, hám- lott vakolatú, kikopott padozatú épület, ahol ennek ellenére tisztességgel igyekeztek intézni az emberek dolgát. Tanácsaink, mint állam- hatalmi szervek, s a tanácsapparátus, mint államigazgatási szerv, a kezdet nehézségein túljutva, mind eredményesebben végezték és végzik munkájukat. A „belbecs” tehát mind kevesebb zökkenőt okoz, bár van még mit javítani a munkán. A „külcsín” azonban . .. Néhány új települést kivéve — mint például Újszilvás — ahol eleve a mai igényekhez igazodva emeltek hajlékot a nép helyi hatalma megtestesítőjének, községeink többségében kicsik, korszerűtlenek a tanácsok hajlékai, s ugyanez áll a járási tanácsok egy részére is. A jobb munkakörülmények egyenes arányban valószínűsítik a jobb munkát, s ezért kell nem lelkendező, de elismerő szóval üdvözölni azt a törekvést, hogy anyagi lehetőségeinkhez mérten igyekeznek megfelelő hajlékot biztosítani tanácsainknak. Felépült, s megfelelően „szuperál” a járási tanácsháza Ráckevén, rövidesen elfoglalhatja új hajlékát a valóban nagyon mostoha körülmények között dolgozó dabasi járási tanács is. Községeink közül például Jász- karajenő ez évben, több mint fél millió forint költséggel korszerűsíti választottjai házát. Ám ennél tovább is lehet, s kell menni. Sokat beszélünk a „hivatali ridegség” ellen, értve alatta a rossz, lélektelen ügyintézést, a modortalanságot. Tegyük hozzá: a tanácsépületek ridegségét is. Két- hároméves, szakadt plakátok, tavalyi légyfogók, szekrények tetejére halmozott, poros akták, beszáradt tintatartók, s sorolhatnánk tovább. Sajnos, tanácsaink többsége alig vet ügyet arra, hogy ilyen apró, külső jelekben is mások kellenek, hogy legyenek a mi hivatalaink. Oda belépve, ne a kabarék „iktatói” jussanak azonnal eszünkbe, hanem érezzük otthonosan magunkat. Mi kell hozzá? Nem sok. S íéként kevés pénz. Igény kell hozzá elsősorban, igény, hogy tisztaság legyen, rend legyen, mindennek meglegyen a maga helye, azaz az egész épület ne valami átmeneti szállás képét nyújtsa, hanem valóban, a szó jó értelmében hivatal legyen. Tisztasággal, precizitással, s a „felek” iránti apró, de el nem mulasztható figyelmességekkel. Például azzal, hogy egy-két. lóca legyen a folyosón, s ne kelljen ácsorogniuk az embereknek: Mert most nem egy helyen — kell. Az ilyen apró, a „kül- csin”-hez tartozó dolgok a munka kezdetén valóban másodlagosak voltak. Ma már azonban a „belbecs”, azaz tanácsaink munkája olyan, hogy sor kerülhet a másodlagos feladatokra, azaz hozzá kell igazítani a tartalomhoz a — kül- csint is. Mészáros Ottó Miről tárgyalt a Minisztertanács? A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese beszámolt a kormánynak a Jemeni Arab Köztársaság küldöttségével folytatott tárgyalásokról. A Mi-, nisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke az első negyedévi terv teljesítéséről, a munkaügyi miniszter a negyedévi bér- és munkaügyi helyzetről tett jelentést. A kormány a jelentéseket megvitatta és jóváhagyta. A földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter beszámolt a nyári mezőgazda- sági munkákra, a gabona felvásárlására és tárolására történt felkészülésről. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökének és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö- kének a termelési tanácskozá- j sok vizsgálatáról szóló együttes jelentését. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Hajdú-Bi- har megyei Tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló beszámolót. A Minisztertanács a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján — az idegenforgalom nagyarányú fejlődésére tekintettel — határozatot hozott az idegenforgalmi szervezet megerősítésére, Országos Idegenforgalmi Hivatal létesítésére. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a vezetésével Jugoszláviában járt mezőgazdasági küldöttség útjáról és a külkereskedelmi miniszternek az idei Budapesti Nemzetközi Vásár eredményeiről szóló tájékoztatását, majd napi ügyeket tárgyalt. A. kormány felhívása. Az erőgépek két műszakban arassanak és ahol kell, szervezzék meg a kéziarató-csapatokat A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszternek a Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalt együttes jelentése beszámolt az aratásra, a cséplésre, a többi nyári mezőgazdasági munkára, valamint a gabona felvásárlására és tárolására történt széles körű előkészületekről. A múlt év őszén nagy erőfeszítések történtek a kellő időben történő vetés, a kenyér- gabona vetési tervének túlteljesítése és az őszi szántás gondos elvégzése érdekében. A kenyérgabonavetések jól teleltek, a kedvező időjárás mellett szépen fejlődtek. A szemtermést még korai lenne pontosan felbecsülni, de az már most is megállapítható, hogy az aratásra váró nagyobb terület, a magasabb szalma, f kalászosok jónéhány helyen bekövetkezett és másutt is | , várható megdőlése miatt a betakarítás az előző évinél jóval nehezebb munkát követel a mezőgazdaság dolgozóitól ég nagy területen szükségessé teszi a kézi aratást is. A jelentések alapján a kormány meghatározta a legfontosabb teendőket. Igen fontos, hogy a gépek javítását a lehető leggyorsabban, ugyanakkor a leggondosabb munkával végezzék. A kormány intézkedéseket tett a gépek alkatrészekkel történő ellátásának javítására. Mindenütt arra kell törekedni, hogy az erőgépek minél nagyobb részét két műszakban üzemeltessék. Mivel az idén a tavalyinál okkal nagyobb területeken kell kézzel aratni,' szükséges hogy mind az állami gazdaságokban, mind á termelőszö- I vetkezetekben — a gépek I maximális hasznosításának biztosításán kívül — a helyileg szokásos módon mielőbb szervezzék meg a kézi aratásra a munkacsapatokat, továbbá a cséplő csapatokat is. Az aratás és a betakarítás sikeres lebonyolításának alap- feltétele, hogy mindenütt a tehető legnagyobb számban vonják be a családtagoluit a munkába. Helyesen járnak el a mező- gazdasági termelő üzemek, ha a kézi aratást az anyagi érdekeltség körültekintő, megfelelő alkalmazásával is biztosítják. A felvilágosító és szervező munka mellett anyagi ösztönzéssel is elő kell mozdítani, hogy a kétmenetes aratást a tavalyinál is szélesebb körben alkalmazzák. * A megyei pártbizottság ezzel a céllal tűzte napirendre ezt a halaszthatatlanul fontos kérdést. — Ha a statisztikai adatokat nézzük, kiderül, hogy | például a megye szarvasmarha-állományának 42,1 százaléka. sertésállományának 22 százaléka van a termelőszövetkezetek birtokában. A megyében az állatsűrűség az 1962. évi adatok szerint 15 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Az alacsony állat-, különösen a szarvasmarha-sűrűség kedvezőtlenül hat a talajerőgazdálkodásra és most ez a legnagyobb akadálya a nagy hozamú szántóföldi, illetve kertészeti növénytermesztésnek. IRÁNYELVEK
