Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
PEST ^ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI W KTúnan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Vin. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. JÚNIUS 27, SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Hasúnkban ssilúrd a rend és a törvényesség Vita a belkereskedelem helyzetéről - A legfőbb ügyész beszámolója 'Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése felett. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. NYERS REZSŐ: Kereskedelmünk 30 irányban fejlődik gendőt mindemből? Csak egy magyarázat van: az, hogy a kereskedelem és az ipar fogaskerekei nem (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Molnár Frigyes, Kádár János és Erdei Ferenc a szünetben Közös öröm, közös gond Német vendégeinkkel Diósdon és Százhalombattán ' Nyers Rezső bevezetőben hangsúlyozta: — A belkereskedelem fejlődése tagadhatatlan. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik, de azért vannak gyenge oldalai. Az elmúlt három esztendő igazolta annak a gazdaságpolitikai elvnek a ' helyességét, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő, ha növeljük a pénz jövedelmeket, a vásárlóerőt. Jó áruellátás is kell, a fogyasztók helyzetét is kedvezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vásárolhassanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vásárlóképességüknek megfelel. Olyan vásárlóerő-többlet, amely növeli a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek életszínvonalát, viszont feltétlenül rontja az összfo- gyasztók helyzetét. Az ilyen Bár az életszínvonal a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alakommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranyszabály, hogy a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazdaságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasztásunk? Összességében igen, egyes részleteiben nem. Összességében termelésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmezőség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pillanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdaságosság, jövedelmezőség növelésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk. Mint most, a jövőben is az látszik helyesnek, hogy az életszínvonal emelkedését három fő tényező összehangolt alkalmazásával szorgalmazzuk: a pénzjövedelmeket biztonságosan növeljük, érjük el a társadalmi juttatások helyes mértékét és maradjon fenn, sőt hosszabb távon tovább javuljon az áruellátás jó színvonala. Ha ez így lesz, a többi már a kereskedelmen múlik. Ilyen gazdaságpolitika mellett ugyanúgy, mint most, a jövőben is nyugodt lélekkel buzdíthatjuk a kereskedelmi dolgozókat még jobb munkára. „hiánygazdálkodás” tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt hazánkban, de ma már kilábaltunk belőle, bizonyságául annak, hogy az efféle gazdálkodás korántsem szükségszerű velejárója a szocialista tervgazdálkodásnak — mint ahogy ellenségeink állították. Gazdaságpolitikánk fontos eredménye, hogy általános áruhiány már évek óta nincs, sőt, az áruválaszték bővül. Minden forgalomban levő 100 forintra 190 forint értékű kereskedelmi árukészlet jut, s ez az arány jó, de mit teszünk egyes fontos termékek meny- nyiségének növeléséért, melyekből az árualapok időnként és helyenként nem fedik az igényeket? Például a sertéshúsellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések A belkereskedelemben jórészt a termelő szektorok és a kereskedelem munkája realizálódik. Ezért nagy fontosságot kell tulajdonítani a termelés és a kereskedelem kapcsolatának. Itt van például egyes úgynevezett „apró cikkek” termelése. Igaz hogy javult a helyzet, ■ számos eredményes intézkedést tett a Belkereskedelmi Minisztérium is, az ipar is. Sajnos, a téma mégsem folytán nagyon keresett fürdőkádak biztosításáért? A közvélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenlegi helyzetet, tudomásul veszi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az említett cikkek iránti igény. Azt is megérti, hogy nem lehet azonnal vagy rövid időn belül mindebből minden igényt kielégíteni,, de ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végeztéig az igények túlzott növekedését „elmarasztalni”, mert hisz végső fokon az igények növekedése a gyakorlati gazdasági intézkedésekből, a szocialista gazdálkodásból következik. Intézkednünk kell mindenekelőtt a szűkében levő áruk termelésének növelése érdekében. / mehet még feledésbe, mert időről időre hiányzik valami apróság a boltokból. Halljuk például, hogy tökgyalu nem kapható, hogy autószifonból kevés van. Miért van kevés? Ez nem tervkérdés, e cikkeket nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell. Rendben van, hogy a nagyipar nem gyárt ilyeneket, de itt vannak a kisebb üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek. Miért nem gyártanak cleA megyénkben vendégeskedő NDK-beli Suhl megyei pártmunkásküldöttség — Otto Funke megyei első titkár és Eberhard Denner, valamint Hans Götz megyei titkárok — szerdán a Nagykőrösi Konzervgyárba és a Petőfi Termelőszövetkezetbe, csütörtökön a Dunakanyarba, pénteken pedig Diósdra, a csapágygyárba és Százhalombattára, a hőerőmű és a kőolajfinomító építkezésére látogatott. A pénteki látogatáson Ku- tucz Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Bori Rudolf, a Budai Járási Párt- bizottság titkára kísérte a vendégeket. Diósdon a csapágygyárban Gáti Ferenc igazgató, Zsúppá« József főmérnök, Körmendi Lajos párttitkár és Varga Gyula szb-titkár tájékoztatta a küldöttséget a gyár életéről, termeléséről. Vendégeinket elsősorban az ipari összevonás utáni helyzet, a szervezeti felépítés és a termelés irányítása érdekelte. Kíváncsiak voltak arra is, hogy a megváltozott körülmények között hogyan zajlik a pártélet, milyen hatékony a társadalmi szervek munkája. Elmondták, hogy azért érdeklődnek ilyen élénken erről, mert odahaza, az NDK-ban hasonló feladatokat kell megoldaniok. A vendégek és a vendéglátók is megállapították, hogy a demokratikus Németországban alkalmazott tröszt jellegű nagyvállalati felépítés sokkal inkább szolgálja a kitűzött célt, mint a leányvállalati rendszer, amit egyes gyárak összevonásánál hazánkban alkalmaztak. Többek között a Diósdi Csüp- ágy gyárat is ennek megfelelően vonták össze a debreceni gyárral. A tröszt jellegű összevonás — mondták —, nemcsak a termelésben, hanem a pártmunkában is nagyobb lehetőségeket biztosít. Nagyon örültek, ' hogy a csapágygyártásban Magyarország és az NDK sikeres együttműködést folytat a KGST keretében. Gáti Ferenc igazgató, aki tagja a KGST csapágyipari szervének, elmondta, hogy az NDK- ban alkalmazott csapágygyártási technológiát sokkal jobbnak tartja, mint amit ők alkalmaznak. Elmondta a vendégeknek, hogy a gyárban járt német szakemberek sok segítséget adtak a gyártás fejlesztéséhez. Amikor megtudták, hogy a gyár dolgozóinak hatvan százaléka nő, azt kérdezték, hogy milyen arányban vannak képviselve a gyár vezetésében. Kiderült, hogy csak egy-két nő tölt be vezető funkciót. Tréfásan megkérdezték, hogy legalább otthon van-e szavuk az asszonyoknak. Tréfa volt a válasz is: előfordul, hogy a gyárkapun kívül némi szavuk még a férfiaknak is van. Komolyra fordítva a szót elmondták, hogy ez a téma náluk legalább olyan gond, mint nálunk. Ezt a gondot is, mint a többit, egymás tapasztalatai segítségével sokkal könnyebben meg tudjuk oldani. Ők is úgy látják, hogy a nők intenzivebb tanulásáért még többet kell A Nagykőrösi Konzervgyárat mintegy 300 millió forintos költséggel korszerűsítik. A több év alatt megvalósuló rekonstrukciós terv létesítményei közül az idén adják át rendeltetésének az új gyümölcskonzerv üzemet, valamint a több száz' szemétenni az úgynevezett második műszak megkönnyítésével. A másik központi kérdés, amelyben kicserélték véleményüket, az anyagi érdekeltség érvényesülése. Nagyon tetszett nekik, hogy a mi gyárunkban elsősorban a minőségi termelésre ösztönzik a dolgozókat. Nem kisebb elismeréssel nyilatkoztak i arról, hogy a diósdi I gyárban éppen a helyes | anyagi ösztönzés eredményeként csupán 1,8—2,4 százalék a selejt. Százhalombattán Verle Győző, a erőmű főmérnöke és Németh Gyula, a pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendégeket. Német barátainknak nagyon tetszett, hogy a Barátság kőolajvezeték végpontján épülő kőolajfinomító mellé építették a hőerőművet. így mindkét létesítmény kedvező körülmények között működhet, mert az, olajfinomító nagyon olcso gőzt, az erőmű pedig rendkívül olcsó fűtőanyagot kap< Érdekelte őket a pártmunka minden részlete és a szociális helyzet. Elismeréssel szóltak arról, hogy az építkezéssel párhuzamosán megfelelő mennyiségű lakást is építenek a dolgozóknak. A vendéglátók elmondották, hogy a hőerőmű első gépegysége tavaly november óta működik, a második gépegység pedig a közeli napokban kezdi meg a próbaüzemet. Merész kezdeményezésnek tartották és jelentős eredményként könyvelték el, hogy — Közép-Európában elsőnek — szabadtéri erőművet építünk, mert ez a módszer nagymértékben csökkenti a költségeket. Német vendégeink ma a Balaton környékére látogatnak. F. I. lyes, korszerűen felszerelt öltöző-fürdő épületet. Az új üzemrészben évente 12 000 tonna gyümölcsbefőttet és dzsemet készítenek, annyit, mint a magyar konzervipar valamennyi üzeme 1958-ban. Az új részlegben már szerelik a berendezéseket. üiH: .;!>>*• UI8ls 9 ’&**•**•«* ftlllill Új gyümölcsfeldolgozó üzem épül a Nagykőrösi Konzervgyárban A fogyasztás csak a termelés arányában nőket Tanácskozik az országgyűlés
