Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 128. szám

1964. TŰNI US 4. CSÜTÖRTÖK etecrct stíriai» 3 2x4 New Yorkban Szófiában Négyes ikrek születtek ked­den New Yorkban. A három kislány és a fiú, valamint az anya jól érzik magukat. Pe- loro, az apa kijelentette, rend­kívül boldog, mert reméli, hogy a vállalkozók a négyes ikrekre tekintettel végre mun­kát adnak neki. •k Egy szófiai Korpec nevű kolhozparaszt-asszonynak né­gyes ikrei születtek. Az anya és a négy újszülött kislány jól érzi magát. Az asszony­nak már van egy három­éves kislánya. Anyagi érdekeltség — jó minőség Világosság a fénycsövek körül önlebecsülő nemzeti sajátosságunk újabb fénylő bizonyítéka a fénycső-történet. Az Egyesült Izzó váci telepe a bölcsője és szülőotthona a rengeteg kékfényű égőnek. S ha már magyar, hozzá vidéki is. egészen biz,os, hogy jóval „gyengébb eresztés”, mint mondjuk a nagyrabecsiilt Philipséké. E tárgyban nem is késle­kedtek elmondani véleményüket az arra illetéktelenek. Kiderítették, hogy a Philips fénycsövek sokkal többet tudnak, élettartamuk hosszabb, mint a szerény ma­gyar másolatoké. Honnan tudták mindezt? Természetesen a pros­pektusból. A nyugati kiadvány ennyi és ennyi órát hirdet, míg a magyar csak annyi, s annyi élettarta­mot. E kettő összehasonlításából nem volt nehéz le­vonni a következtetéseket. Kár. hogy az eredmény nem stimmel. Az Egyesült Izzó és a nagyhírű Philips fénycsöveit vizsgára kap­csolták. Kiderült, hogy ez utóbbi előkelő külföldi ro­kon, nemhogy több. de kevesebb időt élt meg. mint szerény és szolid magyar társa. Csakhogy az élelmes Idegen egy kicsit többet nyomtatott prospektusára, mint amennyit mi megengedhetőnek tartottunk ide­haza. A tanulság többféle: 1. Ne fogadjuk készpénznek a nyugati prospektus minden szavát, mert az nem szentírás. 2. Az élelmesség és üzleti szellem diktálta határokon belül legyünk mi is kissé nagyvonalúbbak, amikor reklámról — illetve az igazságról — van szó. A harmadik pont külön bekezdésbe kívánkozik, hiszen ez a legfontosabb. Tiszteljük valamennyire sa­ját szülötteinket is. nem kritikátlanul ugyan, mégis kevesebb elfogultsággal... (t. gy.) Tízezer kilométernyi távvezetéken kap villanyt a mezőgazdaság A mezőgazdaság ma még viszonylag kevés villamosára­mot fogyaszt, hiszen gépeinek döntő többsége Diesel-meghaj­tású. Elektromos energia-mér­legünkben mégis mind jelen­tősebb tétellel szerepel a me­zőgazdasági termelés. Áram- fogyasztása az utóbbi öt évben éppen megkétszereződött, s az idén már jóval meghalad- j ja a 200 millió kilowattórát. | Ez kereken az összes falusi \ lakóház áramfogyasztásával j azonos. így tehát a falusi la- j kosság most már mezőgazda- ; sági termelő munkájában is j éppen annyi elektromos ener- I giát használ fel, mint lakásé- | nak világítására és — bár. ez ; még nem jelentős mennyi- i ség — háztartási gépeink üze­meltetésére. • A mezőgazdasági üzemek villamosítása — mivel ezek többsége távolesik a már ki­épített nagyfeszültségű távve­zetékektől — költséges dolog. Ahhoz, hogy egy-egy gazda­ságba eljusson a villany, Át­lagosan 1800 méternyi új táv­vezetéket kell építeni. Az idei év végére kereken hatezerre nő a villamosított mezőgazda- sági központok, illetve majo­rok — száma, s ezekbe össze­sen több mint 10 000 kilomé­ternyi távvezetéken jut el az áram. Ha ennyi 'távvezetéket egy'vonalba építenének, Mexi­kótól Budapestig jöhetne raj­ta az áram. Süllyed Velence Giovanni Pieraccini olasz munkaügyi miniszter’ ezer- millió lírát kér a kor­mánytól, hogy megmentse Velencét a további süllyedés­től. A süllyedést három okra vezetik vissza: a föld mé­lyén végbemenő mozgásokra, föld alatti erózióra, vala­mint arra, hogy a konti­nensen artézi kutak fúrá­sával elvonták a föld alat­ti vízhálózat egy részét, és kiszárították a talajt. A meg­állapítások szerint Velence városa az elmúlt ötven év alatt eddig összesen 15 cen­timétert süllyedt. XXIII. János pápa halálának évfordulóján Szerte Olaszországban meg­emlékeztek XXIII. János pápa halálának első évfor­dulójáról. A bergamói kato­likus hívők egy csoportja ez alkalomból azzal a kí­vánsággal fordult Bergamo püspökéhez, hogy utóbbi kér­je a rítusok szent kongre­gációjától az elhunyt pápa boldoggá avatását. Az Osser- vatore Romano több cikk­ben méltatja XXIII. János érdemeit. mázták az anyagi érdekeltsé­get, jelentős kár érte a közös gazdaságokat. A ceglédi és a váci járásban például lassú a spárga szedése és amit át­adnak a felvásárlónak, a kés­lekedés miatt rossz minőségű. A ceglédi járás termelőszö­vetkezetei tíz vagon spárgára szerződtek, s eddig mindösz- sze száz mázsát adtak át. Fé­lő. hogy ugyanez ismétlődik meg a borsónál és a többi munkaigényes terménynél is. Mi a teendő? Cselekedni kell, amíg nem késő. A szedésnél alkalmaz­zák a helyileg legjobban ösz­tönző bérezést. Számítsák ki a vezetők: mi az az összeg, amit fizethetnek egy-egy ki­ló termény leszedéséért, mi az az összeg', amiért a tagok örömmel bevonják családtag­jaikat is a munkába. A szö­vetkezeti tagság ereje ugyanis kevés ahhoz, hogy a munka dandárjában mindent idejé­ben elvégezzen. Szükség van a családtagokra, a kívülállók­ra is. Természetes, hogy ahol eredményességi munkaegység alapján vállalták a tagok a termelést és. a betakarítást, ott az anyagi érdekeltség biz­tosítva van, ígv a betakarí­tás is jól halad. Az elmúlt években — de az idén is — sok vitára adott okot ,a zöldség- és gyümölcs- félék értékesítésénél a minő­sítés. A szövetkezetek általá­ban nem válogatták — több helyen ma sem válogatják — a terményt, helyesebben nem fordítottak, gondot az osztá­lyozásra. Helyes anyagi ösz­tönzéssel ezt a kérdést is egyszer és mindenkorra le lehet venni a napirendről. Fizessenek többet a szövetke­zetek az első osztályú áruért, kevesebbet a másod- és még kevesebbet a harmadosztá­lyúért. Egészében nem tesz ki így többet a betakarításra fordított összeg, de a szövet­kezetnek nagy haszná szár­mazik belőle. Nem első osztá­lyú az az áru — -és nem is kan érte a szövetkezet anv- nyit —. amiben másod- és harmadrendű is van. Ha az egves osztályoknak megfelelő minőségben adják át az árut a felvásárlónak. kevesebb lesz a vita és több a pénz. Az osztályozott árut a fel­vásárló vállalat is könnyeb­ben értékesítheti. Legtöbbször ugyanis a minőségi követel­mények be nem tartása miatt nem veszi át a külföld zöld­ségünket. gyümölcsünket. Az utóbbi években jelentős elő­rehaladást értek el a szövet­kezetek a termelés szervezé-. sében. Előbbre kell lépni az áru betakarításában és osz­tályozásában is. (g s.) Érdekesnek ígérkező kép­zőművészeti kiállítás nyílik meg június 13-án Vácott, a városi múzeum helyiségei­ben: a váci festőművészek mutatják be legújabb alko­tásaikat. A zsűrizés már megtörtént »és annak ered­ményeként tizenhét művész ötven­egy képe kerül a kö­zönség elé. A kiállítást Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnök­Vácott és Cegléden tartják a megyei KRESZ-vetélkedőket A baleseteket jelző, doku­mentáló számok, az össze­hasonlító és napi statiszti­kák nem mutatnak kedvező képet. Sajnos, ma is sokan lesznek áldozatai az or­szágúti szabálytalanságok­nak. A rendőrség és különbö­ző társadalmi szervezetek megpróbáltak a könnyelmű­ségek ellen akciót indítani, a nagyobb biztonság felté­teleinek megteremtéséért. S ez alatt nemcsak azt kell érteni, hogy szigorú tekin­tetű és kérlelhetetlen „fej­vadászok” járják az útvo­nalakat. Nagyszerű lehető­ség a szabályok betartatá­sára, az alapos gyakorlati is­meretek elsajátítására az idő­ről-időre megrendezendő KRESZ-verseny. amelyet Pest megyében is rendeznek. Július, 5-én, vasárnap dél­A kertész étekben megkez­dődött a munkaigényes iiui. nyék — spárga, szamóca, eg­res, zöldborsó — szedése. Be­takarításuk — több éves ta­pasztalat tanúskodik erről — nagy figyelmet és hozzáértést kíván. S még valami nagyon szükséges: az anyagi érdekelt­ség biztosítása. Felismerték-e a termelőszö­vetkezeti vezetők mindenütt a megyében, hogy hosszú hóna<- pok fáradozása, nagy érték veszik kárba a betakarításnál elkövetett hanyagságok, vagy ppen értetlenség miatt? Az idei tapasztalatok arra intenek, hogy még nincs minden rendjén. Főként az anyagi érdekeltség alkalma­zását veszítik szem elől a szö­vetkezeti vezetők. Ügy gon­dolják: „megtettünk mindent a jó termés érdekében, majd csak betakarítjuk valaho­gyan”. /Közben nem gondol­nak arra, íiogy a jó termés éppen a következetesen al­kalmazott anyagi érdekeltség eredménye. Amikor a termést látják a vezetők, közülük so­kan „szűkmarkúakká” vál­nak, s nem veszik figyelem­be, hogy a termést csak ak­kor mondhatják magukénak, ha be is takarították. A megyében az elmúlt években több hasznos, az anyagi érdekeltség elvén ala­puló bérezési formát honosí­tottak meg a betakarításnál, így például a spárgánál és a borsónál a leszedett termény munkadíját közvetlenül a helyszínen kifizetik. így nem kell a pénzre várakozni azok­nak. akik esetleg nem szövet­kezeti tagok’ s mégis szívesen bekapcsolódnak a szedés mun­kájába. Ami az elmúlt évek­ben bevált és hasznos volt, azt most is alkalmazni kell. Alkalmazni kell azért is, mert az idén előreláthatóan jó termés lesz az előbb már elsorolt terményekből. A ter­melés eredményessége tehát ezeknél a terményeknél most már csak a betakarításon mú­lik. A borsó a szamóca, az egres szedése még zömmel hátra­van, de a spárga betakarítá­sa már bizonyos tapasztala­tokkal szolgál. Több járásban, ahol nem fordítottak gondot a betakarítás megszervezésé­re, a szedésnél nem alkal- 1 S7ÉPÜL A TOROKVERŐ KASTÉLYA Savoyai Jenő herceg, aki seregei élén visszavette a tö­röktől Budavárát, a harcok után kastélyt építtetett Ráckevén. A kastélyt is megrohamozta az azóta eltelt két és fél évszá­zad — most szorgos mesteremberek tüntetik el az idő pusztító nyomát. A tatarozás hamarosan befejeződik, s a pompás mű­emlék kastélyban a helyi múzeumAs otthonra talál. Megújult a homlokzat. A visegrádi műemlékvédelmi fel­ügyelőség ácsbrigádja széthordja az állványzatot — a munka végéhez értek (Mészáros Géza felvétele) Szerdán a Magyar Tudó- i mányos Akadémia dísztermé- | ben — dr. Törő Imre elnök- 1 letpvel — folytatódott a Tu- ■ dományos Ismeretterjesztő Társulat IV. országos kül- | döttgyűlése. A tanácskozáson befejezték j a főtitkári beszámoló, vala­mint a társulat alapszabályá­nak módosításáról és jövő te­vékenységéről előterjesztett határozat feletti vitát. A tanácskozás két napján elhangzott 32 hozzászólásra dr. Nagy László, a TIT fő­titkára válaszolt. Ezután dr. Köpeczi Béla. az MSZMP Központi Bi- j zottsága kulturális osztálya- j nak vezetője tolmácsolta \ a küldöttgyűlésnek _ az ; MSZMP Központi Bízott- 5 ságának üdvözletét. Dr. Molnár János művelő- ■ désügyi miniszterhelyettes í kormány és miniszteri kitün- ^ tetéseket nyújtott át az el- múlt években legeredménye- í sebb munkát végzett ismeret- ; terjesztő előadóknak és tár- \ sulati aktivistáknak. í __________________: ___________ í K épkiállítás kamarahairéversenm cl helyettese nyitja meg, és dr. Végvári Lajos kandi­dátus, a Képzőművészeti Fő­iskola tanszékvezető profesz- szora tart érdekesnek ígér­kező előadást. A váci kiállítás rendezé­sében kezdeményező jellegű újszerűség lesz az, hogy az ünnepélyes megnyi­tás alkalmából neves fővárosi előadóművészek közreműködésével szín­vonalas kamarahangver­senyt rendeznek, sőt, tervezik, hogy irodalmi műsorral is szórakoztatják a kiállítás közönségét. Ha be­válik a szép elgondolás, ak­kor rendszeresítik Vácott ezeket a kombinált kiállítá­sokat. Vác kulturális életében különben igen nagy jelen­tőségű fejlődést ígér a nem­régen megalapított művész­telep, amely a város égjük legfestőibb környezetében ál­ló gombási iskola épületé­ben kapott megfelelő helyi­ségeket. Az iskola egyik vi­lágos, tágas tantermét ren­dezték be műteremmé, a fölöslegessé vált igazgatói irodát pedig kényelmes, ba­rátságos lakószobává alakí­tották át. Egy időben négy­négy művész juthat hajlék­hoz a parányi művésztelepen és tölthet néhány hetet a hangulatos környezetben. A festők körében a vá­ci mövésztelep megnyi­tása nagy érdeklődést és örömet keltett, eddig már tíz festő vette igénybe a város vendégsze­retetét. A városi tanács a négyszeméi vés lakószobát minden szükséges kellékkel fölszerelte, a megyei tanács művelődési osztálya rádió­val, szép függönyökkel és szőnyegekkel ajándékozta meg a fnűvésztelepet. amely-, nek már kis könyvtára is van. ■ Lakói az alig tíz perc­nyire levő deákvári étte­remben étkezhetnek és a mellette levő korszerű áru­házban szerezhetik be a szük­séges árucikkeket. * Éreztem, most kell • j döntő támadásba í lendülnöm. — Gyönyörű vagy... t — És barna? — Igen... gyö- ! nyörű barna, te \ vagy a legszebb, \ szebb mint... a So- \ phia Loren. — És barnább va- í gyök, mint a Simek- í né? í f, 4 — Sokkal... ezer- \ szer barnább — > mondtam bátorítóan, \ hogy legyen hozzám ! önbizalma. Jucika felvidult. ; — Akkor mehe- í tünk — mondta és j öltözni kezdett. — Maradjunk í még ... olyan kelle- \ mes délután volt... j rögtön alkonyodik... \ — Nem lehet — ; mondta már menet- ! közben. — Sietnem i kell. Gyönyörű, ) hasznos délután volt t Lajoska, ragyogóan ! éreztem magam — ; vígasztalt és ottha- í gyott. ; Nemsokára hallót- '■ tarn, hogy még ezen ; az estén felment Ke- j mécséi lakására. Kemecseinek ugyan- í is volt egy kvarc- lámpája ... Ősz Ferenc í Simogasd a hátam, de előbb kenj egy kis napolajat a ke­zedre ... —Hasrafordult és én napolajai kézzel, pu­hán és bársonyosan simogattam. Érez­tem, hogy egyre in­kább hat rá az uj­jaimbái eredő dele­jes elektromosság. Bizton haladtam a siker felé ... — Lajos .. . — Igen szívem — mondtam és tudtam, hogy itt a győzelem mámoros perce. — Lejjebb is kend azt az olajat! — kérte, mert ' nagyon szemérmes kislány ám ez a Jucika és nem merte bevalla­ni, hogy tulajdonkép­pen jól esik neki ér­zéki simogatásom. Belekezdtem . egy újabb történetbe, azt »a hősies harcot, amelyet a szakszer­vezettel folytattam a ■ tüzelőutalványok igazságos elosztása miatt. A történet iz­galmas volt, érez­tem, hogy lekötöm vele Jucikat. — Lajos — szólt közbe, — sültem már valamit? szönhetem, hogy ma itt ülök. Jucika mint fen­tebb mondtam, be­hunyt szemmel hall- 'gatott. Csak időn­ként szólalt meg: — ézd meg La­jos, éri a lábam is a nap? Mikor már azt éreztem, hogy a tör­ténetek súlya alatt teljesen le lehet nyű­gözve. még elmond­tam azt az esetet, amikor bosszúból be­törtem a szomszédék két ablakát, példáz­va ezzel férfias bá­torságom. Ezután egy ideig némán ül­tem mellette, .érlelőd­jenek benne a hallot­tak. Aztán föléje ha­joltam: — Jucika — kezd­tem, de félbeszakí­tott — Ne hajolj fö- lém Lajos, mert nem süti a hasamat a nap. — Szeretnélek egy kicsit megsimogatní — búgtam érzékien, mert ez nagyon hat a nőkre. •— Nem bánom — mondta ennivaló odaadással Jucika. — Megsimogathatsz... Jucika végre haj­landó volt kijönni ve­lem a zöldbe. Hóna­pok óta vágytam er­re. Ketten voltunk, távol a világ zajától, az emberek tolakodó érdeklődésétől, üde erdei tisztáson. Ránk borult a kék ég és vidáman nevetett a kellemesen meleg ta­vaszi nap. Jucika tetőtől tal­pig bikiniben feküdt a pokrócon és be­hunyt szemmel hall­gatott. Én érdek fe­szítő dolgokat mesél­tem. Csodálatos tör­téneteket, amelyek­nek hőse én voltam. Nem a szerénytelen­ség vezetett, csak az a vágy, hogy Juciká- val elismertessem ön­magam. Törvény az, hogy a nő szeret fel­nézni a férfira. Igye­keztem erre okot szolgáltatni. Mesél­tem arról, hogy mi­lyen rettenthetetlen bátorsággal bíráltam meg a legutóbbi ter­melési tanácskozáson a főkönyvelőmet. El­mondtam azt a felet­tébb érdekfeszítő ese­tet, amikor hétéves koromban beleestem egy lavór forró lúg- 1 ba, és csak a leg­gyorsabb orvosi be­avatkozásnak kö­előtt a váci építők szék- 'f, házban és a ceglédi mű- í velődési otthonban bonyolít- í ják le a KRESZ-vetólkedőt. Hatszáz nevezési lapot küld- f tek ki a pályázóknak. Részt} vehet rajta minden jogo- £ sítvánnyal rendelkező. ál-^ lampolgár, akár saját ko- ^ csiját, akár állami jármű- íj ^vet kormányoz. A legjobban szereplők kü-# lönböző jutalmakban része- ^ sülnek. Az első helyezett J: pedig bejuthat az országos^ döntőbe, amelyet Budapesten ^ rendeznek meg, s amelyről ^ a Magyar Televízió is köz- # vetítést ad. Akik itt is jó^ helyezést érnek el, nagy ^ értékű jutalmat nyernek ^ hozzá. Mindezt megelőzően J azonban minél több rátér-^ mett és vizsgázni kész gép-# kocsivezetö jelentkezésére i van szükség. , í. A küldöttgyűlés befejezése után az új elnökség és az or­szágos ellenőrző bizottság megtartotta első ülését, amelyen a TIT elnökévé dr. Ortutay Gyulát, elnökhelyet­tesekké dr. Mód Aladárt, dr. Soós Gábort, dr. Kardos Lászlót, dr. Molnár Jánost és dr. Osztrovszki Györgyöt választották. Az országos ügy­vezető elnökség titkára Honfi József lett. Az országos el­lenőrző bizottság elnöki tisz­tét dr. Acs Ernő tölti be. JUCIKA Befejeződött a TIT IV. országos küldöttgyűlése Megválasztották a társulat új vezetőségét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom