Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD\VÁROS RÉSZÉRE VIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1964. JÚNIUS 23, KEDD Egy kivételével jól sikerültek a gépszcmlék A. Kossuth Tsa-bon újabb savmiói rvntlvítok el Sürgős intóakeőóst a guntittbronrs tárón l A Ceglédi Gépállomás és az állami gazdaságok után az el­múlt héten tartották meg a ceglédi tsz-ek is a nyári gép­szemlét. A városi tanács me­zőgazdasági osztálya részéről Potoczky József, a tűzoltóság­tól Magyar Ferenc százados és Dajka János főhadnagy vett részt a szemlén. Megjelent a népi ellenőrzés is. A délelőtt 9 órára kitűzött szemlét több helyen a tsz-ek kérésére reggel 6 órakor kezd­ték. hogy a gépek kevesebb ideig essenek ki a termelésből. A kezdeményezést a nagy me­legre való tekintettel úgy a bizottság tagjai, mint a gép­kezelők örömmel fogadták. Az Alkotmány, a Lenin a Táncsics, a Petőfi, a Dózsa és a Vörös Csillag tsz-ekben a gépek megfelelően elő­készítve, megtisztítva vár­tak a szemlére. Egyedül a Kossuth Tsz-ben kellett újabb gépszemlét el­rendelni. Kisebb hibáktól eltekintve az erőgépek a nyári munkák­ra megfelelő állapotban van­nak. Tűzvédelmi felszerelésük kielégítő. A gazdaságok veze­tői megértették a gépszemlék szükségességét és találtak le­hetőséget arra, hogy a gépeket munkakiesés nélkül a szemlé­re felkészítsék. Nem véletlen, hogy a leg­jobb eredményt elérő Vörös Csillagban készültek fel a leg­jobban. Ezt sajnos nem lehet elmondani a Kossuthról, ahol a szemlén mindössze há­rom darab poros, sáros gép árváskodott, meglehetősen gyenge állapot­ban. A többinek — úgymond — a földeken kell dolgozniuk, nem érnek rá szemlére jönni. Lehet, hogy azok sincsenek jobb állapotban? A gépjavító csoport vezetője sajnos nem tudott felvilágosítást adni a tsz vezetőségének szokatlan intézkedéséről. A látottak alapján azonban a bizottság­nak az volt a benyomása, hogy a tsz a téli és tavaszi gép­javításokat nem végezte el idő­ben, ezért elrendelte az újabb gép­szemlét. A megfelelő javításhoz sem hellyel, sem felszereléssel, sem elegendő szakmunkással nem rendelkeztek. A többi tsz-ek aránylag jól felkészültek a gépszemlére. Az aratásban fennakadás Cegléd körzetében előreláthatólag nem lesz, bár általában külö­nösen a gabona megdőlése miatt a kaszát is kézbe kell venni. Feltétlen szükséges azonban, hogy a jövőben a gépszemlé­ket korábban tartsák meg. Is­mételten és ezen a helyén is szóvá kell tenni, hogy a me­zőgazdasági . üzemek gumiab­roncs ellátása rendkívül rossz. Bár a földművelésügyi minisz­ter ígéretet tett a gumiel'atás javítására, s az anyagbeszer­zők egyöntetű állítása, szerint az AGROKER-telepeken „le­szakad a föld a gumik alatt’’, mégsem jutnak hozzá. Ha nem kapnak sürgős segítséget a mezőgazdasági üzemek és az idő is esős marad, emiatt ve­szélybe kerülhet a betakarítás. Dajka Volna még mit kaszálni! Az idei fűtermés betakarí­tását nézegettük, útban a csi­kóstói teshénjárás felé. Az Ör­kényi úti szérűskertnél már megcsapott a jószagú széna il­lata. Szabó István szérűőr, fe­lesége segítségével gyűjtöget­te az értékes takarmányt. Nem volt könnyű nekik, hiszem a szalma rakományok utcái kö­zött szaporában a munka. Jó néhány boglyára valót árért még így is összeszednek. A külső Örkényi úton Batki András útör kaszál hajladozva az árkok oldalán. Régebben három tehenet tartott a mezs­gyéik terméséből. Most eladja, ha talál rá vevőt. Panaszko­dik, hogy az úton járók meg­meglopják'fáradságos munká­ja gyümölcsét. * A tehén járáson szép rozs- és búzatáblák, esőágyús kertészet és kapáskultúra von el egyre nagyobb területet a rétből. Ennek ellenére még így is túl sok marad a kint legelő jószá­gok számára. Ha a katonai gyakorlóteret is hozzávesszük, nagy darabot le lehetné ka- száltatni a magasra nőtt fű­termésből. A tanács és terme­lőszövetkezeteknek meg kelle­ne a módját találni, hogy ho­gyan. J. Z. A Kossuth brigád naplót vezet Többet törődjünk az úttörőmunkával Minden iskolában befejező­dött már a tanév. Az iskolák SPORT i nti »ói m és más semmi Talán ezt a címet adhat­nánk a megyei bajnokság utolsó előtti fordulójában a Ceglédi Építők—Ceglédbercel mérkőzésről szóló tudósítás­nak. A két szomszédvár vasár­nap délelőtti rangadóján ugyanis a közönség kevés fut­ballt, eléggé gyenge iramú küzdelmet, és egygólos hazai győzelmet láthatott. Már az első percekben tá­madólag lépett fel a hazai együttes. Első igen veszélyes támadásuk végén Czékus, a berceliek kapuvédője csak nagy bravúrral mentett szög­letre. Ezután a két kapu fel­váltva forgott veszélyben, gól azonban nem esett, mert mindkét kapus jó napot fogott ki. Egyre inkább ellaposodott a játék, amikor a valamivel kezdeményezőbb ceglédi csa­társor vezetett veszélyes tá­madást. A berceli védelem egy pillanatra megingott, és a ka­pujából kimozdult Czékus már tehetetlen volt a lövéssel szem­ben. 1:0 a hazaiak javára. A vendégek elkeseredett harcot folytattak az egyenlí­tésért, és főleg középcsatáruk, Macskás! révén sokat veszé­lyeztettek. Az Építők védelme azonban jól állt a lábán, és kapusuk, Bán jó néhányszor nagy helyzetben tisztázott. A ceglédiek — különösen az átcsoportosítás után — ellen- támadásokat is vezettek, csa­társoruk játékában azonban nem volt elég átütőerő. A két „formába lendülő” csa­pat találkozója mélyen a vá­rakozás alatt maradt. Kettő­jük közül a nagyobb lelkese­déssel küzdő hazaiak megér­demelten szerezték meg a két bajnoki pontot. Jól megszer­vezett, lelkes védelmükkel végig közelebb álltak a győ­zelemhez. Jellemző, hogy a nagyszerűen játszó Milus 11. sérülése után is ellent tudtak állni a vendégek rohamainak. VÉGEREDMÉNY: Ceglédi Építők—Ceglédbercel 1:0 (1:0). (Fehérvári J.) igazgatói értékeiték az egész évi munkát, aminek jelentősé­gét az előző évekhez képest az is emelte, hogy ebben az év­ben kezdődött meg az új tan­terv fokozatos bevezetése az általános iskolákban. Simonyi Istvána Mészáros Lőrinc iskola igazgatója, be­számolójában is nagy fontos­ságot tulajdonított ennek a kérdésnek. Elmondotta többek között, hogy a fő feladat most az iskolák ifjúsági szervezetei­re hárul. Többet kell hát fog­lalkozni az úttörőmunkával. Minden tanár tartsa kötelessé­gének annak támogatását, se­gítését. Ezekkel a gondolatokkal zá­rult a tanév, s a táborokban — nevelői felügyelet mellett — máris ennek jegyében fo­lyik a munka. JÁRÁSI TÚZOLTÓSIKEREK A vasárnap Gyomron meg­tartott megyei önkéntes tűz­oltóversenyen Albertirsa köz­ségi férfiraja 400-as kismo- torfecskendő-szerelésben első helyezést ért el. Ugyancsak szép eredménynek számít a jászkarajenői lányok harma­dik díja. Ez évben még to­vábbi küzdelem folyik a Ba­jára tervezett országrészi és az augusztusi országos ver­seny díjaiért. — Tanácsülés lesz Cső­mön szerdán délelőtt 9 óra­kor. Napirenden az aratási és cséplési munkák. — Üj portásfülkét kap 150 ezer forintos költséggel a Villamosipari Gyár. Az épít­kezést a napokban megkezd­ték, befejezésére, illetve át­adására ez év végéig kerül sor. — Kétszázhetven méter mély kút. Az Országos Vízku­tató és Kútfúró Vállalat ceg­lédi kirendeltségének hat fős brigádja a nagykőrösi kon­zervgyár 2. számú telepén egy 270 méteres kút fúrását kezdte meg. A brigád a mun­ka befejeztével Kecskeméten két, 280 méteres kutat fúr majd. Gyér érdeklődést keltett a tánczenei verseny A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség vasárnap a ceglédi Kossuth Művelődési Házban tartotta meg a Sziklai Sándor kulturális seregszemle megyei tánczenei vetélkedőjét- A 600 éves évfordulónk tiszte­letére ajánlott rendezvény saj­nos csak igen mérsékelt számú közönséget vonzott. így adódhatott, hogy a vetél­kedőt sokan valamiféle mati­nészerű, vagy házon belüli műsornak gondolták. Persze ez maga még nem mentség az érdeklődés elmaradására. An­nál inkább, mivel így tettek a zenekarok is. Tizenöt beneve­zett együttesből ugyanis mind­össze őt jelent meg. A nagyfokú passzivitás elle­nére biztató jelenségnek ve­hetjük az elhangzott produk­ciók magas színvonalát, örül­tünk annak, hogy • a ceglédi művelődési ház tánczenekara a kitűnő ráckeveiekkel holtverseny­ben első helyezést ért el. Ha Koncz Lajosék a zenei tar­talom és- technikai készség tnellett többet adnának külső megjelenésükre — ezt a bíráló bizottság is kifogásolta — még erősebb mezőnyben sem kel­lene félteni őket. Külön erény­ként kell megebnlíteni náluk az improvizáló, kötetlen elő­adásmódot. Gitárosuk, Székely András szép énekével feltű­nő elismerést aratott. Bálint Ilona lámpalázzal küzdve is bájos bemondónő volt. A győztes együtteseknek Túri Andrásné, a megyei KISZ-bizottság munkatársa adta át az oklevelet, majd utána mindannyiuk részvée- lével közös vacsora és, szóra­kozás következett. J. Z. Rendkívül nagy figyelmet igényel a CSK 54 2 motor álló­részének végbiztositása. Koznia Tibor és Dóka Gábor kezéből azonban nem kerül ki selejtes munka A brigád két nőiagja, Bálint Sándorné és Hüli Józsefné egy transzformátort szerel (Foto, szöveg: Opauszky) Hogyan lehetne Tháliát visszacsalogatni? Hozzászólás: A szervezésnél van a hiba Nem szeretnék sem „falra borsót” hányni, sem pedig nyílt kapukat döngetni, mert amíg a „nézők kifogynak a színházból”, addig a „vitázók is kifogynak a szóból”. Ha dr. Zoltán Zoltánnak a június 12-i számban írt cik­két vizsgáljuk a 217 forinttal, s a 825 nézös „tetözéSselA, Thália ceglédi vegetációja még akkor is kétségbeejtő, ha opti­mistán, más intellektuális ágak javára tolódnak el az okok. A rohanó éiettempónái is keresni kell a legmegfele­lőbb szervezési formát: a csak gépi, sajtó- és plakátpropagan­da nem elég. Tartalmi kap­csolat kell a színjátszással, még a jegyvásárlás előtt. Nem lenne iá a színház közé vala­miféle baráti kört tömöríteni? Lehetne azon is vitázni, hogy az öntevékeny kultúr- csöpörtök javítják vagy ront­ják a színház vonzását? Az is baj, hogy a kultúrotthon nem azt adja, amit hirdet. A sok csalódás bizalmatlanná teszi a közönséget. Azután tiltja-e valamilyen rendelkezés, hogy a közönségszervezők körében jegyeladási versenyt lehessen szervezni? íme néhány „borsószem” a színfalra. Maczelka Tibor Cegléd Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Csemői Állami Gazdaság vezetőségének és dolgozóinak, a Béke-brigád tag­jainak. akik szeretett jó férjem, édesapám és testvérünk: Hörömpő Pál temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik szere­tett jó férjem, felejthetetlen édes­apám. nagyapánk: Szebeni Fe­renc temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Szebeni Ferencné, _ özv. Lovász Károlyné szül.: dr. Szebeni Erzsébet és családja — Az egyik ismerősömmel éppen ezen Vitáztunk a na­pokban. A fia elvégezte a he­tediket és a pajtásaival szere­tett volna elmeríni gyümölcsöt szedni az egyik gazdaságba. Képzeld el, az apja nem en­gedte. Hozzám jött a gyerek panaszkodni, s kérte, hogy be­széljek az édesapjával. Szíve­sen engedtem a kérésnek, s igen meglepődtem, amikor az apja kereken elutasított. Ke­resek én annyit — mondta —, hogy a gyereknek az egész évi tanulás után ne kelljen dol­goznia. Járjon a strandra, mo­ziba, töltse az időt úgy, ahogy akarja. Kérjen több zsebpénzt, ha kell neki fagyira, de ne dolgozzon. De ne töltse úgy a nyarat, ahogy én töltöttem gyerekkoromban ... Hiába magyaráztam neki, hogy a gyereknek sokkal többet je­lent az a pénz, amit két keze munkájával keres, mint amit a szüleitől kap. Hiába mond­tam, hogy a kollektív munka milyen jó hatással van a gye­rek fejlődésére — semmit nem ért. Egy hét múlva találkoz­tam a fiúval, aki megsúgta, hogy majdnem mindennap „kilóg" a srácokkal a gyü­mölcsösbe s illegálisan dol­gozik. A szülei nemigen kér­dezik, hogy merre jár, azt mondja, hogy a strandon volt és már nem is érdeklődnek to­vább. Hát most ezért örülök fiam. Ilyen gyerekek is van­nak, sőt, mondhatom azt, hogy a többségük ilyen. egy még nyaralni is elmehe­tett a Balatonra vagy másho­vá. A mostani gyerekeknek nem kell dolgozniok, jófor­mán azzal tölthetik a szün­időt, amivel akarják. — Nem nagyon értem Benő bácsi fejtegetését. Hiszen mos­tanában is minden nyáron dolgoznak a diákok. Különbö­ző táborokban töltik az időt, ki tsz-be, ki üzembe megy dolgozni, hogy egy kis pénzt keressen... — Ejnye, fiam! Nem mind­egy ám az, hogy ki miért megy dolgozni. MoSf nem a szükség viszi rá a diákokat a munká­ra. Ritka ma az olyan szülő, aki alig várja a gyermeke munkabérét, hogy a családnak nagyobb darab kenyér 'jusson. Az nagyon helyes, hogy a nyár egy részét munkával töltik a diákok. Igen, ismerjék meg a munkát, tudják meg, hogy az élet milyen. És az örömömnek természetesen a legfőbb oka az, hogy nincs egy diák sem rákényszerítve a munkára, s mégis dolgoznak. Amiről Üj Judit írt, az nem hiszem, hogy általános lenne. Lehet, hogy azt a gyereketv pontosan a szülei nem engedik dolgozni. * í — Hát örülök is fiam, van : minek. : — Nekünk is elárulná? ■ — Elmondom én szívesen. \ Szombaton egy igen érdekes j talpraesett kis cikket olvas- i tam a lapban. Nem tudom, ki 1 lehet az az Új Judit, aki írta, ! nem nagyon találkoztam még \ a nevével. Nagyon tetszett az írása és azért örülök. ! — De Benő bácsi, hiszen Üj Judit arról ír, hogy a szünidőt \ töltő diákok nagy része unat- ! kozik. Hogy lehet ennek ! örülni? \ — Nem annak örülök fiam, í hogy vannak, akik unatkoz- í nak, hanem annak, mert a j cikk írója igen hasznos taná- j csókát ad ezeknek az unatko­zó diákoknak. Tudod, ilyen- í kor mindig a saját fiatalsá- ! gom jut az eszembe. Nekünk \ sajnos, nem volt időnk arra, ! hogy unatkozzunk. Szüléink \ alig várták a szünidőt, hogy ; valami alkalmi munkával mi ' í is segíthessünk a család anya- \ gi helyzetén. Egész nyáron ! dolgoztunk, s bizony irigyen S nézegettük módosabb osztály- \ társainkat, akik nyugodtan já- i rogathattak a strandra és nem kollektíva egyre szorosabban összeforr és nemcsak a szak­mai munkában segítik egy­mást, hanem együtt járnak szórakozni is. Életükről nap­lót vezetnek s nem Utolsó­sorban majd a bejegyzése­ket elbírálva döntik el az illetékesek, vajon a Kossuth brigád érdemes-e a szocia­lista címre. Két képünk a KISZ-ista brigád egyszerű hétköznapján készült. A Ceglédi Villamosipari Gyár Szolnoki úti részlegé­ben öt fiatal tekercselő a ta­vasszal elhatározta, hogy szo­cialista címért küzdő brigádot alakít. Azóta az öt fiatal, Bics­kei Károly vezetésével, szor­galmasan teljesíti a vállalt feltételeket. Tervüket állan­dóan 110 százalék körül tel­jesítik. Az általuk , teker­cselt álló- és forgórészek ellen a legritkább esetben merül fel kifogás, A kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom