Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

fl # a CSIBÉK Magócsi János ■jj, -f erdésznél — Mo­nori-erdön — hd- rom kotlós ül 120 tojáson. A “t sajnálatra méltó fjb’ tyúkanyók, ha meglátják a kikelt fogoly- és fácán- m csibéket, gondol­ta kodhatnak: mi­t lyen játékot űzött velük az élet és az em­ber. Huszonnyolc napig boldog re­ménnyel üldögél­nek kényelmes fészkükön, kikelés után négy héttel pedig önálló életre eresztik az erdőben „csibéiket” — Szintén Monori-erdőn, öz­vegy Tóth Károly né 19 csi­béje között egy bicegve jár: a baloldalán három, a jobb­oldalán egy lába van. Két­hetes, vidáman eszik és ug­rál... ___________ (V—) — Felszabadulásunk husza­dik évfordulójának megün­nepléséről; az aratás-cséplés előkészületeiről; a vasutas pártszervezetek tevékenysé­géről tárgyalt tegnapi ülé­sén a járási párt-vb. — K ISZ-taggy ülések: szer­dán a gyömrői gimnázium­ban; pénteken: a vecsési FIZÉP-nél, a gyömrői Zal­ka Máté KISZ-szervezet; szombaton: a Gyömrői Épí­tő Ktsz-nél, Menüén, a gyömrői Petőfi Tsz-ben, a Maglódi Vasas Ktsz-ben és Pusztaszentistvánon. A MONOKI POSTA HÍREIBŐL ötven méter mély kút biztosítja ezentúl a mo- nori postaépületben az egészséges vízellátást. Egy­idejűleg elkészült a szenny­vízelvezető berendezés is, melynek az Ady úti csa­tornába való bekötése is megtörtént. A szennyvíz­gyűjtő méretezése lehető­vé teszi, hogy abba a szomszédos Fészek Ven­déglő, a cukrászda és a cukrász termelőüzem is bekapcsolódhat. A csat­lakozó ág a posta telek­határig el is készült. Bélyegautomatálcat ka­pott a hivatal. A rövi­desen felszerelésre kerülő automaták egyike 60 fil­léres, a másik pedig 20 filléres bélyegeket fog ki­adni. Automata távgépírógócot szerelnek a monori posta­hivatalban. A távgépíró góchálózat országos ki­építésével a táviratokat nem Budapesten, hanem az iránynak megfelelő gócokon keresztül továb­bítják. Ez a berendezés nemcsak a budapesti vo­nalakat tehermentesíti, hanem lényegesen meg­rövidíti a táviratközlés idejét is. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Szállnak a darvak. Gyömrő: Karambo-l. Masiód: Haty- tyúdal (szélesvásznú). Monor: Már nem olyan Időket élünk (széles­vásznú). Nyáregyháza: Jó embe­rek között. Pilis: Hitler élete. Tá- piósüly: Egy ember, aki nincs. Úri: Kollégák, üllő: ördög és a tízparancsolat (szélesvásznú). Va­sad: Én és a nagyapám. Vecsés: A gyilkos és a lány. Mende: a bokszoló és a halál. MONOMIDKI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1964. JÜNIUS 3, SZERDA Az ecseri és nyár egyházi tűzoltók vitték el a pálmát Vasárnap volt a járási tűz­oltóverseny. A benevezett tűz­oltórajok közül 76 jelent meg, ami azt bizonyítja, hogy a tűzoltó elvtársaink komolyan vették a versenyt és a pa­rancsnokok és a fenntartók többsége is mindent megtett a jó szereplés érdekében. Saj­nálatos viszont, hogy a gyöm- röiek által benevezett ifjúsági raj, valamint a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz férfiraja nem jelent meg a versenyen. Zimányi Gyula elvtársnak, a járási tanács vb-titkárának ünnepi beszéde után kezdő­dött meg a gyakorlati verseny, amelynek során igen szoros eredmények születtek, amit bizonyít az is, hogy egy eset­ben sorsolással kellett eldön­teni az elsőbbség kérdését Nyáregyháza és Ecser közsé­gek között. Férfirajok közül kocsifecs­kendő szerelésben az első he­lyezést sorsolással Nyáregyhá­za érte el. Ugyanebben a fecs­kendőtípusban az ifjúsági fiú- rajok közül szintén Nyáregy­háza érte el az elsőséget. Kocsifecskendő-szerelésben Pillanatkép az izgalmas versenyről: Gomba község ifjú­sági csoportja a kocsifecskendőt szereli össze; idejük 49 másodperc a leányok közül az I. helyezést a ve sad t Kossuth Tszcs raja érte el, a női rajok közül pedig — ugyanebben a fecskendötí- pustoan — Nyáregyháza. 400 1/9-es motorszerelésben az első helyezést Üllő község férfiraja; 400 1/p-s motorsze­A verseny után olaj-benzin keveréket lobbantottak láng­ra, amelyet a ceglédi tűzoltók percek alatt eloltottak (Foto: Péterffy) relésben az üzemi férfirajok közül a Vecsési Vegyes Ktsz férfiraja, ugyanebben a fecs- kendőtípusban a fiúrajok, kö­zül a monoriak lettek elsők. 800 1 p-es kismotorfecskendő szerelésben az elsőséget a Mo­nori Kefegyár férfiraja érte el. La j (.fecskendő szerelésben az első helyezést a Tápiósápi Állami Gazdaság férfiraja sze­rezte meg. A verseny érdekessége volt, hogy Ecserről a községi tűz­oltórajok, valamint a tsz tűz­oltó rajai (számszerint öt raj) mind díjazásban részesültek és összesen 3700 forint össze­gű nyereményt kaptak. De ugyancsak említésre méltó eredményt ért el Nyáregyháza község is, amely három első és egy második díjat nyert el 2300 forint értékben. A verseny megrendezése gördülékenyebb volt, mint tavaly és ennek sikere nagy­részt a gombai társadalmi szervek odaadó munkájának köszönhető, amelyért ezúton is kifejezésre juttatjuk elis­merésünket. Fülöp József tűzoltó alhadnagy, a járási tűzrendészet! • kirendeltség vezetője ÜLLŐN IS KÉSZÜLNEK AZ ARATÁSRA A Diák-tanyán futottam össze Varga Pállal, az üllői Kossuth Tsz elnökével, ahol éppen a rozs magasságát mér­te, centizte. — Inkább méterezés ez — fordult hozzám jókedvűen, ahogy ráköszöntem. Segítek a mérésnél magam is és ami­kor nézzük, a mércén a szálak magasságát szinte kételkedve nézünk össze: 235 centi! És ez még az elkö­vetkező néhány nap alatt nő­ni fog! Nem egyedülálló je­lenség ez a tsz területén: 513 holdon mindenütt magasra nőttek, nyúltak az arasznyi kalászokat ringató rozsok. — Négyszáz holdon a lassan fakuló, sárguló őszi árpánk is emberderékig ér — folytatódik 235 centiméteres a rozs! - Sok akác, sok búza A Már nem olyan időket élünk cí norj moziban láthatják a nézők. Gyomron tűzik műsor mű ú.i magyar filmet ma a mo- Pénteken Vecsésen, kedden pedig ra, ugyanezt a filmet. Több raktár kellene a beszélgetés, ahogy az útfélé ballagunk. — Azt mondják, amikor sok az akácvirág, ak­kor nagy termést hoznak a kalászosok is! Az út mellett sorakozó fák felé mutat az elnök, ahol a zümmögő szárnyú méhek va­lósággal fürdenek a rengeteg akácvirágban. — Árpából, rozsból jóval túljutunk a tervezetten, háromszázöt holdon a búzából is elérjük azt, bár mi elég magasan terveztünk. — Persze, ez nem a vélet­lennek köszönhető, hanem a jól előkészített talaj, az opti­mális időben történő vetés, kö­zel másfél mázsa alapműtrá­gya és kora tavasszal egy mázsa nitrogén fejtrágya eredménye ez! Ám ez most gondot is jelent, betaka­rítási és tárolási gondot egy­aránt. Kizárólag kombájn­aratást terveztünk, de ilyen magas, helyenként megdőlt gabonába még a gép is bele- vész. Ez azonban nem jelent megoldatlan problémát, mert kézi kaszás aratócsapatokat szervezünk az üzembejáró csa­ládtagokból, s ahogy más években tettük, az idén is tsz- tagokból és üzemi dolgozókból állítjuk össze a gépeket ki­szolgáló személyzetet. — Nagyobb gond a szem el­helyezése, tárolása, ötvenvagonos raktártér­rel rendelkezünk és en­nek háromszorosa a vár­ható termés. Némileg enyhíti gondjainkat, hogy a tagok közvetlen a gép mellől kapják meg a ga­bonát. Az általános iskola hat tantermében a szárítást, tisz­títást végezzük, s onnan folya­matosan szállítjuk, hordjuk a Terményforgalmihoz az állam­mal szemben fennálló, szerző­désben vállalt kötelezettsé­geink kiegyenlítésére. Kon­centrált takarmányokat ete­tünk már a lovakkal is — ta­karmánygabonánk jó része a keverőüzembe vándorol te­hát. — Elkészült a betakarítás­sal foglalkozó, részletekre is kitérő intézkedési ter­vünk, amely körültekintő tűzrendé­szed intézkedéseket is tartal­maz. Ezek szerint két kom- bánjnnak és négy kévekötő­aratógépnek segítenek majd a kézi kaszások, hogy minél rövidebb időn belül fedél alá kerüljön az aranyszínű s ara­nyat érő kenyérmag. A zöldenfutó hosszú kuko­ricasoroknak, rengőlevelű nyárfák, jószagú akácok áll­nak utat, s a sorok között re­kedt hangon énekel a gyomot, gazt irtó kultivátorral ballagó Zetor. — Megbízható kezekben ti­zenöt jól gondozott, üzemképes traktora és két teherautója van a termelőszövetkezetnek, a szem behordása, s a szalma lehúzása — közvetlen a kom­bájn után — nem okoz gon­dot, nehézséget, az univerzá­lis gépek pedig megkezdik a mélyszánlást! Tudjuk már: a nagyobb ter­mések elérésének ez az alap­ja! Kiss Sándor NAPJAINK ANYA ES FIA A taggyűlés véleménye egy­séges volt, egyhangú szavazat­tal vették fel tagjelöltnek a 42 éves asszonyt és a 24 éves fiút. A felszólalók sorra-rendre dicsérték őket. Az asszonyról elmondták, hogy igen aktív a közügyekben: fáradhatatlanul szorgoskodik a nőtanácsban. Ország-világ dolgai felől is érdeklődik: eljár a pártklubba, a szemináriumokra; érvel, kérdez, vitatkozik. Környeze­tében is agitál: bolti várako­zás, s egyéb asszonytömörülés alkalmával meg nem állja, hogy vitába ne bocsátkozzék a világ dolgait rosszul értel­mezőkkel; tiszta, rendes, virá­gos házatája példaadás az ut­cabelieknek. A fiúról elmondták, hogy a csendes, szerény, szótlan külső nagy szorgalmat, kitar­tást, példás emberséget takar. A hadseregből kétszeres ki­váló katonaként jött haza nemrég, a falusi KlSZ-szerve­zet élén igen eredményes munkát végez. Írásban küldte el meleghangú ajánlását az üzemi pártszervezet és a já­rású KISZ vb. Érthető hát a taggyűlés egy­öntetű állásfoglalása. De hát ilyen dolgos, derék embereket máshol, máskor is vettek és vesznek fel a pártba. Mi te­szi az ő esetüket külön is szó­ra érdemessé? Az, hogy a gyömrői községi pártszervezet két új tagjelöltje (özvegy Su­ba Mihályné és Suba Mi­hály): anya és fia. A szemnek mindig kedves, gyönyörködtető látvány, ha a még fiatal anya. s a már em­berré nőtt fia együtt mennek valahova. S a szívnek különö­sen kedves, ha egy ilyen nagyszerű életútra — a kom­munista emberré válás útjára — együtt indul el, s egymást segítve, tanítva-neveIve halad az anya és a fia ... Példázatnak is nagyon szép Téglák és emberek Tizenhárom embernek izom­láza vt>lt hétfőn Gyomron. Egyikük sincs szokva a cipe- kedéshez, s ha a maga hasz­nára kellett volna csinálni, ta­lán egy sem vállalta volna kö­zülük a vasárnapi munkát. De mert a közhaszon volt a tét — dolgozott mindenki szívét-ere- jét beleadva, s nem kis büsz­keséggel szemlélték munkájuk eredményét: a kazalba rakott 22 és fél ezer nyerstéglát; s boldogan számolgatták: hány tégla árát keresték meg az épülő falumúzeumhoz. Ismeretes a szándék: Gyöm­rő hajlékot akar teremteni múltbeli emlékeinek össze­gyűjtéséhez, megőrzéséhez. A niendei téglagyártól, vállaltak fel munkát a szükséges építő­anyag előteremtése érdekében. Az első ilyen akció vasárnap zajlott le, eredményesen és — ha nem koptattuk még el na­gyon ezt a szót —: felejthetet­lenül azok számára, akik részt vettek benne. Csak a jó ügyért, jó ízzel, haszonnal végzett munka tud ilyen ne­hezen mosódó, kellemes em­lékeket hagyni, mint amilyet ez a vasárnap hagyott a gyömrői párt- és KlSZ-akti- vistákban, múzeumbarátok- ban, akik a munkát kezdemé­nyező pártszervezet titkárával, s az egész akciót összefogó he­lyi Hazafias Népírontbizottság elnökével együtt rohamozták a mendei téglahegyeket. Pál Mihály szobrászművész, a múzeumi kollektíva veze­tője, a téglacipelésben is mű­vésznek bizonyult: nyolcat is ölbevett egyszerre. A brigád többi tagja — idősb és ifjabb Gáti Géza, Gyarmati Sándor, Meleg János, Rolkó István — hasonló igyekezettel dolgo­zott, s néhány perccel ha­marabb befejezték a munkát mint a másik brigád (Csóta Béla, Gömöri Jenő, Kohuth József, Kriskó György, Ma­tyó József; Pataki Gyula). A győzelem örömét kiaknázva „segítettek” a másik csoport­nak az utolsó húsz tégla elhor- dásában, folytatva tovább az egész munka alatt szüntelenül folyó csipkedést, ugratást. A „legyózíyíék” mély bá­natot színleVe mondták: — Nagyon réstelljük. a vere­ségünket, mert egy jobb bri­gád mellett lemaradni nem szégyen. De mellettetek ... Közlekedés és posta Hideg-rideg, hivatalos­szürkén hangzó ez a cím — de amiről szól, az sem vala­mi szívmelengető. Legalábbis nem annak indult... A közlekedési szervekkel nagyon meggyűlt a baja mos­tanság a gyömrőieknek. Tu­lajdonképpen a MÄV-val kel­lene kezdeni... Gyomron már közmondás: a MÁV-ról vagy rosszat, vagy semmit. S mivel annyi rosszat mondtunk mostanában róluk, most hadd ne írjunk semmit. Pedig a bonyodalom okozói most is ők: kb. 8 hónapos ké­sésük van a vasútmenti út­építéssel, s ez akadályozza az autóbuszforgalmat is. Vasár­nap megdicsértük a MÄ- VAUT-ot, hogy ennek ellené­re is rugalmasan alkalmazko­dott a helyzethez, s az állo­másig viszi az utasokat. De ez csak szombat reggel volt így, délben már nem. Az autóbusz azóta is a szabályokra hivat­kozva — konokul megáll a Széchenyi utca végén: onnan, vagy odáig gyalogolhatnak a vonattal utazók. Hogy ez az intézkedés milyen „népszerű” volt, annak csak az a szegény MÄVAUT-soför a megmond­hatója, aki kénytelen volt vé­gig hallgatni — az istentől le­felé minden szóbajöhelő hely­re megcímzett — utasi „jókí­vánságokat”. Valószínűleg ez­zel függ össze, hogy a máskor megrakott helyi járat hétfőn 17 óra 10 perckor négy utas­sal indult M a Széchenyi ut­cától. Épp keserű hangú kommen­tárba akartam fogni, amikor „főnök jött, s pihegve szólt” — azaz felkeresett a kiren­deltség vezetője, s közölte: átvették a faluvégi fordulót, a busz tehát egészen odáig ki­jár már. Javaslatot tettek ar­ra is, hogy a busz ezentúl ne a Széchenyi utcánál, hanem a Bercsényinél álljon meg. s onnan menjen fel az új állo­másig. s ott tolatással fordul­jon. Ha a „felsőbbség” is jó­váhagyja, akkor egy-két nap múlva, már így közlekednek. Merjünk remélni? Az új menetrend óta — va­sárnap is, kedden is — „el­úszik” a nagykátai vonalon az újság, s csak másnap kapják meg az olvasók. Gyomron pé'dáu! — ahol a helyi posta- hivatal tehetetlensége követ­keztében a betétkézbesítést még mindig nem oldották meg — hétfőn délután 3—4 óra tájban kapták kézhez az elő­fizetők a vasárnap reggeli me­gyei hírlapot. .. Bővíteni kell tehát a fenti közmondást: „A közlekedés­ről és kapcsolt részeiről — vagy jót, vagy semmit.” RADVÁNYI BARNA ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Elhunyt: KoUár Mihályné Pólyák Veronika 73 éves. Monor Születtek: Szemerédi Józseí és Papp Julianna leánya: Julianna, Nagy László és Jerabek Erzsébet leánya: Erzsébet, Darida Károly és Sztyehlik Zsuzsanna leánya: Judit, Frank Sándor és Nagyszegi Ilona fia: Sándor, Burján Géza és Nrko- lics Etelka leánya: Katalin, Czem- mel József és Nyitrai Magdolna Margit fia: Tibor, Haluszka Ádám és Tunyik Anna leánya: Mária, Malik János és Sáránszki Zsu­zsanna leánya: Erzsébet Zsuzsan­I na. Berinszki Ádám és Tóth Zsu­zsanna leánya: Anna, Lesti István ! és Szászik Erzsébet leánya: Agnes, j Plavecz János és Galambos Zsu­zsanna fia: Sándor, Mészáros Jó- I zsef és Baár Adél fia: Géza Jó­zsef, Bányai István Géza és Kiss j Mária Magdolna leánya: Éva Blanka, Lászlói János és Sztanó Mária fia: János. Házasságot kötöttek: Nagy Ist­ván és F.ádi Ida Julianna, Danes József Győző és Bokros Mária, Pólyák József és Szemők Margit, Kolompár Tamás és Farkas Anna. Elhunytak: özv. Kalád Pálné Rostás Mária 75 éves, Dobias Má­tyás 80 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom