Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 140. SZÁM 1964. JÜNIUS 17, SZERDA A járás legjobb termelőszövetkezetei: 1. us uh tut ifi fjj I üti tf 2. a dánsavnlmitilási Micsurin 3. na ahnnt/i Kossuth Kiosatottük a tuvolyi munkare rsvnu díjait Járásunk termelőszövetke­zeteiben már hagyományai vannak a szocialista verse­nyeknek. A járási verseny- bizottság év közben és év vé­gén rendszeresen értékeli az eredményeket. A verseny szervezése során figyelembe vette a bizottság a terme­lőszövetkezetek gazdasági adottságait és termelési fel­tételeit, s hogy a versenynek reális alapja legyen, csoportosították a termelő- szövetkezeteket. így megkö­zelítőleg egy nívón álló ter­melőszövetkezetek mérték ösz- sze erejüket, szorgalmukat. Az elmúlt hetekben került sor a tavalyi verseny kiérté­kelésére, melynek során a járási elsőséget az ahő­nyi Uj Világ Tsz sze­rezte meg. Az első helyezettnek járó ötezer forintos betétkönyvet ünnepélyes küldöttgyűlésen nyújtotta ót dr. Bencsik Mi­hály, a járási tanács elnöke. A második helyen a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz végzett. Ugyancsak az el­múlt napokban kapott ok­levelet a verseny harma­dik helyezettje, az abonyi Kossuth Tsz. Rendszeres, jó munkájuk eredményeként minden esztendőben az első hálnom hely egyikén, de sok­szór az első helyen állnak a járásban. Részt vettek a versenyben azok a termelőszövetkezetek is, akik különböző nehézsé­gek miatt ma még nem tar­toznak a fejlettek közé. A megyei versenybizottság ér­tékelése szerint kiemelkedett még a cse- möi Uj Élet Tsz, amely csoportjában az első helyet érte el. Szombaton került sor az ünnepélyes közgyűlésre, ahol a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is részt vett. A 12 000 forintos betétkönyv átadása után elemezte a me­zőgazdasági verseny jelen­tőségét, méltatta a termelő- szövetkezet elmúlt évi ered­ményeit. Vass István, a tsz elnöke ígéretet tett arra, hogy fegyelmezett munkával, ésszerű takarékossággal to­vább javítják a termelő- szövetkezet gazdasági hely­zetét. Az állattenyésztésben szocialista brigádot szervez­nek. Ötezer forintos betétköny­vet kapott a törteli Arany­kalász Tsz a harmadik he­lyezésért. A termelőszövet­kezetek részéről a szocialista brigád tag­jait külön is megjutal­mazták. A tsz-ben . az idén már öt „Szövetkezetünk készen áll az aratásra66 Beszélgetés az abonyi József Attila Tsz párttitkárával Rohamosan közeledik az aratás ideje. Az abonyi József Attila Tsz földjein aranyló ka­lászokat ringat a szél. Így, a hozzá nem értő ember szemé­vel nézve is jónak mutatkozik a termés. Most már csak az a fontos, hogy a betakarítás is zökkenőmentesen sikerüljön. Erről beszélgettünk Zsemle Józseffel, a József Attila Tsz pártszervezetének titkárával. — Gazdaságunkban 2533 hold gabona kerül az idén ka­sza alá. Ez öt-hat százalékkal több mint tavaly volt. Az ara­táshoz a technikai feltételeket időben biztosítottuk. Minden ellenkező híresz­teléssel szemben, a gép- szemlét is megtartottuk. Igaz, hogy nem egyszerre, ha­nem folyamatosan, mivel a lucernabetakarítás és az egyéb növényápolás miatt a legki­sebb időveszteséggel csak így tudtuk megoldani ezt a fel­adatot. — Az aratás kampánytervét a tsz vezetősége és a pártszer­vezet együttes ülésén tárgyal­ta meg és azt el is fogadta. A gépállomás négy SZK és két Balaton típusú kombájnnal vágja a gabonát, szövetkeze­tünk pedig négy aratógéppel és két cséplőgéppel járul hoz­zá a saját erejéből. Terveink szerint négyszáz holdon kézzel vágjuk a rozsot. Erre a munkára is készen áll már hetven aratópár. — , A gabonatárolóhelyek fertőtlenítését és tisztítását is befejezzük a napokban. Így azután nyugodtan mondhat­juk, hogy szövetkezetünk készen áll az aratásra. Még talán annyit meg kell jegyeznem, hogy tagságunk lelkesedéssel készült az év el­ső nagy erőpróbájára és így minden reményünk megvan arra, hogy munkánk eredmé­nyes lesz. Bízunk abban, hogy az elkövetkező napok időjárá­sa is kedvezőre fordul és nem gördít akadályt terveink meg­valósítása elé. — inka A szőke Tisza frissítő habjaiban A vendéglátóipariak e heti — hétfői — szabadnapjukon egynapos autóbuszkirándulá­son voltak Tiszakécskén. Ott, a festői Tisza-kanyarban, az árnyas fák alatt pihentek, s a szőke Tisza frissítő habjaiban hódoltak a fürdőzés örömei­nek. Ellátásukról „saját had­tápjuk” gondoskodott. Juhász Gyula, Budavári István és Vincze Sándor szabad tűzön, bográcsban főzték a halászlét, amelyből délután még repe- tázni is lehetett. A fövenyes parton^ szorgalmasan pattogott a labda, majd a játék veríté­két a folyó kellemes vize tnosta le. Kocséron átutazva tnegemlékeztek arról, hogy itt Irta Petőfi Sándor a „Kutya­kaparó” című versét. Erre em­lékezve Tóth Imre mondta el nagy átéléssel a költő „Sza­badsághoz” című költeményét. Az autóbusz az esti órákban ért vissza Ceglédre. A búcsú egyöntetűen így hangzott: — A viszontlátásra, újból Tiszakécskén! — „Előre: Prágába!” című szombati cikkünkben sajnála­tos elírás történt. A magyar­országi úttörőcsapatokat Prá­gában ugyanis nem az albert- irsai, hanem a ceglédberceli úttörők képviselik. — „Nyári színek, nyári örö­mök” címmel női nyári ruha kiállítás, illetve vásár nyílt a földművesszövetkezet áruházá­ban. Nagy tetszést aratnak az ízléses fazonú, mosható kar- tonrulhák és nagy a választék a selyemruhákban is. A munka és a szórakozás — édestestvérek Szépen berendezett, modern klubhelyiségben szórakoznak a Cifrakerti Állami Gazdaság fiataljai. Hetenként^ kétszer klubestet tartanak tánccal, játékkal, saját villámjelene­tekkel tarkítva. Még a gyak­ran jelenlevő vezetőség sem i veszi rossz néven, ha egy-egy tréfa rajta csattan. | A mezőgazdasági munkák elhanyagolása nélkül is meg­találták a módját annak, hogy autóbusszal eljussanak — az alföldieknek oly sok élményt nyújtó — Biikkbe, Mátrafü- redre, Egerbe, a közeljövőben pedig országjárás során Pécs­re és a magyar tengerhez. Az idősebbek Lillafüreden, Sió­fokon, hellén élvezik a ked­vezményes üdülés örömeit — aszerint, ahogy a munka en­gedi. Ökölvívás: Ceglédi VSE—Hatvani Vasutas 17:3 Szombaton a vasutasotthon­ban ismét ökölvívó-mérkőzés szemtanúi lehettünk. Barátsá­gos mérkőzésre került sor a Hatvani Vasutas és a Ceglédi VSE sportolói között. Mint ahogy már megszok­hattuk, ezúttal sem a legideá­lisabb körülmények között kezdődhetett a mérkőzés. A túlzsúfolt, levegőtlen terem­ben rossz volt a világítás is. A mérkőzések színvonala az átlag alatt mQzgott. A kivéte­leket elsősorban az alacso­nyabb súlycsoportok képezték; itt láttunk néhány akciódús, helyenként színvonalas össze­csapást. Eredmények: (elől a ceglédi versenyzők). Papírsúly: Rabi II.—Fábián összecsapás a ceglédi fiú fölé­nyében zajlott, s végül megér­demelt pontozással győzött. 2:0. Légsúly: Turza és Kiss ta­lálkozója hozta a vendégek el­ső. és egybeh egyetlen győzel­mét. Győzött Kiss az I. m.-ben feladással. 2:2. Pehelysúly: Báró ellenfele Simon már az I. menetben a teljes védekezésben keresett menedéket. Taktikája azonban csak a II. menet közepéig járt Ez aztán a bevétel! A ceglédi Táncsics Termelő­szövetkezetben is megkezdö- döt a borsószezon. Száz hol­don termelik ezt a fontos nö­vényt s a jelek szerint szép jövedelmet szereznek belőle a gazdaságnak. A betakarítás most még csak ötven holdon folyik, a másik ötven holdon a jövő héten kezdik. A központban három éve a Nagykőrösi Konzervgyár fel­állított egy fejtőgépet s a föld­ről ide szállítják a borsót. Va­sárnap nagy csapat katona ér­kezett a borsóföldre. Szorgal­masan segítettek a holdanként nyolc-nyolc és fél mázsa ter­mést hozó borsó betakarításá­ban. Felvételeink a vasárnapi kü­lön műszakon készültek. mm ■ ! : ­f A borsóföldön a szárastól kitépett növényt csomóba rak­ják, majd vontatóval szállítják a fejtőgéphez Egy kis pihenő is jólesik a pokoli kánikulában (Foto, szöveg: Opauszky) A legilletékesebbek mondják: Máskor is szívesen hallgatnánk térzenét sikerrel, mert ekkor Báró he­ves rohamai feladásra kény­szerítették. 4:2. Könnyűsúly: Halmi—Már­kus-mérkőzésen a vendégfiú az I. menet közepén érthetet­lenül feladta. 6:2. Kisváltósúly: Semetka ellen­felét, Kelemen I.-et, a II. me­netben sorozatos szabálytalan­ságok miatt leléptették. 8:2. Váltósúly: Gyula II.—Kókai összecsapás győztese: a ceglé­di fiú, pontozással. 10:2. N. váltósúly: Gyura I. küz­delmes mérkőzésen szerzett megérdemelt pontozásos győ­zelmet Mák ellenében. 12:2. Középsúly: Hörömpő—Kele- j men II. mérkőzés is nagy harcot hozott, szabálytalansá- j gokkal tarkítva. Ennek kö- { szönhető, hogy a hatvani J ökölvívót a mérkőzésvezető a III. menetben leléptette. 14:2. j Félnehézsúly: Bilinszki— Zsómboki találkozón az utób- I bi versenyző az I. menet kö- j zepén feladta. 16:2. Nehézsúly: igazságos pont- [ osztozkodás Homoki és Sráj j között. Végeredmény: Ceglédi VSE j —Hatvani Vasutas 17:3. (Fehérvári J.) 1 Évekkel ezelőtt már pró­bálkoztak Cegléden térzene rendezésével. Ezek a kísérle­tek azonban már a szervezés első stádiumában megbuk­tak részben az érdekelt zene­karok, a zeneiskola akkori igazgatója, továbbá egyes kul­turális és társadalmi szervek passzív hozzáállása miatt. így azután a „legyen vagy ne le­gyen térzene kérdésre rövi­den válaszoltak az illetékesek: „Ne legyen!” A legilletékeseb­bet, Cegléd város lakóit nem kérdezte meg senki. A Duna—Tisza közi dalos­találkozó előestéjén megren­dezett térzene ismét felveti e kérdést. v Lapunk munkatársa több ember véleményét kérdezte meg a térzenéről. Íme, közülük néhány. Nagy József nyugdíjas au­tóbuszvezető kérdésünkre így válaszolt: — Feleségemmel itt adtunk egymásnak randevút, mert ő a munkahelyéről egyenesen idejött. Élvezettel hallgattuk a kedves muzsikát. Ilyen mű­sort akár este tizenegyig is szívesen elhallgatnánk. x Mi magunk ugyan semmiféle hangszeren nem játszunk, de nagyon szeretjük a zenét. Nem vagyunk válogatósak, mert a cigányzenétől kezdve, a köny- nyűzenén keresztül, a nehe­zebb klasszikus művekig mindent örömmel hallgatunk. A tv-t is nagyon szeretjük, de az ilyen szórakozás többet ér. Boldogok vagyunk, hogy ilyen kellemes estét tölthet­tünk a szabadban, ilyen szép zenei élmény mellett. Máskor is szívesen eljönnénk térzenét hallgatni, örülnénk, ha Ceg­léden is lennének nyári hang­versenyek, úgy mint a fővá­rosban. Ungvári László tanács tiszt­viselő: — örömmel hallgat­tuk a szép muzsikát és öröm­mel elmennénk máskor is. Füle László, Darányi István és Pólyák József tanulók el­mondták, hogy mindhárman az úttörőzenekar tagjai voltak. Örömmel hallgatták a térze­nét, mert az úttörőzenekarban eltöltött idő szép emlékét idéz­te fel bennük. Szeretik a szép szalonzenét, tánczenét — a ci­gányzenét is megfelelő kör­nyezetben és hangulatban. Talán helyes lenne, ha az il­letékesek ismét napirendre tűznék a térzene kérdését. A 600 éves ünnepség újabb szín­folttal gazdagodhatna ezzel. —rí—Iá— Nagyon szépen játszanak Zenei bemutatók zajlottak le a ceglédi Erkel Ferenc zene­iskolában. A zeneiskola nö­vendékei egy-egy műsor kere­tében bemutatták a szülők­nek és az érdeklődőknek, hogy az elmúlt tanévben mit fejlődtek. Minden tanár növendékei zenei áganként, hangszercso­portonként egy-egy műsort adtak. A műsorok közül Som­lyói József hegedűtanár nö­vendékeit kerestük fel fény­képezőgépünkkel. Persze a ze­nét hallani kell! Mi hallottuk és mondhatjuk: meglepően szépen játszanak a haladó ta­nulók. de a kezdők is. Egy perc telefon: Mi újság a ceglédi Baromfikeltető Állomáson? Bella Jenő a Baromfikeltető Állomás vezetője mondotta: — Szezon végén vagyunk. A napokban jelentős szállítmány ment a kecskeméti BARNE- VÁL-nak. 1500 pulyka, 5 és fél ezer kacsa került átadásra. Természetesen azért még „telt házunk” van, de ez már az utószezont jelenti. Jövő hé­ten még 20 eze* kacsa, 6 ezer pulyka és 20 ezer csirke kike­lését várjuk, A kelési száza­lékunk igen jó. i brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. A mezőgazdasági verseny előre viszi a munkát a ter­melőszövetkezetekben. A jó eredményt elért termelőszö­vetkezetek . példája bizonyí­ték erge. 7'ovábbi munká­jukhoz sikert kívánunk, a versenyben elmaradóknak pe­dig olyan küzdőszellemet és szorgalmat, hogy' minél előbb érjék utói a legjobbakat. Pcresztegi Rózsa PIACI ŐRJÁRAT Hová lett az abonyi zöldségáru? tásra kerülő áru, ami végered­ményben a tsz-nek is, a fo­gyasztóknak is csak jó. A sza­kosítás ugyanakkor megnehe­zíti a standok üzemeltetését, ami viszont a tsz szempontjá­ból gazdaságilag nem döntő tényező — mivel egy-két fajta cikk árusítására azokat nem érdemes fenntartani. Találni kellene olyan köz­benső megoldást, amely mind a tsz-ek, mind a fogyasztók érdekeit kielégíti. Ezekről a problémákról beszélgettünk a napokban Molnár, Magdolná­val, az abonyi Uj Yilág Tsz főkönyvelőjével, aki a követ­kező gondolatokat vetette fel: — A község lakosságának zöldáruval való ellátásához a tsz-ek olyan formában tudná­nak a legeredményesebben hozzájárulni, ha közösen tar­tanák fenn a standokat, ame­lyek lényegében csak területi­leg lennének különállók, el­számolás szempontjából azon­ban egy tsz-hez tartoznának. Nem mutatkozik megvalósít- hatatlannak az az elgondolás sem, hogy a földművesszövet­kezettel közös vállalkozásban üzemeltessék a standokat a tsz-ek. A két elgondolás gyakorlati megvalósításával, a részletkér­dések megoldásával, reméljük, mielőbb foglalkoznak az illeté­kesek. Az eredményről úgy szeretnénk tudomást szerezni, hogy bő választékkal, friss gyümölccsel és zöldségfélékkel várják a piaci standok a bevá­sárlókat.-inka Néhány évvel ezelőtt a házi­asszonyok örömmel figyelték a piaci építkezéseket Abonyban. A község termelőszövetkezetei ugyanis standokat létesítettek, hogy terményeik egy részét ott értékesítsék. A legutóbbi időkig ezek a standok jelen­tős szerepet töltöttek be a sza­badpiaci árak kialakításában s Abony áruellátásában. Az idén azonban már csak elvétve nyitott ki egy-egy el­árusítóhely, ahol mindössze egyJkét fajta árut lehet kapni — azt is főleg heti piaci napo­kon. Az abonyi tsz-ekben je­lentős zöldségtermelés folyik, ennek ellenére csak igen cse­kély mennyiség kerül azokból közvetlen a helyi piacra. Kétségtelen, hogy a szabad­piaci kicsinybeni árusítás nem a legkedvezőbb a nagy termelésre hivatott tsz-ek szemszögéből nézve. Ám a gazdasági szempontok mellett — megítélésünk szerint — a. politikait sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés elő­nyét a fogyasztók előtt is bi­zonyítani kell és az csak ter­mészetes, hogy ez akkor sike­rül, ha a gazdag árukészletből, a bő választékból ők is azon­nal részesednek. A termelés szakosítása követ­keztében egy-egy tsz nem termel mindenfajta zöldséget, hanem csak azzal foglalkozik, amely az adottságokhoz képest a leg­kedvezőbb feltételek mellett termelhető. Ennek következ­ményeként csökken az önkölt­ség, olcsóbbá válik a fogyasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom