Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 140. SZÁM

1964. JÜNIUS 17, SZERDA

A járás legjobb termelőszövetkezetei:

1. us uh tut ifi fjj I üti tf

2. a dánsavnlmitilási Micsurin

3. na ahnnt/i Kossuth

Kiosatottük a tuvolyi munkare rsvnu díjait

Járásunk termelőszövetkezeteiben már hagyományai vannak a szocialista versenyeknek. A járási verseny- bizottság év közben és év végén rendszeresen értékeli az eredményeket. A verseny szervezése során figyelembe vette a bizottság a termelőszövetkezetek gazdasági adottságait és termelési feltételeit, s hogy a versenynek reális alapja legyen,

csoportosították a termelő- szövetkezeteket. így megközelítőleg egy nívón álló termelőszövetkezetek mérték ösz- sze erejüket, szorgalmukat.

Az elmúlt hetekben került sor a tavalyi verseny kiértékelésére, melynek során a járási elsőséget az ahőnyi Uj Világ Tsz szerezte meg.

Az első helyezettnek járó ötezer forintos betétkönyvet ünnepélyes küldöttgyűlésen nyújtotta ót dr. Bencsik Mihály, a járási tanács elnöke. A második helyen a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz végzett. Ugyancsak az elmúlt napokban kapott oklevelet a verseny harmadik helyezettje, az abonyi Kossuth Tsz. Rendszeres, jó munkájuk eredményeként minden esztendőben az első hálnom hely egyikén, de sokszór az első helyen állnak a járásban.

Részt vettek a versenyben azok a termelőszövetkezetek is, akik különböző nehézségek miatt ma még nem tartoznak a fejlettek közé. A megyei versenybizottság értékelése szerint kiemelkedett még a cse- möi Uj Élet Tsz,

amely csoportjában az első helyet érte el. Szombaton került sor az ünnepélyes közgyűlésre, ahol a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is részt vett. A 12 000 forintos betétkönyv átadása után elemezte a mezőgazdasági verseny jelentőségét, méltatta a termelő- szövetkezet elmúlt évi eredményeit. Vass István, a tsz elnöke ígéretet tett arra, hogy fegyelmezett munkával, ésszerű takarékossággal tovább javítják a termelő- szövetkezet gazdasági helyzetét. Az állattenyésztésben szocialista brigádot szerveznek.

Ötezer forintos betétkönyvet kapott a törteli Aranykalász Tsz a harmadik helyezésért. A termelőszövetkezetek részéről a szocialista brigád tagjait külön is megjutalmazták.

A tsz-ben . az idén már öt

„Szövetkezetünk készen áll az aratásra66

Beszélgetés az abonyi József Attila Tsz párttitkárával

Rohamosan közeledik az aratás ideje. Az abonyi József Attila Tsz földjein aranyló kalászokat ringat a szél. Így, a hozzá nem értő ember szemével nézve is jónak mutatkozik a termés. Most már csak az a fontos, hogy a betakarítás is zökkenőmentesen sikerüljön. Erről beszélgettünk Zsemle Józseffel, a József Attila Tsz pártszervezetének titkárával.

— Gazdaságunkban 2533 hold gabona kerül az idén kasza alá. Ez öt-hat százalékkal több mint tavaly volt. Az aratáshoz a technikai feltételeket időben biztosítottuk.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a gép- szemlét is megtartottuk. Igaz, hogy nem egyszerre, hanem folyamatosan, mivel a lucernabetakarítás és az egyéb növényápolás miatt a legkisebb időveszteséggel csak így tudtuk megoldani ezt a feladatot.

— Az aratás kampánytervét a tsz vezetősége és a pártszervezet együttes ülésén tárgyalta meg és azt el is fogadta. A gépállomás négy SZK és két Balaton típusú kombájnnal vágja a gabonát, szövetkezetünk pedig négy aratógéppel és két cséplőgéppel járul hozzá a saját erejéből. Terveink szerint

négyszáz holdon kézzel vágjuk a rozsot.

Erre a munkára is készen áll már hetven aratópár.

— , A gabonatárolóhelyek

fertőtlenítését és tisztítását is befejezzük a napokban. Így azután nyugodtan mondhatjuk, hogy

szövetkezetünk készen áll az aratásra.

Még talán annyit meg kell jegyeznem, hogy tagságunk lelkesedéssel készült az év első nagy erőpróbájára és így minden reményünk megvan arra, hogy munkánk eredményes lesz. Bízunk abban, hogy az elkövetkező napok időjárása is kedvezőre fordul és nem gördít akadályt terveink megvalósítása elé.

— inka

A szőke Tisza frissítő habjaiban

A vendéglátóipariak e heti — hétfői — szabadnapjukon egynapos autóbuszkiránduláson voltak Tiszakécskén. Ott, a festői Tisza-kanyarban, az árnyas fák alatt pihentek, s a szőke Tisza frissítő habjaiban hódoltak a fürdőzés örömeinek. Ellátásukról „saját hadtápjuk” gondoskodott. Juhász Gyula, Budavári István és Vincze Sándor szabad tűzön, bográcsban főzték a halászlét, amelyből délután még repe- tázni is lehetett. A fövenyes parton^ szorgalmasan pattogott a labda, majd a játék verítékét a folyó kellemes vize tnosta le. Kocséron átutazva tnegemlékeztek arról, hogy itt Irta Petőfi Sándor a „Kutyakaparó” című versét. Erre emlékezve Tóth Imre mondta el nagy átéléssel a költő „Szabadsághoz” című költeményét.

Az autóbusz az esti órákban ért vissza Ceglédre. A búcsú egyöntetűen így hangzott:

— A viszontlátásra, újból Tiszakécskén!

— „Előre: Prágába!” című szombati cikkünkben sajnálatos elírás történt. A magyarországi úttörőcsapatokat Prágában ugyanis nem az albert- irsai, hanem a ceglédberceli úttörők képviselik.

— „Nyári színek, nyári örömök” címmel női nyári ruha kiállítás, illetve vásár nyílt a földművesszövetkezet áruházában. Nagy tetszést aratnak az ízléses fazonú, mosható kar- tonrulhák és nagy a választék a selyemruhákban is.

A munka és a szórakozás — édestestvérek

Szépen berendezett, modern klubhelyiségben szórakoznak a Cifrakerti Állami Gazdaság fiataljai. Hetenként^ kétszer klubestet tartanak tánccal, játékkal, saját villámjelenetekkel tarkítva. Még a gyakran jelenlevő vezetőség sem i veszi rossz néven, ha egy-egy tréfa rajta csattan.

| A mezőgazdasági munkák elhanyagolása nélkül is megtalálták a módját annak, hogy autóbusszal eljussanak — az alföldieknek oly sok élményt nyújtó — Biikkbe, Mátrafü- redre, Egerbe, a közeljövőben pedig országjárás során Pécsre és a magyar tengerhez. Az idősebbek Lillafüreden, Siófokon, hellén élvezik a kedvezményes üdülés örömeit — aszerint, ahogy a munka engedi.

Ökölvívás:

Ceglédi VSE—Hatvani Vasutas 17:3

Szombaton a vasutasotthonban ismét ökölvívó-mérkőzés szemtanúi lehettünk. Barátságos mérkőzésre került sor a Hatvani Vasutas és a Ceglédi VSE sportolói között.

Mint ahogy már megszokhattuk, ezúttal sem a legideálisabb körülmények között kezdődhetett a mérkőzés. A túlzsúfolt, levegőtlen teremben rossz volt a világítás is.

A mérkőzések színvonala az átlag alatt mQzgott. A kivételeket elsősorban az alacsonyabb súlycsoportok képezték; itt láttunk néhány akciódús, helyenként színvonalas összecsapást.

Eredmények: (elől a ceglédi versenyzők).

Papírsúly: Rabi II.—Fábián összecsapás a ceglédi fiú fölényében zajlott, s végül megérdemelt pontozással győzött. 2:0.

Légsúly: Turza és Kiss találkozója hozta a vendégek első. és egybeh egyetlen győzelmét. Győzött Kiss az I. m.-ben feladással. 2:2.

Pehelysúly: Báró ellenfele Simon már az I. menetben a teljes védekezésben keresett menedéket. Taktikája azonban csak a II. menet közepéig járt

Ez aztán a bevétel!

A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben is megkezdö- döt a borsószezon. Száz holdon termelik ezt a fontos növényt s a jelek szerint szép jövedelmet szereznek belőle a gazdaságnak. A betakarítás most még csak ötven holdon folyik, a másik ötven holdon a jövő héten kezdik.

A központban három éve a

Nagykőrösi Konzervgyár felállított egy fejtőgépet s a földről ide szállítják a borsót. Vasárnap nagy csapat katona érkezett a borsóföldre. Szorgalmasan segítettek a holdanként nyolc-nyolc és fél mázsa termést hozó borsó betakarításában.

Felvételeink a vasárnapi külön műszakon készültek.

mm ■ ! : f

A borsóföldön a szárastól kitépett növényt csomóba rakják, majd vontatóval szállítják a fejtőgéphez

Egy kis pihenő is jólesik a pokoli kánikulában

(Foto, szöveg: Opauszky)

A legilletékesebbek mondják:

Máskor is szívesen hallgatnánk térzenét

sikerrel, mert ekkor Báró heves rohamai feladásra kényszerítették. 4:2.

Könnyűsúly: Halmi—Márkus-mérkőzésen a vendégfiú az I. menet közepén érthetetlenül feladta. 6:2.

Kisváltósúly: Semetka ellenfelét, Kelemen I.-et, a II. menetben sorozatos szabálytalanságok miatt leléptették. 8:2.

Váltósúly: Gyula II.—Kókai összecsapás győztese: a ceglédi fiú, pontozással. 10:2.

N. váltósúly: Gyura I. küzdelmes mérkőzésen szerzett megérdemelt pontozásos győzelmet Mák ellenében. 12:2.

Középsúly: Hörömpő—Kele- j men II. mérkőzés is nagy harcot hozott, szabálytalansá- j gokkal tarkítva. Ennek kö- { szönhető, hogy a hatvani J ökölvívót a mérkőzésvezető a III. menetben leléptette. 14:2. j

Félnehézsúly: Bilinszki—

Zsómboki találkozón az utób- I bi versenyző az I. menet kö- j zepén feladta. 16:2.

Nehézsúly: igazságos pont- [ osztozkodás Homoki és Sráj j között.

Végeredmény: Ceglédi VSE j —Hatvani Vasutas 17:3.

(Fehérvári J.) 1

Évekkel ezelőtt már próbálkoztak Cegléden térzene rendezésével. Ezek a kísérletek azonban már a szervezés első stádiumában megbuktak részben az érdekelt zenekarok, a zeneiskola akkori igazgatója, továbbá egyes kulturális és társadalmi szervek passzív hozzáállása miatt. így azután a „legyen vagy ne legyen térzene kérdésre röviden válaszoltak az illetékesek: „Ne legyen!” A legilletékesebbet, Cegléd város lakóit nem kérdezte meg senki.

A Duna—Tisza közi dalostalálkozó előestéjén megrendezett térzene ismét felveti e kérdést.

v Lapunk munkatársa több ember véleményét kérdezte meg a térzenéről. Íme, közülük néhány.

Nagy József nyugdíjas autóbuszvezető kérdésünkre így válaszolt:

— Feleségemmel itt adtunk egymásnak randevút, mert ő a munkahelyéről egyenesen idejött. Élvezettel hallgattuk a kedves muzsikát. Ilyen műsort akár este tizenegyig is szívesen elhallgatnánk. x Mi magunk ugyan semmiféle hangszeren nem játszunk, de nagyon szeretjük a zenét. Nem vagyunk válogatósak, mert a cigányzenétől kezdve, a köny- nyűzenén keresztül, a nehezebb klasszikus művekig mindent örömmel hallgatunk. A tv-t is nagyon szeretjük, de az ilyen szórakozás többet ér. Boldogok vagyunk, hogy ilyen kellemes estét tölthettünk a szabadban, ilyen szép zenei élmény mellett. Máskor is szívesen eljönnénk térzenét

hallgatni, örülnénk, ha Cegléden is lennének nyári hangversenyek, úgy mint a fővárosban.

Ungvári László tanács tisztviselő: — örömmel hallgattuk a szép muzsikát és örömmel elmennénk máskor is.

Füle László, Darányi István és Pólyák József tanulók elmondták, hogy mindhárman az úttörőzenekar tagjai voltak. Örömmel hallgatták a térzenét, mert az úttörőzenekarban eltöltött idő szép emlékét idézte fel bennük. Szeretik a szép szalonzenét, tánczenét — a cigányzenét is megfelelő környezetben és hangulatban.

Talán helyes lenne, ha az illetékesek ismét napirendre tűznék a térzene kérdését. A 600 éves ünnepség újabb színfolttal gazdagodhatna ezzel.

—rí—Iá—

Nagyon szépen játszanak

Zenei bemutatók zajlottak le a ceglédi Erkel Ferenc zeneiskolában. A zeneiskola növendékei egy-egy műsor keretében bemutatták a szülőknek és az érdeklődőknek, hogy az elmúlt tanévben mit fejlődtek.

Minden tanár növendékei zenei áganként, hangszercsoportonként egy-egy műsort adtak. A műsorok közül Somlyói József hegedűtanár növendékeit kerestük fel fényképezőgépünkkel. Persze a zenét hallani kell! Mi hallottuk és mondhatjuk: meglepően szépen játszanak a haladó tanulók. de a kezdők is.

Egy perc telefon:

Mi újság a ceglédi Baromfikeltető Állomáson?

Bella Jenő a Baromfikeltető Állomás vezetője mondotta:

— Szezon végén vagyunk. A napokban jelentős szállítmány ment a kecskeméti BARNE- VÁL-nak. 1500 pulyka, 5 és fél ezer kacsa került átadásra.

Természetesen azért még „telt házunk” van, de ez már az utószezont jelenti. Jövő héten még 20 eze* kacsa, 6 ezer pulyka és 20 ezer csirke kikelését várjuk, A kelési százalékunk igen jó.

i

brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért.

A mezőgazdasági verseny előre viszi a munkát a termelőszövetkezetekben. A jó eredményt elért termelőszövetkezetek . példája bizonyíték erge. 7'ovábbi munkájukhoz sikert kívánunk, a versenyben elmaradóknak pedig olyan küzdőszellemet és szorgalmat, hogy' minél előbb érjék utói a legjobbakat.

Pcresztegi Rózsa

PIACI ŐRJÁRAT

Hová lett az abonyi zöldségáru?

tásra kerülő áru, ami végeredményben a tsz-nek is, a fogyasztóknak is csak jó. A szakosítás ugyanakkor megnehezíti a standok üzemeltetését, ami viszont a tsz szempontjából gazdaságilag nem döntő tényező — mivel egy-két fajta cikk árusítására azokat nem érdemes fenntartani.

Találni kellene olyan közbenső megoldást, amely mind a tsz-ek, mind a fogyasztók érdekeit kielégíti. Ezekről a problémákról beszélgettünk a napokban Molnár, Magdolnával, az abonyi Uj Yilág Tsz főkönyvelőjével, aki a következő gondolatokat vetette fel:

— A község lakosságának zöldáruval való ellátásához a tsz-ek olyan formában tudnának a legeredményesebben hozzájárulni, ha közösen tartanák fenn a standokat, amelyek lényegében csak területileg lennének különállók, elszámolás szempontjából azonban egy tsz-hez tartoznának.

Nem mutatkozik megvalósít- hatatlannak az az elgondolás sem, hogy a földművesszövetkezettel közös vállalkozásban üzemeltessék a standokat a tsz-ek.

A két elgondolás gyakorlati megvalósításával, a részletkérdések megoldásával, reméljük, mielőbb foglalkoznak az illetékesek. Az eredményről úgy szeretnénk tudomást szerezni, hogy bő választékkal, friss gyümölccsel és zöldségfélékkel várják a piaci standok a bevásárlókat.-inka

Néhány évvel ezelőtt a háziasszonyok örömmel figyelték a piaci építkezéseket Abonyban. A község termelőszövetkezetei ugyanis standokat létesítettek, hogy terményeik egy részét ott értékesítsék. A legutóbbi időkig ezek a standok jelentős szerepet töltöttek be a szabadpiaci árak kialakításában s Abony áruellátásában.

Az idén azonban már csak elvétve nyitott ki egy-egy elárusítóhely, ahol mindössze egyJkét fajta árut lehet kapni

— azt is főleg heti piaci napokon. Az abonyi tsz-ekben jelentős zöldségtermelés folyik, ennek ellenére csak igen csekély mennyiség kerül azokból közvetlen a helyi piacra.

Kétségtelen, hogy a szabadpiaci kicsinybeni árusítás nem a legkedvezőbb a nagy termelésre hivatott tsz-ek szemszögéből nézve. Ám a gazdasági szempontok mellett

— megítélésünk szerint — a. politikait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyét a fogyasztók előtt is bizonyítani kell és az csak természetes, hogy ez akkor sikerül, ha a gazdag árukészletből, a bő választékból ők is azonnal részesednek.

A termelés szakosítása következtében egy-egy tsz nem termel mindenfajta zöldséget, hanem csak azzal foglalkozik, amely az adottságokhoz képest a legkedvezőbb feltételek mellett termelhető. Ennek következményeként csökken az önköltség, olcsóbbá válik a fogyasz-