Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I VIII. ÉVFOLYAM. 137. zam Aka so fii.i.éh 1964. JÜNIUS 13, SZOMBAT Napirenden: az állami gazdaságok tevékenysége Az országgyűlési képviselők Pest megyei (soportjának ülése Az országgyűlési képvise­lők Pest megyei csoportja pénteken délelőtt ülést tar­tott, amelyen részt vett Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, Tausz Já­nos belkereskedelmi minisz­ter és Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Az ülést Csala László, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyi­totta meg, majd Lőrincz Jó­zsef, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgató­ja tartott beszámolót az álla­mi gazdaságok helyzetéről és problémáiról. Tájékoztatójában kiemelte, hogy Pest megye állami gazda­ságai 1963-ban fennállá­suk óta eddigi legjobb eredményüket érték el. Míg 1962-ben 24,6 millió fo­rint volt a gazdaságok tény­leges nyeresége, tavaly ez közel a kétszeresére, 47,9 millió forintra nőtt. Az előző évhez képest 41 millió forint­tal növekedett a gazdaságok áruértékesítése. A munka ter­melékenysége is nőtt: az egy redukált szántóra számított teljes termelési érték 449 fo­rinttal, az egy dolgozóra ju­tó termelési érték pedig 3228 forinttal, 9 százalékkal volt több az előző évinél. A 8,8 millió forint nyereségrészese­désből a herceghalmi, ipoly- völgyi, kecskéscsárdai állami gazdaságok és az édesipari célgazdaság dolgozói maximá­lis 26 napos nyereségrészese­dést kaptak. Beszámolójában többek kö­zött ismertette, hogy a szőlő-, gyümölcsültetvények telepí­tésének üteme tervszerű, öt­éves időszak alatt területük tízezer holdról tizenhétezerre emelkedik. Az elmúlt két évben mintegy négy és félezer holddal nőtt az öntözött terület nagysága, azonban a gazdaságok nem minden esetben használták ki célszerűen a lehetőségeket. Az állami gazdasági állattenyész­tés feladatai közül a legjelen­tősebb a szarvasmarha és o baromfi létszámának növelése. A fejlesztés méretére jellem­ző, hogy az 1962. évi 6200 da­rabot kitevő tehénlétszám a jövő év végéig 9000 fölé emel­kedik. A baromfiak száma, csak a tojókat számítva, 65 ezerről 180 ezerre nő. Az ál­latlétszám növelésével kap­csolatban elmondotta, hogy bár az állami gazdaságok megfelelő beruházási fedezet­tel rendelkeznek, az új istál­lók az Építésügyi Miniszté­rium vállalatainak' mulasztá­sából nem készültek el, s így a tél folyamán ezer tehenet csak szükségférőhelyeken tud­tak elhelyezni. Legkirívóbb példája a mulasztásnak az a háromszáz férőhelyes tehén­istálló, amelynek építése a hozzátartozó magtárral együtt a 25. számú Építőipari Válla­lat jóvoltából már második éve húzódik. Jelenleg is csak három ember dolgozik az építkezésen. Felhívta még a figyelmet egy másik problé­mára: a szőlőtelepítések tel­jes egészükben már 1966-ban termőre fordulnak, de a gaz­daságok nem rendelkeznek a tőkék gondozásához szükséges felszereléssel, sem pedig a termelés befogadásához elen­gedhetetlen présházakkal, tá­rolóhelyekkel. Ugyancsak je­lentős nehézségeket okoz az, hogy a külkereskedelmi szer­vek nem tudják biztosítani az idei zöldségfélék átvételét, Lőrincz igazgató tájékozta­tójában még elmondotta: az állami gazdaságok fel­készültek az aratásra, amelynek kilátásait a májusi csapadékhiány után erősen javította a minde­nüti leesett 35—40 milli­méteres eső. Ez használt a kalászosoknak és a kapásoknak is. Az állami gazdaságokban a nagy meleg miatt bekövetkezett korai érés szükségessé teszi, hogy már június 22-én megkezdjék az aratást. A gépek minde­nütt kijavítva várják az indu­lást, a learatásra kerülő 32 ezer hold termését 101 kom­bájn takarítja be. Ezenkívül a magasszárú rozsot arató­cséplőgépekkel és rendreara- tókkal vágják le. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a szem­veszteséget mindenütt a mi­nimálisra csökkentsék. Ha az időjárás az elkövetkezendő napokban nem okoz károkat, remélhető, hogy az állami gazdaságok búzából elérik a tervezett 15 mázsás holdan- kénti átlagtermést. A beszámolóhoz sokan hoz­zászóltak és vita alakult ki a felvetett kérdések körül. Fel­szólalt Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter is, aki az álla­mi gazdaságokban mutatko­zó munkaerőhiánnyal kapcso­latban elmondotta: ez a prob­léma a nálunk végbemenő fej­lődésből adódik, annak egyik velejárója. Főként a gyü­mölcstermés betakarításánál azonban jelentős segítséget nyújthatnak az iskolások — mondotta. Ott ahol bevonásu­kat a mezőgazdasági munkába jól megszervezik, és a gyer­mekeket kellőképpen felkészí­tik, a fiatalok örömmel, szí­vesen dolgoznak, hiszen ezzel keresethez is jutnak. Tausz János belkereskedel­mi miniszter felszólalásában javaslatot tett arra, hogy a képviselőcsoport az illetékes kereskedelmi szervekkel, első­sorban a SZÖVOSZ-szal kap­csolatot teremtve, nyújtson segítséget a zöldség- és gyümölcster­mesztés és az export egy­behangolására. A képviselőcsoport elfogadta másik javaslatát is; felkeresik az építésügyi minisztert a mezőgazdasági építkezéseknél fennálló időeltolódások meg­szüntetése érdekében. Befejezésül dr. Wild Fri­gyes, a megyei képviselőcso­port titkára tájékoztatta a je­lenlevőket a legközelebbi or­szággyűlési ülésszak napi­rendjéről és a képviselők in- terpellációs jogénak gyakorlá­sával kapcsolatos kérdésekről. <h. f. p.) Kádár János látogatása Bács-Kiskun megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Fehér Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökhelyettesének társaságá­ban pénteken Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendé­geket Kecskeméten Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Glied Károly és Erdősi József, a pártbizottság titkárai fo­gadták. Kádár János rövid megbeszélést folytatott a me­gyei pártbizottság vezetőivel. Később megtekintette a város új szállodáját, majd Fehér La­jos és Molnár Frigyes társasá­gában — a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetet kereste fel. Kádár János innen a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságba, majd a Bajai Állami Gazdaság vaskúti üzemegységébe láto­gatott, s látogatása végén meg­nézte a kalocsai öntözőfürtöt is, Barátsági, kölcsönös segélynyáitási és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság A Kremlben pénteken aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, kölesönös segélynyújtási és együttműködési szerződését, továbbá a közös közleményt Walter Ulbrichtnak. az NDK Államtanácsa elnökének a Szov­jetunióban tett látogatásáról. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány pénteken a Kremlben fogadást adott Walter Ulbrichtnak, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. A hivatalos tárgyalások be- ] fejezése után a Kreml kong­resszusi palotájában pénte­ken szovjet—német barát­sági nagygyűlést tartottak. A hatezer ember befogadására alkalmas kongresszusi terem zsúfolásig megtelt. A barátsági gyűlésen N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht mondott beszédet. Az NDK nélkül ma mar nem lehet megoldani az európai biztonság problémáját — mondotta Hruscsov Hruscsov szovjet minisz­terelnök beszédében üdvö­zölte Walter Ulbrichtot, va­lamint a Német Demokra­tikus Köztársaságnak az ülé­sen jelenlevő többi képvise­lőjét. A szovjet miniszterel­nök emlékeztetett Ulbricht szavaira, hogy Moszkvában, az Uraiban, Szibériában és a Szovjetunió valamennyi vidékén a fejlődés irá­nya a kommunizmus fe­lé mutat. Örülünk ennek és büszkék vagyunk arra, hogy a fejlő­dés iránya a Német De­mokratikus Köztársaságban is a kommunizmus felé mu­tat — hangoztatta Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságnak mind fontosabb a szerepe az európai béke megszilárdításában és bizto­sításában. „Ma már joggal mondhatjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nélkül nem lehet megoldani sem a német békeszerződést, sem pedig az európai biz­tonsággal és békével kapcso­latos több más problémát.” A továbbiakban a szónok hangoztatta: a tények azt bi­zonyítják, hogy a nyugatné­met uralkodó körök politi­kája ma Európában — leg- agresszívebb és legkalando- rabb politika. Ha a nyu­gatnémet vezető politikusok nyilatkozatait megtisztítjuk az üres frázisoktól, akkor mezítelenül magunk előtt láthatjuk a bonni terveket, amelyek rendkívül veszélye­sek a világbéke és számos nép, mindenekelőtt a német nép jövője szempontjából. Ha a Bundeswehr atomfegyverekhez jutna.. — A nyugatnémet revansis- ták törekvése most arra össz­pontosul, hogy megszerezzék maguknak az atomfegyvereket — mondotta Hruscsov. — Mindent megtesznek, hogy be­kapcsolódjanak a NATO úgynevezett multilaterális atomerejébe, hogy ujjúkat a rakéta- és nukleáris fegyve­rek ravaszára tehessék. Ha a Bundeswehr raké­ta- és atomfegyverekhez jutna, ez rendkívüli mó­don kiélezné a nemzetközi helyzetet és növelné az új háború kirobbanásának veszélyét. — Sajnos, azt a következte­tést kell levonni, hogy a Borin által folytatott vak po­litika folytatódik — mondotta Hruscsov. — Bonn szavakban elismeri ugyan a feszültség csökkentésének szükségessé­gét, de ugyanakkor a revansiz- mus eszméit hirdeti, mintha összhangba lehetne hozni a béke érdekeit és a revansists terveket. — Ami a Német Demokrati­kus Köztársaság bekebelezésé­re irányuló terveket illeti, itt az ideje, hogy tudomásul ve­gyenek egy egészen egyszerű igazságot: a Német Demokra­tikus Köztársaság szuverén ál­lam. Az NDK létezik, erősö­dik és Nyugat-Németország vezetői akarva — nem akarva kénytelenek tudomásul venni ezt a jóllehet számukra kelle­metlen, de teljesen reális tényt. Korunkban az államok kö­zötti vitás kérdések megoldá­sának egyetlen útja járható a békés tárgyalások és meg­állapodások, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélésének útja. a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság en­nek megvalósítására törek­szik. A szovjet miniszterelnök ez­zel kapcsolatban hangoztat­ta, hogy az NDK és a többi szocialista országok ezen az alapon harcoltak a német kér­dés békés rendezéséért, s a nyugat-berlini helyzet norma­lizálásáért. Egész Európa biz­tonságának érdeke, a világbéke érdeke azt kö­veteli, hogy a két német állammal békeszerződést írjanak alá. Nem presztízskérdés Hruscsov a Kínai KP veze­tőségének szakadár tevékeny­ségéről szólva, rátért a szo­cialista közösséggel szembeni kínai politikára. — Sajnos, azt kell monda­ni, hogy a Kínai KP vezetői az utóbbi évek során nem törődtek a szocialista rend­szer erősítésével, sőt, lépésről- lépésre, megingatták a szo­cialista országok egységéi. Ne­hézségeket okoztak közös nem­zetközi politikánk folytatá­sában. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangsú­lyozta, hogy a kommunisták­nak eszmei harcot kell foly- tatniok és védelmezniök kell a kommunista világmozgalom általános irányvonalát, majd hozzáfűzte: — A helyes irányvonalért folytatott harc nem presztízs­kérdés, nem kizárólagosan szűk pártprobléma. Hiszen olyan kérdések körül folyik a harc, amelyektől óriási mér­tékben függ a forradalom, a | szocializmus, a béke és a né- I pék jövőjének sorsa. Az I (Folytatás a 2. oldalon.) Kevés a kézierő - több a gép Előrelátó gondoskodás a zsámbéki Új Élet Tsz-ben A hét eleji esős, viharos idő­járás után végigjárták a ter­melőszövetkezet vezetői a ga­bonatáblákat Z sámbékon. Nemcsak a kíváncsiság sar­kallta, hanem üzemszervezési okok is erre késztették őket. A szövetkezetben ugyanis az idén teljesen gépesíteni szeretnék a gabonabetaka­rítást. Azon múlik ez: mennyire dől­nek meg a gabonák? — Nincs még különösebb baj — mondotta Pákozd Zol­tán, a termelőszövetkezet el­nöke. — Egyes helyeken kissé megdőlt ugyan a gabona, de nem annyira, hogy gátolná a gépi betakarítást. — Mintegy ezer holdról kell mégiscsak kiderül, hogy a legfrissebb új­sággal ő szolgálhat. Öreg kocsijával há­romszázezer kilomé­tert futott egyvégté- ben! — Ezí nevezem! S hogyan lehet ilyen messzire jutni? Gondolkozik, s ha mosolyog is, igen­csak kínlódik azzal, hogy mit válaszoljon. Egy kis segítséggel mégiscsak kikereki- tünk egy mondatot. — Szeretni kell és érteni a szavát... — Hát beszél az automobil? — Aki ért a nyel­vén, annak igen! Azt azonban én sem reméltem, hogy ilyen betakarítani a termést — foly­tatta tájékoztatóját a tsz elnö­ke. Mi a környékbeli termelő­szövetkezeteknél hamarabb megkezdtük a szövetkezet gé­pesítését. Nemcsak traktorokkal ren­delkezünk, hanem van két kombájnunk és egy aratógépünk is. Nagy szerepet szánunk ezek vezetőinek. A gépállomással két kombájnra kötöttünk szerződést. Számításaink sze­rint ennyi géppel — ha nem dől meg a gabona — gyorsan J betakarítjuk a termést. [ — Mi lesz akkor, ha eső vagy vihar megdönti a gabo­nát? — A dőlt gabonát kénytele­nek leszünk kézzel aratni. Ké- f vés a szövetkezetben a mun- kaerő, főleg a kaszát bíró íia- \ tál férfiak hiányoznak. Ezért \ mi nemcsak a aratás és csép- £ lés gépesítéséről gondoskod- £ tunk, hanem igyekszünk munkaerőt megtakarítani a kombájn- 'f. szérűn és a szállításnál — 2 válaszolta kérdésünkre Pákozd (j elvtárs. £ A kombájnszérűn a mun- £ kát csaknem teljesen gépesí­tik. Volt egy gabonafúvójúk, f, amellyel a padlásra szállítot­ták a gabonát, s most vettek még egyet, ezenkívül egy szívó \ és fúvó gépet. Nagy szolgála- É tot tesz majd a felszedő-zsá- £ kötőgép is, amelyet ugyancsak ! most vásároltak. A gabona- f rostát is villannyal működ- £ tetik. \ — A hiányzó munkaerőt ! igyekszünk gépekkel pótolni. (Reméljük, számításainkba nem S csúszik hiba, s akkor veszte­ség nélkül takaríthatjuk be íjónak ígérkező gabonatermé- < sünket — fejezte be rövid tá­jékoztatóját Pákozd elvtárs. — m. s. — — Van-e haszna a háromszázezer kilo­méterből a vezető­nek? — Hát pénzt azt nem adnak a tsz-ben, mint az állami vál­lalatoknál, ha már sok kilométert lefut az ember. De az biztos, hogyha vala­mi baj esik a kocsi­val, addig nem dol­gozhatok, s persze nem is keresek. Én úgy gondját visel­tem, hogy még egy­szer sem hagyott cserben. Igaz, hogy mióta vezetek — ti­zennégy év alatt —, nem fordult elő ilyen esetem. Pesten elköszö­nünk. Jókedvvel kí­ván viszontlátást és gurul az újabb ezer kilométerek felé. Eleven, jókedvű rek- láma a Csepel Autó­gyárnak. T, Gy. jól sikerül megérte­ni egymást. — Melyik volt a legizgalmasabb út­ja? — Pestről jöttem hazafelé. Rápillan­tottam a kilométer- órára és nem akar­tam hinni a szemem­nek. Akkor ugrott éppen a háromszáz­ezerre. Hát ez volt a legizgalmasabb! — És a legnehe­zebb? — A tavalyi tél. Nagyon kell fogni a volánt, s csínján bán­ni a gázpedállal, meg a fékkel ilyenkor! Dehát eddig nem pa- naszkodhatom, ne­kem még nem volt balesetem. HÁROMSZÁZEZER KIEOMÉTER - CSEPEELEL A gumikerék egy kicsit csikorog, s az autó nyomában fel­szállt por utoléri a járművet, aztán las­san ráterül. A vezető mosolyogva kihajol az ablakon. — Mivel lehetek szolgálatára? A kérdés nem azért ilyen udvarias, mert olyan szívesen fogadja az autóstop­pos utast a faddi Le­nin Tsz gépkocsive­zetője. Régi isme­retség ez, s az isme­rős intésére műkö­désbe lép a fékpedál. Felszállók és együtt utazunk tovább Pest felé. — Újságoljon va­lamit — kérem a Csepel vezérétől. — Én újságoljak, újságírónak? Ha nevetünk is rajta mindketten, ÜLÉST lÁRTOTT AZ ORSZÁGOS FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETI TANÁCS | gának póttagja, a Központi i Bizottság titkára. Pénteken a SZÖVOSZ szék- ] házában összeült az Országos I Földműves szövetkezeti Tanács,. hogy a már rendelkezésre ál- ( ló összesített adatok alapján ( megvitassa a földművesszövet-! kezeli szervek 1963. évi tár-i sadalmi és gazdasági tevékeny- \ ségének tapasztalatait, s azi 1964. évj feladatok végrehaj- í tásával kapcsolatos legíonto- í sabb teendőket. Részt vett az J ülésen Nyers Rezső, az; MSZMP Politikai Bizottságé- ( nak póttagja, a Központi Bi- í zottság titkára, dr. Csanádi \ György közlekedés- és posta- ( ügyi miniszter. Az ülésen Bartolák Mihály, j a SZÖVOSZ elnökhelyettese í tartott beszámolót, majd Ná- í nási László, a SZÖVOSZ fel- j ügyelő bizottságának elnöke \ terjesztette a tanács elé a fel- j ügyelő bizottság jelentését a ; földművesszövetkezeti szervek i 1963. évi társadalmi, gazdasági! tevékenységéről. / A két jelentés felett indított ( vitában felszólalt Nyers Rezső,! az MSZMP Politikai Bizottsá- '

Next

/
Oldalképek
Tartalom