Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-13 / 137. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I VIII. ÉVFOLYAM. 137. zam Aka so fii.i.éh 1964. JÜNIUS 13, SZOMBAT Napirenden: az állami gazdaságok tevékenysége Az országgyűlési képviselők Pest megyei (soportjának ülése Az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen részt vett Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Tausz János belkereskedelmi miniszter és Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Az ülést Csala László, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg, majd Lőrincz József, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgatója tartott beszámolót az állami gazdaságok helyzetéről és problémáiról. Tájékoztatójában kiemelte, hogy Pest megye állami gazdaságai 1963-ban fennállásuk óta eddigi legjobb eredményüket érték el. Míg 1962-ben 24,6 millió forint volt a gazdaságok tényleges nyeresége, tavaly ez közel a kétszeresére, 47,9 millió forintra nőtt. Az előző évhez képest 41 millió forinttal növekedett a gazdaságok áruértékesítése. A munka termelékenysége is nőtt: az egy redukált szántóra számított teljes termelési érték 449 forinttal, az egy dolgozóra jutó termelési érték pedig 3228 forinttal, 9 százalékkal volt több az előző évinél. A 8,8 millió forint nyereségrészesedésből a herceghalmi, ipoly- völgyi, kecskéscsárdai állami gazdaságok és az édesipari célgazdaság dolgozói maximális 26 napos nyereségrészesedést kaptak. Beszámolójában többek között ismertette, hogy a szőlő-, gyümölcsültetvények telepítésének üteme tervszerű, ötéves időszak alatt területük tízezer holdról tizenhétezerre emelkedik. Az elmúlt két évben mintegy négy és félezer holddal nőtt az öntözött terület nagysága, azonban a gazdaságok nem minden esetben használták ki célszerűen a lehetőségeket. Az állami gazdasági állattenyésztés feladatai közül a legjelentősebb a szarvasmarha és o baromfi létszámának növelése. A fejlesztés méretére jellemző, hogy az 1962. évi 6200 darabot kitevő tehénlétszám a jövő év végéig 9000 fölé emelkedik. A baromfiak száma, csak a tojókat számítva, 65 ezerről 180 ezerre nő. Az állatlétszám növelésével kapcsolatban elmondotta, hogy bár az állami gazdaságok megfelelő beruházási fedezettel rendelkeznek, az új istállók az Építésügyi Minisztérium vállalatainak' mulasztásából nem készültek el, s így a tél folyamán ezer tehenet csak szükségférőhelyeken tudtak elhelyezni. Legkirívóbb példája a mulasztásnak az a háromszáz férőhelyes tehénistálló, amelynek építése a hozzátartozó magtárral együtt a 25. számú Építőipari Vállalat jóvoltából már második éve húzódik. Jelenleg is csak három ember dolgozik az építkezésen. Felhívta még a figyelmet egy másik problémára: a szőlőtelepítések teljes egészükben már 1966-ban termőre fordulnak, de a gazdaságok nem rendelkeznek a tőkék gondozásához szükséges felszereléssel, sem pedig a termelés befogadásához elengedhetetlen présházakkal, tárolóhelyekkel. Ugyancsak jelentős nehézségeket okoz az, hogy a külkereskedelmi szervek nem tudják biztosítani az idei zöldségfélék átvételét, Lőrincz igazgató tájékoztatójában még elmondotta: az állami gazdaságok felkészültek az aratásra, amelynek kilátásait a májusi csapadékhiány után erősen javította a mindenüti leesett 35—40 milliméteres eső. Ez használt a kalászosoknak és a kapásoknak is. Az állami gazdaságokban a nagy meleg miatt bekövetkezett korai érés szükségessé teszi, hogy már június 22-én megkezdjék az aratást. A gépek mindenütt kijavítva várják az indulást, a learatásra kerülő 32 ezer hold termését 101 kombájn takarítja be. Ezenkívül a magasszárú rozsot aratócséplőgépekkel és rendreara- tókkal vágják le. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a szemveszteséget mindenütt a minimálisra csökkentsék. Ha az időjárás az elkövetkezendő napokban nem okoz károkat, remélhető, hogy az állami gazdaságok búzából elérik a tervezett 15 mázsás holdan- kénti átlagtermést. A beszámolóhoz sokan hozzászóltak és vita alakult ki a felvetett kérdések körül. Felszólalt Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter is, aki az állami gazdaságokban mutatkozó munkaerőhiánnyal kapcsolatban elmondotta: ez a probléma a nálunk végbemenő fejlődésből adódik, annak egyik velejárója. Főként a gyümölcstermés betakarításánál azonban jelentős segítséget nyújthatnak az iskolások — mondotta. Ott ahol bevonásukat a mezőgazdasági munkába jól megszervezik, és a gyermekeket kellőképpen felkészítik, a fiatalok örömmel, szívesen dolgoznak, hiszen ezzel keresethez is jutnak. Tausz János belkereskedelmi miniszter felszólalásában javaslatot tett arra, hogy a képviselőcsoport az illetékes kereskedelmi szervekkel, elsősorban a SZÖVOSZ-szal kapcsolatot teremtve, nyújtson segítséget a zöldség- és gyümölcstermesztés és az export egybehangolására. A képviselőcsoport elfogadta másik javaslatát is; felkeresik az építésügyi minisztert a mezőgazdasági építkezéseknél fennálló időeltolódások megszüntetése érdekében. Befejezésül dr. Wild Frigyes, a megyei képviselőcsoport titkára tájékoztatta a jelenlevőket a legközelebbi országgyűlési ülésszak napirendjéről és a képviselők in- terpellációs jogénak gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről. <h. f. p.) Kádár János látogatása Bács-Kiskun megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Fehér Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökhelyettesének társaságában pénteken Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendégeket Kecskeméten Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Glied Károly és Erdősi József, a pártbizottság titkárai fogadták. Kádár János rövid megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság vezetőivel. Később megtekintette a város új szállodáját, majd Fehér Lajos és Molnár Frigyes társaságában — a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet kereste fel. Kádár János innen a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságba, majd a Bajai Állami Gazdaság vaskúti üzemegységébe látogatott, s látogatása végén megnézte a kalocsai öntözőfürtöt is, Barátsági, kölcsönös segélynyáitási és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság A Kremlben pénteken aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, kölesönös segélynyújtási és együttműködési szerződését, továbbá a közös közleményt Walter Ulbrichtnak. az NDK Államtanácsa elnökének a Szovjetunióban tett látogatásáról. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány pénteken a Kremlben fogadást adott Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. A hivatalos tárgyalások be- ] fejezése után a Kreml kongresszusi palotájában pénteken szovjet—német barátsági nagygyűlést tartottak. A hatezer ember befogadására alkalmas kongresszusi terem zsúfolásig megtelt. A barátsági gyűlésen N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht mondott beszédet. Az NDK nélkül ma mar nem lehet megoldani az európai biztonság problémáját — mondotta Hruscsov Hruscsov szovjet miniszterelnök beszédében üdvözölte Walter Ulbrichtot, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak az ülésen jelenlevő többi képviselőjét. A szovjet miniszterelnök emlékeztetett Ulbricht szavaira, hogy Moszkvában, az Uraiban, Szibériában és a Szovjetunió valamennyi vidékén a fejlődés iránya a kommunizmus felé mutat. Örülünk ennek és büszkék vagyunk arra, hogy a fejlődés iránya a Német Demokratikus Köztársaságban is a kommunizmus felé mutat — hangoztatta Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak mind fontosabb a szerepe az európai béke megszilárdításában és biztosításában. „Ma már joggal mondhatjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nélkül nem lehet megoldani sem a német békeszerződést, sem pedig az európai biztonsággal és békével kapcsolatos több más problémát.” A továbbiakban a szónok hangoztatta: a tények azt bizonyítják, hogy a nyugatnémet uralkodó körök politikája ma Európában — leg- agresszívebb és legkalando- rabb politika. Ha a nyugatnémet vezető politikusok nyilatkozatait megtisztítjuk az üres frázisoktól, akkor mezítelenül magunk előtt láthatjuk a bonni terveket, amelyek rendkívül veszélyesek a világbéke és számos nép, mindenekelőtt a német nép jövője szempontjából. Ha a Bundeswehr atomfegyverekhez jutna.. — A nyugatnémet revansis- ták törekvése most arra összpontosul, hogy megszerezzék maguknak az atomfegyvereket — mondotta Hruscsov. — Mindent megtesznek, hogy bekapcsolódjanak a NATO úgynevezett multilaterális atomerejébe, hogy ujjúkat a rakéta- és nukleáris fegyverek ravaszára tehessék. Ha a Bundeswehr rakéta- és atomfegyverekhez jutna, ez rendkívüli módon kiélezné a nemzetközi helyzetet és növelné az új háború kirobbanásának veszélyét. — Sajnos, azt a következtetést kell levonni, hogy a Borin által folytatott vak politika folytatódik — mondotta Hruscsov. — Bonn szavakban elismeri ugyan a feszültség csökkentésének szükségességét, de ugyanakkor a revansiz- mus eszméit hirdeti, mintha összhangba lehetne hozni a béke érdekeit és a revansists terveket. — Ami a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére irányuló terveket illeti, itt az ideje, hogy tudomásul vegyenek egy egészen egyszerű igazságot: a Német Demokratikus Köztársaság szuverén állam. Az NDK létezik, erősödik és Nyugat-Németország vezetői akarva — nem akarva kénytelenek tudomásul venni ezt a jóllehet számukra kellemetlen, de teljesen reális tényt. Korunkban az államok közötti vitás kérdések megoldásának egyetlen útja járható a békés tárgyalások és megállapodások, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének útja. a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ennek megvalósítására törekszik. A szovjet miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az NDK és a többi szocialista országok ezen az alapon harcoltak a német kérdés békés rendezéséért, s a nyugat-berlini helyzet normalizálásáért. Egész Európa biztonságának érdeke, a világbéke érdeke azt követeli, hogy a két német állammal békeszerződést írjanak alá. Nem presztízskérdés Hruscsov a Kínai KP vezetőségének szakadár tevékenységéről szólva, rátért a szocialista közösséggel szembeni kínai politikára. — Sajnos, azt kell mondani, hogy a Kínai KP vezetői az utóbbi évek során nem törődtek a szocialista rendszer erősítésével, sőt, lépésről- lépésre, megingatták a szocialista országok egységéi. Nehézségeket okoztak közös nemzetközi politikánk folytatásában. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak eszmei harcot kell foly- tatniok és védelmezniök kell a kommunista világmozgalom általános irányvonalát, majd hozzáfűzte: — A helyes irányvonalért folytatott harc nem presztízskérdés, nem kizárólagosan szűk pártprobléma. Hiszen olyan kérdések körül folyik a harc, amelyektől óriási mértékben függ a forradalom, a | szocializmus, a béke és a né- I pék jövőjének sorsa. Az I (Folytatás a 2. oldalon.) Kevés a kézierő - több a gép Előrelátó gondoskodás a zsámbéki Új Élet Tsz-ben A hét eleji esős, viharos időjárás után végigjárták a termelőszövetkezet vezetői a gabonatáblákat Z sámbékon. Nemcsak a kíváncsiság sarkallta, hanem üzemszervezési okok is erre késztették őket. A szövetkezetben ugyanis az idén teljesen gépesíteni szeretnék a gabonabetakarítást. Azon múlik ez: mennyire dőlnek meg a gabonák? — Nincs még különösebb baj — mondotta Pákozd Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke. — Egyes helyeken kissé megdőlt ugyan a gabona, de nem annyira, hogy gátolná a gépi betakarítást. — Mintegy ezer holdról kell mégiscsak kiderül, hogy a legfrissebb újsággal ő szolgálhat. Öreg kocsijával háromszázezer kilométert futott egyvégté- ben! — Ezí nevezem! S hogyan lehet ilyen messzire jutni? Gondolkozik, s ha mosolyog is, igencsak kínlódik azzal, hogy mit válaszoljon. Egy kis segítséggel mégiscsak kikereki- tünk egy mondatot. — Szeretni kell és érteni a szavát... — Hát beszél az automobil? — Aki ért a nyelvén, annak igen! Azt azonban én sem reméltem, hogy ilyen betakarítani a termést — folytatta tájékoztatóját a tsz elnöke. Mi a környékbeli termelőszövetkezeteknél hamarabb megkezdtük a szövetkezet gépesítését. Nemcsak traktorokkal rendelkezünk, hanem van két kombájnunk és egy aratógépünk is. Nagy szerepet szánunk ezek vezetőinek. A gépállomással két kombájnra kötöttünk szerződést. Számításaink szerint ennyi géppel — ha nem dől meg a gabona — gyorsan J betakarítjuk a termést. [ — Mi lesz akkor, ha eső vagy vihar megdönti a gabonát? — A dőlt gabonát kénytelenek leszünk kézzel aratni. Ké- f vés a szövetkezetben a mun- kaerő, főleg a kaszát bíró íia- \ tál férfiak hiányoznak. Ezért \ mi nemcsak a aratás és csép- £ lés gépesítéséről gondoskod- £ tunk, hanem igyekszünk munkaerőt megtakarítani a kombájn- 'f. szérűn és a szállításnál — 2 válaszolta kérdésünkre Pákozd (j elvtárs. £ A kombájnszérűn a mun- £ kát csaknem teljesen gépesítik. Volt egy gabonafúvójúk, f, amellyel a padlásra szállították a gabonát, s most vettek még egyet, ezenkívül egy szívó \ és fúvó gépet. Nagy szolgála- É tot tesz majd a felszedő-zsá- £ kötőgép is, amelyet ugyancsak ! most vásároltak. A gabona- f rostát is villannyal működ- £ tetik. \ — A hiányzó munkaerőt ! igyekszünk gépekkel pótolni. (Reméljük, számításainkba nem S csúszik hiba, s akkor veszteség nélkül takaríthatjuk be íjónak ígérkező gabonatermé- < sünket — fejezte be rövid tájékoztatóját Pákozd elvtárs. — m. s. — — Van-e haszna a háromszázezer kilométerből a vezetőnek? — Hát pénzt azt nem adnak a tsz-ben, mint az állami vállalatoknál, ha már sok kilométert lefut az ember. De az biztos, hogyha valami baj esik a kocsival, addig nem dolgozhatok, s persze nem is keresek. Én úgy gondját viseltem, hogy még egyszer sem hagyott cserben. Igaz, hogy mióta vezetek — tizennégy év alatt —, nem fordult elő ilyen esetem. Pesten elköszönünk. Jókedvvel kíván viszontlátást és gurul az újabb ezer kilométerek felé. Eleven, jókedvű rek- láma a Csepel Autógyárnak. T, Gy. jól sikerül megérteni egymást. — Melyik volt a legizgalmasabb útja? — Pestről jöttem hazafelé. Rápillantottam a kilométer- órára és nem akartam hinni a szememnek. Akkor ugrott éppen a háromszázezerre. Hát ez volt a legizgalmasabb! — És a legnehezebb? — A tavalyi tél. Nagyon kell fogni a volánt, s csínján bánni a gázpedállal, meg a fékkel ilyenkor! Dehát eddig nem pa- naszkodhatom, nekem még nem volt balesetem. HÁROMSZÁZEZER KIEOMÉTER - CSEPEELEL A gumikerék egy kicsit csikorog, s az autó nyomában felszállt por utoléri a járművet, aztán lassan ráterül. A vezető mosolyogva kihajol az ablakon. — Mivel lehetek szolgálatára? A kérdés nem azért ilyen udvarias, mert olyan szívesen fogadja az autóstoppos utast a faddi Lenin Tsz gépkocsivezetője. Régi ismeretség ez, s az ismerős intésére működésbe lép a fékpedál. Felszállók és együtt utazunk tovább Pest felé. — Újságoljon valamit — kérem a Csepel vezérétől. — Én újságoljak, újságírónak? Ha nevetünk is rajta mindketten, ÜLÉST lÁRTOTT AZ ORSZÁGOS FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETI TANÁCS | gának póttagja, a Központi i Bizottság titkára. Pénteken a SZÖVOSZ szék- ] házában összeült az Országos I Földműves szövetkezeti Tanács,. hogy a már rendelkezésre ál- ( ló összesített adatok alapján ( megvitassa a földművesszövet-! kezeli szervek 1963. évi tár-i sadalmi és gazdasági tevékeny- \ ségének tapasztalatait, s azi 1964. évj feladatok végrehaj- í tásával kapcsolatos legíonto- í sabb teendőket. Részt vett az J ülésen Nyers Rezső, az; MSZMP Politikai Bizottságé- ( nak póttagja, a Központi Bi- í zottság titkára, dr. Csanádi \ György közlekedés- és posta- ( ügyi miniszter. Az ülésen Bartolák Mihály, j a SZÖVOSZ elnökhelyettese í tartott beszámolót, majd Ná- í nási László, a SZÖVOSZ fel- j ügyelő bizottságának elnöke \ terjesztette a tanács elé a fel- j ügyelő bizottság jelentését a ; földművesszövetkezeti szervek i 1963. évi társadalmi, gazdasági! tevékenységéről. / A két jelentés felett indított ( vitában felszólalt Nyers Rezső,! az MSZMP Politikai Bizottsá- '
