Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-11 / 108. szám

1964. MÁJUS 10, VASÁRNAP Biztató lépések Tápióságon Hadd loPiák! JL JL < _) Rossz nyelvek beszélték A tagság összefogásával érhet el jobb eredményeket a Kossuth Tsz Szövetkeze^ vezetőknél_ kiil — ezzel a címmel írtunk riportot márciusiján a tápiósá­gi Kossuth, Termelőszövetke­zetről. A napokban ismét el­látogattunk Tápióságra, hogy megnézzük, van-e már veze­tőség, hogyan dolgozik a szö­vetkezet tagsága? Űj vezetők állnak a ter­melőszövetkezet élén Tápió- ságon. Az volt a szövetkezeti gazdák kérése, hogy a több esztendős próbálkozás után, helyi ember legyen a termelő- szövetkezet elnöke. A tagság választása Schmutzer István­ra esett, aki korábban a nö­vénytermesztési üzemág ve­zetője volt. Fiatal, negyvenöt év körüli ember. Pár évvel ezelőtt Zsámbékon elnökkép­ző iskolán volt. Sokat várnak tőié a termelőszövetkezeti ta­gok, mindenekelőtt azt, hogy legyen igazságos, korábbi is­meretségeire való tekintet nél­kül egyenlő mértékkel ítélje meg az embereket. Űj ember a főagronómus is. Kollár Gábor a szentlőrineká- tai Üj Világ Termelőszövetke­zetnek volt az állattenyésztő agronómusa. Amennyire ra­gaszkodtak a tápiósági szö­vetkezeti gazdák ahhoz, hogy helyi ember legyen az elnök, legalább annyira szívesen vették, hogy Kollár elvtárs el­vállalta a iőagronómusi meg­bízatást. ö ugyanis nem ..ide­gen”. ismerik még a Szentmár- tonkátai Gépállomásról. Meg­választása előtt tizenöttagú küldöttség ment át még a szomszédos termelőszövetke­zetbe, hogy ott körülnézzenek. Sok jót hallottak a tagok Kol­lár Gáborról, s egyhangúlag választották meg főagronó- musnak. Anélkül, hogy a régi vezetők hibáit ismételnénk: a tápiósági Kossuth Tsz-ben az volt a leg­nagyobb baj, hogy a vezetők elszakadtak ,a tagoktól. A' szö­vetkezeti gazdák nem bíztak vezetőikben. Jogos volt a bi­zalmatlanság, hisz azok nem láttak messzebbre annál a néhány embernél, akik körül­vették őket. Csoportok alakul­tak ki a szövetkezeten belül, s ez megosztotta a tagságot. Természetes tehát, hogy ahány emberrel csak beszél­tünk, most arról szólott, attól félnek, hogy ismét felüti majd fejét a széthúzás. Igaz, azt is hozzáteszik, hogy a mostani vezetők jól csinálják a dolgu­kat. ha így lesz továbbra is, akkor előbb-utóbb kilábol a bajból a szövetkezet. A szövetkezetüket féltő, a jövőért aggódó szövetkezeti gazdák nem azért mondják ei aggodalmukat, mert nem bíz­nak az elnökben, a íőagro- nómusban, hanem azért, mert nap mint nap történik olyas­mi. ami azt mutatja, kísért a múlt. Az elmúlt napokban például a növénytermesztő brigádból osztottak be asszo­nyokat a kertészetbe dolgozni. Ml sem természetesebb, mint az, hogy a kertészéti és a nö­vénytermesztő asszonyok egy­mással egyetértésben dolgoz­zanak. Ehelyett egymást érték a megjegyzések, délben az ebédnél elkülönülve, távol ült egymástól a két asszonycso­port. Szerencsére a szövetkezet mostani vezetői érzik azt, hogy milyen nagy felelősség nehe­zedik rájuk, ezer szem ügyeli cselekedeteiket és messzeme­nően ügyelnek arra, nehogy az a vád érhesse őket, hogy bárkinek is .,kedveznekÉv­ről évre nagy nyugtalanságot keltett például a háztáji föl­dek kiosztása körüli manipu­láció. Most sorshúzással dön­tik el, hogy kinek hol lesz a háztáji földje, s a vezetőség által kijelölt „megbízható" emberek mérik ki a területet. Igvekeznek a vezetők igazsá­got tenni, de vannak olyan dolgok, amin már az idén nem tudnak változtatni. Ilyen pél­dául a vállalt területek kije­lölésénél a „nagyvállalók” és a „kisvállalók” közötti visz- szás helyzet. Változtattak az állattenyésztők bérezésén is — a termeléstől függő jövede- lemrészeseöést vezették be —, de még mindig nagy az arán.v- trianság a növénytermesztők és az állattenyésztők kerese­ír ceglédi jubileumon az alábbi kedves történetet. A közelmúltban a város vezetői nyolcezer facseme­tét vásároltak, hogy elülte­tésükkel díszítsék a hatszáz éves város utcáit. Szép rendben ültettek is, de azért egyszer-egyszer meg­történt, hogy estére nem került földbe minden su- háng, hanem maradt belő­lük az utca szélén. Egy szép estén a fási- tandó utcák körül volt dol­ga a ' tanács, meg a nép­front vezetőjének. Amint a sötétben haladtak, hát egy­szerre csak mit láttak? Kö- zeledtükre megriadt fiatal­emberek igyekeztek kere­ket oldani, kezükben jó né­hány suhánggal, — Fatolvajok! — szólt a tanácstisztviselő —, fogjuk meg őket! A népfrontos elnevette magát. — Ugyan, hagyd már, hadd. lopják! Legalább el­ültetik nekünk ... társadal­mi munkában. Ügy mondják, a ceglédi fásítást tovább folytatják, de a csemetéket a tanács állítólag nem ültetteti el, hanem otthagyja az utcá­kon. Hátha ezúttal „az al­kalom szüli a — társadal­mi munkát!” __________At. a.) S zárnyashajójárat Béssbe Május 15-től ismét meg­indul a rendszeres szárnyas­hajójárat Bécsbe. Budapest­ről minden hétfőn és pénte­ken, Bécsből pedig minden kedden és szombaton közle­kedik a járat. A szárnyas- hajó 8 órakor indul és 13 órakor érkezik. Beszállás: 7 órakor. A szárnyashajójára­tot érvényes útlevéllel - ren­delkezők vehetik igénybe. Almatárolási bemutató Budaörsön A Kertészeti Kutató Intézet és a HUNGAROFRUCT Zöld­ség-, Gyümölcs Szövetkezeti Export Vállalat öt évvel ezelőtt kísérletet indított a gyümölcstárolás legcélszerűbb módoza. ál ­ról. Az öt évi kísérleti eredményeket a HUNGAROFRUCT budaörsi hűtőházában a közelmúltban ismertette Heitmann Lajos, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa. A kísérletek bebizonyították, hogy a szedés után azonnal hűtő- házba szállított alma bírja a legkisebb minőségi és mennyi­ségi veszteséggel a tárolást. Hasznos a tárolásnál a fóliacjo- magolás, a széndioxidos gáztárolás és a gyümölcsök mester­séges viaszolása is. Az almatárolási bemutató részvevői a gyümölcsöket nézik (MTI Foto: Mező Sándor felv.) S ‘ Épül az ország legkorszerűbb gyógyszerüzeme Gödöllőn Filmpavilon a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásár .területén az idén is fel­állítják a MOKÉP—FÜMO pavilonját. Itt a vásárlátoga­tók tájékozódhatnak az új fil­mekről, megvásárolhatják kedvenc színészeik fényképét A filmpavilonban cinemas- cope-íilmeket, továbbá a nyári évad kiemelkedő műsorainak előzeteseit, s a legújabb do­kumentum- és rajzfilmeket vetítik. (MTI) Nagyszabású munkát végez- t nek Gödöllő határában: java- j ban épül az ország legkorsze­rűbb gyógyszerüzeme, a Hu- I mán Oltóanyag ter me l ö és Ku­tató Intézet. A 25, sz. jpg®, f ipari Váílsiat dolgozói a múlt i év második felében kezdték j meg az üzem alapozását, s j előreláthatólag I96ö-ben átad-' jak rendeltetésének a magyar | gyógyszeripar és kutatás új i létesítményét. Az építkezés színhelye, a növekvő falak, s az újabb ala- 1 pok már sejtetni engedik a I leendő üzem körvonalait. A | négyemeletes központi épület­be és a szomszédos föidsz'ri­tes épülettömbbe közel száz laboratóriumot, és géptermet helyeznek majd el, ahol mind a gyógyszergyártás, mind pe­dig a gyógyszerku tatás a leg­korszerűbb követelményei; n ek megfelelően történik. A mun­kát modem, távirányítású gép­sorok könnyítik meg, s az üzemi épületeket ugyancsak korszerű szociális létesítmé­nyek, kétszázötven személyes étterem, fürdők, öltözők egé­szítik ki. Nagyobb fegyelmet! — Ha a határidők — legyenek azok csupán részhatáridők —, továbbra is eltolódnak, a nép­gazdaságot több száz millió forintos kár éri — a munka megkezdése pedig beláthatat­lan időre elhúzódik. így körvonalazzák a helyze­tet mindazok, akik aggódnak a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai KőoJajfinomíió Vállalat sorsáért, azért, hogy időben adhassa az erőmű a 800 me­gawatt áramot és teljes ka­pacitással termeljen az olajfi­nomító. Az aggodalom jogos. Az egyik határidő semmi bevevese a másikat is érinti, és hiába hivatkoznak a különböző vál­lalatok oly gyakran objektív okokra — a lényegen ez nem változtat. Csenterics Sándor, a Dunamenti Hőerőmű igazgató­ja ki is mondta: ha nem tart­ják be fegyelmezettebben a tervelőírásokat, akkor a kö­vetkező esztendő programjá­nak teljesítése veszélyben fo­rog. Hiába érkeznek majd pontosan a gépek, ha nincs hová helyezni azokat, mert nem készítették el időre az alapjukat. A végre nem hajtott válla­lások eddig is okoztak már gondot: az első számú blokk felállítására például 1962 augusztusában azért kötött számos vállalattal szocialista szerződést a beruházás párt- bizottsága, hogy 1963. novem­ber 7-re megkezdhessék a próbaüzemeltetést. Ez végül is csak negyven nap késéssel si­került. A 210 tonnás kazán időnkénti leállása, javítása is lassítja a munkát. A „C” rész építkezése sem halad megfelelő ütemben. Az erőmű második blokkjának üzembe!) elyezési határidejét 1964. június elsejében jelölték meg. A tél miatt azonban a gépészeti szerelés két hónapot késett — így ezt a határidőt sem tudják betartani. A kő­olajfinomító vállalatnál az évű előirányzatból az első negyed­évben csupán 12—13 százalé­kot teljesített az építőipar. . Az elmúlt esztendei felada­tokból is jó néhány elmaradt, ezeket idén kellene pótolni. Nagy szükség lenne máris a hőíechnikai laboratóriumra, az irodaépületre, a garázsra. A raktárbővííés is sürgős: há­rom blokk tartalék-alkatrészeit kell átvenni és tárolni! A kommunális létesítmények felépítésénél is akadályok vannak, az iskola, az óvoda, jó néhány lakás fel sem épül az idén. Az elmaradásokról, a határ­idők változásáról, a különbö­ző hibákról számos tárgyalás volt mór. Minisztériumok, igazgatóságok, vállalatok ve­zetői egyeztették álláspontju­kat, — sajnos eddig az építés ütemét tekintve — nem min­dig sikerrel. Akadnak ma is olyan vállalatok, amelyek nem hajtják végre az utasítá­sokat, mások elhárítják a fele­lősséget, s ennek a munka lát­ja kárát Nem mindenben a mi gyá­raink hibásak, — külföldi ké­sedelmek, elmaradások, anyag­hiány is okoz olykor zavart. Ettől függetlenül azonban sóit olyan lehetőség van, ame­lyeket a vállalatok nem hasz­nálnak ki: nem mindig szer­vezik a munkát kellő körül­tekintéssel, több helyen baj van a munkafegyelemmel, a gondossággal, a felelősséggel. Ahol rend van Az erőmű teljes felépítésé­ért jelenleg mintegy harminc vállalat dolgozik. Többsé­gük nagy igyekezettel, min­dent megtéve a követelmé­nyek teljesítéséért. A többi között például a részben már működő erőműben példás rendet teremtettek. Igaz, eb­ben a zárt egységben köny- nyebb a szervezés, a fegyel­mezés, mint a szétszórt mun­kahelyeken, vagy ahol a vál­lalatokat csak egy kihelyezett kis részleg képviseli és az irá­nyítás Budapestről vagy Du­naújvárosból történik. Az erőműben maguk a mun­kások is elismeréssel beszél­tek a meghonosodott szigorú­ságról, következetességről. Szerintük az igazságos szigor minden becsületes munkás­nak tetszik és szívesen vállal­ják a fegyelmet. Az igazgató naponta töbhször személyesen ellenőrzi az utasítások végre­hajtását. A tmk-részlegben minden munkásnak hét napra előre ki­dolgozzák, mikor mit kell el­végeznie. s a falra függesztett tablón ellenőrzik a munka tel­jesítését. Sajnos legjobb szán­dékukat is keresztezi néha egy-egy vállalat. Legutóbb például az ERŰTERV tervezé­si hibája miatt a hőmérőcsonk nem ért a kamrába. A ga­ranciális javítást a MAHADA- vállalatnak kellett volna el­végeznie, — nem tette. Ügy­szintén a léghevítő hajtómű­nél lévő munkát is korábban elvállalta, majd lemondta. Az ilyen és ehhez hasonló zavar természetesen felfordulást eredményez az erőműnél is. A tmk ilyenkor nem végezned tervszerinti feladatát, meg­szakad a munka folyamatossá­ga, kapkodnak. Gyakori tapasztalat' az is, hogy az üzemet kiszolgáló ipar elmarad. Különösen sokat panaszkodnak az ÉM 26-os Építőipari Vállalatra. A (Vál­lai a* megkésett a téliesítéssel, s emiatt több vállalásának nem tett eleget. A munkásoknak nem tudtak elég munkát biz­tosítani. a munkabér mögött nem volt megfelelő termelési érték. A lakótelepi üzletház­nak tavaly augusztusban kel­lett volna elkészülnie, de még az sem bizonyos, hogy idén júliusra elkészül-e? Létszámhiány, szétszórt munkahelyek A Központi Bizottság építő­ipari határozata kimondja, hogy a sok, szétaprózott épít­kezés helyett lehetőleg a fő te­rületre csoportosítsák, össz­pontosítsák az erőt. Az ÉM. 26-os vállalat húsz-har­minc helyen is végez munkát Ugyanakkor öt-, hathónapos határidő eltolódások keletkez­nek miattuk. Jelenleg például az építésvezetőknek fáj a fe­jük, mert ötszázas létszám- hiánnyal küzdenek —, mégis elvállaltak a Dunai Kőolaj- finomító Vállalatnál olyan munkát, amit — előre látni —, ezzel a kapacitással nem végezhetnek el. ígéret van arra, hogy más építkezésekről több száz mun­kást átcsoportosítanak, ez azonban — a jelek szerint —, nehezen megy. Kaplanek Kor­nél az ÉM. 26-os Építőipari Vállalat főépítés vezető je pél­dául elmondotta, hogy Pécsről vártak új dolgozókat, akik azonban Pécsett és környékén vállaltak kisebb jelentőségű munkát, épületjavításokat, ta­tarozásokat. Kaplanek Kornél főépítésvezető csupán négy-öt hónapja van Százhalombattán, a régi hibákért, elmaradáso­kért, a rossz téliesítésért nem felelhet, de jelenleg is megle­hetősen nehéz a helyzete, ook gonddal küzd. Nem pénzkérdés A létszámhiány és még né­hány más dolog objektív ne­hézség. A szervezettség, a munkafegyelem számonkérése, a kevés, de meglevő erő ösz- szefogása, a munkahelyek pontos ellátása anyaggal, nem függ össze az- objektív nehéz­ségekkel. Megkövetelésük, sem több pénzt, sem több értekez­letet nem igényel —. csupán több figyelmet, ellenőrzést, gondosságot. Nézzük például a munkahe­lyek kiszolgálását Vannak olyan építőipari gepek, ame­lyekhez nagyon nehéz alkatré­szeket beszerezni —, olykor a2 országot kell bejárni értük. Mész, cement, tégla, deszka, s más fontos anyag, ami az építkezéshez szükséges, ren­delkezésre áll. Mégis a munkások panaszkodnak, hogy akkor szaladgálnak a raktár­ba, amikor már kezdődik a munka. Hasznos idő vész kár­ba a szervezetlenség, miatt, s a szorgalmas dolgozóknak az ilyen gondatlanság kedvüket szegi. Több vezető elmondotta, hogy a munkaórák mögött nincs meg mindig a kívánt termelési érték. Télen — bár jóval kevesebbet dolgoztak az emberek, mint a tavaszi hó­napokban —, hasonló volt a keresetük. Jelenleg sokan méltatlankodnak is emiatt, követelőznek, pedig csak az történt, hogy a kevés munka te között. Ha most bőkezűen adnák a munkaegységet az állattenyésztőknek azért, hogy „kárpótolják” őket, akkor en­nek beláthatatlan következ­ményei lennének. Lecsökkenne az amúgy sem magas munka­egység értéke, még inkább megrendülne a bizalom a szö­vetkezeti gazdálkodásban. Ezt pedig nem vállalhatja a veze­tőség. Az aránytalanságon már csak jövőre változtathatnak. Mintegy másfél millió fo­rint mérleghiánnyal zárta a szövetkezet az elmúlt eszten­dőt, s az idei évtől még nem [ várhatják azt a tápiósápiak, | hogy nagy bőséget hoz. Ezt j megmondják a vezetők a ta­* goknak és azt is, hogy azért szorgalmas munka mellett mindenki becsületesen meg fog élni. Nagy nehézségekkel küzd a szövetkezet: tudják, elég kevés a 10 forint, amit havonta munkaegység-előlegre osztani tudnak. Meg kell gon­dolni, hogy mire költenek minden fillért. De a takaré­kosságnak már mutatkoznak az eredményei. Az első ne­gyedévben a betervezett ki­adásokból 200 ezer forintot megtakarítottak. A küldött- gyűlés határozatának szelle­mében csökkentették a függet­lenítettek létszámát. Ezzel évente mintegy 5000 munka­* egységet takarítanak meg. Az ötezer munkaegység a beter­vezett 18 forint munkaegységé gél számolva, kilencvenezer! forintot jelent. A szövetkezet vezetői szívesen vállalják a többletmunkát, korábban jön- j nek be, későbben mennek ha- j za, jobban beosztják idejüket.; A költségek csökkentése azon­ban 'csak az egyik lehető­ség a bajokból való kilábolás­ra. Sokkal többet hoz a kony­hára az. ha a tagok szorgal­masan dolgoznak, többet te­remnek a földek, több termé­ket ad az állattenyésztés. Több jel mutat arra, hogy a tápiósági Kossuth Tsz-ben megindult az egészséges fo­lyamat. A tavasziakat például április 25-re elvetették. Ebben nagy érdemük van a traktoro­soknak. akik összehasonlítha­tatlanul jobban dolgoznak, mint korábban. Jó jel, hogy a traktorosok kevesebbet láto­gatják a bögrecsárdákat. A traktorosok a gépek jó ki­| használásával sokat megtaka- j I ríthatnak a szövetkezetnek. A | ; szövetkezeti tagok valamennyi kapásnövény művelését elvál­lalták. A vezetőség most ke- I resi, kutatja a határban a leg- . I apróbb műveletlen területeket j is, hogy hasznosítsa azokat. Az elmúlt éjjeleken a hő­mérő higanyszála a nulla fok alá szállt. A kertészeti brigád 1 tagjai közül többen éjjel is felkeltek, takargatták a palán­tákat. A traktorosok éjjel is beindították gépeiket, hogy ' szalmát vigyenek a meleg­ágyakhoz. A vezetők új ter- j melési eljárások meghonosítá­sával igyekeznek javítani az : eredményeken. Rövidesen be- : vezetik az itatásos borjúneve­lést. A homokitanyai csirkene- I velő telepen a gondozók a ket- j tös műszakra .állnak át. Azt j ! tapasztalták ugyanis, hogy a másik telepen, ahol az asszo- j nyok kettős műszakban dol- 1 goztak, az első szállítmánynál j 20 dekával nehezebbek lettek a csirkék. Igaz, nem minden í gondozó éri egyet, a kettős j műszakkal, de a többség érdé- ; , ke ezt kívánja, s ezárt meg is ' I valósítják. ■ A biztató jelek mellett sok j ! még a gond Tápióságon. Az a ! I baj, hogy a tagság egy része j j még ma sem látja: érdekeivel ! ellentétes az, ha kimarad a | munkából, ha a közös vagyon- f nak nincs becsülete. A tagság I kára az, hogy a 35 pár lóból : naponta 10—12 párat tudnak csak befogni, mert éppen a háztáji földeken dolgoznak a fogafosok. Az állattenyésztők I közül is sokan ki-kimaradoz- ! nak a munkából. Amint mon­dották: nincs kedvük. Igaz, kedv is kell a munkához, de mindenekelőtt annak felisme­rése, hogy a nehézségekből j csak megfeszített munkával lehet kijutni. •\aJ niár vezetőség a tá­piósági Kossuth Tsz-bén. s' ax' első lépések azt mutatják, jó irányban halad, helyes mód­szerekkel dolgozik, amikor igyekszik visszaszerezni a bi­zalmat a szövetkezeti gazdál­kodás iránt, feléleszteni a ta­gokban az egészséges önbizal­mat. Az eddigi eredmények biztatóak, csak így tovább! Mihók Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom