Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-11 / 108. szám
1964. MÁJUS 10, VASÁRNAP Biztató lépések Tápióságon Hadd loPiák! JL JL < _) Rossz nyelvek beszélték A tagság összefogásával érhet el jobb eredményeket a Kossuth Tsz Szövetkeze^ vezetőknél_ kiil — ezzel a címmel írtunk riportot márciusiján a tápiósági Kossuth, Termelőszövetkezetről. A napokban ismét ellátogattunk Tápióságra, hogy megnézzük, van-e már vezetőség, hogyan dolgozik a szövetkezet tagsága? Űj vezetők állnak a termelőszövetkezet élén Tápió- ságon. Az volt a szövetkezeti gazdák kérése, hogy a több esztendős próbálkozás után, helyi ember legyen a termelő- szövetkezet elnöke. A tagság választása Schmutzer Istvánra esett, aki korábban a növénytermesztési üzemág vezetője volt. Fiatal, negyvenöt év körüli ember. Pár évvel ezelőtt Zsámbékon elnökképző iskolán volt. Sokat várnak tőié a termelőszövetkezeti tagok, mindenekelőtt azt, hogy legyen igazságos, korábbi ismeretségeire való tekintet nélkül egyenlő mértékkel ítélje meg az embereket. Űj ember a főagronómus is. Kollár Gábor a szentlőrineká- tai Üj Világ Termelőszövetkezetnek volt az állattenyésztő agronómusa. Amennyire ragaszkodtak a tápiósági szövetkezeti gazdák ahhoz, hogy helyi ember legyen az elnök, legalább annyira szívesen vették, hogy Kollár elvtárs elvállalta a iőagronómusi megbízatást. ö ugyanis nem ..idegen”. ismerik még a Szentmár- tonkátai Gépállomásról. Megválasztása előtt tizenöttagú küldöttség ment át még a szomszédos termelőszövetkezetbe, hogy ott körülnézzenek. Sok jót hallottak a tagok Kollár Gáborról, s egyhangúlag választották meg főagronó- musnak. Anélkül, hogy a régi vezetők hibáit ismételnénk: a tápiósági Kossuth Tsz-ben az volt a legnagyobb baj, hogy a vezetők elszakadtak ,a tagoktól. A' szövetkezeti gazdák nem bíztak vezetőikben. Jogos volt a bizalmatlanság, hisz azok nem láttak messzebbre annál a néhány embernél, akik körülvették őket. Csoportok alakultak ki a szövetkezeten belül, s ez megosztotta a tagságot. Természetes tehát, hogy ahány emberrel csak beszéltünk, most arról szólott, attól félnek, hogy ismét felüti majd fejét a széthúzás. Igaz, azt is hozzáteszik, hogy a mostani vezetők jól csinálják a dolgukat. ha így lesz továbbra is, akkor előbb-utóbb kilábol a bajból a szövetkezet. A szövetkezetüket féltő, a jövőért aggódó szövetkezeti gazdák nem azért mondják ei aggodalmukat, mert nem bíznak az elnökben, a íőagro- nómusban, hanem azért, mert nap mint nap történik olyasmi. ami azt mutatja, kísért a múlt. Az elmúlt napokban például a növénytermesztő brigádból osztottak be asszonyokat a kertészetbe dolgozni. Ml sem természetesebb, mint az, hogy a kertészéti és a növénytermesztő asszonyok egymással egyetértésben dolgozzanak. Ehelyett egymást érték a megjegyzések, délben az ebédnél elkülönülve, távol ült egymástól a két asszonycsoport. Szerencsére a szövetkezet mostani vezetői érzik azt, hogy milyen nagy felelősség nehezedik rájuk, ezer szem ügyeli cselekedeteiket és messzemenően ügyelnek arra, nehogy az a vád érhesse őket, hogy bárkinek is .,kedveznekÉvről évre nagy nyugtalanságot keltett például a háztáji földek kiosztása körüli manipuláció. Most sorshúzással döntik el, hogy kinek hol lesz a háztáji földje, s a vezetőség által kijelölt „megbízható" emberek mérik ki a területet. Igvekeznek a vezetők igazságot tenni, de vannak olyan dolgok, amin már az idén nem tudnak változtatni. Ilyen például a vállalt területek kijelölésénél a „nagyvállalók” és a „kisvállalók” közötti visz- szás helyzet. Változtattak az állattenyésztők bérezésén is — a termeléstől függő jövede- lemrészeseöést vezették be —, de még mindig nagy az arán.v- trianság a növénytermesztők és az állattenyésztők kereseír ceglédi jubileumon az alábbi kedves történetet. A közelmúltban a város vezetői nyolcezer facsemetét vásároltak, hogy elültetésükkel díszítsék a hatszáz éves város utcáit. Szép rendben ültettek is, de azért egyszer-egyszer megtörtént, hogy estére nem került földbe minden su- háng, hanem maradt belőlük az utca szélén. Egy szép estén a fási- tandó utcák körül volt dolga a ' tanács, meg a népfront vezetőjének. Amint a sötétben haladtak, hát egyszerre csak mit láttak? Kö- zeledtükre megriadt fiatalemberek igyekeztek kereket oldani, kezükben jó néhány suhánggal, — Fatolvajok! — szólt a tanácstisztviselő —, fogjuk meg őket! A népfrontos elnevette magát. — Ugyan, hagyd már, hadd. lopják! Legalább elültetik nekünk ... társadalmi munkában. Ügy mondják, a ceglédi fásítást tovább folytatják, de a csemetéket a tanács állítólag nem ültetteti el, hanem otthagyja az utcákon. Hátha ezúttal „az alkalom szüli a — társadalmi munkát!” __________At. a.) S zárnyashajójárat Béssbe Május 15-től ismét megindul a rendszeres szárnyashajójárat Bécsbe. Budapestről minden hétfőn és pénteken, Bécsből pedig minden kedden és szombaton közlekedik a járat. A szárnyas- hajó 8 órakor indul és 13 órakor érkezik. Beszállás: 7 órakor. A szárnyashajójáratot érvényes útlevéllel - rendelkezők vehetik igénybe. Almatárolási bemutató Budaörsön A Kertészeti Kutató Intézet és a HUNGAROFRUCT Zöldség-, Gyümölcs Szövetkezeti Export Vállalat öt évvel ezelőtt kísérletet indított a gyümölcstárolás legcélszerűbb módoza. ál ról. Az öt évi kísérleti eredményeket a HUNGAROFRUCT budaörsi hűtőházában a közelmúltban ismertette Heitmann Lajos, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa. A kísérletek bebizonyították, hogy a szedés után azonnal hűtő- házba szállított alma bírja a legkisebb minőségi és mennyiségi veszteséggel a tárolást. Hasznos a tárolásnál a fóliacjo- magolás, a széndioxidos gáztárolás és a gyümölcsök mesterséges viaszolása is. Az almatárolási bemutató részvevői a gyümölcsöket nézik (MTI Foto: Mező Sándor felv.) S ‘ Épül az ország legkorszerűbb gyógyszerüzeme Gödöllőn Filmpavilon a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásár .területén az idén is felállítják a MOKÉP—FÜMO pavilonját. Itt a vásárlátogatók tájékozódhatnak az új filmekről, megvásárolhatják kedvenc színészeik fényképét A filmpavilonban cinemas- cope-íilmeket, továbbá a nyári évad kiemelkedő műsorainak előzeteseit, s a legújabb dokumentum- és rajzfilmeket vetítik. (MTI) Nagyszabású munkát végez- t nek Gödöllő határában: java- j ban épül az ország legkorszerűbb gyógyszerüzeme, a Hu- I mán Oltóanyag ter me l ö és Kutató Intézet. A 25, sz. jpg®, f ipari Váílsiat dolgozói a múlt i év második felében kezdték j meg az üzem alapozását, s j előreláthatólag I96ö-ben átad-' jak rendeltetésének a magyar | gyógyszeripar és kutatás új i létesítményét. Az építkezés színhelye, a növekvő falak, s az újabb ala- 1 pok már sejtetni engedik a I leendő üzem körvonalait. A | négyemeletes központi épületbe és a szomszédos föidsz'rites épülettömbbe közel száz laboratóriumot, és géptermet helyeznek majd el, ahol mind a gyógyszergyártás, mind pedig a gyógyszerku tatás a legkorszerűbb követelményei; n ek megfelelően történik. A munkát modem, távirányítású gépsorok könnyítik meg, s az üzemi épületeket ugyancsak korszerű szociális létesítmények, kétszázötven személyes étterem, fürdők, öltözők egészítik ki. Nagyobb fegyelmet! — Ha a határidők — legyenek azok csupán részhatáridők —, továbbra is eltolódnak, a népgazdaságot több száz millió forintos kár éri — a munka megkezdése pedig beláthatatlan időre elhúzódik. így körvonalazzák a helyzetet mindazok, akik aggódnak a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai KőoJajfinomíió Vállalat sorsáért, azért, hogy időben adhassa az erőmű a 800 megawatt áramot és teljes kapacitással termeljen az olajfinomító. Az aggodalom jogos. Az egyik határidő semmi bevevese a másikat is érinti, és hiába hivatkoznak a különböző vállalatok oly gyakran objektív okokra — a lényegen ez nem változtat. Csenterics Sándor, a Dunamenti Hőerőmű igazgatója ki is mondta: ha nem tartják be fegyelmezettebben a tervelőírásokat, akkor a következő esztendő programjának teljesítése veszélyben forog. Hiába érkeznek majd pontosan a gépek, ha nincs hová helyezni azokat, mert nem készítették el időre az alapjukat. A végre nem hajtott vállalások eddig is okoztak már gondot: az első számú blokk felállítására például 1962 augusztusában azért kötött számos vállalattal szocialista szerződést a beruházás párt- bizottsága, hogy 1963. november 7-re megkezdhessék a próbaüzemeltetést. Ez végül is csak negyven nap késéssel sikerült. A 210 tonnás kazán időnkénti leállása, javítása is lassítja a munkát. A „C” rész építkezése sem halad megfelelő ütemben. Az erőmű második blokkjának üzembe!) elyezési határidejét 1964. június elsejében jelölték meg. A tél miatt azonban a gépészeti szerelés két hónapot késett — így ezt a határidőt sem tudják betartani. A kőolajfinomító vállalatnál az évű előirányzatból az első negyedévben csupán 12—13 százalékot teljesített az építőipar. . Az elmúlt esztendei feladatokból is jó néhány elmaradt, ezeket idén kellene pótolni. Nagy szükség lenne máris a hőíechnikai laboratóriumra, az irodaépületre, a garázsra. A raktárbővííés is sürgős: három blokk tartalék-alkatrészeit kell átvenni és tárolni! A kommunális létesítmények felépítésénél is akadályok vannak, az iskola, az óvoda, jó néhány lakás fel sem épül az idén. Az elmaradásokról, a határidők változásáról, a különböző hibákról számos tárgyalás volt mór. Minisztériumok, igazgatóságok, vállalatok vezetői egyeztették álláspontjukat, — sajnos eddig az építés ütemét tekintve — nem mindig sikerrel. Akadnak ma is olyan vállalatok, amelyek nem hajtják végre az utasításokat, mások elhárítják a felelősséget, s ennek a munka látja kárát Nem mindenben a mi gyáraink hibásak, — külföldi késedelmek, elmaradások, anyaghiány is okoz olykor zavart. Ettől függetlenül azonban sóit olyan lehetőség van, amelyeket a vállalatok nem használnak ki: nem mindig szervezik a munkát kellő körültekintéssel, több helyen baj van a munkafegyelemmel, a gondossággal, a felelősséggel. Ahol rend van Az erőmű teljes felépítéséért jelenleg mintegy harminc vállalat dolgozik. Többségük nagy igyekezettel, mindent megtéve a követelmények teljesítéséért. A többi között például a részben már működő erőműben példás rendet teremtettek. Igaz, ebben a zárt egységben köny- nyebb a szervezés, a fegyelmezés, mint a szétszórt munkahelyeken, vagy ahol a vállalatokat csak egy kihelyezett kis részleg képviseli és az irányítás Budapestről vagy Dunaújvárosból történik. Az erőműben maguk a munkások is elismeréssel beszéltek a meghonosodott szigorúságról, következetességről. Szerintük az igazságos szigor minden becsületes munkásnak tetszik és szívesen vállalják a fegyelmet. Az igazgató naponta töbhször személyesen ellenőrzi az utasítások végrehajtását. A tmk-részlegben minden munkásnak hét napra előre kidolgozzák, mikor mit kell elvégeznie. s a falra függesztett tablón ellenőrzik a munka teljesítését. Sajnos legjobb szándékukat is keresztezi néha egy-egy vállalat. Legutóbb például az ERŰTERV tervezési hibája miatt a hőmérőcsonk nem ért a kamrába. A garanciális javítást a MAHADA- vállalatnak kellett volna elvégeznie, — nem tette. Ügyszintén a léghevítő hajtóműnél lévő munkát is korábban elvállalta, majd lemondta. Az ilyen és ehhez hasonló zavar természetesen felfordulást eredményez az erőműnél is. A tmk ilyenkor nem végezned tervszerinti feladatát, megszakad a munka folyamatossága, kapkodnak. Gyakori tapasztalat' az is, hogy az üzemet kiszolgáló ipar elmarad. Különösen sokat panaszkodnak az ÉM 26-os Építőipari Vállalatra. A (Vállai a* megkésett a téliesítéssel, s emiatt több vállalásának nem tett eleget. A munkásoknak nem tudtak elég munkát biztosítani. a munkabér mögött nem volt megfelelő termelési érték. A lakótelepi üzletháznak tavaly augusztusban kellett volna elkészülnie, de még az sem bizonyos, hogy idén júliusra elkészül-e? Létszámhiány, szétszórt munkahelyek A Központi Bizottság építőipari határozata kimondja, hogy a sok, szétaprózott építkezés helyett lehetőleg a fő területre csoportosítsák, összpontosítsák az erőt. Az ÉM. 26-os vállalat húsz-harminc helyen is végez munkát Ugyanakkor öt-, hathónapos határidő eltolódások keletkeznek miattuk. Jelenleg például az építésvezetőknek fáj a fejük, mert ötszázas létszám- hiánnyal küzdenek —, mégis elvállaltak a Dunai Kőolaj- finomító Vállalatnál olyan munkát, amit — előre látni —, ezzel a kapacitással nem végezhetnek el. ígéret van arra, hogy más építkezésekről több száz munkást átcsoportosítanak, ez azonban — a jelek szerint —, nehezen megy. Kaplanek Kornél az ÉM. 26-os Építőipari Vállalat főépítés vezető je például elmondotta, hogy Pécsről vártak új dolgozókat, akik azonban Pécsett és környékén vállaltak kisebb jelentőségű munkát, épületjavításokat, tatarozásokat. Kaplanek Kornél főépítésvezető csupán négy-öt hónapja van Százhalombattán, a régi hibákért, elmaradásokért, a rossz téliesítésért nem felelhet, de jelenleg is meglehetősen nehéz a helyzete, ook gonddal küzd. Nem pénzkérdés A létszámhiány és még néhány más dolog objektív nehézség. A szervezettség, a munkafegyelem számonkérése, a kevés, de meglevő erő ösz- szefogása, a munkahelyek pontos ellátása anyaggal, nem függ össze az- objektív nehézségekkel. Megkövetelésük, sem több pénzt, sem több értekezletet nem igényel —. csupán több figyelmet, ellenőrzést, gondosságot. Nézzük például a munkahelyek kiszolgálását Vannak olyan építőipari gepek, amelyekhez nagyon nehéz alkatrészeket beszerezni —, olykor a2 országot kell bejárni értük. Mész, cement, tégla, deszka, s más fontos anyag, ami az építkezéshez szükséges, rendelkezésre áll. Mégis a munkások panaszkodnak, hogy akkor szaladgálnak a raktárba, amikor már kezdődik a munka. Hasznos idő vész kárba a szervezetlenség, miatt, s a szorgalmas dolgozóknak az ilyen gondatlanság kedvüket szegi. Több vezető elmondotta, hogy a munkaórák mögött nincs meg mindig a kívánt termelési érték. Télen — bár jóval kevesebbet dolgoztak az emberek, mint a tavaszi hónapokban —, hasonló volt a keresetük. Jelenleg sokan méltatlankodnak is emiatt, követelőznek, pedig csak az történt, hogy a kevés munka te között. Ha most bőkezűen adnák a munkaegységet az állattenyésztőknek azért, hogy „kárpótolják” őket, akkor ennek beláthatatlan következményei lennének. Lecsökkenne az amúgy sem magas munkaegység értéke, még inkább megrendülne a bizalom a szövetkezeti gazdálkodásban. Ezt pedig nem vállalhatja a vezetőség. Az aránytalanságon már csak jövőre változtathatnak. Mintegy másfél millió forint mérleghiánnyal zárta a szövetkezet az elmúlt esztendőt, s az idei évtől még nem [ várhatják azt a tápiósápiak, | hogy nagy bőséget hoz. Ezt j megmondják a vezetők a ta* goknak és azt is, hogy azért szorgalmas munka mellett mindenki becsületesen meg fog élni. Nagy nehézségekkel küzd a szövetkezet: tudják, elég kevés a 10 forint, amit havonta munkaegység-előlegre osztani tudnak. Meg kell gondolni, hogy mire költenek minden fillért. De a takarékosságnak már mutatkoznak az eredményei. Az első negyedévben a betervezett kiadásokból 200 ezer forintot megtakarítottak. A küldött- gyűlés határozatának szellemében csökkentették a függetlenítettek létszámát. Ezzel évente mintegy 5000 munka* egységet takarítanak meg. Az ötezer munkaegység a betervezett 18 forint munkaegységé gél számolva, kilencvenezer! forintot jelent. A szövetkezet vezetői szívesen vállalják a többletmunkát, korábban jön- j nek be, későbben mennek ha- j za, jobban beosztják idejüket.; A költségek csökkentése azonban 'csak az egyik lehetőség a bajokból való kilábolásra. Sokkal többet hoz a konyhára az. ha a tagok szorgalmasan dolgoznak, többet teremnek a földek, több terméket ad az állattenyésztés. Több jel mutat arra, hogy a tápiósági Kossuth Tsz-ben megindult az egészséges folyamat. A tavasziakat például április 25-re elvetették. Ebben nagy érdemük van a traktorosoknak. akik összehasonlíthatatlanul jobban dolgoznak, mint korábban. Jó jel, hogy a traktorosok kevesebbet látogatják a bögrecsárdákat. A traktorosok a gépek jó ki| használásával sokat megtaka- j I ríthatnak a szövetkezetnek. A | ; szövetkezeti tagok valamennyi kapásnövény művelését elvállalták. A vezetőség most ke- I resi, kutatja a határban a leg- . I apróbb műveletlen területeket j is, hogy hasznosítsa azokat. Az elmúlt éjjeleken a hőmérő higanyszála a nulla fok alá szállt. A kertészeti brigád 1 tagjai közül többen éjjel is felkeltek, takargatták a palántákat. A traktorosok éjjel is beindították gépeiket, hogy ' szalmát vigyenek a melegágyakhoz. A vezetők új ter- j melési eljárások meghonosításával igyekeznek javítani az : eredményeken. Rövidesen be- : vezetik az itatásos borjúnevelést. A homokitanyai csirkene- I velő telepen a gondozók a ket- j tös műszakra .állnak át. Azt j ! tapasztalták ugyanis, hogy a másik telepen, ahol az asszo- j nyok kettős műszakban dol- 1 goztak, az első szállítmánynál j 20 dekával nehezebbek lettek a csirkék. Igaz, nem minden í gondozó éri egyet, a kettős j műszakkal, de a többség érdé- ; , ke ezt kívánja, s ezárt meg is ' I valósítják. ■ A biztató jelek mellett sok j ! még a gond Tápióságon. Az a ! I baj, hogy a tagság egy része j j még ma sem látja: érdekeivel ! ellentétes az, ha kimarad a | munkából, ha a közös vagyon- f nak nincs becsülete. A tagság I kára az, hogy a 35 pár lóból : naponta 10—12 párat tudnak csak befogni, mert éppen a háztáji földeken dolgoznak a fogafosok. Az állattenyésztők I közül is sokan ki-kimaradoz- ! nak a munkából. Amint mondották: nincs kedvük. Igaz, kedv is kell a munkához, de mindenekelőtt annak felismerése, hogy a nehézségekből j csak megfeszített munkával lehet kijutni. •\aJ niár vezetőség a tápiósági Kossuth Tsz-bén. s' ax' első lépések azt mutatják, jó irányban halad, helyes módszerekkel dolgozik, amikor igyekszik visszaszerezni a bizalmat a szövetkezeti gazdálkodás iránt, feléleszteni a tagokban az egészséges önbizalmat. Az eddigi eredmények biztatóak, csak így tovább! Mihók Sándor
