Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 116. szám

Esték a Galga völgyében Értékes kiadvány látott napvilágot az elmúlt he­tekben. A Pest megyei népművelési tanácsadó csoport feldolgozta és Es­ték a Galga völgyében címmel közreadta az aszó­di járás kulturális szemle­bemutatóinak új módsze­rét. Mi ennek az új mód­szernek a lényege? Az ész­szerűbb szervezés. Nem úgynevezett nagy fesztivá­lokat, nagy találkozókat rendeznek, hanem szak­ágankénti bemutatókat. Ezzel még nagyobb töme­geket tudnak mozgatni, több fellépési lehetőséget biztosítanak a csoportok­nak, s miután nemcsak egy-egy nagyobb helyen bonyolódik le a kulturális szemle, gyakoribb a kisebb községek jelentősebb kul­turális eseménye is. Ter­mészetesen ezeknek a kér­déseknek sok más vonat­kozása is van, de ezek a legfontosabbak. A szemlebemutatók új rendszerét — az idén már a legtöbb járásban eszerint dolgoznak — az élet tette szükségessé. Megváltoztak az elmúlt években a falu­si viszonyok, megváltozott az emberek kulturális igé­nye, sokrétűbb, színesebb lett a népművelés, s bő­vültek feladatai. A kultu­rális szemle keretében le­zajló népművelési tevé­kenységnek például új fel­adata a felnőttoktatás se- gitése, a szabad idő rend­szeres és hasznos eltöltésé­nek biztosítása klubok ala­kításával, a lakosság esz­tétikai nevelése és még sok más. Természetes, hogy a megnövekedett kö­vetelményekkel lépést kell tartania a szervezésnek is. A népművelési tanácsadó csoport azzal, hogy a kul­turális szemle bemutatói­nak új rendszerét bevezető aszódi járás tapasztalatait módszertani kiadványban terjeszti, igen jó szolgála­tokat tesz a megye népmű­velőinek. A kiadvány hasz­nos tapasztalatokat ad, se­gíti megoldani a községek népművelői előtt álló új feladatokat. <tm) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIU. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. MÁJUS 20, SZERDA Szívügyük a háztáji gazdálkodás Együtt nő az egyéni és a közös haszon a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz-ben Tápiógyörgye több tejet adott az államnak tavaly, mint az átszervezés előtt. Egyszerű és természetes ez a tény. Mos­tanában nem végeztek állat- számlását a faluban, ezért a tsz vezetői óvatosan becsülnek: legalább annyi szarvasmarha van a faluban, mint a szövet­kezeti gazdálkodás győzelme előtt. A termelőszövetkezet vezetői szerint mintegy négyszáz te­hénnel rendelkeznek a háztáji gazdaságok, vagyis minden második családnak van tehene a faluban. A négy és fél ezer lakosú kisközség háztáji szarvasmarhaállománya igen jelentős, ha a tehénlétszámhoz hozzászámítjuk a körülbelül ugyanakkora számú növendé­ket, illetőleg hízó marhát. A sertésállomány is nagyobb az átlagosnál a faluban. Most írják össze például a legelőre kijáró sertéseket, s az első né­hány nap alatt száz kijáró ser­tést jelentettek be a tsz-tagok. Még mintegy 50 további kijá­ró sertésre számítanak, ame­lyek nagy része koca. vagy te- nyészsüldő. Ezenkívül csalá­donként legalább átlag egy hízónak valót kell számítani, hogy hozzávetőleg pontos ser­téslétszámot kapjunk. Ilyen­formán mintegy ezer a sertés- létszám a faluban; Ezt a jelentős állatlétszámot évek óta figyelembe veszik a tsz vezetői, amikor a háztáji gazdaságok takarmány-ellátá­sáról van szó. Nagy mennyisé­gű széna, takarmányszalma, abrak és alomszalma kell évente ahhoz, hogy fennma­radhasson ez a létszám. Jól tudta mindenki a tsz-ben, hogy a háztáji földek termése csak Az idén befejezik a visegrádi Saiamon-torony helyreállítását Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség az idén mintegy 2,5 millió forintot költ a visegrá­di romok megóvására. A legnagyobb összeget, több mint egymillió forintot a Saiamon-torony helyreállítá­sára fordítják. Az évek óta tartó munkák előreláthatólag októberben befejeződnek. A 240 négyzetméter alapterüle­tű és csaknem 34 méter ma­gas építménynek már pótol­ták a hiányzó falrészét. En­nek a munkának érdekessé­ge volt, hogy hazánkban itt alkalmaztak először ilyen nagy felületen, jobbára ande­zit zúzalékból és kötőanyag­ból kevert úgynevezett kő­betont. Egy kivételével elké­szültek az emeletek födémjei is, s már csak a belső mun­kák vannak hátra. Megszületett a döntés a to­rony „hasznosításáról” is. A földszinti termet az Anjou- kút díszíti majd. Innen két csigalépcső vezet a magasba. Az első és a második emelet a visegrádi múzeum hajléka lesz, itt mutatják be, a láto­gatóknak az ásatásoknál elő­került leleteket. A harmadik emeleten tanácskozásokra al­kalmas előadótermet rendez­nek be, a tetőteraszt pedig ki­látóvá képezik ki. A helyre- állítási munkák másik érde­kessége, hogy a termekben, a Schulek Frigyes tervei alap­ján, 1870-ben készült pótláso­kat, az ablak kiképzéseket is, bevakolják. így a látogatókat nem zavarják a különböző építészeti stílusok. Nagyszabású munka kezdő­dött a napokban a Felleg­várban is. „Konzerválják a több évszázados építmény romjait. A várrom megóvá­sára csaknem egymillió fo­rintot költenek. Kevesebb munkát igényel Mátyás király palotájának megóvása. Ezt a munkát még az idén befejezik, a Felleg­várban azonban a jövő évben is dolgoznak a kőművesek. (MTI) Lakásbrigád - Pesten Sok gondot okoz a gödöllői tanácsvezetőknek, a nagy ütemű építkezések dacára, a lakásprobléma. Je­lenleg is több mint hatszáz kérelem van a tanács­házán. A közelmúltban a tanácselnök vezetésével gö­döllői lakásbrigád járt tapasztalatcserén a fővárosban, a VIII. és XIV. kerületi tanácsoknál. Ezt követően Tury Nagy Sándor tanácselnök javaslatot terjesztett a községi tanács vb elé, hogy hozzák létre Gödöllőn is a lakásügyeket intéző társadalmi bizottságot. A javaslatot a vb elfogadta, s a bizottság május 20-án már munkához is lát. Folyamatosan felülvizsgál­ja a kérelmeket, s július 1-től a jövő év december 31-ig a legjobban rászorulóknak hatvan lakást biztosítanak. A tizenöt főből álló társadalmi bizottságban helyet kaptak a párt- és tömegszervezetek képviselői, s a ké­relmezőket négy kategóriába sorolják. Az igényjogo­sultak névjegyzékét kifüggesztik a tanácsházán. Cs. J. nagyjából, s nem teljesen ele­gendő a háztáji állatok takar­mányozására. Honnan veszik tehát a hiányzó takarmányt és az alomszalmát? A hétezerötszáz holdas nagyüzem 750 dolgozó tagja közül mintegy ötszáz vesz részt rendszeresen a közös munkákban. Ez az ötszáz em­ber a termelőszövetkezetet te­kinti fő jövedelemforrásnak, s elégedett is vele. Keszi Jó­zsef tsz-elnök elmondotta, hogy az elégedettségnek két fő lehe­tőség az oka: a közös jövede­lemből és a háztáji gazdálko­dásból szerezhető tekintélyes jövedelem. Ezúttal az utóbbi lehetőségről van szó. Bármilyen közös takarmány betakarításáról van szó, a ve­zetőség ezt tartja szem előtt: először a közös állatállo­mány igényeit kell figye­lembe venni, s a fölösleget a háztájinak kell adni. így jutott például jelentős mennyiségű abrak, pillangós és egyéb szálas, valamint alomszalma a közösből is a háztájinak. Voltak, akik aggodalmas­kodtak, miért adnak olyan sok takarmányt a háztáji gazdaságoknak? Hátha spe­kulációs célokat szolgálnak vele? A tsz-tagságnak és a vezetőségnek azonban ez volt a véleménye: egyéni és nép- gazdasági érdek a háztáji ál­latállomány fenntartása. Ha ezt úgy sikerül megvalósíta­ni, hogy az nem megy a kö­zös állatállomány rovására, akkor miért ne cselekednék? Ha pedig a közösből szerez­hető takarmány mennyiségét a közösben végzett munka mennyiségével, értékével mé­rik, akkor a háztáji gazdaság gyarapodása a közös gazda­ság fejlődését is szolgálja. A gyakorlatban úgy való­sult meg ez az elv, hogy az abraktakarmányt munkaegy­ség teljesítmény arányában kapták a tagok. A kiosztha­tó legelőket, kaszálókat ará­nyosan kiosztották a brigá­doknak, s azok rendelkeznek velük. Kilencszáz hold lucerna van a tsz-ben, amelyből háromszáz még fiatal, s hatszáz a teljes erővel termő. Jó közepes termés esetén te­hát mintegy tizenöt mázsa szénára számíthat holdanként az első kaszálásnál a tsz A második és a harmadik ka­szálás is hoz valamit, vagyis összesen többet, mint ameny- nyi a közös állatállománynak kell. Jut a lucernatermés­ből a háztájinak? Igen. Fon­tos a szövetkezet számára, hogy idejében és veszteség nélkül takarítsa be ezt a ha­talmas lucernatermést? Igen. Van elegendő gép a betaka­rításhoz? Nincs. Mi a teen­dő ilyen körülmények kö­zött? Az, amit a közgyűlés és a vezetőség külön is határozott. A közösségben végzett mun­ka arányában juttatnak lu­cerna kaszálást a tsz-tagok- nak, s egy hold lucerna be­takarításáért — kaszálástól a kazalba rakásig — három má­zsa lucernaszénát kapnak a tagok. Ezenkívül lehetőséget nyújtanak arra, hogy az olyan tehéntartó tsz-tagok is lucer­nához jussanak, akiknek a családjában nincs kaszabíró férfi. A hatszáz hold termő lucernából ugyanis kétszázöt­ven holdat géppel kaszálnak le, s ennek a területnek a többi munkáját is természet­ben díjazzák. Ezenkívül — a tavalyihoz hasonlóan — öt mázsa takar­mányszalmát adnak el tehe­nenként a tsz-tagoknak és az igény szerint 10—15—20 má­zsa alomszalmát is juttatnak nekik. Érdemes részletezni a legelőjuttatást is, mert an­nak mértéke, valamint módja igen figyelemre méltó. Általában 800—1200 négy­szögöl, részben kaszálható le­gelőt kapnak tehenenként a tagok. A legelőnagyság részben a minőségtől, részben a munkaegységek számától függ. Mint már említettük, ez a brigádok hatáskörébe tartozik és hasznos módon érvényesül ez az autonómia. A háztáji­nak kiadott legelők ugyanis nagyrészt szórvány füves te­rületek, amelyeket nem lehet nagyüzemi módon hasznosíta­ni. A brigádok ezért több gulyacsoportot alakítottak, s gondoskodtak pásztorokról és legelőgondozókról is. Azt, amit Tápiógyörgyén csinálnak, máshol is megte­hetik. Ahhoz azonban, hogy meg is tegyék, olyan embe­rek kellenek, mint a községi tanács vezetői, a tsz-elnök és a tsz-vezetőségi tagok, akik szívvel-lélekkel szolgálják a falu javát. Közülük név sze­rint is megemlítjük a leglel­kesebbet, akit mindenki di­csér: Kiss Miklós vezetőségi tagot. Azt mondják, ő tett legtöbbet a háztáji állatállo­mány gyarapodása érdeké­ben. Nagymiklós István Az ember napról napra töbl újdonsággal ismerkedik meg i nemzetközi vásáron még ak­kor is, ha csupán végigsétál­gat a pavilonokban, hát még na szakértő, avatott vezetők tolmácsolásában ismerkedik az ipar újdonságaival. Érde­kes például, amit legutóbb hallottunk a vásár propagan­distáitól, s amit kevesen tud­nak, hogy a. mi Budapesti Nemzetközi Vásárunk rendkí­vül előkelő helyet foglal el az egész világon a hasonló vá­sárok rangsorában: Párizs és Lipcse után a mi fővárosunk volt az, amely nemzetközi ipari vásárt rendezett. 1906- ban nyitotta meg kapuit ná­Az autó- és traktoripar bemutatója A világranglistán a hetedik - Körséta a BNV-n torja, s ilyen gépet sehol másutt nem gyártanak a ba­ráti országokban, sőt ez a traktor a nyugati piacokon is különleges helyet foglal el. A D—4KB ipari célokra is ki­tűnően alkalmazható. Ameny- nyiben valahol vontatásra akarják használni, az új trak­tor erre is alkalmasabb előd­jénél: szervokormánya és zárt vezetőfülkéje megkönnyíti a Huszonnégyféle teherautót készítenek felhasználósával. A nagy család tagjainak te­herbírása 8—16 tonna. Az , őri ásókat” 180 lóerős motorral és szervokor­mánnyal látják eL Szenzáció az üzemanyag- vonat. A tartályos vontató és tartály pótkocsi egyszerre 16 ezer liter folyadékot szállít­hat. A legújabb IKARUS A Csepel óriáscsalád első példánya, a 717-es terepjáró alváza lünk az első ilyen vásár jel­legű kiállítás, s azóta szinte megszakítás nélkül, hol ilyen, hol olyan formában, de évről évre megrendeztük. A keddi nap eseménye kü­lönben a magyar autó- és traktor­ipar bemutatója volt. A vásáron látható, megismer­hető a híres nevezetes D—4K traktor, a Vörös Csillag négy­kerék meghajtású gyártmánya, sőt már a kevésbé ismert D—4KB is, amely kielégíti a mezőgazdaságban immár vi­lágszerte megkövetelt gyors- művelési követelményeket. Ennek a változatnak már hathengeres, 90 lóerős a mű­vezető dolgát, s biztonságo­sabbá teszi vele az országúton való hajtást Üjdonságként jelentkezik gépkocsiiparunk termékei kö­zött a 60 lóerős, zárt fülkés önrakodó és forgórakodó DF— típusú dömper, amelyet a szük­ség szerint lehet kombinálni rakodókanállal, markolóval, emelővillával, emelőhoroggal, árokásó szerkezettel. Nem két­séges, hogy mind a D—4KB traktor, mind a DF dömper rendkívül jól hasznosítható a nagyüzemi mezőgazdaság je- l -ni adottságai között. Uj és nagyreményű jármű a hatkerekű, összkerékmeg- hajtású 717-es Csepel alváz. autóbuszban bemutatkozik a Csepel Autógyárban született 180 lóerős nyersolaj motor. Az NDK sajtótájékoztatóján elmondták, hogy hatodszor vesznek részt a budapesti vá­sáron. Az állandóan növekvő áruforgalom az idén újabb nyolc százalékkal emelkedik. A magyar gyógyszeripar kiállítása sok fontos magyar gyógyszer megszületését je­lenti a látogatónak. Az ex­portáló országok világlistáján az előkelő hetedik helyen ál­lunk. A hazai termékek het­ven országba jutnak el. Más­fél év alatt harminchatszoro­(Folytatás a 2. oldalon.) A D-lK-lól a Valóban ? hogy hiába van a figye­lem, az elővigyázatosság, még*s bekövetkezik a baj. Ahol gépekkel, vassal, tűz­zel dolgoznak, könnyebben történhet baleset. Éppen ezért kellene jobban vi­gyázni, éppen ezért szük­séges az óvatosság! Rendeletek, előírások, rendszabályok százai szü­letnek, mindenütt kötele­ző a dolgozók kioktatása: hogyan védjék magukat és társaikat. Mit ér azonban mindez, ha azok veszik semmibe az utasításokat, akikért a rendeleteket, a szabályokat hozták, hoz­zák? Hányszor ismételjük: legdrágább számunkra az ember. Mindent megtesz az állam, hogy jobban éljen. Szót emelünk, ha igazságtalanság, jogtalan­ság éri a dolgozókat. Pa­naszaikat rövid idő alatt lelkiismeretesen vizsgál­juk és intézzük. És ez a társadalom szá­mára legfőbb érték épp magával nem törődik. Ar­ra rest, hogy önmaga kin­csére: épségére, biztonsá­gára vigyázzon! S ha baj történik? Ha acélforgács pattan a szemébe és késő az orvosi segítség? Ha a kemencéből kicsap a láng és jóvátehetetlen bajt okoz, jön a jegyzőkönyvek sora, a bizottság, az egész gyár­ban nagy a riadalom és sorra kérdezi mindenki: miért nem figyelmeztet­ték a szerencsétlent, hol maradt az ellenőrzés? Pedig csak annyi tör­tént, hogy két fiatalember a Dunai Cement és Mész­műben vagy a Csepel Autógyárban és másutt éppen tréfás kedvében volt. Elfelejtettek egy pil­lanatra arra gondolni, milyen fontos számunkra minden ember. Sági Ágnes Két fiatalember hosszú vasrúddal piszkálja a kis nyíláson át az izzó anya­got. Se kesztyű a kezükön, se védőálarc az arcukon, de még szemüveget sem tesznek fel. Pedig a Du­nai Cement- és Mészmű kemencéinek hőmérői több száz Celsius fokot mutatnak, a forróság a tűztől messze is süti az embert. Nem álljuk meg szó nélkül a könnyelműséget. A két fiatalember csak ne­vet ijedtségünkön, még tréfál is: — Mi történik? Legfel­jebb megégünk. Tovább makacskodunk: — Hol a szemüveg, de legalább a kesztyű? Mi­lyen vakmerőség így dol­gozni?! — Nincs egyik sem — hangzik a válasz és még mindig mulatnak. Ugyanígy nevettek múlt­korában a Csepel Autó­gyárban az esztergályosok. Rajtuk sem volt szemüveg, védőrács sem volt sehol. Sarkadi Antal munkavé­delmi felelős méltatlan­kodott: sok a felelőtlen­ség. A Dunamenti Hőerőmű építkezésen sokszor nagy magasságban dolgoznak a munkások. Lélegzetünk is elállt, amikor láttuk, hogy biztosító öv nélkül, artistákat megszégyenítő helyzetben végezték mun­kájukat. Kiabálni lett vol­na kedvünk — de az ijedt­ségtől hang nem jött ki a szánkon. Jegyzet fekszik a fiók­ban, valamelyik értekezle­ten készült: tíz nagy­üzemben annyi baleset tör­tént, hogy 8900 munkanap esett ki miatta. Sok-sok ember munkaképessége csökkent hosszú időre, hányszor egy egész életre! Néha megtörténhet, v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom